Pest Megyei Hirlap, 1966. március (10. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-24 / 70. szám

250 bárány utazik Görögországba — Az előző évekhez hason­lóan az idén is szállítunk pe­csenyebárányt húsvétra a gö­rögöknek — mondotta Bakosi Ferenc, az állattenyésztő bri­gád vezetője az Alkotmány Tsz-ben. — Kétszázötven bá­rányt adunk a felvásárlásnak 13—14 kilós súlyban, amely­nek kilójáért 13,60 forintot kapunk. — Tíz nap múlva adjuk át a bárányokat, és így a kere­sett csemege éppen a húsvéti ünnepekre érkezik Görögor­szágba. — Jól megy a baromfite­nyésztés is. Január 12-én kap­tuk az első idei naposcsibe- szállítmányt. A kétezer fehér hibrid csirkét sikerült igen jól felnevelni. Nyolchetes ko­rukra elérték az egykilogram- mos átlagsúlyt és a takar­mányfelhasználás 3.5 kiló alatt volt. CEGLÉDI PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI JÁRÁS ÉS ■Ti ■■ ars«;- ■■ 1 a.1 v ’T-; :sars:.i':,■.■saras X. ÉVFOLYAM, 70. SZÁM 1966. MÁRCIUS 24., CSÜTÖRTÖK — Február 17-én érkezett a második szállítmány. Három­ezerötszáz magyar sárga na­poscsibét kaptunk. Március közepén újabb háromezeröt­száz darab jeher hibrid na­poscsibe érkezett. (—ssi) A huszadik évforduló előtt Úttörők a hazáért - Vietnami akció Kiállítás és díszszemle — Ifjúsági park épül Uj jövedelemforrás JVépsserü hűt földön is Húsz holdon telepít spárgát a Dózsa Népe Tsz A városi úttörőtitkár, Ocsai István a napokban ismertette azokat a tennivalóikat, amelye­ket a közeljövőben kell meg­valósítaniuk a város úttörőd­nek. Elsősorban az úttörők a hazáért mozgalom eddigi ered­ményeit vázolta. Elmondotta, hogy a város területéről 192 őrs vesz részt a mozgalomban. Az úttörők az ősszel egy-egy j nemes tett vállalásával jelent­keztek. ilyen volt például az 1 iskolák udvarainak rendezése, Nincs ok a csüggedésre Mi tagadás, kissé mellbevá­gott bennünket a CVSE múlt vasárnapi 3:l-es veresége Kis­pesten. Túlzott reményeket nem tápláltunk, amikor leg­alább az egyik bajnoki pontot hazavártuk, de még a szoros gólarányú vereséget is túllép­tük, pedig... Sokan ott voltak városunk labdarúgást kedvelői közül a mérkőzésen, így a vélemények is erősen megoszlanak a látot­tak felett. Adjuk közre itt egy olyan ember véleményét, aki, ha alkalomszerűen, ma is sze­mélyes művelője a labdarú­gásnak és elméletileg is fog­lalkozik vele. Lássuk tehát, hogy dr. Bencsik Mihály járá­si tanácselnök miképp véle- kédik erről a mérkőzésről? — Sok szempontból érdekes volt ez a mérkőzés. A legérde­kesebb és egyben a legjellem­zőbb az, hogy maguk a Kis- texí-szurkolók kiegyeztek vol­na a mérkőzés előtt még egy szoros gólarányú vereségben, de az „igényesebbek” sem mentek túl egy döntetlenen. Ha a valóságos gólhelyzeteket nézem, az eredmény 5:3 lenne a javunkra. És ez is lehetett volna az eredmény, ha játsz- szuk a magunk természetes játékát, s nem erőltetjük a 4—2—4-es rendszert. Ennek ugyanis több feltétele van, amelyek kimunkálása időt és megfelelő játékosanyagot igé­nyel. A mi játékosaink szem­mel láthatóan nem találták helyüket, amely alapvetően egy bizonyos fokú idegességet eredményezett, amelynek az­után kapkodás lett a vége... Ezenkívül van még egy lénye­ges követelmény, amelyre, úgy látszik, még nem jöttek rá a csapat vezetői: a lelki felkészí­tés! Ehhez viszont kellő peda­gógiai készség mellett nagy emberismeretre s emberekkel való bánni tudásra lenne szükség. Rendelkezünk-e ilyen vezetővel? A vasárnapi csa­pat nem mutatta ezt, sőt! Már­pedig a játékosok felelősség- érzetét fokozza, a küzdőszelle­met növeli a kellő felkészítés. Csakis a szakmai és lelki fel­készítés helyes összevetődése teheti eredményessé csapa­tunkat, amely az NB II legfia­talabb együttese. Ezek felis­merése és mielőbbi kimunká­lása után nagyon biztos