Pest Megyei Hirlap, 1966. február (10. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-06 / 31. szám

1966. FEBRUAR 6., VASÄRNAP Heti jogi tanácsaink ♦ A dolgozó felmondásáról ♦ A „kilépett" bejegyzésű munkakönyvről ♦ A folyamatos munkaviszonyról A tsz-tag betegellátásáról AZ OTTHON MELEGE Hogyan mondhat fel a dolgozó úgy, hogy a munkaviszonya folya­matos maradjon? Több olvasónk intézett hoz­zánk kérdést a munkaviszony folyamatossággal kapcsolat­ban, amelyre az alábbiakat közölhetjük: Az Mt. V. 30. §. (2) bekez­dése szerint a dolgozó felmon- * dással megszüntetheti munka- viszonyát anélkül, hogy a munkaviszony folyamatossága megszakadna, ha: a) más helységbe helyezték — nem fegyelmi büntetésként — és azt követően 6 hónap alatt új munkahelyén lakást nem kapott, b) házasságot kötött vagy házastársát más helységbe he­lyezték és annak lakóhelyére kíván költözni, c) terhes lett, illetőleg szült, — feltéve ha felmondási jogát legkésőbb a gyermek harma­dik életévének betöltéséig gyakorolja, d) a rendelkezések szerint teljes vagy résznyugdíjra (rokkantsági nyugdíjra, vagy baleseti járadékra) szerzett igényjogosultságot, e) középfokú, illetőleg felső­fokú tanintézet nappali tago­zatára vették fel és végül, f) ha a vállalat a társadalmi tanulmányi szerződésből ere­dő kötelezettségét megszegte. Ha ezek közül bármelyik cí­men mondja fel állását a dol­gozó, munkaviszony folyama­tossága nem szakad meg. „Kilépett” bejegyzésű munkakönyv esetén egy évig nem kaphat a dol­gozó magasabb személyi alapbért és keresete sem lehet több az elő­zőnél. B. F. budaörsi olvasónk ír­ja, hogy a múlt évben kétszer cserélt munkahelyet. Elsőíz­ben „felmondás a dolgozó ré­széről”, a második esetben „kilépett” bejegyzéssel adták ki munkakönyvét május hó­napban. A mostani bérrende­zéssel kapcsolatban kaphatott volna emelést — írja olva­sónk — de a munkaügyi osz­tályon nem engedélyezték, mivel a módosított Munka Törvénykönyve szerint egy évig nem részesülhet béreme­lésben. Kérdezi: jogos-e a munkaügyi osztály álláspont­ja és valóban csak ez év má­jus hónap után kaphat-e fize- tésjavítást? A gyakori kilépőnek minő­sülő dolgozó, vagyis, aki egy éven belül kétszer, vagy több­ször, illetőleg ilyen évet köve­tő évben akár csak egyszer is felmondással szüntette meg a munkaviszonyát — ide nem számítva a törvényes felmon­dási lehetőségeket — személyi alapbére egy évig nem lehet magasabb, mint előző munka­helyén, keresete pedig — a darabbérrendszerben foglal­koztatott kivételével — egy évig nem haladhatja meg az előző munkahelyén elért át­lagkeresetét. A rendelkezések azt is kimondják, hogy a sze­mélyi alapbér emelését tiltó rendelkezések nem alkalmaz­hatók a jogszabály által el­rendelt alapbéremelés esetén. A jogszabály béremelést ren­delt el egyes munkakört be­töltő dolgozóknál, ezekre ki­terjedő rendelkezés esetén a tiltó jogszabályt nem lehet alkalmazni. Amennyiben ol­vasónk munkaköre is a ren­delkezés alá esik, helytelen a munkaügyi osztály álláspont­ja, ezért azt tanácsoljuk, for­duljon panaszával a vállalati munkaügyi döntőbizottsághoz. Harminc nap elteltével létesített új munkavi­szony, egyes esetekben nem szakítja meg a munkaviszony folyama­tosságát. J. N. dabasi olvasónk írja, hogy azért nem tud elhelyez­kedni, a korábbi munkavi­szony megszűnésétől számí­tott harminc napon belül, mert közben katonai szolgá­latra behívták. Leszerelése után a munkaügyi osztályon arról tájékoztatták, hogy meg­szakadt munkaviszonyának folyamatossága, mert 30 nap elteltével helyezkedett el. Nem vették figyelembe, hogy a katonai szolgálat miatt nem tudtam időben elhelyezkedni. Olvasónk kérdezi: jogos-e a vállalat intézkedése? Az új jogszabály a 30 napos elhelyezkedési határidő tekin­tetében azoknak a dolgozók­nak kedvező helyzetet bizto­sít, akik az újbóli munkavi­szonyba lépésben önhibáju­kon kívül akadályozva van­nak. Az ilyen akadályoztatás a katonai szolgálat, és ennek idejével a 30 napos elhelyez­kedési határidő meghosszab­bodik. Kérdésére tehát azt vála­szolhatjuk, hogy munkaviszo­nyának folyamatossága nem szakadt meg. Termelőszövetkezeti tag betegellátásából. I. L. nagykőrösi olvasónk írja, hogy tbc-s fertőzést ka­pott munkavégzés közben. Két éve munkaképtelen és orvosi kezelés alatt áll. Egy ideig kapta a tsz-től a táp­pénzt helyettesítő napi fél­munkaegységet segélyként, ezt azonban a múlt évben be­szüntették. Olvasónk kérdezi: jár-e ré­szére továbbra is a segély? A közgyűlés által jóváha­gyott : ^alapszabáiyminta :— amely helyenként eltérő lehet, — határozza meg a szociális alapnak a felhasználását, s ezen belül azt is, hogy a tsz a beteg dolgozójának mennyi időre folyósítja a táppénzt he­lyettesítő napi félmunkaegy­ség segélyt A beteg termelőszövetkezeti tagnak jár az ingyenes orvosi gyógykezelés, gyógyszer, és kórházi ápolásra is jogosult. A táppénzt helyettesítő se­gélyt azonban nem a társada­lombiztosítási szerv, hanem a tsz juttatja az előbb említet­tek szerint Ha a tsz annak folyósítását beszüntette, az el­len jogorvoslatnak nincs he­lye. I Eltűnt | ( a Zsuzsi 1 x S s ^ S Ha két hónapnál nem több, ^ S akkor legalább annyi ideje s > nem látta senki a Zsuzsit. S ^ Nem sétálgat többé a szent- S j endrei Ságvári Endre turista- S S ház körül, nem simogatják ^ S turisták és kirándulók, s nem S fogad el tőlük kiflit, csokolá- $ § dét. Eltűnt, hova lett? Nyolc esztendeje nagy hi- S § deg télben, fagytól remegve, § c éhségtől kóvályogva támoly- § x gott elő az erdőből, megállt § S az udvaron. Nagyon fiatal S S volt, úgyszólván gyerek még S ^ akkor. Enni adtak és egy fé- S § szerűen szalmából ágyat ve- $ § tettek neki, ott kitelelt, de ^ S tavasszal visszament a kizöl- ^ S dűlt erdőbe. Attól fogva ^ azonban visszajárt, alig volt S ^ olyan nap, hogy elő ne jött S volna, sőt néha naponta két- S S szer is megjelent. Következő ősszel — idő- § S közben férjhez ment — jól ^ S megtermett párja az erdő § S széléig kísérte, tovább azon- s S ban nem merészkedett, a fák S ^ között várta be, amíg Zsuzsi S § finom csemegékkel jóllakva s S visszamegy hozzá és együtt ^ S indultak az erdőbe. Zsuzsin s azután hamarosan egyre § jobban meglátszott a közelgő S ^ családi öröm. Telt az idő, ^ egyszercsak nem jelentke- ^ S zett és amikor rövid napok s múlva lesoványodva újra s S megjelent, mögötte piciny s ^ barna folt, látszott a fák kö- s zott, anyjára váró gyermeké- N bői. ^ S Évről évre ősszel mindig í; S férje kísérte, az első, vagy s más volt-e, ki tudja? Amikor s S pedig eljött az ideje, megint s ^ a fák között hagyta, várja § § meg ott a picinye. Sokszor § s és sokan lefényképezték, mi S is közöltük egyszer-másszor § S fényképét, mert nevezetes hí- s § resség, a turistaház vendégei- s ^ nek kedvence volt Zsuzsi. S § Most pedig eltűnt. S Nem látta senki hosszú he- S tek óta, sem az erdészek, sem § s a favágók nem találkoztak s S vele kinn az erdőn, pedig S § azok még a nagy hóban is ^ járták a hegyet. Ugyan hova ^ S lehetett? Talán csak nem va- § S laml orv, lesipuskás puffan- * S tóttá le? Mert igazi vadász le s S nem lőhette, azelől mindig el- s § terelték a hajtők Zsuzsit, a S ^ megszelídült szarvast eh enet. § $ -y-e | \sssssssssssssssssssssssssssssssssssxssss\ — Elkészült a pilisvörös- vári és a törökbálinti könyv­tárak új épülete. Most folyik a könyvtárak berendezése, amelynek elkészülte után ünnepélyes keretek között a kora tavaszon adják át azo­kat a községek lakosságá­nak. Látogatónk, Árvái István nyugalmazott főgépész szavai: — Csak nemrég költöztem Pest megyébe, tanult mester­ségem géplakatos. Martfűn dolgoztam a Tisza Cipőgyár­ban, főgépész voltam. Több­Álig egy órája még Nagy- kátán, a járási pártbizottság egyik értekezletén szólalt fel és arról beszélt, hogy milyen segítséget nyújtanak faluja termelőszövetkezetei a mű­velődési háznak. Most pe­dig a tápiószentmártoni mű­velődési házban zongorázik, kíséri és közben ellenőrzi a táncoló lányokat. — Frissebben, gyerekek, frissebben... — biztatja őket, aztán abbahagyja a zongorázást, közéjük áll s velük együtt ropja a tán­cot. Üjra és újra, fáradhatat­lanul, amíg tökéletes nem> lesz minden tánclépés. A lányok tizenhárom-tizen- négy évesek, ő pedig hat­vanegy. De ezt csak sze­mélyazonossági igazolványa és deresedé haja bizonyítja. A járása, a mozgása, a tánca nem. — Pihenjetek — ad enge­délyt végül a lányoknak, az­tán maga is leül. — Egy ki­csit elfáradtam — szusszan nagyot s közben mentegetőd- zik: — Nem, nem a korom teszi. Inkább az, hogy alig egy hónapja még két bottal' jártam. Hetekig... Béla bácsi a hétezer lelket számláló faluban, kilencedik esztendeje irányítja, vezeti a mindig na­gyobbodó, mindig gazdagab­bá váló kultúrkombinátot. Mert erre az épületre, falusi viszonylatban, már nem il­lik rá a művelődési ház név. Több annál. Nemcsak azért, mert huszonhat helyisége van, de azért is, mert ebben a ház­ban zajlik le a falu minden- jelentősebb eseménye, a ter­melőszövetkezeti közgyűlé­sektől a táncig és a zeneok­tatásig. Hatvannégyben százhét-' ezer ember fordult meg az épület falai között, vett részt a különböző rendezvényeken. Vagyis ha a csecsemőktől az aggastyánokig mindenkit beleszámolunk, aki a falu­ban él, akkor egy esztendő alatt minden tápiószentmár­toni lakos tizenötször volt a művelődési házban. Nem hi­szem, hogy lenne még példa rá a megye bármely közsé­gében. (Tavaly csak het­szörös újító vagyok, amolyan mindig praktikus megoldáso­kon töprengő ember. Szeret­ném, ha a megye, ahol öregsé­gemre meghúzódtam, valami hasznomat venné. Egyre több község épít vízvezetéket, sok parkosít. Ha valamelyik szö- kőkutat akarna, én az első je­lentkező községnek társadal­mi munkában megcsinálnám. Csak az anyag kerülne pénz­be, nem is sokba, már két, há­romezer forintból kijönne az egész. Nagyobb és díszesebb, természetesen, több költséggel jár. Keskeny konyha Törökbálinton, az Erzsébet utca 20. alatt. Itt lakik Árvái. Egyedül valaho­gyan elfér az agyonzsúfolt szűk, kis helyiségben. — De szekrényt nem állít­hatok már be, tehát csináltam — mutat a falhoz lapuló külö­nös bútordarabra. Lécvázra feszített mintás papírból csi­nált a ruháinak helyet. A pa­pírszekrény és a konyhaasz­tal között — minden parányi űrt kihasznál — a fürdőszoba. Saját gyártmányú persze az is. Most kékre mázolt ládikaszerű valami kerül elő, ráerősíti a konyha- asztalra: kis satupad. Büszkén kihúzza magát, valóságos szó­noklatot vág ki: — Ma már minden második ember barkácsoló, de az asz- szony meg veszekszik, ha a satut a konyhaasztalra csavar­venezren voltak, mert négy hónapig, az állatfertőzések következtében, nem lehetett nyilvános rendezvényeket tartani.) Hogy mi a titka a nagy népszerűségnek és látoga­tottságnak? — Azt hiszem, egy kicsit a maguk otthonának érzik az itt élő emberek — mondja szerényen Béla bácsi. — Hogy miért? — kérdezi in­kább csak önmagától, aztán meg is válaszol rá. — Min­denki megtalálhatja azt, ami őt érdekli. Ez a legna­gyobb vonzerő... Valóban, nagyon sokszínű a művelődési ház élete, te­vékenysége. Szinte felsorolni is nehéz, mi minden kapott itt otthont, helyet. Termelő­szövetkezeti akadémia, nők akadémiája, ifjúsági akadé­mia. Úttörő és KISZ népi tánccsoport, ifjúsági klub, irodalmi színpad. Színját­szók, bábosok, barkácsolók. Népi hímző szakkör, háztar­tási szakkör, fotószakkör. Ka­marazenekar, énekkar, fu­rulyazenekar. Könyvtár, is­kolai tanulószoba és állan­dó képkiállítás. Méhész­szakkör és zenetanfolyam. A könyvtárban több ezer kötet. A háztartási szakkör­nek gáz- és villanytűzhely, konyhafelszerelés. A fotósok­nak filmfelvevőgép, vetítő­gép, három fényképezőgép és teljesen felszerelt labora­tórium. A zenészeknek hang­szerek. A méhészeknek há­rom méhcsalád. A népi hím­zőknek modern varrógép. A barkácsoloKnak műhely és villanymotoros esztergagép. A klubban társasjátékok, rá­dió, lemezjátszó, folyóiratok. A zenetanfolyam hallgatói­nak két zongora. Az épület­ben három televízió. Ismeretterjesztő előadás már szinte elképzelhetetlen filmvetítés, szemléltetés nél­kül. Társadalmi rendezvény nincs a faluban valamelyik művészeti szakkör közremű­ködése nélkül. A fotósok a falu minden jelentősebb ese­ményét megörökítik. A mé­hészek számára természetes, ; hogy virágnyíláskor vándo- roltatják a méhcsaládokat. ja. hogy nyomot hagy a csa­var, tönkreteszi a bútort, azt mondja. Hát az én kis házisa­tum ellen ilyen kifogást nem emelhet senki. Nagyon prakti­kusnak találom. Az is. Leleményes ezermes­ter. Csakhogy mi a szökőkút miatt adtuk vissza a látoga­tását. Ilyesmi aztán igazán nem fér bele ebbe a szűk la­kásba, csak a tervrajza, azt pedig elénk is simítja. Közé­pen csőrét magasba tartó gó­lya, amellett jobbról-balról egy-egy kígyó, azok mellett meg béka. Valamennyi szájá­ból szökik fel a víz. Kissé ta­lán túlzsúfolt kompozíció, ke­vesebb esetleg több lenne, de ez ízlés dolga. — Ezt megcsináltam Mart­fűn, működött is egy ideig a főtéren. Irigy emberek átala­kították, akkor elromlott, most már nincs meg. Ilyent vagy másmilyent csinálnék társa­dalmi munkában, akármelyik Pest megyei községnek. Az ál­latok megszólalásig hű szob­rát, természetesen szintén én készítem el. Nézi a rajzot, elgondolkozik. ■— Kérem, én már nem aka­rok karriert csinálni, csak ami bennem van, azt akarom át­adni a fiataloknak. A 63 esztendős embernek a nyugdíjazás nem egyenlő a nyugalommal. Hasznosat, használhatót csinálni, életének nem is célja, hanem számára maga az élet. Szokoly Endre A művelődési ház munka­naplóját megemelni is nehéz. Nem a szabványforma, kétszerié is nagyobb annál. — Magunk gyártjuk, kény- szerűségből — mondja Vár- allyai Béla, igazgató. — A szabvány-forma már hatvan­háromban kicsinek bizonyult. Fele annyi rubrika sincs ben­ne, amennyire nekünk szüksé­günk van, hogy pontos képét adhassuk intézményünk tevé­kenységének. Ez lenne csak a legnagyobb baj... Mert baj azért van. Nem, nem a művelődési házban. A faluban. Pontosabban a kél termelőszövetkezet közül az egyikben. A Rákócziban. Hat­vannégyben is mérleghiánnyal zárták az esztendőt, most is. Nem is kicsivel. — Ez visszaveti az emberek kedvét, hangulatát — állapít­ja meg tűnődve. — Aki pedig kedvetlenül éli az életét, vég­zi a munkáját, az kevesebbet törődik önmagával, művelődé­sével, szórakozásával is. Így hat vissza egy gyenge szövet­kezet a falu kulturális életé­re. Pedig, s ez a dologban a legfurcsább, mindkét szövet­kezet azonos feltételek között végezheti a munkáját. Mégis szembetűnő a különbség a kettő között. A művelődési ház sajátos eszközeivel egyformán segíti mindkét szövetkezetét. A me­zőgazdasági szakmunkásképző harminc hallgatója közül ti­zenöt az egyik, tizenöt a másik termelőszövetke­zet fiatalja. A művelődési ház fedezi az előadások összes dologi kiadásait — terem, fű­tés, világítás, filmvetítés, szemléltetés — a két gazdaság csak az előadók tiszteletdíját biztosítja. Ugyanez a helyzet a termelőszövetkezeti akadémiá­val is. Ugyanakkor a művelő­dési ház megteremtette a le­hetőségét annak is, hogy a ter­melőszövetkezeti tagok gyer­mekei közül a leggyengébben tanuló iskolások — tizenöt— tizenöt mindegyik gazdaságból — ingyenes korrepetálásbari Részesüljenek a művelődési házban, szaktanár vezetése és ellenőrzése mellett. A tanár tiszteletdíját is a művelődési ház fedezi. Pedig amúgy is sok a kiadása. A kétszázhar- mincezer forintos évi költség- vetésből százhúszezret saját erőből kell előteremteni. Várallyai Béla számára azonban nincs lehetetlen. Fáradhatatlan és mindig biza­kodó. Pedig nem is szakkép­zett népművelő. Jogi akadé­miát végzett, adóügyi jegyző volt húsz éven át. — Könnyű nekem — mond­ja mosolyogva. — Apám, anyám alapozta meg az én munkámat. Ha furcsának is tűnik, így igaz. Mindketten pedagógusok voltak ebben a faluban. Apám negyven esz­tendeig tanított, két esztende­je kapott gyémántdiplomát. Nekem azokkal az emberek­kel van dolgom, akik az ő ke­ze alatt nőttek fel. öccse, húga szintén peda­gógus. s pedagógus a felesége is. Csak a négy lánya közül nem választotta egyik sem ezt a nemes, emberformáló pályát. Azért menti őket. — Judit, a legidősebb a Sza­badság Szálló presszójának ve­zetője. Zsuzsi óvónő és egyút­tal klubvezető a Külkereske­delmi Minisztériumban. Ild; egy főmezőgazdász felesége, c is tehet valamit a kultúráért A legkisebb, Erzsi, az idé* érettségizik. Talán ő... A lányok már türelmetle­nek. Nem a saját lányai, a táncosok. Próbálni kell to­vább. Leülni a zongorához, fi­gyelni táncukat, javítani éne­küket. — A Kossuth Termelőszö­vetkezet zárszámadó közgyűlé­sére készülünk — menti ma­gát, amiért nem beszélgethe­tünk tovább. — A termelőszö­vetkezet eredményes eszten­dőt zár, mi sem maradhatunk el. eredményesen kell szere­pelnünk ... Prukner Pál Dr. M. i. Árvái István h-ízi szerszámpadja mellett Foto: Gábor BARKÁCSOLÓ MESTER + Ki akar szökőkutat társadalmi munkában -+- Satupad a konyhaasztalon

Next

/
Thumbnails
Contents