Pest Megyei Hirlap, 1966. március (10. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-13 / 61. szám

Emlékbizottsági ülés Tegnap ülést tartott Mo- noron a járási emlékbizott­ság, ahol megbeszélték az április 4-ével és május 1-ével kapcsolatos szervezési fel­adatokat, valamint az ün­nepségek programját. Gimnáziumi mozaik Több hetes késéssel tegnap került sor a monori József At­tila Gimnáziumban a hagyo­mányos farsangi bálra. ☆ A megyei középiskolás orosz verseny döntőjét csütörtökön a gimnáziumban rendezték meg. ★ A kosárlabda házibajnokság küzdelmeibe a negyedikesek is bekapcsolódtak. Így nem cso­da, ha a IV/B áll az első he­lyen. De jól tartja magát a II/'C csapata is. A IV/C-sek a harmadikak, de van rá remé­nyük, hogy a másodikak le­gyenek. ★ A gimnázium atlétái az el­múlt napokban a Honvéd Tü­zér utcai csarnokában szere­peltek és onnan több helyezés­sel tértek haza. g. j. OTORAI TEA MAGLÓDON A maglódi művelődési ott­hon ma délután ötórai teát rendez, melyen a talpalá- valóról a művelődési otthon együttese, az „ördögfiak” tánczenekar gondoskodik. Pelc Ricsi vezetésével. A büfé szendviccsel és vá­lasztékos italokkal áll a kö­zönség rendelkezésére. Asz­talfoglalás érkezési sorrend­ben. Belépődíj személyenként hét forint. A kultúráltan szórakozni vágyó fiatalokat szeretettel hívja és várja a művelő­dési otthon igazgatósága. PEST M E G Y E I HÍRLAP VIII. ÉVFOLYAM, 61. SZÁM 1966. MÁRCIUS 13., VASÁRNAP Fogd Mihály százszor adott Térítés nélküli rértidnnap Ecsrmt ÁBRÁND ? UTOPIA ? MONOR 25 ÉV MÚLVA Községi tanácsülést tartottak a napokban Monoron. A keres­kedelmi állandó bizottság el­nökének — Varró Istvánnak beszámolója és a beszámoló el­fogadása után került sor az ülés legérdekesebb napirendi pontjának megbeszélésére. Már az is szokatlan volt, hogy ehhez a beszámolóhoz térké­pekre volt szükség, s a beszá­molóban hallottak után csak 25 év múlva teszik a pontot. Olyan kérdésekben döntöttek a megjelentek, melyről majd az unokáik állapítják meg, jó-e vagy rossz. A Várostervező Iroda ter­vezője elmondta, milyen lesz 20—25 év .múlva Monor. 1962-ben készült el a köz­ség egyszerűsített, általá­nos terve, s ebben az év­ben a részletes rendezési terv, mely a község belterületére vonatkozik. Ha valaki csak hu­szonöt év múlva jut el újra Monorra, nagyon el fog cso­dálkozni. Mert a Munkásőr ut­ca, József Attila, Ságvári, Dó­zsa György, Ady Endre, Kos­suth Lajos utca által határolt terület a város arculatú község belvárosa lesz akkor már. Mi lesz ott, ahol most az Ady Endre, Kossuth Lajos ut­ca szerénykedik? Művelődési ház, kultúr- park, sportpálya, üzletház, társasház. Ez lesz a község kultúrközpontja. Száz fé­Mennyit ér a terv? KICSI ES KOCSI rőhelyes kollégium és sok­sok pedagógus lakás nyer itt elhelyezést. Az Ady és a Balassa utca be­építetlen telkein körülbelül hatszáz család jut nyugodt, modern otthonhoz. A Balassa utcával szemben a kibővített, megszépített strand várja a víz és a napfürdő sze­relmeseit, s a közelben tizenkét kádas fürdő a magányosan lubickolni vá­gyókat. A Kossuth iskolát kibővítik, s az óvoda száz apróságnak nyújt otthont. A jelenlegi piac egy részét meghagyják, másik részén fe­dett árusítópavilonok (szuppret- tek) lesznek. A fedett piactér mellett bisztró lesz, kerthelyi­séggel. Felépítik a modern, minden igényt kielégítő szállo­dát. A „belváros” melletti terü­leteken parkok, családi há­zak lesznek és kórházat is kap a község. Az északnyugati, északkeleti részekre erdőt terveztek, váro­si parkot, sétányokat. A sok nagy vízigényű növény elhasz­nálja majd azt a vízmennyisé­get, mely — a szintén tervbe vett északnyugat—északkeleti övcsatorna megépítése után is — belvízveszéllyel fenyegetné ezt a területet. A terv szép, de csak terv. Megvalósításához az kell, hogy megoldják Monor közművesítésének problé­máit, s legyőzzék a vizet, mely a környező hegyekből zu­hog a községre és a talajból buzog fel. A felszíni vizet el­vezetné az északnyugati—kele­ti övcsatorna, melynek tervét a községi tanács már elkészítette. Húsz—huszonöt év múlva ilyen lesz Monor. A tervek szerint. Lehet persze, hogy 30 év múlva. S 20—25 év alatt meg kell oldani a házak szaná­lását, a szabad telkek beépíté­sét. Aki telket akar vásárolni, mielőtt megvenne, előbb menjen be a községi ta­nács műszaki ügyintéző­jéhez, s csak a tájékoztatás után ve­gyen telket. A beépítendő te­lekre elsősorban a tulajdonos­nak van joga, építeni, de ha az ezzel járó anyagi megterhelést nem tudja vállalni, eladhatja. Az új tulajdonosra azonban nemcsak a tulajdonjog, de a házépítési kötelezettség is át­száll. A házat a felszólítástól számított két éven belül fel kell építeni —, de ha ezt anya­gilag nem bírják, akkor esetleg három—négy év alatt. Ha nem akar, vagy nem tud a tulajdo­nos házat építeni a telkén, ak­kor kisajátítják a telket, és a gazdáját természetesen kárta­lanítják. A tanácsülés a tervet egy­hangúan elfogadta és a felszó­lalók nagy száma, érdeklődése bizonyítja, hogy megszívlelték a tervező iroda munkatársának figyelmeztetését: — Ez csak terv. Ebből annyi valósul meg, amennyit önök megvalósítanak belőle. <d) Ecser nem nagy község, de vezetői és dolgozói néhány­szor már bebizonyították egy­más és az emberek iránti tiszteletüket, szeretetüket. 1965-ben 110-en jöttek el térítés nélküli véradásra, hogy adott esetben minden rászo­rult betegnek jusson ebből a nélkülözhetetlen, de csak az emberi szervezetből biztosít­ható gyógyszerből. Voltak közöttük olyanok, mint Cseh Istvánná háziasz- szony és Nagy Pál tsz-tag akik mint tízszeres donorok, aranyjelvénnyel tértek visz- sza a véradásról. Vagy mint Fogd Mihály tsz-tag, aki mint századik véradó, szép cserép virágot kapott. Ebben az évben nem kell az ecserieknek más községbe menni véradásra, helybe megy gödöllői véradőállomás ott tehet­köte­március 24-én és nek eleget emberbaráti lezettségüknek. A megindult előkészítő- szervező tevékenység azt iga­zolja, hogy a község vezetői, a Vöröskereszt és az egyéb tö­megszervezetek vezetői, az egészségügyi szakszolgálat mindent elkövet annak érde­kében, hogy ennek a kis köz­ségnek népe ebben az évben is példát mutasson. A Vöröskereszt járási el­nöksége is kéréssel fordul a község lakosságához: hallják meg a kérő és hívó szót, hi­szen a betegek nevében kér­nek azok, akik bekopogtatnak hozzájuk. Gál Jánosné, a Vöröskereszt járási titkára Kis ember — nagy szerencséje Kis embernek nagy a sze­rencséje — mondja a