kö­zépcsapatává lehetünk az NB Il-nek. V. Vasárnap: Ceglédi VSE­- Salgótarján A Ceglédi Vasutas SE el­nöksége felhívja a labdarúgó szurkolók figyelmét, hogy a március 27-re sorsolt NB Il-es Ceglédi VSE—Salgótarján mérkőzés nem szombaton lesz, hanem vasárnap dél­után. / Vízilabda Sikeres idény kezdés A magyar bajnokságban szereplő ifjúsági vizilabda- csapatunk szép és értékes győzelemmel vette az első akadályt a Csepel Autó jó ké­pességű csapata ellen. Ceglédi VSE—Csepel Autó 7:3 (1:0, 1:0, 5:3). Cegléd: Vass — Szepes II., Dervade- rics — Kisfaludi — Rossi, Vámosi II, László. Góldobók: Vámosi II. 4, Szepes II., Rossi (négyméteresből), Kisfaludi. Vámosi II. jó és hasznos já­téka, valamint gólképessége, Szepes II. és Dervaderics eredményes védőmunkája dön­tötte el a mérkőzést csapa­tunk javára. Vass, László és Rossi megfelelt. Kisfaludnál azonban képességei alapján lényegesen többet vártunk. Reméljük, hogy az elkövetke­zendő mérkőzéseken bebizo­nyítja, hogy a szakvezetés méltán számít rá az OB II-es csapatnál is, a már most is kitűnően játszó Vámosi II-vel együtt. Beck Mihály a szertári szemléltető eszközök gondozása. Novemberben si­kerrel végződött a „becsület­hónap”, amikor azt vállalták, igyekeznek elégtelen felelet nélkül tanulni. A mozgalomban részvevő őrsök elismerő oklevelet kaptak a belügyminisztertől. Most a Pest megyei úttörőel­nökség felhívása alapján viet­nami akciót kezdenek, ebben vállalják, hogy iskolai kötele­zettségeiket hiánytalanul el­végzik, s ezzel fejezik ki együttérzésüket a vietnami nép iránt. Megismerkednek a vietnami nép felszabadító har­cának történetével. Áprilist a felszabadulás hónapjává nyil­vánították. Készülődnek a húszéves év­fordulóra is (1946 nyarán ala­kult meg az úttörőszervezet). A június 6-tól 11-ig tartó bu­dapesti országos úttörőtalálko- zón Ceglédről tíz úttörő vesz részt. Erről a jelentős ese­ményről háromszor kilencven perces műsort ad a televízió is. Városunkban az évforduló megünneplésével kapcsolatban május 15-től 22-ig úttörökiál- lítást rendeznek. Az általános iskolák tanulói részére irodal­mi, képzőművészeti és fotó­pályázatot írtak ki, amelynek május 1. a beküldési határide­je. A gazdag programban több közös rendezvény szerepel. Június 2-án a város összes úttörőjének és kisdobosának részvételével nagy hadijáték zajlik le a putrisarki erdőben. Ezen a napon az alsótagozatos legkisebbeknek játéknapot tar­tanak a Vörösmarty téren. Jú­nius 9-én megkoszorúzzák az emlékműveket, úttörődísz­szemlét tartanak, amelyet es­te lampionos felvonulás követ. A huszadik évfordulóra ké­szülve megkezdik az ifjúsági park építését a várostól kapott tíz holdnyi terüle­ten. Itt alakítják ki' az úttörő sporttelepet akadálypályával, játszóterekkel. Ezt a több év­re tervezett munkát valószínű a 25 éves évfordulóra tudják befejezni. A tervekben szerepel a put­risarki erdő kirándulóhellyé alakítása. Nemcsak az úttö­rőkre, hanem a város felnőtt lakóira is gondolnak ezzel a szép kirándulóhellyel, amelyet különböző létesítményeikkel szeretnének ellátni, hogy már június 2-án megfelelő körül­mények között szórakozzanak a kiránduló fiatalok. (tamasi) Vizsgára készülnek az álbertirsai Szabadság Ter­melőszövetkezet tagjai. Gyü­mölcstermesztésből, faiskola kezeléséből és zöldségtermesz­tésből szerzett ismereteiket kéri számon a szakmunkás- vizsga bizottsága. A tanfolyam hallgatóinak nagyobb része nő, s az átlag­életkor ötven év körül van. LOTTOHIREK A 8. játékhét tárgynyere- mény-sorsolásán többek között egy Lehel hűtőszekrényt és egy egyszemélyes külföldi uta­zási utalványt nyertek Ceglé­den. Ezenkívül a 3 214 833 szá­mú szelvénnyel ágyneműkész­letet nyert egy eddig ismeret­len ceglédi lakos, aki lottó- szelvényét a helyi lottózóban vette — azonban