Pest Megyei Hirlap, 1966. március (10. évfolyam, 50-76. szám)
1966-03-13 / 61. szám
10 1966. MÁRCIUS 13., VASÁRNAP ft.'* i un: T/C'w'iw* Heti jogi tanácsaink A folyamatos ma akar iszony ró! A bérleti joyviszonyról A másodállásról és a nyutydíjról Mikor marad folyamatos a munkaviszony az új rendelkezés szerint? Kérdezi F. G. abonyi olvasónk. Az új szabály lényegében módosította, a munkaviszony folyamatosságának rendszerét. A folyamatosság megállapításánál az Mt. V. 30. §-át kell alkalmazni azzal a dolgozóval szemben, akinek munkaviszonya 1965. évi január 1 napjával vagy azt követően szűnik meg. Az új rendelkezés szerint nem szakad meg a dolgozó munkaviszonyának folyamatossága: a) ha a dolgozót áthelyezték, b) ha a vállalat mondott fel, c) ha az Mt. V. 30. §. (2) bek. a—f. pontjaiban (fent ismertetett) foglaltak szerint mondott fel a dolgozó. d) ha a munkaviszony fenntartása a dolgozó életét, egészségét vagy testi épségét közvetlenül súlyosan veszélyezteti, e) ha a dolgozó darabbérrendszerben dolgozik, és a vállalat egyfolytában négy hétnél hosszabb ideig személyi besorolásánál legalább két kategóriával alacsonyabb munkával foglalkoztatja, f) ha a darabbérrendszerben dolgozónak a besorolását az ideiglenes személyi besorolásnál a vállalat alacsonyabban állapítja meg és ezért a dolgozó (d—e pontok) azonnali hatállyal kilép, g) ha a határozott időre vagy a meghatározott munka elvégzésére kötött munkaszerződés megszűnt, h) ha a választott funkcionáriusnak megbízatása lejárt, visszahívták, — kivéve ha az fegyelmi határozattal vagy büntető ítélet alapján történt, f) ha a munkaviszony magánmunkáltatónál, illetve, j) ha próbaidő alatt szűnik meg. (Előbbi esetben, ha a felmondás vagy azonnali hatályú a kilépés.) Természetesen a fenti esetekben is akkor, ha a régi és az új munkaviszony között 30 napnál hosszabb idő nem telt el. (A kivételes eseteket külön tárgyaljuk.) Négy eltartott családtag esetén csak különösen indokolt esetben mondható fel a dolgozó munkaviszonya. S. F. ceglédi olvasónk írja, hogy az üzemben átszervezés történt, és létszámfelettivé vált. Állását emiatt felmondta a vállalat. Két kiskorú gyermekét, feleségét és anyósát tartja el. Olvasónk kérdezi, jogos volt-e a vállalat felmondása? Az Mt. V. 38. §-a kimondja, hogy a vállalat átszervezés vagy létszámfelesleg címén csak különösen indokolt esetben szüntetheti meg annak a dolgozónak a munkaviszonyát, akinek négy vagy több eltartott családtagja van, és családjában más önálló keresettel rendelkező nincsen. Arra vonatkozóan, hogy mi tekintendő különös indoknak, azt a munkajogi szabályok nem határozzák meg. Egyes esetekben másként kerülhet elbírálásra ez a kérdés. Olvasónknak azt tanácsoljuk, forduljon panasz- szal a vállalati munkaügyi döntőbizottsághoz. A gyermek jogosult a bérleti jogviszony folytatására. N. K. M. B. megjelöléssel kéri a választ egyik nagykőrösi olvasónk. Levelében írja, hogy ingatlankezelésbe tartozó, államosított kétszobás házban lakik, 1952 óta négytagú családjával. Olvasónk kérdezi, hogy kiöregedése után az ebben a lakásban felnőtt gyermekei maradhatnak-e a lakásban? A lakásrendelet szerint a bérlő gyermeke jogosult a bérleti jogviszony folytatására, ha a bérlő halálakor a lakásban lakott. Külön igénylést nem kell benyújtani, csupán kérni kell a lakásügyi hatóságtól a gyermekek bérleti jogának elismerését. Ennek hiányában sem utalhatja ki a tanács másnak, hanem előzőleg a visszamaradt gyermekeket felhívja, hogy kívánnak-e jogukkal élni. Ha a lakásügyi hatóság által megadott határidőn belül senki sem kérte bérleti jogának elismerését, csak akkor jogosult a lakásügyi hatóság a bérlőkijelölésre. Ha a jogszabályban foglalt feltételek fennállanak, a bérleti jog elismerése nem tagadható meg. Másodállásban elért jövedelem beszámítható-e a nyugdíj megállapításainál — kérdezd Sz. N.-né ceglédi olvasónk. A Legfelsőbb Bíróság legutóbb állást foglalt ebben a kérdésben, figyelemmel a 67/1958. (XII. 24.) Korm. számú rendelet 38. §-ára. Eszerint a második állásban, illetve a mellékfoglalkozásban kapott munkabért csak abban az esetben lehet figyelembe venni, ha a dolgozó heti munkaideje kevesebb a főfoglalkozásában (első állásában) betöltött munkakörére előírt teljes munkaidőnél. Ha tehát a dolgozót nem teljes munkaidőre alkalmazták, abban az esetben a nyugeíllátlás összegét arányosan ki kell egészíteni, illetve a másodállásban vagy a mellékfoglalkozásban kapott munkabérnek a kiegészítő munkaidőre eső arányos részét is figyelembe kell venni a nyugdíjöeszeg megállapításánál. Azi Beszédtéma : aras k A. A. A. AAA. .4 Üzen-e méy a tél 9 Rekordot döntött a február — A barométer születése — 1780 óta — „Fordulás“ a hétvégeken Rekordot dönget az idei télutó. Tallózunk a „legek” között. Az ideihez hasonló meleg februárt 1843-ban észleltek a feljegyzések szerint. A havi átlag akkor plusz 7 Celsius fok volt. A legmelegebb nap 19 fok. A leghidegebb február viszont 1929-ben dermesztette az országot: átlagban minusz 8 Celsius volt, de mértek minusz 32 fokot is. Az idei február 3 hetes átlaga plusz 6 Celsius fok. Az eddigi legmelegebb napi hőmérsékleti érték már rekordot döntött. Mintha április lenne. Berkes dr — a távelőrejelző osztály vezetője — lapozza a könyveket és készségesen válaszol : — Mióta folynak meteorológiai kutatások, milyen „idős” az időjárás tudománya? — A forradalmat a barométer születése jelenti — mondja. — Gyakorlatilag tehát az 1640-es évektől számítjuk tudományágazatunk gyermekkorát. Ebben az időben jelent meg a hőmérő is, tehát már több mint 300 éve folynak a megfigyelések. Anglia, mint hajósnemzet áll az élen, Magyarországon 1780 óta „figyelik“ az időjárást óránként készül a meteorológiai térkép Komor Vilmos Lipcsében dirigál Komor Vilmos, a Magyrr Állami Operaház karmestere Lipcsébe utazott. A nemzetközi vásár alkalmából rendezendő díszelőadáson ma dirigál a lipcsei operaház „Aida" előadásán. Átalakítják a gőzmozdonyok lámpáit A Szombathelyi Bádogos és Szerelő Ktsz az ország valamennyi vasútigazgatósága részére elvállalta a régi mozdonylámpák átalakítását. A gőzmozdonyok lámpáinak zömében ugyanis olajat égetnek. Ezeket most úgy alakítják át, hogy villannyal és olajjal egyaránt használhatók legyenek. Barokk a divat Herenden A piackutatás felmérései j szerint külföldön a Herendi Porcelángyár gyártmányai közül a barokk figuráknak van a legnagyobb sikerük. A gyár iparművészei ezért régi herendi figurákat „újítottak fel” a mai kor igényének megfelelő módosítással. A budai Csillagda volt a kezdet, még Mária Terézia alapította. A tudományosabb vizsgálatok azonban csupán 1809-ben, a citadellái csillagdában indulnak meg. 186 éves sorozattal büszkélkedhetünk, ami európai méretekben is számottevő. Ma? Csupán hazánkban mintegy ezer állomás működik. Csapadékot, hőmérsékletet, légnyomást mérnek. Kapcsolataink az egész földgolyóra kiterjednek. Telex-gépeken, távírón érkeznek a jelentések. Képtávirón térképeket továbbítanak, felrajzolva a világ időjárását, a ciklonok és az Leolvassák a páratartalmat mérő műszert Zúg a telex, kattog a távírógép áramlatok mozgását Óránként térképezik fel a hazai helyzetet. A tudományos munkatársak csoportosítják az adatokat és következtetéseket szűrnek le belőlük. Mindenfelé műszerek. Az épület tetején hőmérők. A műszerszobában 60 éves barométer, még ma is pontosan dolgozik. Ezekután tesszük fel a kérdést: — Milyen lesz holnap az idő, vajon esik-e majd az eső? — Hisz nincs mindig abban a szerencsés helyzetben az ember, hogy elsőkézből kaphatja a prognózist — Erre 100 százalékos pontossággal még mi sem felelhetünk. A meteorológia tudomány és nem jóslás. A rómaiak ugyan próbálkoztak bél- és madárjóslással. De a madarakat bizony nagyon gyakran becsapja az időjárás. A madár is, a növény is csak a jelenlegi helyzetet észleli, és aszerint cselekszik. A madár megindul a meleg felé, a növényen kipattannak a rügyek. Következtetéseket „levonni”, „előrelátni” képtelen. Az időjárás a nap tevékenységének függvénye. És mivel a nappal kapcsolatos ismereteink még elég hézago- sak, így hosszabb tartalmú előrejelzésünk sem lehet 100 százalékos. Hazánk egészen különleges helyzetben van Országunk fekvése mélyen a Kárpát-medencében egészen bizonytalanná teszi a mindenkori „várható időjárást”. Az érkező áramlatok megtörnek a magas hegygerinceken és gyakran, — bennünket is becsapva — megváltoztatják irányukat Tudvalevő, hogy a csapadék nagy részben az áramlatok találkozásától függ. Csupán a Szovjetunió és az USA ad ki, — mivel aránylag egységes és nagy terület — maximálisan egy hónapra előre távprognózist. Hazánkban a reális lehetőség — még így is tág értelemben véve az előrejelzést — maximum két hét A csapadék-prognózis azonban még egy napra előre is csak kisebb biztonsággal adható meg — Érdekes és ezt saját 30 esztendős tapasztalatom is alátámasztja — folytatja Berkes dr. —, hogy a nyári hónapokban az idő „fordulása” általában a hét végére esiE Angliában csütörtök ez a nap, s mire ideér ax esőfront, vasárnap lesz. Visszatérve a márciusra: a jelentések alapján még lehetnek télies napok, de a hőmérő higanyszála előreláthatólag így is a 0 és a 10 fok között ingadozik. Majd meglátjuk! Regős István KÖNYVESPOLC Értékes tanulmánykötet az állampolgárok jogairól és kötelességeiről Szocialista politikai-jogi irodalmunkban rendkívül gazdag és értékes átfogó munka jelent meg az Akadémiai Kiadó gondozásában: Az állampolgárok alapjogai és kötelességei című tanulmány- kötet Több évi alapos és magasszínvonalú tudományos kutatómunkával az MTA Állam- és Jogtudományi Intézetének tudományos munkatársai készítették. A kötet joggal tarthat számot a társadalmi és állami szervezetek vezetői, dolgozói, a szocialista államfejlődés elméleti és gyakorlati kérdései iránt érdeklődők, a pedagógusok, jogászok figyelmére. „A reneszánsz nagy évszázada óta — írja bevezető tanulmányában Kovács István — a civilizált emberiség új és új formák között keresi a választ az egyén és a közösség egymáshoz való viszonyának jobb elrendezésére. A reformáció idején „a magánember” és a közember megkülönböztetése, a francia forradalomban „az ember és a polgár” jogainak deklarálása, napjainkban a személyiség szabad fejlődésének hangsúlyozása — mind ugyanazt a törekvést tükrözik, az adott kor és adott társadalom életviszonyai által meghatárooztt kérdésfeltevés formájában.” A bevezetés nagyvonalú áttekintését adja a kötet tematikájának, mintegy elindítja az olvasót az’ állampolgárok alapjait és kötelességeit történeti, filozófiai-szociológiai összefüggéseiben tárgyaló fejezetek felé. A szerzők fontos funkciót szántak a tanulmánykötetnek: az állampolgári alapjogok és kötelességek nagy kérdéseinek előtérbe állítását, amelynek alapján egy sokoldalú részletező, a társadalmi viszonyok közvetlen tanulmányozására épülő tudományos és gyakorlati kutatómunka indulhat meg. A kötet „elsősorban saját dolgaink jobb elrendezéséhez, az állampolgári jogok hazai szabályozásához és fejlesztéséhez kíván segítséget adni, de szem előtt tartja a jogok egész történelmi fejlődését és jelenlegi nemzetközi gyakorlatát „ A kommunizmus felé haladó szocialista társadalom ... megteremtette a feltételeit annak, hogy az egyén és a közösség, a személyiség és a társadalom osztályellentétektől megtisztított prizmáján keresztül vegyük szemügyre az alapvető jogok fejlődésének, kiteljesedésének és gyakorlati érvényesülésének perspektíváját.” E rövid recenzió keretei nem teszik lehetővé a kötet részletes ismertetését, vázlatos áttekintésre törekedhetünk. A kötet első részében vannak az állampolgári jogok elméleti és történeti alapkérdéseit tárgyaló tanulmányok. Ezek az állampolgári alapjogok elméletének kialakulásával és fejlődésével (Szabó Imre), az állampolgári jogok és természetjogi elmélet ösz- szefüggéseivel (Péteri Zoltán), a társadalmi tényezők szerepével az állampolgári jogok fejlődésében (Kulcsár Kálmán), az állampolgári egyenlőség és jogegyenlőség kérdéseivel (Halász József) foglalkoznak. A második rész a gazdasági, szociális és kulturális jogok témakörét fogja át. Az e jogok alkotmányi szabályozásáról szóló értekezést (Lőrincz Lajos) követi a munkához való joggal (Garancsy Mi- hályné), a művelődéshez való joggal (Lőrincz Lajos), az egészségvédelemhez és az anyagi ellátottsághoz való joggal (Garancsyné—Lőrincz— Trócsányi László) és a pihenéshez és az üdüléshez való joggal (Trócsányi) foglalkozó tanulmánysor. A harmadik rész összefoglalja az állampolgárok szabadságjogait tárgyaló tanulmányokat: az állampolgárok egyesülési jogáról (Ficzere Lajos—Schmidt Péter), a szólás- és sajtószabadságról (Ficzere), a gyülekezési szabadságról (Ficzere), a lelkiismereti és vallásszabadságról (Schmidt), valamim a személyi szabadságjogok alkotmányi szabályozásáról (Rács Attila). A negyedik rész az állam- polgári kötelességek szocialista alkotmányi szabályozásáról szóló tanulmányt tartalmazza (Toldi Ferenc). Az ötödik rész az állampolgári jogok nemzetközi jogi vonatkozásait (Bokorné, Szegő Hanna) tárgyalja. összegezve: magas színvonalú, értékes munka kerül az érdeklődők kezébe. Az állampolgárok alapjogai és kötelességei című tanulmánykötetet szerkesztői (Halász József, Kovács István és Szabó Imre) minden elismerést megérdemlő igényességgel és alapossággal dolgoztak. Dr. D. F. rendszeres feljegyzéseket őriznek már 1680-bóL
