Pest Megyei Hirlap, 1966. március (10. évfolyam, 50-76. szám)
1966-03-20 / 67. szám
1966. MÁRCIUS 20., VASÄRNAP ;xCírfap 1 Kimeríthetetlen aranybánya a Szovjetunióban EDÉNYEK TÖMÖR ARANYBÓL A szovjet szakértők szerint néhány évvel ezelőtt szinte kimeríthetetlen aranylelőhelyre találtak az üzbegisztáni Kizil- kum sivatagban. A lelet még sokkalta dúsabb, mint amit a XIX. század folyamán a kanadai Klondyke folyó mentén fedeztek fel. Soserbakov akadémikus, a Komszomolszkaja Pravda hasábjain elmondotta, hogy az arany mindössze két-három méter mélységben fekszik a földben, tehát nyíltszíni fejtésre alkalmas. Ferzman szovjet akadémikus már 30 évvel ezelőtt felvetette a gondolatot, hogy érdemes lenne aranyat keresni a Kizilkum sivatagnak ezen a részén, de a geológiai expedíciók hosszú ideig nem jártak sikerrel. Néhány évvel ezelőtt a legfejlettebb technikai eszközök segítségével beigazolódott Ferzman megállapítása. Érdekes egyébként, hogy Hérodotosz görög történetíró az V. században megírta már, hogy a Kizilkum sivatagban élő törzsek tömör aranyból készítik edényeiket. Teljes gőzzel! — mondtuk mindmáig ha — jármű, vagy más berendezés — a legnagyobb erőkifejtéssel működött. Teljes szállal — mondják ma Nyergesújfalun az új magyar műszálat, a danulont termelő üzemben. Azt jelenti, hogy a gépek ontják a tartós, vékony szálakat. A korábbi kísérleti és próbaüzem után most már ontja a mindenekelőtt alsó nemű és harisnya kötéséhez használatos finom anyagot. Tóth felv. Az energiák terme Több olvasónk kérte, mutassuk be, milyen a százhalombattai erőmű központi irányító terme. A képen jól látszik, hogy ez a helyiség nem valami óriás, ám egy kisebb üzemre való műszer látható a falakon, s kézmagasságú pultokon. Nemsokára két irányítóteremből működtethetnek, állíthatnak le, indíthatnak meg több, mint 600 megawatt villamos energiát termelő gépkolosszuso- kaí. A fortíulatszám, a hőfok, a turbógenerátorok viselkedése mint nyitott kártya, könnyen leolvasható. Ipari televíziós felvevő közvetíti a kazán tetején álló vízmérő-berendezések adatait a vezénylő terem falán elhelyezett tv- készüiéknek. Innen könnyű telefonkapcsolatot kapni az ország más energiatermelő központjával, hogy fennakadás nélküli legyen az összműködós s zavartalan az áramszolgáltatás Gábor felv. Kasukamicin az új antibiotikum Dr. Umezawa japán orvos új antibiotikumot fedezett fel, amely különösen hatékony bizonyos fertőzésekkel, például a hólyaghuruttal szemben. Umezawa gyógyszerét „Kasu- kamicinnek” nevezte, minthogy nyersanyagát Kasukában fekvő kertjének földjében találta. Ez az antibiotikum meggátolja a vesemegbetegedéseket, nevezetesen a hólyaghurutot előidéző pseudumonas nevű mikroba kifejlődését. Az eddig e célra használt gyógyszerek hatása soha sem bizonyult véglegesnek. Vírus ellen - interferon A századforduló körül ismerte meg a tudomány a különféle kórokozó baktériumokat, és azután módot talált az élő szervezetben megtelepedett baktériumok vegyszeres elpusztítására, illetve megbénítására. De ezzel egy időben nagyra, sőt félelmetessé nőtt a vírusok szerepe; ellenük hatástalanok a baktériumpusztító „nagyágyúk”. A világ különböző részein vírus okozza — többek között — a következő betegségeket: himlő, veszettség, járványos gyermek- bénulás, bárányhimlő, rubeola (másként rózsahimlő), kanyaró, mumpsz, járványos máj- gyulladás, influenza, az agyvelő-, agyhártya- és tüdőgyulladások egyes formái, valamint a szem kötőhártyájának járványos gyulladása. Ezenkívül gyakran van vírusártalomról szó különféle pehezen megmagyarázható betegség- csoportokban, ismeretlen lázak, fájdalmak, idegrendszeri panaszok, érzékszervi károsodások, mirigybántalmak, bőrbetegségek, izom- és ideggyulladások esetében. Világszerte kutatják azt is, hogy mi lehet a vírusok szerepe a daganatok keletkezésében. A legismertebb vírusbetegségek ellen szerencsére hatásos védőoltásokkal rendelkezünk. Ennek köszönhető például a gyermekbénulás megfékezése. Az influenza ellen tömegesen alkalmazható védőoltás még nincs, gyógyításában pedig az