Pest Megyei Hirlap, 1966. március (10. évfolyam, 50-76. szám)
1966-03-03 / 52. szám
Törpevízmövet, postát, hetipiacot kérnék az Az „újvárosi téli esték” sorozat előadásain sok szó esett ennek a városrésznek a múltjáról, jelenéről. Szeretettel idézték a rég múlt idők emlékeit és ' szenvedélyesen bizonygatták: az újvárosiak szeretik az egész várost, de azt is szeretnék, ha ez a csaknem négyezer lelkes városrész gyorsabb ütemben fejlődne, szépülne. Az újvárosi kör kistermében nem volt elég az ülőhely, amikor a város jövőjéről szóló előadásra gyűltek egybe a hallgatók. Megelégedéssel vették tudomásul, hogy ebben az évben végre eljut a higanygőzlámpás közvilágítás a Körösi út külső részére, egészen a TEFU-telepig, s azt is, hogy a Vörösmarty tér rendezése a tavasz beköszöntével tovább folytatódik, örültek az elmúlt évi járdaaszfaltozásoknak, és — amint mondották — az idén is részt akarnak venni a Virágos Cegléd mozgalomban. Felvetődött néhány olyan A sakkvcrsomy győztesei A járás úttörőinek sakkversenyét a múlt vasárnap rendezték meg a járási tanács nagytermében. A járási bajnokságon 11 fiúcsapat és 8 leánycsapat vett részt. A csapatversenyben a lányok közül első helyen az al- bertirsai Homokrész iskola tanulói, második helyen a ko- cséri pajtások, harmadikként az albertirsai Tessedik Sámuel iskola versenyzői végeztek. A fiúk csapatversenyében elsők lettek az albertirsai Tessedik iskola, másodiknak az abonyi Szelei úti iskola, harmadikon a kocséri iskola úttörőd. Az egyéni versenyben Bender Erika Kocsérról első, Süveges Mária az albertirsai Homokrész iskolából második, Molnár Rozália az abonyi Szelei úti iskolából harmadik helyezést ért el. A fiúk egyéni versenyében Rakottyai András az albertirsai községi iskolából első lett. Szabó János kőröstetótle- ;ii pajtás második, Rozsnyai Bertalan abonyi versenyző a larmadiik helyezést érte el. <-t-) újvárosiak kívánság, amelyekről érdemes külön is beszélni. Egyöntetűen kérik a város vezetőségét, hogy adjon segítséget az újvárosi posta szervezéséhez. Nagyon kellemetlen egy levelezőlap feladásához hosszú utat megtenni a postáig. A távolabb lakóknak egy távirat feladása három-négy kilométeres gyaloglással jár, hiszen a postától hazafelé is meg kell tenni az utat Régi panaszuk a telefon hiánya is. Miért nem lehetne a heti piacot úgy megszervezni, hogy hetenként egyszer az Újváros és más városrészek kerüljenek sorra? — kérdezték. A Vörösmarty térnek a játszótér oldala igen alkalmas lenne erre a célra* Figyelembe véve a Május 1 Ruhagyár majdnem ezer női dolgozóját, a Szeszipara Vállalat dolgozóit, bizony célszerűnek látszana a vasárnapi piac megszervezése. Úgy vélik, feltétlenül megérné a termelőszövetkezeteknek, hogy ezen a részen is létesítsenek állandó elárusítóhelyet. Nagyon hiányzik az iskola, kellene a bölcsőde és a napközi. Elfogadják, hogy ezekre most nincs pénzügyi fedezet, azt viszont kérik a várostól, hogy segítse őket a törpevízmű létesítésében. A törpe vízműhöz nem kellene kutat fúrni, mert két bővizű mélyfúrású kút van az Újvárosban. Megkönnyítené tervük megvalósítását, ha a víztorony üzembe lépése után a városközpontban fölöslegessé váló szivaty- tyútelepet és nyomásfokozót valamelyik újvárosi kútra szerelnék. A törpevízmű-épí- téshez nagyszabású társadalmi munkát szerveznének. A javaslatok között voltak olyanok, amelyeknek megoldása csupán elhatározáson múlik. Aligha volna akadálya, hogy az Újváros