Pest Megyei Hirlap, 1966. március (10. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-13 / 61. szám

1*««. MÁRCIUS 13., VASÁRNAP w'íS » * neu i/droó peremén ben a magyar egészségügyet szolgáló intézet tudományos kutatói, munkatársai nagysze­rű körülmények között dol­gozhatnak. A gyár egyik üzemépülete mellett emelkedik az 57 mé­ter magas kémény. Ennek hágcsóin kapaszkodott föl a fotóriporter és készítette a fő­épületet ábrázoló impozáns látképet. (Kép—szöveg: Gábor—Hcícsi) ÜDVÖZLŐ TÁVIRATOK Dobi István, az Elnöki Ta­nács elnöke táviratban üdvö­zölte Georgi Trajkovot, a Bol­gár Népköztársaság nemzet- gyűlése elnöksége elnökévé történt újraválasztása alkal­mából. ★ Kállai Gyula, a Magyar Nép­köztársaság kormányának el­nöke táviratban fejezte ki jókí­vánságait Todor Zsivkovnak, a Bolgár Népköztársaság mi­nisztertanácsa elnökévé történt újraválasztása alkalmából. Szilárd világnézetű szakembereket Hazánkban másfél évti­zede vált szervezetté a marxizmus—leninizmus el­méletének tanítása a felső- oktatási intézményekben. Az elmúlt években jelentős előrehaladás történt, külö­nösen a képzés tartalmi és módszertani kérdéseit ille­tően tapasztalható előre­haladás. A marxista—leninista oktatás hatékonyságának növelése fontos politikai és oktatásügyi kérdés. Ezért az illetékes pártszervek többször foglalkoztak az egyetemi és főiskolai mar­xizmus—leninizmus okta­tás helyzetével és meghatá­rozták azokat a feladato­kat, amelyek leginkább se­gítik az előrehaladást, a színvonalas oktató- és ne­velőmunkát. Az MSZMP KB. ideológiai irányelvei tömören megfogalmazták az új követelményeket és segítséget adtak a hiányos­ságok megszüntetéséhez. A közelmúltban illetékes pártfórumok — megvizs­gálva a marxizmus—leni­nizmus oktatás tartalmi kérdéseit — további fel­adatokat jelöltek meg an­nak érdekében, hogy egye­temeink és főiskoláink még jobban biztosítani tudják a kommunista szakember- képzést. Megállapították: az utóbbi években az ok­tató és tudományos munka színvonalának emelkedésé­vel a marxizmus—leniniz­mus tanszékek és oktatók tekintélye, megbecsülése is növekedett. Az elismerés és az elért eredmények arra serkente­nek minden oktatót, de különösen a felsőoktatási intézmények állami és pártvezetőit, hogy saját helyzetjcllemzésük alapján további erőfeszítéseket te­gyenek a marxizmus—le­ninizmus oktatásának tar­talmi megjavítására. El kell érniök, hogy az okta­tó-nevelő munkában a marxizmus—leninizmus ok­tatása még jobban kapcso­lódjék mai életünk jobb megértéséhez, a társadal­mi és politikai problémák elemző és alkotó feldolgo­zásához, a szocialista vi­lágnézeti nevelőmunkához. E követelményeknek megfelelően tovább kell korszerűsíteni a tanterve- ket, a tankönyveket, jegy­zeteket Különösen nagy gondot kell fordítani a mai élet, a gyorsan változó va­lóság problémáinak elem­zésére, az új tudományos eredmények bemutatására, fSSSSSfSSrSSSrSSSSSSSSf/-SSSSSSSSS/SSSSSSSS///S/SSSSSSSfSSSS/SS/SSSSSSSSS/SSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSS//SSSSSS///SSSSS///SSSSSSSSSSÁ Kéveseb >, mégis több Egy év után • A megalapozottság Átlag tíz fillér • A tisztviselők az ellenséges és antimar- xista nézetek bírálatára, a marxizmus—leninizmus tanszékek és a szakágazati tanszékek jobb együttmű­ködésére. Az egyetemeken és főis­kolákon az oktatók a tudo­mányos munka tervezésé­nél, a tudományos témák kiválasztásánál fokozottab­ban törekedjenek arra, hogy a kutatás a társadal­milag legfontosabb kérdé­sekre, a marxizmus—leni­nizmus és az adott felsőok­tatási intézmény szaktudo­mányainak kapcsolataira irányuljon és maximális mértékben vegye figyelem­be az oktató- és nevelő­munka szükségleteit E munkájuk alapfeltétele az ifjúság helyes megíté­lése. A mai főiskolai ifjú­ság már a szocializmus szülötte, számukra egy sor kérdés a múlttal kapcsolat­ban, mint történelem je­lentkezik. Nem kételked­nek a marxizmus—leniniz­mus alapvető igazságaiban, de a ma kérdéseiben pon­tosabb magyarázatot vár­nak. Nem szabad figyel­men kívül hagynunk, hogy a nyugati tőkés országok fellazitási politikája, a tu­risztika bővülése, a külföl­di rádiók, televíziók, szín­darabok, filmek, a nyugati országok technikai-tudo­mányos eredményei, folyó­iratai útján szerzett isme­retek számos gazdasági, ideológiai, világnézeti problémát vetnek fel. Va­jon kapnak-e ezekre meg­felelő választ? Kielégítő-e a felelet: azt tapasztalja-e a fiatal az életben, amit tanult? Kap-e elegendő ismeretet, érvet tanulmá­nyai során, hogy önállóan is eligazodjon bonyolult kérdésekben? A feladat — ha csak váz­latos körvonalait rajzoltuk is meg — egyértelmű. A marxizmus—leninizmus ok­tatás feladata a felsőokta­tási intézményekben a hallgatók világnézetének, politikai meggyőződésének tudományos megalapozása és fejlesztése annak érde­kében, hogy a hallgatók helyesen tudjanak tájéko­zódni hazánk gazdasági, politikai, kulturális életé­ben, a nemzetközi munkás­mozgalom és a világ ese­ményeinek kérdéseiben. Nagy László, az MSZMP KB tudomá­nyos és közoktatási osztá­lyának munkatársa Egy esztendeje — s annak idején írtunk róla —, hogy az ésszerűbb munkaszervezés és megosztás érdekében, vala­mint a munka racionalizálá­sát elősegítve, intézkedéssoro­zatot hajtottak végre a Ma­gyar Gördülőcsapágy Művek diósdi gyárában. Több rész­leg összevonásából ekkor alakult a tervgazdasági és munkaügyi osztály; a három csoportra — terv, munka­ügyi, rezsigazdálkodási — bőm ló osztályon belül mind­össze három ember jelenti a riumkaügyi csoportot, az át­szervezés előtt nyolcán dol­goztak itt — Az átszervezés — ezt egy év tapasztalatai alapján már bátran állíthatjuk — helyes­nek bizonyult — mondja Nagy Tibor osztályvezető. Az összefogottság módot adott arra, hogy munkaügyi ter­vünk végre közgazdaságilag megalapozott legyen, s ugyan­akkor megszűnt az osztályok, szakterületek közötti hermeti- kus elzártság is, a sokat em­legetett koordináció végre nemcsak óhaj, hanem — va­lóság A munkaügyi osztály tevé­kenysége az átszervezést megelőző időkben eléggé zi­lált, s bonyolult volt. Nem egy esetben tervszerűtlenül, kapkodva dolgoztak, nőtt a papírhalom, de egyről kettő­re nem jutottak. Most a mun­kaügyi csoport tevékenysé­gét a szigorú tervszerűség jellemzi. e Tisztviselők — mondják némi éllel azok, akik nem tudnak különbséget tenni a termelést segítő, s ezért nél­külözhetetlen adminisztráció, valamint — a bürokrácia kö­zött. Nos, a munkaügyi cso­portnál három „tisztviselő” dolgozik: Bősz András cso­portvezető — tizenhárom éves gyakorlattal — Major Ist­vánná prémiumfelelős — ugyancsak tizenhárom évi tapasztalattal — és Weigl Ti- borné bérgazdálkodó, aki egy éve került ide. Mi a cso­port dolga? A kérdésre Bősz András válaszol: — Minden, aminek csak köze van a létszám- és bér- gazdálkodáshoz. A minden lehet sok, lehet — kevés is. A példák köze­lebb hozzák: a gyári egé­szet tekintve tíz fillér óra­béremelést sikerült biztosíta­ni. Ez azonban csak átlag. Az összeg okos, jó szétosztá­sa, annak biztosítása, hogy ott ösztönözzön, ahol kell, oda jusson több, ahol éle­sebbek a bérfeszültségek — azaz a bérpolitika — a cso­port dolga volt, természe­tesen a szakszervezeti bi­zottsággal együttműködve. Az, hogy az elmúlt évben a gyár bér- és munkaügyi tervét minden tekintetben betartotta, sehol nem volt túllépés, ugyancsak igazolja az átszer­vezés helyességét, s azt is, hogy a kisebb létszámú cso­port jobban dolgozott. A Bősz András fogalmazta „minden” még érzékelhetőb­bé válik az olvasó számára, ha hozzátesszük, hogy csu­pán a bérgazdálkodáson be­lül mintegy ötven alcsoport­ra bomlik a teendő, s hogy rövid idő alatt több terve­zetet . kellett kidolgozniuk, de ugyanakkor arra is ta­láltak időt és erőt, hogy az év elején végrehajtott bér­fejlesztés után „őrjáratokat” tartsanak az üzemekben, s a helyszínen hallgassák meg a dolgozók panaszait, észrevé­teleit A sokágú, s valóban bonyo­lult tevékenység magasfokú szervezettséget kíván. Csök­kentették az adatszolgálta­tást s ugyanakkor — ki­sebb ötletekkel, de eredmé­nyesen — áttekinthetőbbé, gyorsabban kezelhetőbbé tet­ték az adminisztrációt. Az osztályon belül, s azon kí­vül is jól alkalmazzák az önállóság elvét: Nagy Tibor osztályvezető csak a legjelen­tősebb kérdésekben való dön­tés jogát tartotta fenn magá­nak, különben a csoportveze­tők önállóan dolgoznak. Az önállóság fokozásán belül egészséges felelősség- „áthárí­tásra” is sor került: az üzem­vezetők csakis a bérkeretet kapták kötötten, annak fel­osztásáról maguk határoztak, így nemcsak lehetetlenné tet­ték a korábban nemegyszer képviselt álláspontot — „én adnék, dehát nem engedi a munkaügyi” —, hanem azt is biztosították, hogy az embe­reket legjobban ismerő, s munkájuk értékével, minősé­gével leginkább tisztában levő vezető ossza el a pénzt. Csetorki Lajos laiogatása Szegeden Cseterki Bajos, a.z MSZMP Politikai Bizottságának póttag­ja, a Központi Bizottság tit­kára kétnapos látogatást tett Szegeden. Részt vett és felszó­lalt a Csongrád megyei Párt- bizottság kibővített ülésén, ahol Győri Imrének, a megyei pártbizottság első titkárának elnökletével az oktatási re­form végrehajtásának eddigi tapasztalatait és az ezzel kap­csolatos további feladatokat vitatták meg. Cseterki Lajos látogatást tett a Szegedi Orvostudományi Egyetemen is. — Az eredmények az át­szervezést igazolják. És mi azok véleménye, akik vállal­ták a több munkát? — Őszintén megmondom: kezdetben féltünk. Talán az a legtalálóbb, ha azt mon­dom: lelkileg kellett átáll­nunk. Elhessenteni a munka mennyisége jelentette nyo­masztó érzést. Amikor ez si­került, rögtön könnyebben jöttek az egyszerűsítési, s a valóban lényegre koncentrá­lást elősegítő javaslatok — mondja Bősz András. És Nagy Tibor? — A csoport jól dolgozik, s ezt a gyár egésze kedvező­en tapasztalhatja. Csökken­tek a reklamációk, főként a jogos észrevételek száma esett minimálisra. A meg- i alapozottá váló bérgazdálko­dás, tehát a helyes bérpoli­tika haszna pedig alig fel­mérhető, annyira jelentős. A társosztályokkal — sze­mélyzeti, szervezés, bérelszá­molás, norma — valóban összehangolttá lett a munka. Erről a gyár vezetői is el­ismeréssel nyilatkoznak. A mérleg tehát rendkívül pozi­tív: igazolta azok bátorsá­gát, akik egy évvel ezelőtt az átszervezést elhatározták, s ugyanakkor dicséri azo­kat, akik nemcsak vállalták az igényesebb, alaposabb és több munkát, hanem — egy év a tanú mellettük — be­csülettel el is végezték azt. Mészáros Ottó A SZOT elnökségének tiltakozása a chilei szakszervezeti vezetők letartóztatása miatt A SZOT elnöksége távirat­ban tiltakozott Oscar Nu- neznek, a chilei Egyesült Szak- szervezeti Központ elnöké­nek letartóztatása és a bá­nyászvezetők bebörtönzése miatt, s a magyar dolgozók szolidaritásáról biztosította a chilei testvérszervezetet. Budapesten tartják a Bske-Világtanócs elnökségének ülését Nagy jelentőségű nemzetkö­zi tanácskozás-sorozat házi­gazdája lesz a napokban Bu­dapest: március 17 és 22 kö­zött fővárosunkban tartják a Béke-Világtanács elnökségé­nek ülését és a Béke-Világta- nácshoz tartozó nemzeti béke­mozgalmak titkárainak, illet­ve más vezetőinek értekezle­tét, öt világrész békeharcosai­nak képviselői érkeznek ebből az alkalomból hazánkba, s az előzetes adatok szerint mint­egy 80 ország delegátusai fog­lalnak majd helyet a tárgyaló- asztalnál. Eser tr a határban Ha az idő engedi, ma is dolgoznak a földeken A megye valamennyi járá­sában csaknem teljes erővel halad már a mezőgazdasági munka. Különösen a hét vé­gén, csütörtökön és pénte­ken gyorsult meg a szántás­vetés, ezer traktor vett részt a talajelőkészítésben, vetette a koraiak magját. A ceglédi já­rásban — mint ismeretes — a nagy arányú belvízveszély miatt sok helyütt nem tudtak hozzálátni a kinti tennivalók­hoz, az utóbbi napokban ezen a környéken is csökkent a belvíz borította terűlet, s egyre több erőgép kapcso­lódhatott be a munkákba. Ed­dig a járás termelőszövetke­zetei 2500 holdnyi területet szántottak fel és 1500 holdon vetették el a koraiakat. Nagykőrös határában most is elszánt küzdelmet folytat­nak a vízvédelmi brigádok a belvízzel, de már az egyéb munkák is gyors ütemben ha­ladnak. Vetik a borsót és a lucernát 1725 holdnyi őszi gabo­nára szórták ki a műtrá­gyát és 1021 holdra hord­ták ki az isíállótrágyát. Ahogy a talajviszonyok en­gedik, úgy vonul ki a föl­dekre egyre több szántó-trak­tor. A monori járás közös gaz­daságaiban befejezés előtt a szőlő metszése s kivéve Mo- nor, Üllő. Vecsés alacsonyab­ban fekvő területeit, minde­nütt gyors lendülettel szánta­nak, vetnek. A hét végéig 3000 hol­don tették földbe a ko­raiak magját. Ma, ha az időjárás engedi, több termelőszövetkezetben dolgoznak, s néhány közös gazdaságban a fiatalok kez­deményezésére vietnami mű­szakot is tartanak. zet. A város külső területén fekvő, több épületből álló nagy komplexum munkálatai már befejezés előtt állnak. A hosszan elnyúló főépület­Az elmúlt ötéves tervidő­szak egyik igen fontos nép- gazdasági beruházásaként épül Gödöllőn a Humán Oltó­anyagtermelő és Kutató Inté-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents