Pest Megyei Hirlap, 1966. február (10. évfolyam, 26-49. szám)
1966-02-01 / 26. szám
f*ST Bt EGY Et sMérlgD 1966. FEBRUÁR .1., KEDD A szobi vasutas fiatalok elnyerték a szocialista brigád címet A KISZ VI. kongresszusának felhívására a KISZ szobi járási bizottsága is életre hívta járása területén az ifjúsági brigádmozgalmat. A megalakult brigádok közül kiemelkedik a szobi MÁV-ifjúsági brigád. Múlt évi munkájukat a SZOT és a MÁV igazgatósága magasra értékelte. A KISZ Központi Bizottságától oklevelet kaptak. Németh Lajos brigádja a szocialista brigád címet is elnyerte. A zebegényi ásványőrlő üzem KISZ-fiataijai a takarékosságban értek el említésre méltó eredményt. Az üzemi hibák esetén korábban gyakori üresjáratokat éberségükkel, a gépek gyors leállításával a minimumra csökkentették. Elmúlt évi munkájuk 276 ezer forint megtakarított értéket | jelent az üzemnek. A 18 tagú KISZ-szervezet az akcióprog- | ramban tett vállalását maradéktalanul teljesítette. — d. j. Mennyi belvíz lesz a hóból? Munkában a hóészleló hálózat Magyar geológusok itthon és külföldön Vastag hótakaró borítja a földeket „paplan” alatt a vetések —, de a gazdákat egyre inkább aggasztja a kérdés, vajon a nagy mennyiségű csapadékból, ha beköszönt a hirtelen olvadás nem támadnak-e újabb .nagyméretű belvíz-tavak? A védekezés előkészületein már most dolgozik a Vízgazdálkodási Kutató Intézet országos hó-észlelő hálózata. A'BOSSZÚ R égi történet az. Balázs Gyurival esett meg, aki egyik tehenét kihajtotta egyszer a vásárba. — Hogy adja ezt a jószágot? — érdeklődött egy ember. — Száz pengő-forint, sem több, sem kevesebb. — Olcsóbbért nem adja? — Nem én! Még kilencvenkilencért sem! Ha olcsóbbért adja, nincs kisegítve. A szomszéd éppen ennyiért árulja a hátsó dűlőn fekvő földjét. — Nem adom alább —, dör- mögte —, még az istennek sem! Az ugyan nem is alkudott rá, de kevéssel utóbb, egy tömzsi, hegyeshasú ember annál inkább. — Valamit engedjen mán! — Még egy krajcárt sem! — rázta a fejét Balázs Gyuri. A hegyeshasú megszemlélte a tehén szarvát, fogát, tőgyét, úgy látszott a gyomrát, a máját is szerette volna látni, ha módja van benne. No, itt a százas! — mondta végül. De mondhatom, csökönyös ember kend! Elkelt hát a Zsömle. Indulhatna is hazafelé, de minek siessen? Nem hajtják az ördögök. Szétnéz egy kicsit a vásárban, hátha lát valami érdekes dolgot. No, azt látott is eleget. I tt muzsikaszóra medvét táncoltattak, amott megjósolták a jövendőjét annak, aki kíváncsi volt rá. „Pénzcsalás ez”! — legyintett Balázs Gyuri. Egy sátornál díszes kendőket árultak, telehímezve szép rózsákkal, tulipántokkal; úgy virultak, mintha csak élnének. Ha egy ilyen kendővel meglepné az asszonyt!... Nem, nem! Szó sem lehet róla! Fölváltani a százast? Tovább nézelődött. Egy ember leterített ponyváról pipákat kínált a vásárlóknak és mintegy cégér gyanánt az ő szájában is lógott egy jókora, vagy három arasznyi szárral. Egyszer-kétszer lehajolt, megigazgatta a szépen felsorakoztatott, különböző nagyságú és formájú füsteregetőket. Sok remekbe készült volt közöttük, de az egyik különösképpen megtetszett Balázs Gyurinak. — Mutassa mán azt a tajtékpipát, ott szélrül! Nem azt, a másikat! — Tessék! A marokba vett pipát nézegette, forgatta, szopókáját megtörölte kabátja sarkába, kipróbálta, hogyan szelei. — Mit kóstál? — kérdezte végül. — Hat pengő-forint. — Jól megszabták az árát! — és már nyújtotta is vissza a megkívánt „jószágot”. Kevés idő múltán már úgy találta, nem