utcáira bőven jusson facsemete és fásítsák a Gerje-árok melletti területeket? Az sem lehetetlen, hogy a megkezdett járdaépítések befejeződjenek és a lerakott járdaszegélyek ne csak emlékeztetői legyenek a nem teljesült ígéretnek. Meg aztán a játszótérnél is lehetne az ott meglevő csatornába lefolyót építeni. A „téli esték” lassan tavaszra fordulnak, s azt kérdik az újvárosiak: melyik munka indul meg először, hogy ahhoz együttes erővel nekigyűrkőzzenek. D. Cegléd a munkásmozgalomban A kiállítás a munkásmozgalom országos eseményeit mutatja be, de nem kis büszkeséggel állapíthatjuk meg — tablóról tablóra haladva — ’iogy szinte minden korszák mozgalma városunk, környé- hünk népe is beleírta nevét. A munkásmozgalom története egyidős a kapitalizálódó »rszág ipari fejlődésével. így válik korunk harcosává az 1862-es Ganz-gyári, Óbudai hajógyári, Vidats-gépgyári, Özdi vasgyári munkás, a bányász, s a múlt század végi ■parasztmozgalmak minden részvevője. A parasztság mozgalmainak szervezésében elsőként mindjárt Várkonyi István nevével találkozunk, aki a ceglédieknek nem kell külön bemutatnunk. Az általa szervezett Független Szocialista Pórt tevékenységében nem kevés része van városunknak is. Régen látott az egykori Árpád tér annyi embert, mint 1862 januárjában az első szocialista nagygyűlésen: ti zenkétezer ember tüntetett jogaiért, a jobb bérekért és a földért. A kedélyek lecsillapítására nem volt elegendő a porhintésnek szánt 1200 holdnyi terméketlen futóhomok parcellázása. Mozgalom mozgalmat követ és a Munkáskor taglétszáma napról napra emelkedik. Az egykori öreg Vigadó épü• A Kossuth Múzeumban március 17-ig látható „A magyar munkásmozgalom története” című kiállítás ceglédi vor-tkozásait ismerteti e cik- ■'ünk. lete ugyancsak a magyar történelem részesévé válik Vár- konyiék 1897-es földmunkáskongresszusával. Nem kisebb dolgok történtek itt, mint a nagybirtok feloszlatásának első követelése, a nyolcórás munkaidő bevezetése, emberhez méltó bérek rendezése. Itt alakult meg a Szociáldemokrata Párttól különváló földműves párt, a Független Szocialista Párt. Városunk földműves népe és munkásai, kisiparosai együtt lépnek a főváros népével minden megmozdulásban. A kapcsolat eleven és mindennapos az országos eseményekkel, a Pestre jájjó munkások révén. A nagy budapesti tüntetések mindegyikében találkozunk ceglédiekkel, környékbeliekkel. Nem egy idős munkás emlékezik ma is — magnetofonszalagra rögzítve — kardlapozással végződő, nehéz és nem sok eredménnyel végződő sztrájkokra. A szabadságmozgalom hagyományai városunkban évszázadokra nyúlnak vissza. Itt bontott zászlót Dózsa serege Mészáros Lőrinccel, az 1514-es parasztháború „eszével” együtt. Nem tétlen Cegléd a Rákóczi szabadságharcban sem és Kossuth hívására 3000 ember megy Pákozdra. Táncsics 1876—77-ben eltöltött két ceglédi éve is a város rebellis szellemére utal. A történelem folytatódik az 1919-es ceglédi eseményekben is. Az országos intézkedést megelőzően 10 nappal már a munkások kezében van a hatalom a városban. A TanácsPEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLEPI JÁRÁS ES CE6UED VÁROS RÉSZÉRE X. ÉVFOLYAM, 52. SZÁM 1966. MÁRCIUS 3., CSÜTÖRTÖK Kispályák, versenysorozatok, serlegek,külföldi a járási KISIhizottság társadalmi sportosztályának programjában VU-VM.ÉS A Ceglédi Városi Tanács vég« rehajtó bizottsága március 4« én, pénteken déleiéit 9 órakor ülést tart. Főbb napirendi pontok: Jelentés az 1966. évi út-, járda- és parképítési programról; tájékoztató jelentés az 1965. évi adóbevételi tervek teljesítéséről. Ugyancsak ezen a vb-ülésen hagyják jóvá az új állatkórház és az új OTP-lakások helyéa?k kijelölését. A járási KISZ-bizottság mellett működő társadalmi spor.tosztály elkészítette az idei év sportrendezvényeinek tervét. Elsősorban az Ifjúság a szocializmusért mozgalom és a Kilián test- nevelési mozgalom követelményeinek megvalósítására teremt ezzel lehetőséget. A nagyobb sportköröknél kiemelt feladatként kell kezelni az eszmei, politikai nevelőmunkát, Abonyban, Ceg- lédbercelen és Albertirsán szervezett oktatást kell indítani. A program szerint ebben az évben az Albertirsai Vasutas, és a Dánszentmiklősi TSZ SK- nál meg kell szervezni a KISZ-csoportokat, a meglevőket aktívabbá kell tenni. Ahol a megfelelő sportlehetőség nincs biztosítva, ott szorgalmazni kell a kispályák építését. Különösen Csemőben, Kőröstetétlenen, a kocséri Petőfi és az abonyi Uj Világ tsz-ben sürgős a feltételek kialakítása. A járás valamennyi KISZ- fiataljára kiterjedő alapfokú sportversenysorozatot indítanak be. A JTST-vel közösen szerveznek alapfokú sportvezetőképző tanfolyamot. Szoros kapcsolatot alakítanak ki az MHS-sel, honvédséggel és munkásőrséggel, s közös sportrendezvények szervezését ebben az évben is tervezik. A munkatervben szerepel négy módszertani továbbképzés az alapszervezetek sportfelelőseinek, ahol az elméleti oktatást gyakorlati foglalkozás egészíti ki. köztársaság küzdelmeire emlékeztet a volt Kiskorúak Fegyházán elhelyezett emléktábla és a május elsejei felvonulásokat megnyitó helyi veteránharcosok kis csoportja. A régi ceglédi május elsejék hol hangos, hol néma tüntetései is eleven példája a munkásság küzdelmének. Urbán Pál tevékenysége külön fejezete helytörténetünknek, ö volt a helybeli szervezője és vezetője minden jelentős megmozdulásnak. Károlyi Mihályban, városunk díszpolgárában, nem csupán az első független magyar állam képviselőjét / tisztelte Cegléd, hanem nevének és személyének igenlésével a haladás melletti kiállás nagyszerű példáját szolgálta. A korábbi mozgalmak, a fejlett proletárszellemiség eredményeként könyvelhetjük el többek között Károlyi kálkápolnai földosztását is; amely nem jelentéktelen eseménye történelmünknek. A magasfokú szervezettség és felvilágosultság további példájaként büszkén olvashatjuk a kiállítás térképéről, hogy Örkény, Albertirsa, Da- bas mellett Cegléden is az elsők közt alakult meg a Kommunisták Magyarországi Pártjának alapszervezete. Az 1944 ősz végi felszabadulás lehetőségével is korán élni tudott a város. Hamarosan munkáskézbe került Cegléd irányítása. A felosztott földek megvédéséért tüntető tömegben az 1945 tavaszán Budapestre utazott ceglédi újgazdák százas csoportját láthatják a kiállítás tablóján, akiknek dolgos kézzel írt transzparensein a FÖLDET VISSZA NEM ADUNK jelszavakat olvashatjuk. A meghirdetett versenysorozatok között asztalitenisz, sakkverseny, kétfordulós ösz- szetett honvédelmi verseny szerepel. Az első fordulóra tavasszal, a másodikra októberben kerül sor. A járási KlSZ-bizott- ság a győztes csapat jutalmazására külön serleget alapított. A honvédséggel minden évben megrendezik a járőrversenyt. Április elején a IX. VIT tiszteletére járási röplabda- villámtornát, május elsején minden községben sportversenyt rendeznek. Májusban az abonyi alapszervezetektől mintegy 120 személy, júniusban a oeglédberceliek csoportja megy autóbusztúrára. Az eseménynaptár július hónapra az atlétikai versenyek lebonyolítását és a törte- liek, kőröstetétleniek, jászkarajenőiek és a kocsériak autóbuszkirándulását jelzi. Augusztusban balatonszár- szói táborozást és kézilabdaversenyt iktattak programba Szeptemberre külföldi túrát terveznek az NDK- ba, Drezda, Lipcse, Berlin megtekintésére. A sportversenyek értékelésére november 5-én kerül sor. A KISZ járási bizottsága három serleget alapított és a legjobb helyezetteknek érmet, oklevelet adnak, amelyeket- már minden sportághoz beszereztek. A járási bizottság azt szeretné, ha a fiatalok minél nagyobb számban bekapcsolódnának az erre az évre tervezett sportversenyekbe, mert ez megkönnyíti sok lehetőségével az Ifjúság a szocializmusért mozgalom keretében tett vállalások teljesítését. — t — Olvasónk levele: CSOKOLÁDÉKRÉM - KOROMMAL Kedvenc csemegém a cső- koládékrém. Be is mentem az alkoholmentes büfébe, hogy e szenvedélyemnek hódoljak. Feltámadt étvágyam azonban igen hamar lelohadt, látva, hogy a tejszínhab tetején apró, fekete díszítésszerű valami van, s amiről hamarosan kiderült, hogy — korom. Szerényen visszavittem az eladó néninek és közöltem vele, hogy így — ehetetlen. Mire ő teljes felháborodással tudtomra adta, hogy ő bizony nem tehet róla. Az árut neki el kell adni, kicserélni nem lehet. Nem ismerem a vendéglátóipari szabályokat, de van valami fogalmam a jóindulatról, amiben ez esetben nem volt szerencsém részesülni. K. O. — Nyársapáton közgyűlést tart március 6-án délután fél 3 órakor a földművesszövetkezet a kultúrteremben. A közgyűlést divatbemutató és magyár- nóta-est követi, amelyen fellép Palotás Erzsébet és Teke Gyula népdalénekes. FEJTRÁGYÁZNAK ÉS VETNEK A ceglédi Vörös Csillag Tsz- ben sok helyen áll még a víz a földeken. Szép számmal látunk csillogó pocsolyákat a szőllőtáblákon is. Két hét óta kevesebb az eső, több a napsütés és sokat segít a meleg déli szél. A tsz 3-as üzemegységében a kedvező idő minden percét kihasználják. Fejtrágyázzák a búzát és napok óta folyik a vetés. Nem gépekkel ugyan: lovak vontatják az ekét és a 14 soros vetőgépet is három ló húzza, hogy gyorsabban kerüljön földbe a borsó. Tíz holdon elvetették a mákot, néhány nap óta már folyik a zöldborsó vetése. Tomcsányi Sándor felvételei. Konfekció a leértékelt áruk boltjában Amikor évekkel ezelőtt a leértékelt áruk új boltja megnyílt, akkor konfekció árut is tartottak. A vásárlók azonban elsősorban a méteráruk és a divatcikkek iránt érdeklődtek, ezért a forgalomból lassan kiszorult a konfekció. — Nemrégiben nagyobb mennyiségű konfekciós áru érkezett a vállalattól: öltönyök, zakók, ballonok, esőkabátok, különböző méretű és minőségű női ruhák. Máris jelentős forgalmat értünk el a konfekciók eladásából, — mondotta Koncz Ferenc boltvezető. — Ezután rendszeresen tartanak konfekciót? — Nemcsak hogy megmarad nálunk a leértékelt konfekció eladás, hanem jelentősen növeljük is a készletet és hetenként újabb szállítmányokkal frissítjük a választékot, — mondotta a boltvezető. (— ssi) Pénteken A vietnami nép életéből címmel komplex előadás lesz, délután 6 órai kezdettel a Kossuth Művelődési Házban. A városi pártbizottság és a TIT által rendezett előadást filmvetítéssel illusztrálják. Előadók: Réti Ervin, az Esti Hírlap munkatársa, Rádai Ödön tudományos kutató, és dr. Víg Károly, a Pest megyei TIT történelmi szakosztályának elnöke. I