eddig még nem jelentkezett. Jelentkezni lehet: március 31-ig. A legtöbb termelőszövetke­zet arra törekszik, hogy jöve­delmét emelje. A ceglédi Dó­zsa Népe Termelőszövetkezet­ben figyelemre méltó kezde­ményezés indult 1963-ban. — Ekkor határoztuk el — mondotta Kovács Sándor, a termelőszövetkezet főmezőgaz­dásza, hogy kísérletképpen húsz holdon spárgát terme­lünk. A ceglédi piacon csak ritkán láthatnak a vásárlók spárgát, ezt nem is igénylik, de annál nagyobb az érdeklődés a fővá­rosban és az export értékesí­tésében. — Húsz holdnyi spárgát két lépcsőben telepítettünk. Az 1963-ban telepített tíz hold jövőre már termőre fordul. — A spárga talajigénye ál­talában a laza homok. A szük­séges talajkörülményeket az öregszőlőben találtuk meg. Holdanként hatszáz mázsa szerves trágyát és megfelelő mennyiségű műtrágyát ad­tunk, és a talajforgatást Sz 100-as gépekkel végeztük 50— 60 centiméteres mélységig. — A telepítést az idén folytatjuk és az újabb tízholdas telep be­fejező munkáinál tartunk. — Az értékesítésben egyelőre nem gondolunk a ceglédi piac­ra, de annál inkább arra, hogy a főváros konyháin ke­resett csemege a frissen sze­dett spárga. Nagy vitamin- és fehérjetartalmánál fogva nép­szerű külföldön is. — A spárga nagyon munka­igényes növény. Nagy gond­dal kell elvégezni a telepítést, komoly figyelmet igényel a szedése, de a csomagolásra, szállításra is nagyon kell vi­gyázni. — A szedést hozzáértő em­berek végzik, naponta kétszer, a kora reggeli órákban és ké­ső este. Napfény nem érheti a növényt még szállítás közben sem. — Nem könnyű munka az osztályozás. Az elsőrendű spárga hófehér és szabvány- méretű. A másodrendű enyhén sárga, a harmadrendű lila színű és csíkozott. — A spárga négy esztendő múltán fbrdul termőre. A te­lepítéshez szükséges spár­gapalántát gazdaságunk maga állítja elő, s az idén értékesítésre is ne­veltünk mintegy százhúsz­ezer spárgapalántát, amelyet a tsz-eknek, állami gazdaságok­nak adunk el. Érdemes a pa­lántaneveléssel foglalkozni, hi­szen darabjáért negyvenöt fil­lért kapunk. — Nahóczky László, a szőlő- termelés üzemegységvezetője régi spárgatermelő szakember. Ö irányítja a palántanevelést és a telepítést, és ő neveli majd a szakembereket is — mondotta a főmezőgazdász. (-ssi) A KÖRHINTÁS már a szezonra készül. Dánszeontmiklóson tartottak nagy­mosást, aztán az öreg Hoffer traktor eléfogódzik a cirku­szoskocsiknak, s talán Borsodig meg sem állnak A pozsonyi Zöldfa erkélye Cegléden akció (melyet követtek soro­zatban a többiek, nem enged­ve ki a kezdeményezést kezé­ből, így a reakció állandó vé­dekezésre szorult). A lenyügö- zött-föllelkesült alsótábla azonnal elfogadta a kossuthi követeléseket. Nem úgy a lomha, birtokaiban és a csá­szárban élő főnemesség, ott a Városház téren, a Roland szo­bor fölött, amely nem is tár­gyalta azokat. De Milánó és Párizs után, tizenharmadikín Bécsben is kitört a Metter- nichet elűző, véres forrada­lom, ennek hírére a meghök- kent-megrémült arisztokra­ták sietve megszavaztak min­dent. Pozsony az utcákra tódult, égett, forrott. A fogadók és kávéházak megteltek ölelke­ző, vivátozó emberekkel, akik elfelejtkeztek még az éjsza­kákról is, mert mindig látták a napot, mit Kossuth hordo­zott. Az udvar még nem fogadta el a javaslatokat. Újabb iz­galmak, újabb csoportosulá­sok, újbb forradalom híre ti­zenötödikén Pestről, és a ki­rály is elfogadta a követelése­ket. Egy ember nevétől volt hangos az ország, Kossuthétól, kinél népszerűbb sose volt e hazában sem azelőtt, sem az­óta. Ha megjelent a pozsonyi utcákon, tömegek szegődtek a nyomába, ha bement valaho­vá, megvárták, mert mindig hozott ki valami újat. Allan­tárgyalását, szövegezését csak másnap kezdte az országgyű­lés, és a király által szen­tesített törvényeket csak