antibiotikumokra nem támaszkodhatunk. A vírusok elleni küzdelemben elsősorban a szervezet saját erejére kell támaszkodni. A kórokozók , megtelepedésére a szervezet sajátos ellenanyagokat termel, és ezeket mindig újra Merre tart a radiológia ? Beszélgetés dr. Rodé Iván professzorral Rómában a XI. nemzetközi radiológus kongresszuson a magyar tudósok is szép sikereket értek el. Különösen figyelemre méltó volt dr. Rodé Iván professzornak, az orvostudományok doktorának, az Országos Onkológiai Intézet vezető radiológusának nagy sikerű előadása, melyre a külföldi szakkörök is felfigyeltek. Felkértük, hogy válaszoljon néhány kérdésünkre. — Érdekelné olvasóinkat a nukleáris orvos- tudomány jelentősége és teljesítménye. — A nukleáris orvostudomány lényege, hogy radioaktív izotópokat viszünk az emberi szervezetbe, azzal a céllal, hogy tanulmányozzuk az egyes szervek normális felépíMi készteti a madarakat a rendszeres költözésre? Az egyik legvalószínűbbnek tartott magyarázat az úgynevezett „jégkorszak-elmélet”. Eszerint a madárvilág az őskorban északon fejlődött ki, ahonnan a jégkorszak elűzte, de ahová e periódus után ismét visszaszokott — s a madárvonulással azóta is, évről évre ez a folyamat ismétlődik. Egy másik elmélet a téli táplálékhiányra hivatkozik, de ez nem ad választ olyan „kivételes esetekre”, mint az, hogy az arany- málinkó a nyár derekán, azaz a rovartáplálék legnagyobb bősége idején kel útra. Hasonlóképpen nem tisztázott probléma még az sem, hogy hosszú-hosszú útjukon, országok, kontinensek felett hogyan tájékozódnak a költöző madarak? Vannak azonban a madárvonulásnak Vándormadarak 4006 kilométer egyhuzamban Repülés százhússzal megválaszolt kérdései is. így például a hazánkban a század elején bevezetett ma- dárgyűrűzés segítségével ma már pontosan tudjuk, hová költöznek tőlünk. A legkisebb távolságra a feketerigó, a seregély és a nyári lúd repül; ezek ritkán hagyják el Európa déli részét. A mezei pacsirta, a fúrj és a daru Észak-Afriká- ban, a Nílus völgyében telel. A gyurgyalagot, a füsti fecskét, a búbos bankát és a sárgarigót az egyenlítő környékéről várhatjuk visz- sza. A fehér gólya, a parti fecske és a barna kánya télen is „nyaral”: az év egyik felét Dél-Afrikában tölti. A földrajzi adatokból nyilvánvaló, hogy a költöző madaraknak kiváló repülési teljesítményekre kell képesnek lenniük. Igaz, a mi madaraink nem versenyezhetnek például a sarki csérrel, amely az észak-amerikai sarkvidékről a Tűz- földre vonul vagy az Alaszkában fészkelő aranylilével, amely egyhuzamban repül csaknem 4000 kilométert a Csendesóceán felett. De azért igen tiszteletre méltó teljesítmény a mi fürjünké is, hiszen — ellentétben a legtöbb madárfajjal nem követi a partvonalat, hanem mintegy 450 kilométeres távolságon egyenes irányban szeli át a Földközitengert. Leggyorsabb madaraink sebessége még a személy- gépkocsiknak sem válna szégyenére: a sarlós fecske 110— 120, a vadkacsa 80— 90, a gólya 60—70 kilométert tesz meg óránként. Megfigyelték azt is, hogy a gólyák tavaszi vonulása sokkal gyorsabb, mint az őszi. S ezt a tényt — minden tudományos magyarázat nélkül is — örömmel nyugtázhatjuk. tését és működését, vagy a szervek kóros elváltozásait. A radioaktív izotópok bevitele szájon keresztül, vagy pedig injekció formájában történhetik. A vizsgálandó szervben felhalmozódott radioaktív izotóp sugárzása megfelelő műszerek segítségével kimutatható és valósággal kirajzolható a szervnek a képe. Az így nyert képet szcintigrammnak nevezzük azon az alapon, hogy a kép egyes pontjai a radioaktív izotóp által kibocsátott sugárzó részecskék elektronikusan átalakított felvillanásaiból tevődik össze. Ez a kép tényleges kép, melyet papírlapokon ábrázolunk. Az egyszerű két dimenziós szcintigrammok mellett újabban több dimenziósakat is készítünk, melyek felvilágosítást adnak az izotópok térbeli megoszlásáról. — Mit tart a legjelentősebb lépésnek? — Talán az úgynevezett egésztest számláló berendezéssel végzett méréseket, melyek a radioaktív izotópok gamma- sugárzásának kimutatásán alapulnak és