is olyan drága. Szerette volna megvenni, de a pénzt, a „nagypénzt” sajnálta felváltani. Töprengett még egy ideig, aztán úgy döntött, hogy majd máskor vásárolja meg. Még egyszer visszapillantott. — Gyönyörű egy pipa! — sóhajtotta, és elővette saját, öreg pipáját, melyet most nagyon kopottnak talált és — rágyújtott. A z egyik sátor előtt egy nagyobb ládán, hogy mindenki láthassa, egy sárga-triikós, nyurga legény kiabált. Előtte hatalmas, szájtátó tömeg. „Mi az isterfcsudája lehet itt?” — kérdezte Balázs Gyuri, csak úgy a levegőbe, és maga is odakíváncsiskodott az emberek közé. A kikiáltó szájából csak úgy dőlt a szó. — Csak két krajcár, aki látja, megcsodálja, erre van a pénztár, itt látható a birbidó. Mindenki megnézheti, csak két krajcár, sohasem fogják elfelejteni. Birbidó a vásár szenzációja! A keskeny bejáraton tódultak befelé az emberek, majd- hogy feldöntötték a sátort. A birbidóra mindenki kíváncsi Volt, mindenki látni akarta/ Balázs Gyuri nagyon nyugtaián lett. Maholnap már öt- venesztendős, de soha nem hallott a birbidóról. Mi az ördög csodája ez? Valami furcsa szerzet lehet, annyi szent! Jó lenne megnézni! Kásmír kendőt, tajtékpipát más vásárokban is talál, de birbidót sehol az égvilágon! Itt látható a birbidó!... Csak két krajcár! Kipingált arcú, kövér asz- szonyság ült egy csöpp asztalnál és két krajcárért apró jegyeket osztogatott. — Egye fene, aggyék ide >s egyet! — határozta el magát, , amikor sok taszigálás után i végre ő is odaért. — Itt a j szazas! — Látom, látom, apró] nincs? kérdezte az asszony, j Aztán a pénzt a fiókba tette és ] krajcárokból kis tornyokat i rakott az asztalra. — Csak nem nékem szánja ! ezeket? — kérdezte riadtan] Balázs Gyuri. — Hát kinek? Talán bizony ] a falusi kisbírónak? — Hát nekem pedig ne ad- j jón ilyen szemetet! — Olyant adok, amilyen ! van — mondta a kövér asz- i szony. I Most mit csináljon? A tö- ] meg már nagyon zúgolódott. ] — Hát adja, amilyen van! $ és miután zsebeit teletömte,! bement. ! De amilyen kíváncsian ment ! be. olyan felháborodottan jött! ki a sátorból. ; — Hogy a tűz égetné meg $ őket!... A kásmírkendőt, meg $ a tajtékpipát nem vettem meg. ; s most itt van!... Birbidó!... $ Egy közönséges ürge, piros 1 szalaggal a nyakában. Azért $ váltottam föl a szép százaso- $ mat! És miket adott nekem az ^ az asszony! Hogy a ménkű $ dörzsölné le a föstéket a pofá- $ járói! ; E rős indűlat fűtötte. Meg- $ állt. hogy mit is csinál-! jón? Aztán hirtelen elhatá- 5 rozással visszás1'etett a ; pipaárushoz, megvette a táj- 5 tékpipát, az asszonynak pedig $ a kásmírkendőt. Kissé lecsillapodott, úgy $ érezte magát, mintha bosszút S állt volna valakin. Füstös Gusztáv i A hálózatnak 56 állomása van, s ezek mindegyikén naponta kétszer mérik a hó sűrűségét és víztartalmát. Mivel a szél, és más tényezők következtében, a hótakaró még kis területen sem egyenletes, minden állomáson egy 100 méter hosz- szú L-alakú útvonal tíz pontjáról vesznek mintát. A mintavevő hengerbe beépített mérleg azonnal kimutatja a hóban levő víz mennyiségét. Noha minél vastagabb a hó- réteg, s az olvadáskor annál több víz keletkezik belőle — ez a vélemény mégsem egyértelmű. A hórétegben ugyanis a szél, a hőmérséklet-ingadozás, a sugárzások hatására sok változás zajlik le és a sűrűségét befolyásolja a domborzat és a növénytakaró is. Ezért van szükség a rendszeres mérésekre. A vízügyi szervek ezekből az adatokból állapítják meg, hogy az olvadásnál hol, milyen mennyiségű