áp­rilisban hirdették ki). Azóta nincsen dézsma, nincsen ro­bot, nincsen deres, de volt szabad kezdeményezés, és pol­gári társadalom, mely ma­gával hozta az ország füg­getlenségét (valójában csak hetvenegy év múlva). íme, itt áll Batthyány Lajos, az első felelős magyar miniszter­elnök. A nyári Pozsony egyik délutánján kiültem a Zöldfa előtti térre (azaz a Carlton szálló elé). Szlovák és ma­gyar fiatalok mentek el előt­tem vegyesen, hol szlovákul, hol magyarul váltva szavai­kat. A nyurga hajdani fo­gadó a nagy események után jobbra-balra kiszélesedett bő szárnyakkal. Hosszú előcsar­nokot is építettek elébe az első emelet magasságáig. Ak­kor bontották el az erkélyt, mely Pozsonyból Pestre ke­rült a parlamenti múzeum­ba, majd annak feloszlatá­sakor Ceglédre, az ország legnagyobb Kossuth-ereklye- gyűjtemény városába. Itt áll a Szabadság téren a refor­mátus templom előtt. Ugyan inkább avult pogány oltár­nak látszik, mint másnak. Kissé megviselt konzoljain nyugszik a régi erkély fele kőlapja, melyen a tűnt idők egyik legnagyobb magyarja állott akkor, azon a na­pon, mikor megszűnt ha­zánkban a feudalizmus. Sze­rény emléktábla repedezik alatta, idézve azt a már­ciust, mely bennünk él ma — és mindvénig. . Hídvégi Lajos ^ A rendi országgyűlés tagjai ^ még nem tudták negyven- ^ nyolc kora tavaszán, hogy 5 utoljára vannak együtt Po- \ zsonyban is és egymás között \ is. Bár „Európa forradálmak- ^ tói volt terhes”, úgy látszott, \ hogy ismét elodázódnak a re- \ formok és dolgavégezetlen \ mehetnek haza távoli me- Sj gyéikbe az udvarházak meg- § hitt, olykor zajos, bőétkű, sok ^ italú világába, vagy a kincses § kastélyok zárt falai közé. ^ A Dunáról hűvös szelek § jártak s mindig Bécsböl in- § dúltak, az udvar reform-de- ^ magógiáját hozván. Januártól ^ azonban az állandó légáram- S lásba forró forgószelek vágód- % tak Itália és Franciaország % felől, és beszáguldottak a Mi- ^ hálykapu utcába, ott helyben ^ seregtek-forogtak az alsótábla ^ előtt, a forradalom hírével. $ Kossuth a langyos reformok ^ egyik napjáról tűzláng más- ^ napjára, március harmadikán § váratlanul fellépett, követelve § a független minisztériumot, a § jobbágyfelszabadítást és az ^ alkotmányt. E napon benne ^ lobbant föl azon régi függet- 5 len magyar államiság, mely § Mohácsnál ment tönkre. A ^ negyvenhat éves Kossuth ^ most találta meg igazi hiva- $ tását és vált a nemzet vezéré- $ vé, azokévá is, akik birtokta- ' lan nemesi származása miatt '<! csak holmi vagyontalan fiská- ^ list láttak benne. Leírhatatlan % hatást váltott ki a villámgyors dó kapcsolatban volt a töme­gekkel, a maga tevékenységét velük mérte, miként reagál a nép, s a népből merített újabb erőt. Megszokott fóruma volt a Zöldfa erkélye, mint szószék­ről gyakran beszélt róla az összegyűltekhez. S ez az erkély március 17-én törté­nelmünk egyik legnagysze­rűbb eseményének lett szín­helye. A népáradattól kísért népvezér, jelezve, hogy szól­ni kíván, a szállására ment. A több szintű fogadó első emeletén lakott és az épü­let egyetlen négykonzolos, l$ét kőlapú erkélye az ő lak­osztályából nyílott a térre. Néhány perc és az ünnepé­lyes csendben Batthyány La­jossal együtt lépett ki az alant feketéllő sokaság elé, majd bejelentette a jobbá­gyok felszabadítását, élete legnagyobb politikai sikerét. Pátosztól felfűtött szavai or­gonazengésű hangján száll­tak a téren s azok a sze­rencsések, kik hallhatták, részesei lettek annak a tör­ténelmi félórának, melyre igen gyenge jelző a „felejt­hetetlen”. A drámai jele­netet megérteni lehet csak, átérezni talán azoknak, akik a legújabbkori társadalmi változásoknak tanúi, de akik az elmúlt időket is átélték. A jobbágy attól a perctől számítva lett egyforma pol­gára a hazának (törvények

Next

/
Thumbnails
Contents