szólás­mondás. Erről most magam győződhettem meg, mert ezt a kis növésű üllői fiatalembert Fortuna nemcsak kerülgette, hanem valósággal körülölelte, •magához szorította. Kár, hogy ez a csalfa szépség ritkán vál­lalkozik ilyen cselekedetre! Hatszáztizennyolcezer fo­rint a nyeremény összege, amelyből még a törvényes le­vonások után is tekintélyes summa marad ahhoz, hogy valamihez kezdhessen az em­ber. Vetik az árpát a Monori Állami Gazdaságban Az állami gazdaság gom­bai üzemegysége felé halad­va az hat kicsit bosszan­tóan, hogy igen rossz ál­lapotban van a köves út. Igaz, hogy hozzákészültek a javításához, a szükséges vá­gott kőmennyiséget már szál­lítják az úttest szélére. Ahogy az üzemegységhez közele­dünk, látjuk, hogy két erő­gép vetőgépet vontatva szeli keresztbe a táblát. A jó mi­nőségben előkészített talaj­ba tavaszi árpát vetnek. Ez­zel a vetéssel megkezdődött a gazdaságban is a tavasziak vetése. Pintér László üzemegység­vezető véleménye szerint ré­gen lehetett ilyen jó talaj­munkát és magágyat készí­teni, mint most. . Igyekeznek is az üzemegység dolgozói, hogy a rendelkezésre álló időt és eszközöket maximá­lisan kihasználják. Jól elő­készített földbe kerül a mag. Tizenhét szereplő Bemutatóra készülnek az úri Béke Tsz KISZ-es fia­taljai. A Mindent a mamáért című háromfelvonásos zenés vígjátékot adják elő március 27-én. Belesik Pál KISZ-titkár el­mondta, hogy január köze­pén nagy lelkesedéssel és izgalommal kezdték el en­nek a 17 szereplőt igénylő darabnak a próbáit. Az iz­galom még fokozódott, mi­vel gyorsan közeledik a be­mutató napja. A kis létszámú alapszervezet minden tagja részt vesz a munkában. Mindössze három fiatal van, aki nem jutott szerephez, de ők sem tétlenkednek, mivel a díszletek és kellé­kek beszerzésénél, valamint elkészítésénél ugyanolyan részt vállaltak, mint a sze­replőgárda. Az előadáshoz szükséges négytagú zenekar szintén helyi lakosokból te­vődik össze. Felvételi Pénteken tartották a fel­vételi vizsgát a monori gyors- és gépíróiskolában. — 45-en jelentkeztek, ebből a jelvételi vizsga alapján 25—30 jelelt meg. Az álta­lános iskolai eredmény nem tükrözi tudásukat, a 3,5—3,6 tanulmányi átlageredménnyel rendelkező tanulók helyes­írása nem megjelelő. Az is­kolában az értelemre való nevelés hiányos — mondotta dr. Szilágyi Istvánná igazga­tónő. — A felvételin egy mondatot kellett kiegészíteni, a 40 tanulóból kettő oldotta meg helyesen. A felvételire a monori és a ceglédi járásból jelentkez­tek. (kun) A darab rendezője Újvári Ferenc, az alapszervezet kul- túrfelelőse, aki bár túllépte a KISZ-korosztályt, nagyon sokat segít a fiataloknak, nemcsak kulturális, hanem egyéb téren isi. Újvári Ferenc szerint a je­lenlegi eredmények annak köszönhetők, hogy a szereplők pontosan jelentek meg az egyes próbákon és ott fe­gyelmezetten hajtották vég­re a rendezői utasításokat. Halász Pál — Omló, romló, derékig vizes a házam. Uj berendezés­sel építek újat téglából, nagy ablakokkal, egészségeset, a többit pedig a bankban ha­gyom, hadd maradjon a gye­rekeknek is. Mert van két szép, egészséges fiam, s ennek jobban örülök, mint az igen nagy nyereménynek. — Az Inter—Ferencváros mérkőzésen valósággal rábe­szélt az árus, hogy még a harmadik szelvényt is vegyem meg, a tombolán biztos mosó­gépet nyer... Igaza lett, a nyereményben az is benne van. Nem törtem a fejem, nem mérlegeltem, latolgattam, ötletszerűen írtam a szel­vényre egymás után a kettest, ikszét, no meg persze egyest is... És 13 plusz egyre sike­rült. Amikor vasárnap este a rádióban hallottam, nem akartam elhinni, nem is hit­tem Persze azért azon az éj­szakán nyugtalanul aludt az egész család. Csak másnap, amikor telefonon megkérdez­tük a Totó Igazgatóságot és bemondták a szelvény számát is, hittem el, hogy én vagyok a szerencsés nyertes, készíthe­tem a bőröndöt. Vagy talán kocsi is kell annyi pénznek? — No, majd a Sanyi befog. Persze most az egyszer nem veri a lovát — mint ahogy azt a rossz nyelvek szerint a szó- dás szokta. — Egy percig sem hiányoz­tam munkahelyemről, mun­kám ezután is ugyanolyan szorgalommal végzem, mint az eddigi 15 év alatt. A nye­remény átvételét is úgy esz­közöljük, hogy az a szünnap­ra essen. Felköti a vastag bőrkötényt, lehúzza a védősapkát és dol­gozni kezd. Talán csak a sze­me csillog jobban. Kiss Sándor Nyitás, metszés Az üllői Kossuth Tsz-ben befejeződéshez közeledik a szőlő nyitása, folyik már a szőlő metszése is. A sportszerűség érdekében A labdarúgó-szövetségben elkészült az ez évi bajnokság kiírása és sorsolása. Mint' azt már korábban hírül adtuk, a rajt április 10-én lesz. A sportolók nevelése érde­kében a szövetségben szigorú intézkedéseket hoztak. A mér­kőzésen kiállított játékosnak külön meghívás nélkül meg kell jelennie következő szer­dán a fegyelmi bizottság előtt Monoron. Mindaddig ügyét nem tárgyalják (tehát nem is játszhat), amíg meg nem jele­nik. Ezzel is csökkenteni kí­vánják a fegyelmezetlensége­ket, súlyos sportszerűtlensége­ket. Az ifjúsági csapatok kétsze­ri távolmaradása után felnőtt csapatának összeredményéböl két büntetőpontot vonnak le. Harmadszori ki nem állás után pedig felnőtt csapatát is törlik a bajnokságból. Érdekesség és eltérés az el­múlt évi bajnoki kiírástól még az; mód nyílik arra, hogy a bajnok mellett még egy csapat feljusson a megyei másodosz­tályba. Itt azonban nem a baj­nokság során elért helyezés dönti el a feljutást (természe­tesen ez sem közömbös), ha­nem az egyesület stabilitása. ÜGYELETES ORVOS Gyömrőn dr. Halmai Géza, Monoron dr. Pálfi Ferenc, Pi­lisen dr. lllanicz Elemér, Ül­lőn dr. Leyrer Lóránd, Vecsé- sen dr. Fodor Etelka tart ügyeletet vasárnap. — Ügyele­tes gyógyszertár Monoron a főtéri, Vecsésen a Dózsa György úti. MŰSOR MOZIK Ecser: Mit csinált felséged 3-től 5-ig. Gomba: Riói kaland. Gyöm- rő: Patyolat akció. Matiné: Kan­dúr és a sisak. Maglód: Vízkereszt. Matiné: Csodálatos malom. H: Pa­tyolat akció (széles). Mende: Újra élünk. Monor: Kérem a panasz­könyvet Matiné: Félelem. H: Já­ték a múzeumban (széles). Nyár­egyháza: Aranyfej. Pilis: Egy krumpli, két krumpli. Tápiósáp: Butaságom története. Tápiósüly: Iszony. Úri: A katona apja. Üllő: Aranyfej (széles). Matiné: Rómeó a szomszédom. Vasad: Egy krumpli, két krumpli. Vecsés: Szegénylegények (széles). Matiné: Pásztorkirály. H: ítélet Nürn- bergben I—n. (széles). BARÁTNŐK — Ez dupla?! — kérdezi Cili > a pincért, és le sem ül, hogy megigya, csak tesz néhány , megjegyzést sanyarú helyzeté- \ re, mely arra kényszeríti, hogy $ könyöradományokat jogadjon \ el. Aztán görnyedten és sér- \ tetten eltávozik. A három pillantást, mely \ kötteti, nagyon nehéz leírni. \ Először a marconára néznek,; mit szól az esethez, aztán \ egymásba kapcsolódnak a; szempárok és sajnálkozást je- \ jeznek ki. Majd meleg fény lobban a szemekben — most nagyon szeretik egymást. — Nem sok van már neki: hátra — suttogja a basszus-1 hangú hölgy. — Szerencsétlen! — hangzik j nagyon tárgyilagosan a válasz. \ A továbbiakban megegyeznek \ abban, hogy jobb lenne sze- \ génynek a sírban, de tárgyila- \ gosan meg kell állapítaniuk, j hogy Lajos jól járt még an- j nak idején, amikor Cilit el- > vette. Lajost megkönnyezik, \ majd a kötelező szomorkás! csend után napirendre kerül- j nek az aktuális pletykák. < Cili valahol messze járhat j már, és a szomorkás kis kalap ] alatt nem is sejti, mennyire ] nélkülözhetetlen ő ebben a ] társaságban. S milyen öregek ] lennének azok hárman, ha ő: az örökös szerencsétlenségével' nem tartaná bennük a lelket. (dm) í álló gyertyaszálé. Cilit fél éve gyászolják — de a tisztes korú hölgy még mindig nem Szent Péter színe előtt, hanem a presszóban panaszkodik. Hol a gyerekeire, hol a társbérlőjére, hol arra, hogy anyagi helyze­te nincs, s ennek megfelelően pénze sem. Ilyenkor a marcona elmor­zsol egy könnyet a szeme sar­kában, és Cilit meghívja egy duplára, amit Cili természete­sen nem akar elfogadni, meg van sértve, nincs ő könyör- dupIára rászorulva, egyébként nem is ebédelt ma, miért ká­vét igyon. A vitának ezekben a perceiben a három hölgy összenéz, s csupa megköny- nyebbülés a tekintetük. Ilyen­kor öntheti el őket az a szána­lommal vegyes megelégedés, mely akkor fogja el az em­bert, ha rájön, hogy a saját bajánál nagyobb problémák­kal is küszködnek mások. Cili ilyenkor az összehasonlítási alap, melyhez képest ők vala­mennyien fiatalok, megelége­dettek, egészségesek. Mert Ci­linek alul-fölül műfogsora van. A kávémi kapcsolatos vita közben a kalap alól ingerült fogcsattogtatás hallatszik, s ez alkalom arra, hogy a három hölgy újra összenézhessen. Minden szerdán háromkor találkoznak a szokott presz- szójukban. A kalapos, marco­na külsejű hölgy előbb érke­zik, ő foglal asztalt. Utána egy ősz hajú, hatalmas brossot vi­selő matróna jön, majd egy bánatos kalap tulajdonosa. Hogy a negyedik hogy néz ki, azt nem tudnám megmondani. Csak az a szerepe, hogy elfog­lalja a negyedik széket. Ahhoz képest, hogy már vagy húsz éve gyűlnek össze szerdánként délután három­kor, egészen szokatlan ujjon- gással üdvözlik egymást, s az­tán a marcona hölgy basszus­hangú előadása kezdődik. Az élménybeszámolóból minden esetben az derül ki, hogy má­sok mennyi felháborító dolgot követnek el, mások milyen jel- lemtelenek, milyen tisztesség­telenek. Majd az időszerű pletykákat sorolja fel — min­den esetben harsogva. — Ne mondd?! — jegyzi meg szomorúan erre a konya kalap alól egy vékonyka hang. A megjegyzésre hárman össze­néznek, és tekintetükben saj­nálkozás van és szomorúság. Mert az öreg, lekonyuló kalap tulajdonosa — Cili — már egy roncs. Idegroncs, meg egyéb­ként is csak pislákol az élete, miként az elhagyott szobában

Next

/
Thumbnails
Contents