Pest Megyei Hirlap, 1966. február (10. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-08 / 32. szám

PEST MEGYEI HIDLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI JÁRÁS ÉS CE6l£^ÁrÖ^£SZERE X. ÉVFOLYAM, 32. SZÁM 1966. FEBRUÁR 8., KEDD Vasárnap új megyei tanácstagot választott Csemő — Ellenszavazat nem volt — Mit várnak az új megyei tanácstagtól? MAGASFESZÜLTSÉG CEGLED: Két termelő­szövetkezetben, a Dózsa Népe és a Kossuth Tsz-ben ugyancsak szombaton tartották meg a zárszámadási közgyűléseket. Eredményeik ismertetésére még visszaté­rünk. Tomcsányi Sándor felvétele Az újvárosi „cigánysoron a Nagy ikerabla­kos ház árnyéká­ban él néhány ci­gánycsalád az Új­városon. A vá­lyogviskók — ezek a kis házutánza­tok — kerítés-jel­képek közé húzód­tak, szinte tartva attól, nehogy va­laki észrevegye azt is, hogy egy­általán vannak a világon. Benn a „szobá­ban” a falon pet­róleumlámpa ég, a falon sok időt megélt papírfal vé­dő. Az asztal ta- karatlan, most ép­pen a legkisebb gyerek hancúrozik rajta. A bútorok színét évek szeny- nye fedi. Az ajtó mellett kis vas­kályha leheli a közömbös mele­get. Kilenctagú csa­lád lakik ebben az egyszobás vályog alkotmányban, öt gyerek egytől ti­zenkét évig és négy felnőtt. A családfő harminc­öt év körüli. Mióta Iáknak itt? — Négy éve vettem ezt a por­tát — mondja így — amikor szétte­lepítették a Körö­si út mellől. S azelőtt? — Sokfelé jár­tam az Alföldön. Tizenkét éve há­zasodtam. Oda mentünk, ahol munka akadt, — mondja. Most hol dolgo­zik? — A postánál. Tűzőr vagyok. Dolgoztam én már a Pincegazdaság­nál, a MÁV-nál, még az útépítésen is. Mikor hogy adódott. Felesége? — Ö nem dol­gozhat a gyere­kektől. Legjobban még a MÉH-től kapok pénzt, ke­vés a kereset eny- nyi gyerekre, kell a pénz, ócskava­sat gyűjtök. Kikísért egé­szen az utcasorig. Amikor a sarkon visszanéztem, még mindig ott állt, mintha csodálkoz­na: mit is akar­hattam ezzel a lá­togatással és kér­déseimmel. Mit? Csupán magamnak is, má­soknak eszébe jut­tatni, hogy ez a „színfolt” is meg­van még váro­sunkban. (vé) Sacaonnyitás asaialiíenisabcn 12:8 a Ceglédi VSE javára Vasárnap délelőtt a Hámán Kató Általános Iskolában volt a szezonnyitó NB Il-es aszta­litenisz-bajnokság. A Ceglédi Vasutas SE asztaliteniszezői­nek jól jött ki a lépés, mert a Dunaújvárosi Ruha ellen 12:8- ra győztek. A ceglédiek közül Nyíri 4, G. Biró és Gergye 2—2, Farkas 1 győzelmet aratott. Fárosban Nyíri—Gergye 2 és G. Biró—Farkas 1 győzelem. Zárszámadási közgyűlések Zöldségtermesztésből ötmillió forint Szombaton több zárszám­adó közgyűlést mutatott a közgyűlési naptár. A város­ban és a járásban is több termelőszövetkezet értékelte egy időpontban az elmúlt évben végzett munkát. A kocséri Uj Élet Ter­melőszövetkezetben Barhács János elnök ismertette az el­múlt év gazdasági eredmé­nyeit. Reális mérleget tárt a tagság elé. Elmondotta, hogy az elmúlt év jobban sikerült, mint az előbbiek, de így is sok tekintetben nehéz körülmények között kellett dolgozni. A géppark és a beruhá­zás még mindig nem ele­gendő, nem volt kielé­gítő a talajerő pótlása sem. A tsz-tagság átlag életkora eléri az 57 évet. ezzel szemben javult a munkafegyelem, szorosab­bá vált tagság és veze­tőség együttműködése. A növénytermesztésben el­ért eredmények hat növény­félénél túlszárnyalták az ed­digi évek legmagasabb ter­mésátlagát. A rozs holdan­ként több mint egy mázsával magasabb átlagtermést hozott, mint korábban bármikor. A kenyérgabona teljesen kielé­gítette az igényeket, s a ter­vezett értékesítést mintegy 9 vagonnal túlteljesítették. A kukoricánál tovább sze­retné növelni a termésátla­got, ehhez több trágya és gondosabb művelés szüksé­ges. Lucernából még a ház­tájiba is tudtak osztani, száz vagon szénájuk jó be­osztással elegendő az állatte­nyésztésnek. A 140 vagonnyi silókészlet felhasználását még csak most kezdték meg. Az év végi takarmánykészlet több mint másfélmillió forint ér­tékű. Jól termett a cukorrépa, 119 százalékra teljesítették tervüket. Zöldségtermesztésben több mint ötmillió forint bevé­telük volt, ami 136 szá­zalékos tervteljesítésnck felel meg. A paradicsomtermesztők ta­vaszi ankét jának megvolt az eredménye. Holdanként negy­ven mázsával termeltek több paradicsomot, mint a ko­rábbi évek átlaga. Papriká­ból háromnegyedével többet termeltek, mint amennyire eredetileg számítottak. A burgonya a tervezett 150 ezer forint helyett 523 ezer forintot hozott a termelőszö­vetkezetnek. Az idén növel­ni akarják a zöldségtermesz­tés területét, emelni a mennyi­séget, javítani a minőséget. Az állattenyésztés globális mennyiségi és pénzbevételi tervét szintén túlteljesítették. Hízómarha-eladási tervüket 151 százalékra teljesítették. A sertéstenyésztők is ele­get tettek a követelmények­nek. A tehéntejtermelésben mutatkozott komoly kiesés Itt a gondozók hibáztathatok, s az a tény, hogy az itatásos borjúnevelésnél is több tejre volt szükség, mint amennyit eredetileg terveztek. Az egész állattenyésztési terv túlteljesítését a húscsi- benevelés biztosította. Az elmúlt gazdasági év­ben 150 ezer csirkét ér­tékesítettek 131 ezer ki- lónyi súlyban, mintegy hárommillióháromszázezer forint értékben. A községi állatorvos mun­káját külön dicsérte az el­nöki beszámoló. Neki kö­szönhető, hogy a közös ál­latállomány megmenekült a száj- és körömfájástól. Az elmúlt évi beruházáso­kat számba véve új szapo­rítóház, növendékmarha-istál- ló, juhhodály, magtár építése és három öntözőtelep villa­mosítása sorolható fel. Vá­sároltak gépeket, mezőgaz­dasági eszközöket is. A jó irányítást és a tag­ság jó munkáját tükröző szép eredmény az egy mun­kaegységre kifizetett összeg­ben is megmutatkozik: a ter­vezett 22 forint helyett 25 forintot fizettek munkaegy­ségenként. Az elnöki beszámoló után Berdó Imre az ellenőrző bi­zottság, a szociális, kulturá­lis bizottság jelentését ol­vasta fel. A vendégként jelen levő Varga Ferenc, a járási párt- bizottság első titkára is fel­szólalt a közgyűlésen. — A mai beszámoló azt a fejlődést tükrözte, amelyet a termelőszövetkezet elért. Az 1966-os gazdasági év határ­kő, most kezdődött * az új ötéves terv és a gazda­sági irányítás reformja. Ha az elmúlt időszak célkitűzé­seinek megvalósítását néz­zük — bár sok nehézség­gel kellett megküzdeni — szép eredmények születtek. — Sikerült a szükséges gazdasági alapokat meg­teremteni, amelyek le­hetővé teszik, hogy az el­következő években a kö­zös gazdaságokban a tag­ság és vezetőség együt­tes munkája még ered­ményesebb legyen. — A termelőszövetkezeti tagságnak nem szabad meg­feledkeznie arról, hogy az egyéni és közösségi érdek mindenkori szem előtt tar­tásával kell munkálkodnia a termelőszövetkezet fejleszté­sén — mondotta Varga Fe­renc, — t — CSEMÖ: Lerakták a gazdasági megerősödés alapjait... Szomaton reggel ünneplő­be öltözött emberek siettek a Szabad Föld Termelőszö­vetkezet központjába. Zár­számadó közgyűlésre gyűlt össze a tagság, hogy a közös gazdaság vezetősége számot adjon az elmúlt gazdasági év eredményeiről. A járási tanácsot Detrei Sándor művelődési osztály- vezető képviselte, a községi tanács nevében Bencs Ottó elnökhelyettes jelent meg a közgyűlésen. — Már a tavalyi zár­számadó közgyűlésen meg­szabtuk azokat a legfonto­sabb tennivalókat, amelyek megvalósításával láttuk biz­tosítottnak az 1965. év gaz­dasági feladatainak megvaló­sítását. Ezek között szere­pelt a jövedelemelosztási rendszer módosítása, a ker­tészeti termelés fellendítése, az állattenyésztésben pedig a szarvasmarha-tenyésztés­re való áttérés — kezdte beszámolóját Molnár László tsz-elnök. — Sajnos, az elmúlt gazdasági év­ben is munkaerő-gondok­kal küzdöttünk, amely a rendkívüli csapadé­kos időjárás következtében még csak fokozta a nehézsé­geket. Részben ennek tulaj­donítható az a közel kétmil­lió forintos kiesés, amely a szőlőtermelésben volt. Ke­nyérgabona-termelésünk fő­leg a búzánál csökkent lé­nyegesen. A nagyméretű belvízkár miatt csaknem húsz hold vetést ki kellett szántani, a megmaradt terü­Március 15-ig: Adófizetés — pótlékmentesen A városi tanács vb. pénz­ügyi osztálya közli az adózók­kal, hogy az 1966. I. télévi adót — beleértve a gépjárműadót is — március 15-ig adópótlék (ka­mat) mentesen fizethetik meg. A bérfizetési lap kiállításá­ban a pénzügyi osztály segít­séget nyújt az adófizetőknek. Az 1965. évi adóívét mindenki hozza magával. letet Is nagymértékben pusz­tította a víz. Rozstermelé­sünk 93 százalékos volt. Ku­koricaterületünk nagy részét talajvíz borította. A kilenc­ven holdról 212 mázsát taka­rítottunk be. — Hasonló a helyzet a sző­lőtermelésben. A női válla­lók a permetezést nem bír­ták megfelelően elvégezni. Akadt néhány vállaló, aki csak húsz-harminc kilogram­mos átlagot ért el, szemben néhány ragyogó példával. Lángi András, Farkas Sándor, Paul Ferenc a vállalt területükön húsz­harminc mázsás szőlőter­méssel büszkélkedhet­nek. — A gyümölcstermelési tervet túlteljesítettük ugyan, de a sok csapadék miatt kétezer gyümölcsfát ki kel­lett vágni. — A kertészetben sok kárt és időbeli kiesést okozott a tavaszi és nyári esőzés, de a tagság sem tett meg min­dent. A paprikatermelésben, a nehézségek ellenére is, 115 százalékos termést értünk el. Itt fejezem ki a vezetőség köszönetét a Barkó család­nak, amely 1400 négyszögölön 288 mázsa paprikát termelt, és több, mint százhar­minchatezer forintos ter­melési értéket állított elő. — Takarmánytermelé­sünkben is voltak bajok. A lucernaterületnek csaknem felét ki kellett szántani, az ezerháromszázhetven mázsa betervezett széna helyett ezerkétszázkilenc mázsát ta­karítottunk be.' — Állattenyésztésünk számszerű fejlődése kielégí­tő. Termelési tervünk vala­mivel alatta marad a terve­zettnek, de 1964. évi 426 hektoliterrel szemben 1965- ben 1216 hektoliter tejet ter­meltünk, csaknem az előző esztendő háromszorosát. A szarvasmarha-hizlalásban a betervezett 43 darabbal szemben 52 darabot szállí­tottunk és ilyenformán a tervet 148 százalékra teljesí­tettük. — Szervestrágyázási ter­vünket csak hetvenkét szá­zalékban hajtottuk végre, de így is 31 százalékos növeke­dést értünk el az 1964. évivel szemben. — Beruházásainkkal to­vább erősítettük a nagyüze­mi termelés feltételeit. Befejeztük az 50 holdas és a húsz holdas öntöző­telep építését, ötven fé­rőhelyes istállót építet­tünk, valamint egy per- metlékeverő tornyot. Az év folyamán öt erőgé­pet, négy pótkocsit, több munkagépet vásároltunk. Ezek között szerepel egy hatsoros palántázógép is. Megkezdtük a harminc hol­das szőlötelep előkészítését, és közel 100 holdon végez­tünk talajjavítást. A beszámolóban az elnök a termelőszövetkezet mun­kaerőgondjairól is beszélt. Megállapította, hogy a tag­ság jelentős része nem veszi ki részét a közös munkából. A tsz-ben 302-en dolgoz­nak, de mindössze 80— 85-en végeznek rendsze­res munkát a közösben. Befejezésül az elnök az új gazdasági év feladatairól be­szélt. A növekedő kertészet, a jól fejlődő állattenyésztés, az új telepítésű szőlő gondozása — mint mondotta — csupa olyan tervfeladat, amely még nagyobb felkészültséget és erőfeszítést kíván. A kö­zös gazdaságban viszont megvan már minden alap — előfeltétel, ami a tagság anyagi felemelkedéséhez szükséges. S ha az elmúlt évinél jobban összefognak — az új árrendszer és egyéb új kormányintézkedések követ­keztében —, minden remé­nyük megvan arra, hogy a mostani harminc forintnál többet érjen a munkaegy­ség értéke a csemői Szabad Föld Tsz-ben. (rossi) togatni Csemőt és miután vá­rosunkon kell átmennie, mi, ceglédiek is számíthatunk az ö gyakoribb látogatására és segítségére. A választásról még annyit említsünk meg, hogy a köz­ség lakossága ellenszavazat nélkül — egyöntetűen válasz­totta meg dr. Sánta Annát Csemő megyei tanácstagjának. (-4) állást cserélte fed a Hazafias Népfront Pest megyei bizott­ságának titkári teendőinek el­vállalásakor. Véleményem sze­rint a csemőiek jód jártak az ő megválasztásával, de meg­választása hasznos lesz az egész járás számára is. Sőt, mi ceglédiek is, nagy várako­zással tekintünk dr. Sánta An­na munkája elé. Hiszen bizo­nyos, hogy gyakran fogja lá­Évin Sándor őrnagynak, Csemő volt megyei tanácstag­jának új beosztása következ­tében vasárnap új megyei ta­nácstagot választott Csemő la­kossága. Benes Ottóval, a cse- mői tanács elnökhelyettesével beszélgettünk az új tanács­tagról. — Évin elvtárs igen nép­szerű vodt Csemőben, és biz­tosan nem lesz könnyű dolga az utódjának. Jól körülnéz­tünk a jelölés előtt, ki is le­gyen az új megyei tanácsta­gunk. Ebben a megyétől is igen hasznos támogatást kap­tunk Dr. Sánta Annát, a Ha­zafias Népfront megyei bizott­ságának titkárát a községi és a csatlakozó jelölő gyűléseken a csemőiek egyhangúan jelöl­ték. — Mit várnák a csemőiek az új megyei tanácstagtól? — Nagy reményekkel né­zünk dr. Sánta Anna tanács­tagsága elé. Fiatal községünkben ren­geteg a tennivaló és biz­tos, hogy az új megyed ta­nácstag megválasztása után szíwel-lélekkel se­gít majd a problémák megoldásában. Kiss András, a Hazafias Népfront Cegléd városi bizott­ságának titkára még régebb­ről ismeri dr. Sánta Anna me­gyei népfronttitkárt. öt is megkérdeztük, mi a vélemé­nye a csemőiek választásáról. — Emberséges embernek is­mertem mag- a csemőiek jelölt­jét — mondotta.. , Nagyon örülünk a csemői­ek józan döntésének, hi­szen dr. Sánta Anna sze­mélyében értékes, igazság- szerető, jogilag is kitűnő­en felkészült ember kép­viseli őket a megyei ta­nácsban. Dr. Sánta Anna éveken ke­resztül a főváros egyik kerü­letében a fiatalkorúak ügyésze volt. Ezt a viszonylag nyugodt

Next

/
Thumbnails
Contents