Pest Megyei Hirlap, 1966. február (10. évfolyam, 26-49. szám)
1966-02-09 / 33. szám
Tóthék kilenc pontja Ez a délelőtt is olyan csöndes, eseménytelen volt, mint a többi. A munka megszokott zörejei szinte szabályosan ismétlődtek, s ahogy a fénycsövek tárgyilagos fényében széttekintett a belépő, nem látott semmi különöset. A körbefutó munkapadok mellett munkások dolgoztak, az ajtóval szembeni csoport tagjai egymásnak adták tovább a satuból kikerülő, megmunkált alkatrészt, Tóth János hattagú szocialista brigádja elektromos csavarhúzókat készített. Betanult, sokat gyakorolt mozdulatokkal használták a szerszámokat, egyenletes ütemben dolgoztak. Az Egyesült Villamosgépgyár Il-es üzemének November 7 szocialista brigádja három éve viseli a kitüntető címet. Mindannyian fiatalok Munkájuk: elektromos kisgépek szerelése. — Mi a brigádvezető feladata? — kérdeztem Tóth Jánost. — Én biztosítom a munkát a brigád számára a csoportvezetőn keresztül, s elosztom munkatársaim között. Igen fontos, hogy mindenki azt a feladatot kapja, amelyikben a legotthonosabb. — A dekádterv bevezetése óta programszerűen tudunk dolgozni. Azóta megszűnt a hó és negyedév végi hajrá. — Mennyi az egy emberre. jutó ham átlagkereset? Személyi órabérezés alakult ki nálunk. Figyelembe veszi a dolgozó szakmai képességét, azt, hogy tagja-e a törzsgárdának, s a termelékenységgel egyenes arányban nő a munkabér is. Átlag 2000—2200 forint a havi keresetünk. A brigádvezető azt is elmondotta, hogy tervüket mindig teljesítik. Igazolatlan hiányzás, lazulás a munkafegyelemben nem fordul plő náluk. A sélej't is ismeretlen a brigádban. Mindannyian részt vesznek a politikai oktatásban, négyüknek tv-jük van. s felváltva járnak egymás lakására megnézni egy-egy érdekesebb műsort. A névnapok megtartására is kollektíván belül kerül sor, s az üzemen belül végzett társadalmi munkákon kívül, mint az elmúlt évben végzett betonjárda-építés, szívesen segítik egymást még a szőlőmunkában is. Most versenyre hívták az összes szocialista brigádot az üzemen belül. A kilenc pontból álló verseny- felhívásban vállalják a tervteljesítést, a legteljesebb munkaidő-kihasználást, az álló- és fogyóeszközökkel való takarékoskodást, illetve társadalmi megőrzésüket, és továbbra is rendszeresen vezetik a brigádnaplót A jobb munkaszervezést tapasztalataik kicserélésével valósítják meg. Havi 15 óra társadalmi munkát vállal a brigád. A ll-es üzemben így minden brigádnak van felajánlása. Mindannyian végeznek társadalmi munkát s igyekeznek a munkásvédelmi szabályokat betartva, balesetmentesen dolgozni. A brigádvezető sietett visz- sza a munkapad mellé. Amíg beszélgettünk, felszaporodott a munka. CEGLÉDI PEST MEGYEI üiftMP KÜLÖNKIADÁSA LAP A CEGLÉDI JÁRÁS ÉS CEGlE^VARO^RESZERE X. ÉVFOLYAM, 33. SZÁM 1966. FEBRUÁR 9., SZERDÁ Vasárnap: Járási saklisparíaliiád Vasárnap délelőtt 8 órai kezdettel lesz a járási sakk- spartakiád döntő a Ceglédi JTS (Rákóczi út 14. szám) helyiségében. Örvendetes, hogy járásunkból nyolc község nevezett be a döntőbe. Mind az egyéniben, mind a csapatversenyeken nehéz küzdelmek várhatók. A járási spartakiád rendező bizottsága közti az érdekeltekkel, hogy az asztalitenisz döntő fiáén 13-án le«?, bánéin 20-áh. Tehát az asztali- teniszezők 13-án ne jöjjenek el — csak a sakkozók. — su — Belvíz! Belvíz! Belvíz! Belvíz! Elsőrendű feladat a lakóházak védelme Szükséglakás céljára vették igénybe az újvárosi kultúrházat Este hat órára jár az idő. Az újvárosi kultúrházban telt ház. A Suhog a pálca című filmet forgatják. Jó látni a város szélén ezt az eleven kulturális érdeklődést. Az érdeklődő nem is sejti, hogy néhány órával ezelőtt milyen nyugtalanító esemény színhelye volt a nagyterem. Türei Imréné, a kis kultúrház gondnoka még remeg az idegességtől és alig tudja elmondani a történteket. — Mostoha gyerek volt mindig az újvárosi kultúrház. Végre egy fél évvel ezelőtt a Községgazdálkodási Vállalat gyönyörűen rendbehozatta és nemrégen végre megindulhattak ismét a többször megszakított filmelőadások és a Téli esték előadássorozat. — Többször megszakított filmelőadások? — Igen! Mert bármire kellett eddig sürgősen egy terem, mindig az újvárosi kultúrhá- zat vették igénybe. Tavaly j például fél éven át szállást ; adtunk a növénye adóállomás ! etnbereinék és Udvarunkat nivolc erőgép kerékét' vágták fél. Az újvárosiak egyetlen szórakozási helye ez a kultúrház. Hetenként háromszor filmelőadás' és pénteken ismeretterjesztő előadás. Különben itt kapott helyet a városi és járási könyvtár letéti könyvtára is. — Mi nyugtalanítja hát most az újvárosi mozilátogatókat? — Ma délután úgy négy óra tájt tehergépkocsi állt meg a kultúrház előtt. A lakáshivatal előadója és két rakodó szállt le a kocsiról. A berendezést akarták felrakni a kocsira. Kérdésemre elmondotta a lakáshivatal előadója, hogy igénybe veszik a kultúrház két termét szükséglakás céljára. Néhány órán belül két családot helyeznek el benne. A nedves idő következtében az egyik család házának fala kidőlt, a másik pedig minden pillanatban összeomlással fenyeget. Tizenhárom embert helyeznek el egyelőre itt... Egy óra múlva mozielőadás kezdődik. A jegyek nagy része már el is kelt. Mit mondunk azoknak az embereknek, akik filmelőadásra jönnek? — érveltem kétségbeesve. Közben gyülekezett a közönség. Az eljárást kedd reggelig felfüggesztették. Vége a műsornak. Az emberek körülfognak. Van, aki azt hiszi, hogy a hatóságot képviselem. Indulatosan megjegyzi, hogy nem tudunk szükség- lakás céljára egy kocsmát kiüríteni. A mellettem álló borvirágos orrú ember sem hagyja magát. Bolond kend, sógor! — Hosszú lépésekkel indul a kocsma irányába. A beszélgetés során azt is megtudom, hogy az egyik család a Hattyú utcában lakik, a másik a Csutak Kálmán utca elején. Egyik háza fala kidőlt, a másiknak a lakói állítólag már nem is mernek otthon aludni. A körülmények ugyancsak feladták a leckét a hivatalos szerveknek. Egyik részről helyes lenne üzemben tartani az újvárosi művelődési házat, másrészről hajléktalan emberekről van szó, akiket el kel] he'vé'zni; ' '' ' ★ A városi tanács igazgatási osztályán megerősítették a hírt. Sok áz életveszélyes ház, s a rendelet,szerint elsősorban középületeket kell szükséglakás céljára igénybe venni: kultúrházakat, iskolákat. Az előbbivel kezdték. Meg kellett tenni: emberek életéröl van szó! Annak érdekében viszont, hogy a szigeteletlen, itt-ott már-már megrokkanó hazak állagát megvédjük, háztulajdonosnak, lakónak és a tanácsnak mindent meg kell tennie, nehogy a tavasz majd megoldhatatlan feladatok elé állítsa városunk lakosságát, a tanács vezetőik Csurognak a csatornák Megenyhült az idő, csurognak a csatornák. Már ahol van egyáltalán csatorna. Városunkban a csatornákkal szinte minden háznál baj van. Elavultak, elrozsdásodtak^ folynak, csorognak egyik házon úgy, mint a másikon. Vastag, nagy csöpögések, csorgá- sok, vízzuhatagok szakadnak a járókelőkre. Sokkal kellemetlenebbek ezek a csatomafo- lyások, mint a közönséges eső. A rossz csatornák miatt keletkezett erős csöpögések tönkreteszik az aszfaltozást, a falakat jobban áztatják, mintha nem lenne csatorna. Hiányzik a háztulajdonosok erszényéből a pénz, hiszen métere 45—50 forintba kerül a csatornának, hiányzik a szakember, aki ezt a rengeteg viz- fogót megjavítaná, vagy kicserélné, s végül hiányzik a nagy- mennyiségű csatornabádog. Mégis kellene valamit tenni. Az építési rendelkezések előírják, hogy az épületeknek közterületre, tehát útra, utcára, térre eső csepegőjét teljes hosszúságban csatornával kell ellátni. Anyagkiutalás, hitel- nyújtás, munkaerő biztosítás révén lehetne csak az ügyben hathatós eredményt elérni. De ez már nagyon időszerű lenne, (szi) KARDOSKA * * . '. •• s ;v‘ =■/••• Ir| T > " >:.<i í>> \ ■ volt a neve még néhány nappal ezelőtt. Ma már szalonna, kolbász, sonka és egyéb jó falatok nevén emlegeti és ízlelgeti gazdája, Rostás János Csemőben ezt az 5 mázsa tíz kilós egykori mangalicáját Prémium-kucsma Jól dolgozó, csöndes ember Pirók Bálint. Megtalálja a számítását a tsz-ben is. Mégis cáakran csipkedi szavaival a közöst. A tsz-elnöke évek óta megfigyelte, hogy a legcsikorgóbb hidegben is csak kalapot nyom Pirók tag társ a fejébe. — Nem fázik a fejed, komám? Mért nem veszel sapkát? — kérdezte az elnök. — Nem fizet a tsz — hangzott a kötekedő válasz. Most a napokban elérkezett a zárszámadás ideje. A termelőszövetkezet tagjai zsúfolásig megtöltötték a községi kultúrtermet. Még talán többen is voltak, mint ahá- ,nyan beférhettek volna. Az elnök már végefélé járt a beszédjének, s éppen a jutalmazottak névsorának felolvasásához kezdett, amikor hirtelen eszébe jutott valami. Gyorsan letette a listát a kezéből, s a mellette ülő párt titkár fehér selyempapírba burkolt csomagot nyújtott oda neki. — Kedves tagtársak, tisztelt közgyűlés! — kezdett lendületes szónoklatba az elnök. — Illendő, hogy a jutalmazást Pirók Bálint tagtársunkon kezdjem. Mégsem lehet az, hogy egy olyan dolgos enri bér, mint ő, egész télen veszélyeztesse az egészségét. A tagság már egy emberként aggódott miatta, szegénynek még meleg fejfedőre sem telik, ennek csak betegség lehet a vége. Egy határozott mozdulattal lerántotta a kezében lévő csomagról a papirt, s magasba lendülő tenyerén megjelent egy fekete szőrmesapka. A tagság hahó- tázása majd szét vetette a termet. Pirók Bálint egyáltalán nem iparkodott a jutalomért. Végül is csak nagy nógatásra volt hajlandó fölmenni az emelvényre, hogy illendő módon átvegye a prémiumként kiadott vadonatúj báránybőr sipkát. Fejtbe is csapta nyomban, betyáro- san. Megtapsolták az ötletes elnököt, Pirók pedig leszegett fejjel marko- lászta a feleslegessé vált kalap karimáját. (lamasi) Telefoninterjú lapunkról: Hányán olvassák városunkban a Ceglédi Hírlapot? rsssssss/sssssss/fssss/sssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssrsssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssss/^ Kislányom kérdez Kilencéves kislányom rendszeres újságolvasó. Elolvassa a rendőrségi jelentéseket, szorgalmasan böngészi a hírrovatot és végül „átfutja” az első és második oldalt is. Tegnap váratlanul megkérdezte: — Anya, ki akarja, hogy Vietnamot bombázzák? Meghökkentem. Hogy magyarázzam meg neki? Először el akartam terelni a figyelmét. Nem lehetett. Üjrakezdte: — Ki az. aki háborút akar? Nagyon óvatosan kezdtem, parányi világképének megfelelően. Hogy meg is értse, de fölösleges félelmek se ébredjenek benne. — Tudod, kislányom, aki háborúi akar. az bizony rosszat tesz minden embernek, ffzt akarja, hogy kevés legyen az ennivaló, hideg legyen a lakás, apa ne legyen itthon, mi pedig a pincébe költözzünk ... Kislányom komoly ábrásaitól hallgatta. S már előre féltem a további kérdésektől: Miért nem lesz itthon apa? Miért kell a pincébe menni? Am, a kislány, mintha megelégedett volna a válasszal, nem gyötört tovább a miértekkel. Mikor azt hittem, hogy már el is felejtette^ az egész problémát — váratlanul megszólalt — Anya, a háborút akaró ember is apa? ^ Első percben nem értettem, mit akar. —^ Hogy mondtad kislányom? — És megismétel-§ te: — Apa-e az a háborús gyújtogató? Annak § is van kislánya? ... # Értettem már, persze hogy értettem. A kis-\ öreg még csak családi kötelékek szerint tudja $ beosztani magának az embereket. Vannak § apák, anyák és gyerekek. Ennyi még neki a § világ. Hogy válaszoljak? Ha igennel felelek.^ mindent összezavarok kicsi fejében. Nem szi molva a gyenneklogika meglepetéseivel — a. ^ számomra könnyebb választ adtam: A hábo rús gyújtogató nem apa, nincs gyereke. A gyerek szeme tágranyílt, kis száját össze- ^ szorítva nézett rám egy ideig, majd határozat tan követelte: — Akkor hát, mondd meg, kinek a fia az ember? Szólni kell az apjának, hogy ne en-$ gedje! Büntesse meg! Aztán kezébe vette a meséskönyvét. Olva-§ sott. A problémáját megoldotta. S milyen egy- ^ szerűen! $ Igen, milyen jó lenne, ha csak apákból. ^ anyákból és gyerekekből állna a világ... J (csatáriné) § Az utóbbi hetekben többször is megfigyeltük az újságárusoknál, hogy már a délelőtti órákban elfogynak a Pest megyei Hírlap példányai, melynek negyedik oldalán naponta jelenik meg a Ceglédi Hírlap. A lap terjesztésével városunkban is a posta hírlapirodája foglalkozik. — Hány példányban jelenik meg Cegléden a Ceglédi Hírlap? — kérdeztük a hírlapirodától. — Januárban tovább emelkedett a lap példányszáma városunkban: 75 új előfizetőnk van és 129 példánnyal többet adnak el átlagosan naponta az újságárusok is. — Melyik nap fogy el a legtöbb példány? — Változatlanul vasárnap a legerősebb: 5380 Pest megyei Hírlap—Ceglédi Hírlap fogy el. A piaci napokon szintén ötezren felüli — pénteken 5300, kedden 5280 — a példányszám. A többi napokon is 4500-nál több vásárlója van a megyei lapnak. , A hírlapirodátói kapott adatok alapján gyors statisztikát készítettünk. E'szerint Cegléden minden hatodik tizennégy éven felüli lakos vásárolja lapúnkat. Óvatos számítás szerint is egy-egy lappéldányra három olvasó jut, így minden második tizennégy éven Jelmezes farsangi lottóbál a Kossuth Művelődési Házban A Szabadság téren nagy plakát hirdeti a jelmezes bált. Kiváncsiak voltunk, többet szeretnénk tudni róla és megkértük Hegedűs Józsefnét, a művelődési házban, tájékoztasson a rendezvényről. — Örömmel vesszük, hogy a város fiatalsága megszerette a Kossuth Művelődési Ház báljait. Igyekszünk kedvükbe járni és igényeiket kielégíteni, így került szóba a jelmezes bál is, amit szombaton este nyolc órai kezdettel fogunk rendezni. A zenét a Szimbóla zenekar adja. A belépőjegy váltásakor minden táncos a jegy mellé díjtalanul kap egy álarcot, melyet éjfélig kell használnia. A jelmezesek csak ízléses, ötletes öltözékekben jelenhetnek meg. A legjobb három jelmezt díjazzuk. Ezenkívül lottósorsolás is lesz. Kérjük kedves vendégeinket, mivel a sötét ruha kötelező, így jelenjenek meg. A nagy érdeklődés miatt úgy gondoljuk, hogy sok ötletes jelmezt láthatunk, és minden bizonynyal kitűnően mulatnak majd vendégeink. — sz — Képzőművészek klubja a Művelődési Házban A ceglédi képzőművészek klubja február 10-én csütörtöJ kön este 6 órakor tartja ala-* kuló megbeszélését a Kossuth Művelődési Házban. felüli lakos — csaknem tizenötezer ember — rendszeres olvasója lapunknak — Cegléden. (—ez)
