Pest Megyei Hirlap, 1966. február (10. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-06 / 31. szám

PEST NEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A SZERENCSEKEREK CEGLEDEN A CEGLÉDI JÁRÁS É3 CEsTe^AROSRÍSZERE X. ÉVFOLYAM, 31. SZÁM 1966. FEBRUÁR 6., VASÁRNAP Három éve működnek munkásvédelmi őrségek az üzemekben A balesetesek negyven százaléka egy évnél rövidebb ideje dolgozik munkahelyén Harmadik éve már annak, hogy városunk és a járás területén szervezni kezdték az üzemekben a munkásvé­delmi őrséget. Az eltelt idő alatt — munkájuk következ­tében — csökkent a súlyos balesetek száma. Ahhoz azon­ban, hogy munkájukat még eredményesebben végezhes­sék, mind a vállalatok és üzemek vezetősége, mind a szakszervezeti bizottságok ré­széről fokozottabb támoga­tásra van szükségük. — Melyek a munkásvédel­mi őrök legfontosabb felada­tai az üzemekben? — tet­tem fel a kérdést Simon Istvánnak, a járási munkásvé­delmi felügyelőség vezetőjé­nek. — Feltétlenül ügyelni kell arra, hogy munkatársaik a gépeket, berendezéseket és szerszámokat rendeltetéssze­rűen használják, s minde­nekelőtt, hogy a dolgozók igénybe ve­gyék és megóvják a gé­peken levő védőberende­zéseket, egyéni védőesz­közöket és felszerelése­ket. Arra is gondjuk van a mun­kásvédelmi őröknek, hogy el­lenőrizzék, a védőberendezé­sek megfelelnek-e a köve- télméhyéknek.'t“.,Tf’»'t' — A munkásvédelmi őrök tievelő-felvilágosító szavakkal fordulnak azokhoz, akik meg­szegik a biztonsági szabályo­kat, veszélyeztetve nemcsak a saját, hanem munkatársaik testi épségét, egészségét. A nevelőmunka különösen az áthelyezett, az új és a fia­talkorú munkások esetében igen fontos, akik munkaterü­letükön még nem rendel­keznek kellő tájékozottság­gal. Statisztikai adatok iga­zolják, hogy a balesetet szenvedettek negyven szá­zaléka egy évnél rövi­debb ideig dolgozott a munkahelyén. — Hogyan segítik a mun­kásvédelmi őrök munkáját a szakszervezeti bizottságok és a gazdaságvezetők? — Fontos, hogy felhívják a munkásvédelmi őrök fi­gyelmét arra, hogy a rendet­lenség sok baleset forrása. Hasznos, hogy a munkavé­delmi őröket meghívják a balesetek okainak kivizsgálá­sára, amiből igen sokat ta­nulhatnak. — A szakszervezeti bizottsá­gok és a gazdasági vezetők gondoskodjanak arról, hogy a munkásvédelmi őrök az ál­talános tudnivalókon kívül ismerjék meg a munkahely problémáit és legfőbb bal­eseti forrásait. Helyes, ha a szakszer­vezeti bizottságok időn­ként megszervezik a mű­szaki vezetők, munkásvé­delmi aktivisták és mun­kásvédelmi őrök tanács­kozását. És végül helyénvaló, hogy a szakszervezeti bizottságok és gazdasági vezetők időnként er­kölcsi és anyagi elismerésben részesítsék az eredményesen dolgozó munkásvédelmi őrö­ket (rossi) Mint már lapunk korábbi számaiban hírül adtuk, pén­teken délelőtt városunkban sorsolták a lottó 5. heti nye­rőszámait. A Kossuth Művelődési Ház nagytermében tartott lottó­sorsolást a Zenés telitalálat című vetélkedővel egybekö­tött műsor vezette be, Amb­rus Kyri és Aradszky Lász­ló — Hajdú Júlia zongora- kíséretével — táncdalokat énekelt. A vetélkedő műsor­számait Pálos Miklós ve­zette le. A szerencsekereket ezúttal ceglédiek forgatták, s ők emelték ki a számokat rejtő piros golyókat is. Azóta már kiderült, milyen eredménnyel, hogyan részesítették lottózó társaikat a szerencséből. Foto: Kaczur Pál Tanácstag fogadóórája Egy könyv, mely városunkról is beszél Kiss Ilona megyei tanács­tag február 8-án, kedden, délelőtt 10 órától 12 óráig a Szabadság tér 5—6. szám alatti központi óvodában fo­gadóórát tart. A HAZAFIAS NÉPFRONT városi bizottsága legutóbbi ve­zetőségi ülésén az első félévi munkatervet vitatta meg. Az ülésen részt vett a Hazafias Népfront Pest megyei Bizott­sága képviseletében Laki Lász­ló művelődési előadó, a városi pártbizottság részéről Sági Fe­renc osztályvezető és a városi tanács művelődési osztályának népművelési felügyelője, Gyar­mati Teréz. Kiss András népfronttitkár ismertette a programterveze­tet, melynek középpontjában a várospolitikai feladatok meg­valósításának támogatása áll. Az utak, járdák, parkok építé­sében a társadalmi munkák szervezését vállalják a városi tanács által kidolgozott prog­ram alapján. HELYÉNVALÓNAK LAT­SZIK a város különböző pont­jain előadásokat tartani a vá­rosfejlesztés távlatainak ismer­tetésére, s célszerű lenne a városépítés terveit bemutató kiállítást újból megrendezni. Február 7-től 9-ig a Szabadság Filmszínházban láthatjuk a „Ha ezernyi klarinét” című szélesvásznú csehszlovák zenésfilmet, melynek egyik jelenetét ábrázolja képünk A jövő évi tanácsválasztások előkészítési programjaként fel­mérik a tanácstagok munká­ját. Létrehoznak egy társadal­mi bizottságot is a tanácstagok bevonásával, amely segíti a végrehajtó bizottságot a lakás­igények jogosságának elbírálá­sában. Az újvárosi téli esték — né­mely szervezési sikertelensé­gek ellenére is — biztató kez­detet jelentenek, s ezen az úton kell tovább haladni — álla­pítja meg a művelődési célki­tűzés. A könyvbarátmozgal- mat a kultúrmunka tevőleges részévé kell fejleszteni. Időben kézbe kell venni a Ceglédi Ősz szervezését is. A helybeli kép- zőművésséknék több segítséget kell nyújtani, s tbvábbra is helyet kap a munkatervben az analfabetizmus elleni küzde­lem. A HONISMERETI MUNKA részeként készül a város felsza­badulás óta eltelt éveiről a krónika, amely értékes doku­mentumgyűjtemény lesz a ké­sőbbi korok számára. Az adat­gyűjtésbe be kell kapcsolni a fiatalságot is. A termelőszövetkezetek se­gítése elsősorban a szakmai tanfolyamok megszervezésével és a régóta hiányzó agrárklub megvalósításával jelenthetne szép eredményt. Helyet kap a programban a békemunka, amely a vietnami háború elleni állásfoglalásra és a baráti államok politikai, gazdasági és tudományos életé­nek megismerésére ösztönöz. Ezt segíthetik az élménybeszá­molók egy-egy tanulmányút után, közelebb hozva a hallga­tókhoz a szomszéd népek éle­tét. A FÉLÉVES MUNKATERV vázlatának ismertetése komoly alapot adott a vita és a hozzá­szólások kialakulásához. A szinte teljes számban megjele­nő elnökség és a meghívott vendégek mindannyian bekap­csolódtak a vitába. A javaslatok kifejtése, a né­zetek egyeztetése azt mutatta, hogy az elnökség elé reális munkaterv került, amely jó szervezéssel, kölcsönös együtt­működéssel megvalósítható. Sági Ferenc, a városi párt- bizottság kulturális osztályve­zetője — összefoglalva a vitát — a következőket mondotta: — Örülök, hogy ilyen érte­kezleten vehetek részt, ame­lyen ennyi jó ötlet vetődött fel, s ennyi jószándék áll mö­göttük. Napjainkban is a Ha­zafias Népfront hatósugarát a területi elv szabja meg, s en­nek egyre nagyobb jelentősé­get kell kapnia. Még mindig számolni kell a lakosság egy széles rétegével, amely semmi­féle szervezeti keretben nem kap annyit, amennyit nyújthat­nánk, s nyújtanunk is kell ne­kik. A megyei kiküldött, Laki László dicsérte a minden fon­tos tennivalóra kiterjedő mun­katervet, kisebb kiegészítések­re tett javaslatot. Tamási Tamas Bálkirálynő a cigánybálon Az áruházi kirakatok fénye az utcai köd­be ütközött. A külső jelek szerint zárt ren­dezvényre készült ezen az estén a földműves­szövetkezeti étterem. Az összehúzott függö­nyök, s az egyik lehúzott redőny mögül ki­hallatszott, amint a zenészek szerszámaikat hangolták. Nyolc—kilenc óra között, ráérősen gyüle­keztek a vendégek. Az éttermet szépén feldí­szítették a Cigánybálra. A mennyezeten és a csillárok között színes papírcsíkok, csigavo­nalba kunkorodó szalagok futottak, s keltettek derűs hangulatot. Ez azonban magában még kevés lett volna. Kellemes illatú, jóízű pacal, nyolc—tízféle frissensült, egész sereg készétel kínáltatta ma­gát az étlapról, szállást csinálva palackozott boroknak. Kinizsi söröknek. A zenekar — a cigánybálon — tangóval kezdett. Egyenlő eséllyel jöttek a népi zene­számok és a tánczene, úgy, ahogy megoszlott a kétszáz vendégből álló sereg is fiatalokra és idősebbekre. A falusi lakosság városba özönlése — világjelenség. Va­lamennyien szemtanúi lehe­tünk ennek a folyamatnak, nálunk is évről évre egyre többen költöznek a városok­ba és csökken a mezőgazda­ságban dolgozók száma. „1960-ban 323 ezer fővel dolgoztak kevesebben a me­zőgazdaságban, mint 1949- ben. Azóta pedig, az 1960— 1963 közötti időszakban újabb 300 ezerrel csökkent az ag­rárkeresők száma” — álla­pítja meg dr. Lettrich Edit: „Urbanizálódás Magyaror­szágon” című nemrégen megjelent könyvében. A szerző a városiasodás sok irányú és összetett fo­lyamatából az egyik leglé­nyegesebb mutatót, — a la­kosság foglalkozási átrétege- ződését választotta ki e fo­lyamat elemzésére. Ennek alapján „agrár” jellegűnek nevezi azokat a települése­ket, amelyekben a mezőgaz­dasági keresők százalékará­nya 55—100 százalék között mozog; „kétlaki”-nak, ahol 36.6—55 százalék között és „urbánus”-nak, ahol —.-0—36,6 százalék között van. E csoportosítás alapján Pest megye hazánk legurbánusabb megyéje, annak ellenére, hogy városai országos vi­szonylatban nem tartoznak a legvárosiasabb városok kö­zé, de a főváros környéki „kétlaki” községek nagy szá­mú ipari lakossága döntően befolyásolja az arányokat. Cegléd az „urbánus” városok egyéb altípusába tartozik 16 más várossal és 57 község­gel együtt. Olyan városok­kal szerepel egy csoportban, mint Szekszárd, Gyöngyös, Gyula, Szentes, Nyíregyháza. Fejlettebb fokon Debrecen, Szolnok, Eger és Zalaeger­szeg. „Az egyéb kategóriába tar­tozó városok közműellátott­ság tekintetében leggyengéb­ben felszereli városaink. Zömmel alföldi városokat találunk ebben a csoport­ban, amelyek közműfejlesz­tése a várostest terjengőssége, laza beépítettsége miatt ne­hezen halad előre. Ezek az iparszegény városok város- hálózatunknak ellátottsága, felszereltsége terén a legel­maradottabb tagjai, a két­laki típusokkal együtt" — ál­lapítja meg a szerző. Miért van mindez? A könyv erre is igyekszik vá­laszolni. „Ezek — a Pest me­gyeiek — a főváros nyo­masztó hatása miatt nem tudtak kellően felerősödni. Mellettük a zömmel lakó­helyfunkciót betöltő urbá­nus községek jóval kiterjed­tebb népességarányt képvi­selnek valamennyi urbánus szinten.” Egy másik tényező is köz­rejátszott e fejlődési folya­matban. A két világháború között „nagy határú alföldi agrárvárosaink külterületi népessége — a tanyavilág — lendületesen fejlődött. A Duna—Tisza köze belterjes gyümölcskultúrájának ki­bontakozása, s ezzel össze­függően a tornyai népesség­szám óriásira duzzadása en­nek a népességmozgásnak egyik következménye”. Harmadsorban: „kevés szá­mú kísérlettől eltekintve kormányzatunk nemigen ak­názta ki az elmaradott ipairi területek fejlesztésére adódó lehetőségeket”. Ezt erősítette később az is, hogy az iparfej­lesztésben egyre inkább elő­térbe került a rekonstrukció, vagyis a meglevő üzemek bővítése, korszerűsítése. Az alföldi városok urbanizációjában nagy ne­hézségeket okozhat a tanyai lakosság majdani betelepü­lése, különösen akkor, ha nem vesszük figyelembe, ho^f—«eekfeea-á városokban a mezőgazdaság történelmi­lég is jelentős Urbanizációs tényező. Véleményem szerint té­ves szemlélet az, ha csak az ipari és egyéb foglalkozá­súak arányának növekedé­sét tekintjük városiasító té­nyezőnek. A belterjes mező­gazdaság, a mezőgazdaság ipari jellegűvé válása is le­het olyan urbanizációs té­nyező, amely városi életszín­vonalat tud biztosítani a pa­raszti lakosságnak. Dr. Zoltán Zoltán MONOLÓG „Foglalkozásom pedagógus. Fizetésemet a legújabb bér­rendezés során havi száz­negyven forinttal emelték. De mi az a száznegyven fo­rint! Telik belőle egy kül­földi kirándulásra, vagy ve­hetek-e abból televíziót? A lányom ugyancsak peda­gógusnak készül. Hétszáz fo­rint havi ösztöndíjat kap. Kollégiumban lakik. Tanul­mányait egy év múlva feje­zi be, s máris három hely­re hívják állásba ... Bezzeg harminc évvel ez­előtt ... Csupán Cegléden negyvenöt állástalan peda­gógust tartottak nyilván. Örült, akit meghívtak vala­hova egy-két hónapi helyet­tesítésre. Őszintén megvallom, azért vagyok elégedetlen, hogy nem ma vagyok — fiatal." Rik— FIGYELEM! Cegléden a volt Városi Kertészet területén, a vasútállomás közelében AZONNAL BEKÖLTÖZHETŐ kétszobás, két és félszobás, háromszobás, társasház. és sorház-lakások kedvezményes feltételekkel vásárolhatók. A KORSZERŰ, KÉNYELMES, OSSZKOMFORTOS lakásokra az Országos Takarékpénztár ceglédi fiókjánál SZERZŐDÉSEK KÖTHET0K A lakások mellé, vagy akár külön is garázsok készpénzfizetéssel vásárolhatók. ÍisSSkTtakátlSóSl ÉRDEMES TAKARÉKOSKODNI! f Jöttek vidékiek is. Feltűnt, hogy a Pest me­lyei Zenészszakszervezet rendezésében megtar­tott bálon az idén milyen kevés cigány vett részt. Ügy látszik, a népviselet is kihalóban. Vége lenne a cigányromantikának? Talán csak egy asszony volt — ő is már inkább idő­sebb —, aki felvette a mutatós, tarka visele­tét. A plakát sötét ruha viselését hirdette. íz­léssel, jól öltözötten jelent is meg mindenki. Az ital gyorsan megoldotta a kedélyek bogait, nem restellték szaporázni a párok, egyszer- másszor nótaszó, vidám kacagás hullámzott végig a termen. Éjfélkor — régi báli hagyományok kedves kötelessége szerint — tust húzott a zenekar, s megválasztották a bálkirálynöt. Az idén a megtiszteltetés, Rabi Rozáliának. I a Sütőipari Vállalat érettségizett könyvelőié-; nek jutott. A kedves mosolyú, csinos leány örömmel táncolt, amint egymástól kérték táncra fiatal és idősebb lovagok. Évekre visszanyúló hagyományai vannak a j cigánybálnak már a földművesszövetkezeti': étteremben is. S évről évre kevesebb a hagyó-i mányosan cigányos, szétfoszlóban a cigányro- \ mantika, de szebb is így, természetesebb, iga- \ zabb. i (tamasi) Központban a várospolitika Elnökségi ülésen vitatták me a a városi néofrontbizottság első félévi munkatervéi

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents