Pest Megyei Hirlap, 1966. március (10. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-26 / 72. szám

Et vtres&éiyhen a malom 13 gt-renda — Tápiúwüh' szégventolljn A múlt esztendőben szóvá tettük már, hogy Tápiósülyön a vasútvonal mentén a Geren- dássy malom összedőléssel fe­nyeget. Észrevételünk sajnos semmiféle eredményre nem vezetett. A vonat ablakából kitekingető utasok szépeket gondolhatnak magukban. Bizo­nyára mondogatják: milyen hanyagok ezek a sülyiek! — Azt természetesen már nem tudhatják, hogy a malom nem tartozik a község tulajdonába. Tavaly, amikor az épület egyik oldala megroggyant, 13 hatalmas cölöppel támogatták körül a falakat. Azóta nem nyúltak hozzá ... Pedig nagy kár, mert nem kellene mást tenni, mint köröskörül egy méter magasan alafalazni az épületet. Ez a művelet 100 év­vel hosszabbítaná meg az éle­tét. Közbevetőleg megemlítjük, hogy a malomnak 40 vagon a befogadóképessége. A sülyi ga- bonafelvásárló-telep amúgyis nagy raktárhiánnyal küzd. Az épület tavaly óta sokat romlott. A vályogfal a tégla­sarkoktól lassan, de biztosan egyre jobban eltávolodik. Sok helyen átlátni már a falon. Egy kitartó tavaszi eső a hal­dokló malomnak könnyen megadhatja a kegyelemdöfést. Lehet, hogy a szakértők vé­leménye szerint az épület fel­újítása nem gazdaságos. De akkor sem kellene ölhetett kézzel várni, míg összedől az egész alkotmány. A födém gerendái és a szarufák nagy­részt használható állapotban vannak. A nagy kiterjedésű palatetőt is felhasználhatnák még. Éppen ezért újólag felhív­juk a Pest megyei Gabonafel­vásárló és Feldolgozó Vállalat figyelmét, hogy újítsa fel az épületet. Ha pedig ez valami­lyen oknál fogva nem lehetsé­ges, akkor, míg nem késő, mentsék meg a malom hasz­nálható „alkatrészeit”. Végezetül meg kell monda­ni, hogy ez a gyászos romház éppen a község szívében fek­szik. Éppen ezért a sülyiek na­gyon szeretnék, ha a tanács­háza és a művelődési otthon szép összhangját ez a szégyen­folt már nem éktelenítené so­káig (krátky) M0H0B»VIDfKI l Ö N'K ! A P Á 5 Á VIII. ÉVFOLYAM. 72. SZÁM 1966. MÁRCIUS 26., SZOMBAT Megírtuk — az illetékes válaszolt „Lapjuk 1966. március 22-i számában „Reggeli?” cím­mel bírálat jelent meg a Hangulat Eszpresszó reggeliz­tetésével kapcsolatban. A cikkben foglaltak megfelel­nek a valóságnak. Intézked­tünk, hogy a reggeliztetéshez péksüteményt is lehessen kap­ni. Továbbá felhívtuk az üz­Még egyszer az MNK-ról Többen szóvá tették a vasár­napra kitűzött MNK járási döntővel kapcsolatban — miért és hogyan került sor éppen most erre a mérkőzés­re. Az MTS Monori Járási Tanácsától az alábbi tájé­koztatást kaptuk: Járásunkban még a múlt év decemberében befejeztük az MNK selejtezőket a leg­jobb két csapatig. A járási döntőbe Monor XI és Gyöm- rő jutott be. Azonban előbb, vagy utóbb a járási döntőt le kellett ját­szatnunk, hiszen a járási el­ső helyezett két labdát, a második pedig egyet kap díjként. így került sor arra, hogy a járási döntőt már­cius 20-án Monorra tűztük ki, hiszen a kupa-szabályok szerint az alacsonyabb osz­tályú csapat (Monor II) ott­honában kellett sorsolnunk a mérkőzést. Mint ismeretes, Gyömrő nem jelent meg — így az MNK járási bajnoka Monor II csapata lett. letvezető figyelmét, hogy a szalvétát úgy helyezzék el, hogy azt ne áztassa el a ki- ömlő folyadék. Felhívtuk to­vábbá az üzletvezető figyel­mét, hogy reggeliztetés idejé­re helyezzen el szalvétát, hogy azt a vendégek bármi­kor kérés nélkül is elve- hessék. A cikk végén írt dicsére­tet köszönjük. Igyekszünk a monori lakosság igényeit a jövőben mind jobban ki­elégíteni. Reggel Gerzson áruforgalmi oszt. vez.” Vigyázzban álltak a gépek Szárazhegy nem jeleskedett — Tavaszi gépszemle a Monori Állami Gazdaságban Hűvös, szeles időben indul­tak el a Monori Állami Gazda­ság vezetői az üzemegységek felé, a tavaszi gépszemlét megtartani. A szemlebizottság­hoz csatlakozott Erdős Andor. a Pest-Nógrád megyei Állami Gazdaságok igazgatóságának helyettes vezetője, Szigeti Er­nő, az igazgatóság főmérnöke. A tavaszi gépsaemlék lassan hagyománnyá válnak a gazda­ságban. A szeszélyes tavasznak kö­szönhető, hogy a föld, a barázda néhány, géppel már megismerkedett. Ilyenkor vizsgázott a központi gépjavító műhely javító kol­lektívája is. Meg kell említeni, hogy kisebb hibáktól eltekint­ve jó eredménnyel. A bizottság első útja a csév- haraszti üzemegységbe veze­tett. Itt Gyöngyösi Zoltán gé­pesítési brigádvezetővel az élen a traktorosok már várták a bizottságot, hét erőgép pót­kocsival. A részletesen meg­szemlélt és különböző ellen­őrzéseknek alávetett gépek és vezetőik, javítóik derekas munkát végeztek. Valamennyi gép üzemké­pes. Biztosító és óvó felsze­relésük rendben volt. A mentőláda minden gépen kifogástalan állapotban volt. Lényegesen javult az üzemegy­ség munkája a tavalyihoz ké­pest. Ez még a gépudvar rend­jén is lemérhető, amely szin­tén példás volt. Az erőgépek szemléje után a munkagépek szemléje követ­kezett, ahol szintén rendet ta­lált a bizottság. Bihari Gábor. a gazdaság főmérnöke ismer­tette a szemle eredményét. Az előfordult, illetve tapasztalt hiányosságokra felhívta a fi­gyelmet. A gazdaság igazgató­ja Pilinyi elvtárs elismerését fejezte ki a traktoros brigád­nak az elmúlt évben végzett jó munkájukért és a szemlére való példás felikészülésért. A bizottság következő állo­mása a szárazhegyi üzemegy­ség volt. Sajnos, a látottakról nem volt valami jó véleménye, a bizottságnak. Ezt közölték is a jelenlevő üzemegység vezetőkkel. Délután a bizottság tagjai megtekintették a gombai te­henészeti telepet és megtartot­ták a pándi üzemegységben a gépszemlét, amely szintén olyan jó eredménnyel zárult, mint a csévharaszti. A gép­szemlék azt mutatják, hogy a Monori Állami Gazdaság dol­gozói és vezetői jól felkészül­tek az 1966-os év feladatainak elvégzésére. (M. J.) HAJRA ELŐTT Prágai tanárok jönnek Monorra Újabb tantermeket kap a monori gimnázium KÖNYVAJÁNLATUNK Walter Radetz: Az erősebb A mű írott dokumentuma a német munkások antifasisz­ta harcának. Megrendítő és elgondolkoztató a regény fő­hősének, Werner Seelenbin- dernek a története, aki olyan emberré edződött, hogy hosz- szú éveken át eredményes harcot vívhatott a nácikkal. A szegények, az elesettek ol- talmazója, nyomorúságos, küz­delmes gondokkal terhes kö­rülményei ellenére, nagy nemzetközi sikerei mellett hatszor vívta ki az országos birkózóbajnoki címet. Wer­ner Seelenbinder az egyete­mes munkás sportmozgalom egyik legnagyobb alakja: forró kommunista szíve, szi­lárd jelleme, törhetetlen akarata a német nép halha­tatlan hősévé emelte, s pél­daképül szolgálhat vala­mennyi nemzet fiának. Wilfred Burchett: Titkos háború A Diem-kormány Dél-Viet- namban olyan helyzetet te­remtett, hogy úgyszólván az egész lakosság a diktatúra miatt aktív ellenállásra kényszerült. Az amerikai imperialisták azt tervezték a néptől való félelmükben, hogy egész falvakat a Diem- kormány segítségével több száz kilométerre kitelepítenek távolabbi területekre és eze­ket a településeket szöges­dróttal veszik körül. A dzsun- gelekben azonban működésbe léptek a partizánok fegyver- kovácsai. Napjainkban az egész világ figyelme Dél- Vietnamra irányul, éppen ezért igen érdekes olvas­mány Burchettnek e könyve. Váci Mihály: A zsezse-madár Ismert költőnk e kötetben tanulmányait, cikkeit és val­lomásait teszi le az olvasó asz­talára. Drámai sűrítettség- ben kapjuk a költői sors nagy fordulatainak, meg­rendülésének, útkeresésének megváltását. A kötet minden darabja nagyszabású önvizs­gálat, melynek tartalma: harc a költői magatartásért, küz­delem a népnek elkötelezett író szavának hatásosságáért, erőfeszítés a kulturális fejlő­dés fáziskülönbségeinek ki- egyenlítéséért. Felkerestük Oláh Istvánt, "a monori József Attila Gimná­zium igazgatóját, s megkér­deztük, mi újság a gimná­ziumban most, néhány héttel a tanév befejezése előtt. — Örülünk annak, hogy megkezdődtek az új, kéteme­letes épület tervezési mun­kálatai. Amint árról már beszámoltunk, a gimnázium meglevő épületeit újabb tantermekkel bővítik. A tervdokumentációk augusztu­sig készülnek el, az építke­zés pedig 1967. január 1-én elkezdődik. A bővítés csak­nem 20 millió forintba ke­rül majd. A közeljövőben ke­rül sor a központi fűtés be­vezetésére a melléképületek­ben. — Nem áll meg a fejlődés a kísérleti eszközök terén sem. A közelmúltban tíz magnetofont kaptunk. így ma már alig van nyelvi óra — magnó nélkül... Hamaro­san érdekes, új „létesítmény­nyel” bővül iskolánk. Meg­valósul ugyanis a régóta óhajtott nyelvi laboratórium, ami az eddiginél eredménye­sebbé teszi a nyelvtanulást. — Ha már itt tartunk, meg­említem, hogy korszerűsítjük a Kenderesen levő tangazda­ságunkat. Űj kisgépeket és öntözőberendezést kap a gaz­daság a közeljövőben. — Külföldi látogatók? — Májusra két csehszlovák küldöttség is jelezte érkezé­sét. Prágai és brnói tanárok látogatnak Monorra. A brnói tanárokkal diákok is jön­nek, hiszen a látogatás a múlt évi csehszlovákiai ki­rándulás „második forduló­ja” lesz. Ez alkalommal sport- versenyekre és egyéb ren­dezvényekre kerül sor. — Negyedikeseink legna­gyobb gondja az érettségire való felkészülés. Az ő tan­évük május 7-én fejeződik be. Az írásbeli vizsgákat 12. és 20-a között bonyolítjuk le. Először a magyar, majd a matematika írásbelire ke­rül sor. Az egyéb választha­tó tárgyak írásbelije május 16. és 20-a között lesz. A szóbeli vizsgákra június el­ső napjaiban kerül sor. — Nekünk pedagógusoknak az a célunk, hogy „fiaink és lányaink” minél jobban áll­ják meg helyüket az érettsé­gin és majd az egyetemi fel­vételeken is. Ezért tartunk hetente előkészítő foglalko­zásokat az egyetemre készü­lőknek. — Nagyon fontos, hogy az utolsó évesek a hátralevő időt megfelelően kihasználva, készüljenek a nagy próbaté­telre. — Őszintén remélem, hogy az idén is képzett fiatalem­bereket és lányokat küldhe­tünk az érettségi után az egyetemekre, főiskolákra és a termelőmunkába. (gér) Monori-erdei mozaik Jó híre van az autó- és ré­tescsárdának. Mi az autócsár­dában azt tapasztaltuk, hogy a kiszolgálás gyors és udva­rias, az étel pedig kitűnő. örülünk, hogy jót írhatunk a csárdáról. ★ A belvíz még mindig nagy területeket borít. Különösen sok a víz a település belterü­letén. Akad olyan ház is, ahol csak külön, földből készített járdán lehet bejutni az ajtóig. A helyzet annál is inkább rossz, mert a lapos területek­ről nem tudják elvezetni a vizet. ★ Öröm nézni még messziről is az új iskolát. A település szé­lén levő „öreg iskola” most már az apróságok napközi ott­hona. ★ A labdarúgópálya elég jó állapotban van. Mint hírlik, az erdeiek a járási bajnokságra beneveztek. Reméljük nem lesz baj velük, nem úgy, mint né­hány évvel ezelőtt... (g) Úton _ útfélen Az egyik községben keres­tem egy utcát, mely a hely­beliek szerint a ikövetkezőkép- pen közelíthető meg: megyek végig ezen az egyenes úton. Aztán kiérek a „betonra”, ahol először jobbra, majd bal­ra fordulok, aztán a harma­duk keresztutcán „felfordulok”. Felfordulásom után — mintha mi sem történt volna — elme­gyek a sorompóig, s ott vala­kitől megkérdezem, hol van a keresett utca, mert az biztos, hogy azon a környéken van. Az útmutatás szerint for­dultam jobbra, balra és fel, s miután elértem azt a környé­ket, amelynek tájékán a kere­sett utca megtalálható, egy idősebb bajszos magyarhoz fordultam, aki biztos bennszü­lött és mindenkit név szerint ismer. — Bácsi, maga biztos isme­rős a környéken — szólítottam meg illendően. Az öreg hu­nyorgott, bizalmatlanul végig­mért, és rendreuiasítóan eny- nyit mondott: — Nem ismerős vagyok, ha­nem Szabó. Idősb Szabó Jó­zsef. (d.) MAI MŰSOR Mozik Ecser: A nap és az óra. Gomba: Hajrá franciák. Gyömrő: A kőszí­vű ember fiai I—H. Maglód: A Tenkes kapitánya I—II. (széles­vásznú). Mende: Az óceán vándo­ra. Monor: Az ibolyás nő (széles­vásznú). Nyáregyháza: Néma ba­rikád. Pilis: Az ördög és a tízpa­rancsolat. Tápiósáp: ítélet Nüm- bergben I—H. Tápiósüly: Bube szerelmese. Űri: Tilos a szerelem* Üllő: A szabadság első napja. Va­sad: A Tenkes kapitánya II. Ve- csés: A szerelem órái (szélesvász­nú). ta el. Most is az a ba­kancs van a lábán. — Lépj csak bele a sárba! — szól rá a gyerekre. A gyerek resz­ketve engedelmeskedett. — Világos! — ugyanaz a mé­ret. — Az anya, törékeny, sápadt asszony elfulladva mondja: — Hogy az uram éppen most nincs itthon?! Hát nem látják, hogy en­nek sima a talpa, amaz meg recés lehetett? 1*7 yirkos köd lappangott, az Ír országút melletti árok­ban, s a házőrző komondor vadul tépte a láncát. — Nézzék meg, nincs itt egy fia nyúl se. Vannak itt a közelben még ekkora gye­rekek, mint az enyém, azok­nak van nyuluk. Itt járnak el a kert alatt torzsáért, csakis azért, nem másért. Is­merem a szüleiket, rendes emberek. A lajbis ember azonban megátalkodotton, konokul ál­lította, hogy a tettes nem más, mint Gézu. A rendőr felvette a jegyzőkönyvet. A károsult az iskolába is el­Mától Üllőn játsszák A szabadság első napja című filmet, melynek egyik kockáját mutatja be képünk Otcrai tea Maglódon A maglódi Petőfi Sándor Művelődési Otthon március 27-én, vasárnap, délután 17 órai kezdettel rendezi meg közkedvelt ötórai teáját. A zenéről az intézmény táncze- zenekara, a Pelcz Ricsi vezette „Ördögfiak” együttes gondos­kodik. Belépődíj személyenként hét forint. ÜGYELETES ORVOS Gyomron dr. Túri Mária, Monoron dr. Balogh József, Pilisen dr. Pázmány Elemér, Üllőn dr. Csizmadia György, Vecsésen dr. Nagy Lajos tart ügyeletet vasárnap. — Ügye­letes gyógyszertár Monoron a főtéri, Vecsésen a Dózsa György úti. MEGVERTÉK Február 13-án a déli órák­ban Kolompár Sándor, Ko­lompár István, Kolompár Bernát monori lakosok nézet- eltérésbe keveredtek Seres István monori lakossal. Ügy látszik, szóval nem tudták meggyőzni, s ezért ha­tásosabb eszközt alkalmaztak — megverték. Seres István nyolc napon túl és húsz na­pon belül gyógyuló sérülést szenvedett. A mentők azonnal kórházba szállították. Kolomvórék ellen az eljárás megindult. NYOMOK ment. A gyerekek kiközösí- ^ tették maguk közül Gézut. ^ Letolvajozták. Ezen az órón^ Gézu olyan lehetetlenül vi- ^ selkedett, hogy haza kel- lett küldeni. Éjjel felriadt ^ álmából. Az osztállyal, a ^ rendőrrel, a lajbis emberrel ^ hadakozott verejtékező hóm- lókkal. Az apja — közmeg- S becsülésben álló, igyekvő, s családjának és munkájának § élő ember — aggódva ült ^ az ágya mellett. A nyulak ezután is eltűn- ^ tek. Innen is, onnan is, a ^ telep különböző pontjairól. A ^ károsultak beszélnek, gya- ^ nakodnak. Akikre gyanak- ^ szanak — munka nélkül élő, ^ iszákos, gyermekeiket fele- S lőtlenül nevelő emberek, i akikről senki sem tudja, mi- § bői élnek egyáltalán? De öná- \ luk nem érdeklődik, nem | nyomoz senki. J ó lenne óvatosabbnak len- ^ ni a tények tisztázásé- ^ női. Mi felnőttek sokat be- ^ szélünk a becsületről. A gyér- ^ mekek sokkal érzékenyebbek ^ az igazságra, a becsületre. ^ Ne okozzunk lelkűkben jó- ^ vátehetetlen károkat, életre | kiható, fájó sebeket. Ferenczy Hanna g 5 a nyomok Gézuék kert- \ /J jeig vezettek. Az ara- ! szos sárban csúnyán elárul- ^ ták a „tettes” útirányát. Jól I látszott, hogy a gyermek- l bakancs bokáig merült az | iszapba. \ A ház a falu legszélén úgy ! kuporgott a kazlak között, i mint egy kivert kuvasz. A ^ földeken a kitelelt tengeri- ä szárak és káposztatorzsák ! közötti pocsolyákban a kék \ szemű ég nézegette magát. ; A falu igazán csak a föl- \ deken túl kezdődött egy \ féloldalas utcával, s a nyo- \ mok onnan vezettek idáig, ! ahol Gézuék laktak. \ A kisfiú kócos haját a \ szél borzolja, sápadt arcán \ a szeplők sötétebbnek tűn- \ nek, mint máskor. Védelem- \ keresőn, riadtan bújik az \ anyjához. A szuszogó, kövér \ lajbis ember vörösen ordít, j hevesen gesztikulál. A rend­kor szürke uniformisában me- 5 rév hivatalossággal igyek- \ szik a tényeket tisztázni: — ! Semmi kétség, a lajbis em­it bér nyülait ez a kölyök lop-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents