Pest Megyei Hirlap, 1966. február (10. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-11 / 35. szám

1966. FEBRUAR 11., PÉNTEK KST hegyei 3 270 ezer bejáró ügyében Félmillió bejáró dolgozó ä az országban. Majdnem !70 ezer Pest megyei éli a lejárók kettészakított éle- ét Szabad idejükből sok­szor 3—5 órát köt le az itazás. Üzemükhöz és lakó­hlyükhöz csak laza kap- isolat köti őket. A kulturá- is- és politikai életben nem nesznek részt sem itt, sem Ht. Alig ismerik községük íletét. Legtöbbször ők azok, akik indokolatlanul, és helytelenül kritizálnak. Megyénkből 35 ezren jár­jak be, dolgozni Kőbányá­ra. Budapest többi üzemé­be még 100 ezren. A kőbá­nyai 35 ezerből 50—60 szá­zalék nem végezte el az általános iskola 7—8. osztá­lyát. Ugyanakkor 40 száza­lékuk 25 éven aluli. A szakszervezetek 20. kong- Ksszusa kimondta, hogy a bejáróknak lakóhelyükön rendszeres, színvonalas kul- túrálódási lehetőséget kell biztosítani. 1964-ben az SZBT, az SZMT és a X. kerületi Pártbizottság összefogott. Azóta fokozott figyelmet szentelnek a bejáró munká­sok életének. 14 üzem kap­csolatba lépett egy-egy köz­ség szakmaközi bizottságá­val. Előadásokat, kulturális programokat szerveztek a bejáró dolgozóknak, a műve­lődési házakban. Bevonták őket a továbbtanulásba, tár­sadalmi szerepet bíztak rá­juk. Az elmúlt évben az SZBT és az SZMT 200 ezer fo­rinttal járult hozzá e mozgalom támogatásához. Az idén már 22 üzem és 22 község lép szövetségre. A községek kérése alapján némelyik üzem három köz­séggel is kapcsolatot tart fenn. A Csepel Vasmű pél­dául Dunaharasztival, Szi- getszentmiklóssal, és Rác- kevével együtt segíti az e helyről bejáró dolgozók po­litikai nevelését, szakmai to­vábbképzését, és kulturális tevékenységét. A napokban az ez évi együttműködés megbeszélésé­re összegyűltek az SZMT budapesti székházában a 22 község szakmaközi bizottsá­ga képviselői, művelődési ház igazgatói, a 22 nagyüzem — köztük a Ganz-MÁVAG, a Vörös Csillag Traktorgyár, a Csepel Vasmű — szb-titkárai és kulturális felelősei, vala­mint a népfront, az SZBT, a Kőbánya csak 35 ezerrel érdekelt A Csepel Művek jó példája Mit tehetne a MA V? — A szakszer­vezetek kezdeményezésére: újabb lépés előre X. kerületi Tanács és az SZMT képviselői. Bató István, az SZMT munkatársa vitaindító beszá­molójában felvázolta az elért eredményeket és a soron következő feladatokat. El kell érni, hogy a bejáró dolgozók kul­turális életének minde­nütt a művelődési ott­hon legyen a bázisa. A községi életbe egyre aktí­vabban kell bevonni őket, hogy megfelelő részt vállal­janak a kulturális, gazdasági és politikai életből. Az üze­mek műsorokat, kiállításo­kat vihetnek a községekbe. Tovább kell haladni a helyes kezdeményezések útján, po­litikai iskolák, szakmai to­vábbképzések, munkásaka­démiák szervezésével. Az ankét részvevői hasznos gondolatokat vetettek fel a vita során. Hiányolták a MÄV ak­tív segítségét. A bejáró dolgozóik szabad idejük jelentős részét a vo­naton töltik. Míg a közleke­dési idő csökkentésére már törekednek, a kulturált uta­zás feltételei változatlanul hiányoznak a munkásvona­tokon. Rossz a kocsik vilá­gítása, így érthető, hogy az utasok a betű helyett inkább a kártyát választják. Az ál­lomás, a vonat az a hely, ahol a plakátok, a szervező felhívások leghamarabb megragadnák a dolgozók fi­gyelmét. Itt azonban nem lehet plakátokat kitenni. Az ankét valamennyi hoz­zászólója bizonyságát adta segítő szándékának. Az elkövetkező hetekben a szakmaközi bizottságok a nagyüzemi szakszervezeti bizottságok titkáraival kö­zösen megbeszélik konkrét feladataikat, s ennek megvalósítására kölcsönös szerződést köt­nek. Az elkészített intézkedési ter­veket március 15-ig eljut­tatják a Szakszervezetek Pest megyei Tanácsához. d. MI LESZ BELŐLÜK? Szokatlan levelet kaptunk. Egy kis túlzással úgy is mond­hatjuk, hogy a túrái kertésze­ti szakgimnázium igazgatója feljelentette önmagát. Túrán az a felismerés hívta életre a kertészeti szakgimná- ziumot, hogy a Galga menti zöldség- és gyümölcskertésze­tek utánpótlás, szakképzett fiatalok nélkül hosszú távon hanyatlásra lennének ítélve. A gimnázium célja olyan mű­velt, elméletileg képzett kerté­szek nevelése, kikből idővel vezetésre alkalmas emberek is kikerülhetnek. Három évvel ezelőtt tante­rem és felszerelés nélkül kez­dődött a tanítás. Tavaly két­millió forintért négytantermes épületet kapott a gimnázium. A szomszéd falvakból bejáró tizennyolc diák jövő héten már kollégiumba költözhet. Kira­gadott példa, amikor megemlí­tem, hogy a helyi fmsz tele­víziót ajánlott fel a bennlakó lányoknak, kiragadott, mert az egész iskolához hasonló szeretettel járult hozzá a leg­több környékbeli intézmény, szervezet, szövetkezet. Amikor elutaztam a túrái gimnáziumba, az érdekelt teljesíti-e azt a feladatot, ami­re létesült? Hogy milliókat költünk a legkisebb járásban is fiatalok képzésére, az tudott. Kérdés — s főként a mezőgazdaság te­rületén indokolt a kérdőjel —, mennyire térülnek meg ezek a milliók? Nemrég egy fiatal nővel beszélgettem, aki a váci mezőgazdasági technikumban végzett vagy nyolc éve. Most művelődési otthonban dolgo­zik. Elmondta; az érettségi ta­lálkozón kiderült, osztálytársai közül alig páran helyezkedtek el tsz-ben. Ez a példa akkor jutott eszembe, amikor a túrái szak- gimnázium hét másod- és har­madéves tanulója hosszúra nyúlt, tehát bizalmasabbá váló beszélgetésünk után elmondta, nem termelőszövetkezetbe igyekszik. (Másfél órával az­előtt a „hivatalos” kérdezéskor egy egész osztály kórusa állí­totta az ellenkezőjét.) Vélemé­nyük szerint az itt tanulok egyharmada akar csak kertész lenni. A többiek zöme agrár­tudományi főiskolára készül. De ott hátránnyal indulnak a felvételin, mert például bioló­giát a normál gimnáziumiban négy évig, itt viszont csak két esztendeig tanulnak. Hiába, a szakglmnázáum nem egyetemi előkészítő: célja középkádere­ket nevelni. S vajon miért teszik ezt Tú­rón, mint kiderült, ilyen ke­vés sikerrel? • „...a reám bízott fiatalokat nem csapom be? Valóban szakmát ismerő fiatalokat ne­velünk-e?” — kérdezte szer­kesztőségünkhöz küldött leve­lében az iskola igazgatója. A szakgimnázium eredeti célja világos. Érthetetlen, hogy ezt a célt miért nem ismerik a gyerekek? Nincsenek tisztáiban például azzal, milyen termelőszövetke­zeti feladatok ellátására kép­zik őket. Egy részük úgy véli, segédmunkát végeznek majd, kapálnak, paradicsomot szed­nek ugyanúgy, mint az a né­hány általános iskolabeli osz­tálytársuk, aki tsz-be ment. „Ehhez tanuljak négy évig?" — kérdezte tőlem az egyik diák. Másik felük az ellenkező vég­letet képzeli. Azt hiszi, itt a szakgimnáziumban valamiféle vezetőképzés folyik. Büszkén kijelentették egypáran a ter­melőszövetkezeti kertészeknek, nemsokára ők lesznek a tari- gádvezetőik, (A hatás elkép­zelhető.) Sem a tanárok, sem a tanu­lók nem tudják, milyen vég­zettséget ad a szakgimnázium. A technikus szó kerül majd be munkakönyvükbe? Szak­munkás-bizonyítványt nyer­nek az érettségivel egvidőben? Ha akkor nem, mikor? S ha nem kapnak „papírt”, mint válaszolnak majd a ter­melőszövetkezetekbe igyekvő kevesek a kérdésre: mihez ér­tenek a gyakorlatban? (Elmé­leti tudásuk ugyanis megfele­lő lesz, hiszen a gimnázium szigorú. A másodéves osztály 26 tanulóból áll. Tavaly 41-en indultak, de tizenöt lemorzso­lódott a vizsgákon.) — Mihez nem értünk, in­kább azt tessék kérdezni — mondta egy harmadikos lány. — Nem értünk gyakorlatban a gépekhez, a permetezéshez, a metszéshez, a magvak raktá­rozásához. Ezeknek a munkák­nak a közelébe sem kerültünk a termelőszövetkezetben. Ér­tünk viszont a segédmunkák­hoz, amit szükségtelen tanulni, a paradicsomszedéshez, alma­szedéshez. s a többihez, mert ezt csináljuk a galgamenti ezt csináljuk a Galgamenti Tsz-ben a gyakorlati foglalko­Junior-rókaverseny - Várja a fiatalokat a vízisport és a modellezés Ülést tartott az MHS megyei intéző bizottsága évek tapasztalatait, a szer­vezők fokozott figyelmet fordí­tottak az oktatók kivá­lasztására és felkészítésé­re, a tanuló csoportok megszer­vezésére, s a tanfolyamok ellenőrzésére. A tananyag könnyebb megértését oktató filmek bemutatásával igye­keztek elősegíteni. A kiképzés két szakaszban történik. Az első szakasz tanfolyamait december 31-ig mindenütt befejezték; a má­sodik turnus kiképzését a szokatlanul kemény tél miatt helyenként csak ja­nuár második felében tud­ták megkezdeni. Az első szakasz eredmé­nyeit értékelve a jelentés megállapítja, hogy }6 munkát végeztek a szervezésben Szentendrén és Cegléden, valamint a szobi, dabasi és a mo- nori járásban. Lemorzsolódás volt viszont néhány nagyközségben, első­sorban a nők és a fiata­lok körében. A második turnus létszámtervét a leg­több járásban magasan túl­teljesítették. Most a nőta­nácsok és a KlSZ-szerve- zetek fokozottabb segítsé­gére van szükség, hogy a lemorzsolódásnak elejét ve­gyék. A sportidény előkészítésé­Tegnaptól holnapig, ről szóló jelentés s az azt követő vita a honvédelmi sportok népszerűsítésének, s a minőségi sportok fejleszté­sének lehetőségeit taglalta. Az MHS megyei elnöksége, az MTS és a KISZ Pest megyei Bizottsága megálla­podott, hogy idén közösen szervezi a sportversenyeket; ennek biztosítására február végéig elkészítik közös mun­katervüket. A megyei elnökség kikép­zési és sportosztálya gaz­dag, érdekes sportprogramot javasolt elfogadásra az in­téző bizottságnak. Az eddi­ginél sokkal inkább lehető­vé kívánják tenni a fiatalok bekapcsolódását a különböző sportágakba. A motoros ösz- szetett honvédelmi versenye­ket — községi szinten — éppen ezért elsősorban kismotorokra írják ki, hogy minél több fiatal részt vehessen. A rádiós sportág­ban külön versenyeket ren­deznek a junior-rókacsapa­tok számára, megyei amatő­rök irányításával. Várják a fiatalokat a vízisportklubok­ba, s a mind inkább nép­szerű alap- és középfokú modellező körökbe. A jelentések fölötti vita után az intéző bizottság jó­váhagyta az MHS motorke­rékpár-tanfolyamaira való je- előkészítésé- ‘ lentkezés feltételeit. zásokon. S ott panasz hallat* szik ránk, hogy lógunk, unat­kozunk. — Mennyi időt töltöttél már a tsz-ben? — Mindent összeszámolva — egy évben több mint há­rom hónapot vagyunk ott —, eddig összesen egy évet — Traktoron ültél már? — Nem. Ezekután Kelemen József kertészeti vezetőt kerestem meg a túrái Galgamenti Ter­melőszövetkezetben. — Milyen munkakörben tudják foglalkoztatni a szak­gimnázium tanulóit, ha végez­tek? Várjuk, hogy kikerüljenek az iskolából, mert nagy nálunk a kiöregedés. De sajnos a ta­nulókkal való ismerkedés után úgy látjuk, azt hiszik, ne­kik nem kell majd kapálni, paradicsomot szedni. — Tudomásom szerint egye­bet sem csinálnak itt, mint különböző segédmunkákat! — Igen, de azt nagyon sér­tődötten. Ez általános, a mai fiatalok tanulnak, és bonyo­lult legtöbbször vezető mun­kákra érzik magukat hivatott­nak. De ki fog akkor kapálni? Mi itt a kertészetben csak szakmunkát tudunk nekik biztosítani egész éven át Szakmunkásként is csak ide- kerülésük után két évvel fe­lelnének meg. Később, ame­lyik kiválik, akár vezető is le­het — Ezek a gyerekek négy év alatt, kiszámítottam, több mint ötszáz munkanapot töl­tenek a tsz-ben. Olyan keve­set tanulnak ennyi idő alatt, hogy még két esztendő kell szakmunkássá válásukhoz? — Kérem, mint maga is mondta, jelenleg segédmun­kát végeznek. Ebben szerepet játszik az is, hogy a tsz csak ilyesmiért fizet, s a tanulókat és az iskolát igen érdeklik az anyagiak... De a bonyolul­tabb munkákat azért sem tud­nák elsajátítani, mivel tizen­öt tanulóra jut eigy tanár. Én felajánlottam, hogy kapnak tíz holdat, rendezzenek be maguknak egy kertészetet Tudomásom szerint az iskola felsőbb vezetősége ezt eluta­sította, mondván, mozogjanak csak százholdakon a gyere­kek. — Elbeszélgettek maguk az idejáró diákokkal minderről? — Eddig nem. A gyerekek tele vannak kérdésekkel. A kertészet veze­tői, dolgozói meg tudnák adni a feleletet és sok tanáccsal segíthetnének. Ismerik a diá­kokat, az ő fiaik — nem a holdból érkeztek ide, hanem ugyanabból a faluból, vagy a szomszéd községből — az ő utánpótlásuk. Három év óta nem került sor egyszer sem a kérdések és vélemények cse­réjére. A feladat kézenfekvő. Kö­zelebb kell vinni az iskolát a gyakorlathoz. Három út lehetséges. A gimnáziumbeli agromérnök- szaktanárok egy tangazdasá­got szeretnének. Ez drága. A tsz felajánlott tíz holdat s a megműveléséhez való gépi segítséget Nagyon jó ötlet azért is, mivel azok a tanu­lók, akikkel beszélgettem, hiá­nyolják a munkájuk felelős­ségét S az önálló munka eredménye láttán érzett öröm is ösztönözné őket. A harmadik utat a gimná­zium igazgatója javasolja; a szövetkezet kertészei mellé osszák be párosával a diáko­kat a szakmai gyakorlatok idejére. Ennek talán az a leg­nagyobb előnye, hogy a tanu­lókkal egyenként foglalkozná­nak. Nem a mi dolgunk, hanem a szakemberek feladata dön­teni a három lehetőség kö­zött De figyelmeztetni a mi dol­gunk is. Figyelmeztetni arra, hogy ez így, ahogy eddig volt, nem lesz jó. Kár lenne ezekért a fiata­lokért már az ő szempont­jukból is. A termelőszövetke­zetek érdekéről nem beszélve. Padányi Anna ... nem is olyan hosszú az út. Igaz, ha tempósan járunk rajta rövidebbnek tűnik a le­pergett idő is. A tegnap eseménye egy ház­avatás. A kőművesek kívülről csinos, belülről világos új épü­letet raktak össze. A FÁKO, köznyelvre fordítva; Fázisja­vító Kondenzátor Üzem ezer­számra gyártja hasznos termé­két. A viszonylag kisméretű elektromos kondenzátorok a feszültségesés ellen küzdenek, s kiszűrik a fogyasztótól a há­lózat felé visszaigyekvő zava­ró jeleket. Tömeges alkalma­zásukkal egy erőműre való áramot takaríthatnak meg. Az első kép légmentesen zárható üstsorában főzik, impregnál­ják a kondenzátor tekercseit. A másodikon egy nemrég ÜZ6111D6 íllllVOvt ICKCrCSClOge-1 pet látunk, amely több réteg fémfóliát és szigetelőanyagot vezet egybe, s hajt össze kon­denzátorrá. Az új berendezés szélesebb anyagokkal dolgo­zik, s az így nyert tekercs sok­kal laposabb, kisebb helyen elfér. És néhány szó a holnapról. A harmadik képen látható he­lyiségben nemrég még bojle­rek utaztak szállítószalagokon. A forróvíztároló üzem Debre­cenbe költözött, s a leszerelt gyártó eszközök helyét néhány hét múlva új gördülőkocsik foglalják el: az eddigi szű-j kös, zsúfolt helyről kényelmes sorozatgyártásra épülő üzem-: be költözik a Mekalor olaj­kályha munkásgárdája. Tóth felv. A Magyar Honvédelmi Sportszövetség Pest megyei Intéző Bizottságának ülésén két jelentés szerepelt napi­renden; az egyik a polgári védelmi oktatás helyzetéről, a másik az 1966-os sport­idény előkészítéséről tájékoz­tatta az IB tagjait Az 1965/66-os oktatási év­ben megyénkben több tíz­ezer ember polgári védelmi kiképzését kellett biztosítani, 15 órás tanfolyamok kereté­ben. Felhasználva a korábbi

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents