Pest Megyei Hirlap, 1966. március (10. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-17 / 64. szám

Tejeskannák az utcán Tudom, hogy semmi kö­töm ahhoz, hogy a tejipar mikor szállít, de arról több hajnali órán meggyőződtem, hogy nagyon is korán, idő­ben sor kerül a kiszállítás­sá. A telt kannák már a reg­leli órákban ott árváskod- aak a boltok bejárata előtt, és ez ellen nem is tehetünk. Mihelyt a boltok nyitnak, az első az, hogy a kannákat beviszik a bolthelyiségbe. No, de! Miért láttam va­sárnap délelőtt tizenegy óra­kor a négy kannát a Sütő­ipar Szőlő utcai finom sü­tödéje előtt az utcán? Hogy (tévedés ne essék, a kan- Aek tele voltak, erről meg­győződtem. De hasonlóan érdekes kér­dés, hogy miért szomorko- dott öt kanna tej a pia­con délben? Mert hogy az üres kannák elszállítása nem telt sürgős, azt megértem. De hogy az értékes, tele kan­nákat sem kellett sürgősen elszállítani? Ezt már nem értem. (Rik) PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Iskola az üzemben Szakembereket képez a ruhaipari technikum a Május 1. Ruhagyár ceglédi telepén A CEGLÉDI JÁRÁS ÉS CES1.ÉD VÁROS RfcSZ-EBE X. ÉVFOLYAM, 64. SZÁM 1966. MARCiUS lő, CSÜTÖRTÖK A zárszámadások tapasztalatai Hatvanhétmillió forinttal gyarapodott a közös vagyon a járás tsz-eiben Csak a tagság meggyőzésével 4- Magabiztosabb vezetés A tavalyi esztendő járásunk tsz-einek életében jelentős változásokat hozott. A zár­számadások — a különböző PERMETEZÉS Serény munka folyik a Csemői Állami Gazdaság terüle­tén, megkezdődött a permetezés (Tomcsányi Sándor felvétele) NŐKNEK—NŐKRŐL 120 hallgató a nők akadémiáján a kocsári Petőfi Tsz-ben A kórház főorvosi szobá­jában párolgó kávé illata terjeng. A nagykőrösi kórház nőgyógyászati osztályának fő­orvosa arról beszél, hogy minden óra hozhat megle­petéseket, még egy régi or­vos számára is. — Sok előadást tartottam már, sok felé. De ilyen meglepetésben, mint legutóbb Kocséron, rég nem volt ré­szem. A dolog nem nagy, talán említést sem érde­melne, de nekünk ezen a téren olyan szomorúak a tapasztalataink, hogy a kivé­telről szívesen beszélünk. — A kocséri Petőfi Ter­melőszövetkezetben kellett elő­adást tartanom a női be­tegségekről. Délután hat órá­ra hirdették az összejöve­telt. Nem várt kérem en­gem senki. Elindultam hát, hogy megérdeklődjem; van-e itt valaki, vagy mehetek haza dolgom végezeilenül — mint már annyiszor. — Egy kedves fiatal nőt találtam, aki mosolygó arc­cal közölte — ó már vár­tuk a doktor urat — és be­vezetett egy terembe, ahol legalább százhúsz nő várt. — Hát ez volt az a meg­lepetés, amiről az elején be­széltem. Tudja, ez egészen rendkívüli volt, az ilyesmit ma érdektelenség övezi. És milyen okos kérdéseket tet­Tizenháromezer csirke látott napvilágot tegnap a ceglédi Baromfikellető Állo­máson. A naposcsibéket a kecskeméti Baromfifeldolgo­zó Vállalaton keresztül a ceglédi termelőszövetkezetek­ben és az fmsz-ekben oszt­ják szét. tek fel! Egy idős asszony olyat kérdezett tőlem, amit a medikustól a szigorlaton szoktak megkérdezni. Ezeket a nőket érdekelte az, amiért odajöttek. — Az előadásból nem lett semmi. Illetve egy hosszú beszélgetés lett belőle, kér­dezz — felelek. Közben hoz­tak egy kávét is az asztal­ra, frissítőül. Jólesett. A kedves figyelem is, a sok ér­deklődő még inkább. — Úgy mondták, ez nem­csak nálam volt így. így van ez mindig a nők aka­démiáján. Régen vagyok or­vos. Sok előadást tartottam már sok helyütt, de most először ennyi nőnek. B. H. elemi csapások és tervkiesé­sek ellenére — arról tanús­kodnak, hogy a járás tsz-einek több mint tízezer tagja megtalálta számítását a közös gazda­ságokban. Termelőszövetkezeteink fej­lődtek, erősödtek. A tagok ta­pasztalhatták, hogy vélemé­nyüket, javaslataikat a veze­tők úgy fogadták, mint a jó gazda tanácsait. Az utóbbi években nem voltak olyan lá­togatottak tsz-eink közgyűlé­sei, mint az 1965-ös zárszám­adási közgyűlések. A vezetőségi beszámolók részletes elemzést adtak a múlt év eredményeiről, őszintén feltárták a hibákat, a nehézségeket. Nem maradt el az élenjárók dicsérete, de a hibák elkövetőinek bírálata sem. Több hozzászólásból ki­tűnt, hogy a tagok egyre job­ban igénylik a beleszólást a tsz vezetésébe. A tagság je­lentős részének gondolkodás- módja sokat változott, lényegesen javult a ta­gok és a vezetők közötti kapcsolat. Erre jó példa a nyársapáti Aranyhomok Termelőszövet­kezet. Mind több lehetőség nyílik a gazdaságokon belül a szo­ciális körülmények megjaví­tására. Több tsz tervezi saját erőből a tagok járadékának, nyugdíjainak felemelését. Méltó helyet kapott a zárszámadó közgyűléseken a termelést elősegítő szocialista munkaverseny. Az év folya­mán 28 brigád küzdött a szo­cialista brigád címért, biztató eredménnyel. Termelőszövetkezeteink 1965-ben nehéz körülmények között gazdálkodtak. A szélső­séges időjárás, a sok csapa­dék, a szőlőkben okozott je­lentős károk, a száj- és kö­römfájás megbetegedés na­gyon megnehezítették a me­zőgazdaságban dolgozók mun­káját. Mindezek ellenére a zár- számadási eredmények alap­ján megállapítható, hogy a járás tsz-einek mindegyike nagy lépést tett előre. A terméshozam az előző évhez képest 10,8 száza­lékkal, a termelési érték 9,3 százalékkal nőtt. Felvásárlási terveinket 113,3 százalékra teljesítettük, amely 110 072 460 forintot je­lent. A beruházott közös va­gyon 67 millió forinttal gya­rapodott az elmúlt év folya­mán. Az egy dolgozó tag átlag­részesedése 12130 forintra emelkedett, egy munkaegy­ség értéke járási átlagban 30,94 forint lett. Kiváló ered­ménnyel zárta az évet a dán- szentmiklósi Micsurin Tsz, ahol egy dolgozó tag évi ré­szesedése 24 760 forint, egy munkaegység értéke 46 forint volt. Kiemelkedő az abonyi Kossuth Tsz, itt egy dolgozó tag évi jövedelme 20 137 fo­rint, egy munkaegység értéke 45 forint. Elismerés illeti azokat a gyengébb tsz-eket is, amelyek erősödve, sokat fej­lődve zárták az 1965-ös esz­tendőt, mint a törteit Rákóczi és Aranykalász Tsz, a kocséri Vj Élet és Petőfi Tsz, a jász­kara jenői Lenin és Vj Baráz­da Tsz és a nyársapáti Arany­homok Tsz. A termelőszövetkezetek ve­zetői az idei tervkészítéskor olyan termelési tervet állít­sanak a tagság elé, amelyet mindenki helyesel és közös munkával igyekszik megvaló­sítani. Az elmúlt év eredményei bizonyítják, hogy még a leg­helyesebb elgondolást sem lehet megvalósítani a tagság meggyőzése nélkül. Csak en­nek segítségével lehet remél­ni, hogy az 1966-os esztendő a ceglédi járás termelőszövet­kezeteiben további jó ered­ményeket hoz. Dr. Bencsik Mihály, járási tanácselnök Három esztendeje annak, hogy a Május 1. Ruhagyár ceglédi telepén megindult az esti oktatás. Az egyre fejlődő telep szakemberigé­nye napról napra nő, és az utánpótlás csak helyből biz­tosítható. A telepen tehetséges fiatal­emberek és jó gyakorlattal rendelkező szakemberek dol­goznak, akik már régen szí­vesen továbbképezték volna magukat. Ezért alakult meg három évvel ezelőtt a ruhaipari technikum. Öcsai István, a Kossuth Gimnázium tanára, a techni­kum igazgatója mondja az is­kola mindennapi életéről. — Túlnyomórészt a Május 1. Ruhagyár ceglédi telepéről jelentkeztek a hallgatók, bár ketten vannak a Ruhaipari Vállalattól is. Művezetők, a telep minőségi ellenőre, va­salók, szép számmal szabók, gépészek, akik napi nyolc­órás munkájuk mellett tanul­nak tovább. — Hetenként háromszor tar­tunk foglalkozást a műszak­nak megfelelően. Akik reggel fél hatkor kezdik a munkát, két órakor gyorsan bekap­ják az ebédjüket, és három órakor bevonulnak a tante­rembe, ahol este nyolc óráig tart a foglalkozás. A délutáni műszak dolgozói reggel fél nyolcra jönnek iskolába, és este tíz óráig végzik a mun­kát. — A legszerényebb számí­tás szerint ezek az emberek hetenként hatvanhárom órát töltenek el az üzemben és az iskolában. A mindennapi munka mellett még otthon ta­nulnak, elvégzik a házi fel­adatokat, amellett családapák és családanyák, akikre még a második műszak elvégzése is vár, — A tanulmányi eredmény jó közepes: 3,2. A tanári kar szívesen vállalta a korrepetá­lást, amely ugyan nem kö­telező, de mindig népes. Minden korrepetáláson hat­hét tanuló vesz részt. Ezek az emberek nagyon szeretik a foglalkozásukat. Legnép­szerűbbek a szakmába vágó tárgyak: anyagismeret, szak­rajz, gyártásszervezés, gépé­szeti ismeretek, géptan. Ezeket a tárgyakat a hallga­tók könnyen és szívesen ta­nulják és bukásra sem kerül . ezekből a tanulmányi át­lag eléri a négyest. — Nehezen birkóznak az elektrotechnikával, ennek el­lenére a hallgatók többször kiérdemelték éppen ebből a tárgyból a vizsgabizottság di­cséretét. — Kedvenc tárgyuk a ma­gyar és a történelem. Velkey Imre és Lénárd Béla ta­nárok nagy tapasztalattal ta­nítják mindkét tárgyat. Ezek­ből még nem volt javítóvizs­ga. — A múlt évben két hall­gatót utasítottunk javítóvizs­gára. Egy hónappal a vizs­ga előtt a két hallgató részé­re megkezdtük az előkészí­tést, és mindketten jó ered­ménnyel vizsgáztak. Fiziká­ból és matematikából úgy megerősödött a két hallgató, hogy az idei beszámolón ki­fogástalan előmenetelűek voltak. ( — ssi) Tere, kvint, kvart Edzésen — vívóknál A teremben szombatonként táncolni szoktak, most kény­szerlakás, néhány hete egy es­ti látogatáskor pengék csillan­tak, csattogtak a villanyfény­ben. Vívóállás, riposztok, fürge mozdulatok. — Támadó fél vág, te vé- ded. Utána mutatod a lépést, nyitott résbe vágsz! — hal­latszott az edző hangja. — Lépés előre, kitérés! Ol­dalcselt mutatsz, előre lépsz! — hangzott az újabb utasítás. Mester és tanítvány asszója következett. Az elmélet mind­járt a gyakorlatban haszno­sult. — Tere, kvint, kvart — s A JÁRÁSI LABI>ARlJGŐ-fIAJXOKSÁG VERSENYKIÍRÁSA Elkészült a ceglédi járási labdarúgó-bajnokság verseny- kiírása. A bajnokság 1966. április 3-án kezdődik, és a tavaszi forduló június 19-én ér véget. Az őszi bajnokság augusztus 7-től október 23- ig tart. A nevezést 1966. március 21-ig kell leadni a JTS Labdarúgó Szövetség címére, Cegléd, Rákóczi út 14. szám alá. A sorsolást és megbeszé­lést március 24-én, délután 18 órakor tartják Cegléd, Rákóczi út 14. szám alatt, amelyen a sportkörök képvi­selőinek megjelenése köte­lező. A bajnokságban részt vevő csapatok részére sport- szerűségi versenyt írtak ki, amelyen a csapatok 5-től 1- ig értékelt pontszámot kap­nak. Az első helyezett ok­levelet kap. Fontos, hogy a sportorvosi igazolások és a labdarúgói érvényes minősítések rend­ben legyenek. — sz — már a másik fiatallal foglal­kozott az egykori olimpikon, Joós Miklós. Tőrvívásban apa és fia via­dala kezdődött. — Egy asszód jó volt. Most konvencionális gyakorlat kö­vetkezik, próbálj résbe szúrni! Joós Lajos megfogadja édesapja tanácsait, s ugyan­csak ügyesen bánik tőrével. Utána egy kislány, Lendvai Márta következik, ő is volt már megyei bajnok, mint ahogy Joós Lajos is szép ered­ménnyel szerepel a megyei, területi versenyeken. Az egyéni foglalkozás után együttes gyakorlatok követ­keztek. — A kollektív edzés jó erőnlétet, formakivitelt alakít ki, s mindenki megszokja a tempót. — Aki vívni akar, annak úszni is kell, s még egyéb ki­egészítő sporttal is próbálkoz­zon — mondotta az edző a beszélgetés végén. — Körtere, szekund, körsze- kund, kvint Szekundkvart, fej vágás. Középiskolásokból fejlődik az utánpótlás. A versenye­ken jó eredményeket érnek el, szorgalmasan látogatják az edzéseket is a Vasutas műve­lődési otthonban. A parketten lábak dobban­tak, a sisak rostélyán penge csengett, mindenki örömmel vett részt ezen a foglalkozá­son. t—1 Mi kell az optimizmushoz? $ Mi más lehetne napjaink ; témája, mint az időjárás. Ezt témát választotta — s mint iutóbb rájöttem csak beveze- \ tőül — a fogorvosi rendelőben í várakozó férfiú is, aki, mi- | után üdvözölte a mellette ülő, J régr nem látott ismerősét, így \ kezdte: | — Az, hogy a tavasz ilyen i téllel kezdődött, az mit gon- ;dől, mit jelent? J — Semmit — így a másik. ;— Tél után jön a tavasz, nem 5igaz? í — Egyáltalán nem biztos! i — Csak nem képzeli, hogy i az idén két tél is lesz? ; — Azt nem, de igen rossz i jel ez. Nagyon rossz jel... \ -...? 5 — Világos. Nem figyelte még meg, hogy a jó jelek nem válnak be? Csak a rosszaik? — Maga született pesszimis­ta, ugye? — gyanakodik a kér­dezett. — Hát mi más lehetnék? Látja, megkopaszodtam, meg­öregedtem ... — Hogyan lehet valaki pesz- szimista, azért, mert megko­paszodott? Ez az élet rendje — vágja oda a biológiai igaz­ságot a fiatalabb. — Nézze én bevallottam, hogy pesszimista vagyok. Most már maga mondja el, hogy miért optimista? — Mert akinek a lelke egészséges — válaszolja mo­solyogva —, az nem is lehet más. Optimizmus nélkül nem lehet élni. Hinni kell az életben, a jövőben... az em­berben ... — Maga hisz az emberben? — kapaszkodott meg az utol­só szóban az idősebb. — Feltétlenül — vágta ki határozottan az optimista. — Akkor adjon kölcsön el­sejéig egy ötvenest — csa­pott le az öreg. Optimizmus ide, optimizmus oda, a megfogott fiatalabb — tétován, de azért kinyögte: — Húsz nem lenne elég? — Sajnos nem. De elsején megadom. — Hm... na jó... — Ko­torászik komor hangulattal a a zsebében az optimista, és át­nyújtja az ötvenest. Az öreg az optimisták derűjével az ar­cán becsúsztatja zsebébe a pénzt. Az optimista pedig a pesz- szimistákon látható mély ránc­cal a homlokán töpreng vala­min. Ugyan min? Cs-né ; A Szabadság Filmszínházban mától vasárnapig Az orvos halála című szélesvásznú magyar filmet játsszák. Főszerep­lők: Bulla Elma és Páger Antal. Korhatár nélkül megtekint­hető.

Next

/
Thumbnails
Contents