általánosan elterjedt elnevezéssel gammaspektro- metriának nevezünk. Ennek a módszernek előnye az, hogy egészen csekély mennyiségű radioaktív izotóp kimutatására képes. A csekély mennyiségű izotóp semmiféle károsodást nem okoz a szervezetben, viszont lehetővé teszi, hogy radioaktív kalcium bevitele után a csontrendszert, vagy radioaktív jód bevitele után a pajzsmirigyet tanulmányozzuk. Alkalmas a módszer arra is, hogy radioaktív izotóppal jelzett gyógyszerek anyagcseréjét kövessük a szervezetben ... — Gyógyászati alkalmazása? — Változatlanul a tudományos érdeklődés előterében állnak a nagy mennyiségű izotóppal működő sugárágyúk, melyek közül a legismertebb a nagyközönség előtt a kobaltágyú. Az Országos Onkológiai Intézet radiológiai osztályán a közelmúltban állítottuk üzembe a második kolbaltágyúnkat, mely mozgó besugárzások végzésére szolgál. Lassan bevonul a klinikai alkalmazásba a céziumágyú is, melytől azt reméljük, hogy átveszi majd az eddig általánosan használt röntgenterápiás készülékek szerepét, azok hátrányai nélkül. Szinte forradalmi jellegű módszertani kísérletnek tartjuk az úgynevezett urántóltéses módszer bevezetését a méhrá- kok és általában a szervezet üregeiben keletkezett daganatok kezelésében. A módszert nemcsak a méhrák, hanem az orr- és garatüregi, valamint a nyelőcsőrák kezelésében is bevezették. H. D. harcbaveti, ha a kórokozók megjelennek. A küzdelem kimenetelében nemcsak a fertőzés ereje (a szervezetbe bejutó kórokozók száma, szaporodási képessége) számít, hanem döntő a beteg fogékonysága, ellenállóképessége, szervezetének pillanatnyi állapota, edzettsége és a szervezet életét egybehangoló idegrendszer teljesítőképessége is. Gyakran fertőződünk kórokozókkal anélkül, hogy megbetegednénk, és sok esetben azért leszünk betegek, mert ellenállásunk valamilyen okból megroppant. A szervezet a vírusok elleni küzdelemben nemcsak a sajátos ellenanyagokra támaszkodik. A vírusok behatolásának gátjaként a sejtek egy „interferon”-nak nevezett anyagot is termelnek. Mintegy három éve sikerült először rendkívül kis mennyiségben, laboratóriumi vizsgálatok céljára ezt az anyagot a sejtekből kivonni, azóta vizsgálják, hogy pontos kémiai szerkezetét megismerjék. A kísérletezők remélik, hogy segítségével előbb-utóbb hatásos ellenszert találnak a vírusok ellen. A baktériumok és a vírusok között az a különbség, hogy míg a baktériumok önálló sejtek, saját — bonyolult — anyagcserefolyamatokkal, addig a vírus nem önmaga építi fel szervezetét, hanem idegen élő sejteket „megszállva” élősködik. Nehéz úgy harcolni ellene, hogy ne érje kár az általa már megtámadott sejteket, tehát a beteg ember szervezetét. Az újabb kutatások azonban részletesen felderítik a vírus- fertőzés menetét. A vírus fehérjeburkának különleges részecskéivel rátapad a megtámadott sejt falára, majd behatol abba. A sejtben bizonyos „érési folyamat” révén nagyszámú vírus jön létre, majd a sejt széthullásává' ezek kiszabadulnak, hogy újabb sejteket támadjanak meg. A legújabb kísérletek során arra törekednek, hogy a vírusszaporodást az említett folyamat valamelyik pontján megzavarják. Eddig a legnagyobb sikert Indiában érték el, Madras tartomány Tendiapot nevű városában, az 1963-as himlőjárvány idején. Ott próbáltak ki egy vegyületet (thio- semicarbazon) és megállapították róla, hogy a himlővírus szaporodási folyamatának utolsó, érési szakaszában fejti ki hatását. Ez az első olyan gyógyszer, amely iparilag nagy mennyiségben előállítható, és gyakorlatilag bevált a vírusok ellen, mellékhatást sem észleltek alkalmazásakor. Számos jel arra mutat, hogy felfedezésével új fejezet nyílt a vírusbetegségek elleni küzdelemben. — rp — Egyenes a ferde torony ? Csak az ábrán. Sokféle terv született a lassan tovább dőlő pisai ferdetorony megmentésére. Szóba- került a talaj megkeményítése, betoninjekciók beadása s egy úgynevezett acélbumeráng beépítése, amely megóvná az építészeti remeket attól, hogy valamikor eldőljön. Kiegyenesíteni már senki sem akarja. Hová lenne akkor az idegenforgalmi nevezetesség?