káros felszíni víz gyors levezetésére kell felkészülni. Évek óta gyakran hallunk hírt arról, hogy hazánk különböző vidékein új ásványi nyersanyagforrások után kutatnak és ennek eredményeként mind több helyen tárnak fel ásványi nyersanyagkincse- ket. Felkerestük Morvái Gusztávot, a Központi Földtani Hivatal elnökhelyettesét, hogy tájékoztatást kérjünk munkájukról. — Mivel foglalkoznak a Központi Földtani Hivatal dolgozói és munkájuk hogyan szolgálja a gazdasági építőmunkát? — Elsősorban szakfelügyeletet gyakorol, összehangolja a különböző ásványi nyersanyagtelepek felderítését, megismerését szolgáló földtani kutatásokat. A bányászati beruházások előkészítésében hatósági jogkörrel rendelkezik. A Hivatal felderítő jellegű földtani kutatásra évenként nagyobb összeget fordít és ennek a felhasználására perspektivikus kutatási tervet állít össze. Az elmondottakon kívül természetesen még sokrétű feladata. — Többször hallottuk, hogy hazánkban még vannak geológiailag felderítetlen, „fehér foltok”. Hol találhatók ezek, s milyen feladatokat rónak a Központi Földtani Hivatal dolgozóira? — Általában az ország mimlíőofrt/-. ií/ saén- és érclvlóihclyck — Ifi fpsa « „halálraítélt“ ércbányával'? — Bői vannak méy „ fehér foltok “ ? IRODAHÁZ ÉS MUNKÁSSZÁLLÓ ÉPÜL •UNIVÁZBÓL SZENTENDRÉN Hullámlemez trapézból — Poliészter kupolák Új műszaki építési kísérletek Az építőipar idén több érdekes, hasznosnak ígérkező, új műszaki eljárást próbált ki, a különböző' típusú építkezések meggyorsítása a munka minőségének javítása érdekében. A tervek szerint 11 kísérleti építkezésen próbálnak ki új szerkezeteket, különleges anyagokat. Ebben az évben kerül például átadásra, három nagy, 10 emeletes lakóház a budafoki kísérleti telepen, amelyet csúszó zsaluzattal betonoztak. Az épületek között emelik fel a lakótelep ellátó központját, amelynek különleges tetőzetét, üvegszállal erősített hárommé- téres poliészter kupolákból állítják össze. Az Építésügyi Minisztérium Kutató Intézete a Szentendrei-szigeten többek között kísérletképpen újfajta alumínium hullámlemezből'készíti el egy vegyszerraktár tetejét és oldalfalait. A hullámlemez bordái szögletesek, tra- pézformájúak, ezért könnyebben egymáshoz erősíthetők és gyorsabban szerelhetők. A Középület Tervező Vállalat és a Típustervező Intézet elkészít tette az univerzális vázszerkezetű középület terveit. Az első ilyen szerkezetből Szentendrén egy háromemeletes irodaházat és munkásszállót építenek. Ha ez beválik, az úgynevezett uni- vázat, felhasználják középiskolák, kórházak, szállodák és más fontos középületek építésénél is. den táján volt már földtani kutatás, mégis vannak még „fehér foltok”. Ilyen a Cserhát (a Bükk-hegység keleti oldalán), a Mecsek—Villányi-hegység közötti rész, a Vértes- és Velencei-hegység és a Mecsek —Balaton közötti terület. A recski ércbányáról évek óta úgy látszott, hogy már kimerült. Az újabb kutatások azonban biztató ércnyomokat mutattak ki. Remény van arra, hogy a bánya nemcsak tovább éL de jelentősen fejlődni is fog. Ugyancsak „fehér folt” az Alföld, amely az utóbbi évek nagyarányú kutatásai ellenére is még mindig sok, a szénhidrogének türolá&a szempontjából kedvező réteget rejthet. — Milyen ásványkincseket fedeztek fel, s mi után kutatnak jelenleg? — Az utóbbi tíz év földtani kutatásainak egyik legjelentősebb eredménye a hajdúszo- boszlói hatalmas földgázva- gyon, a szanki, az üllési, az algyői kőoLajtelepek feltárása volt. A Szegedi-medencében és a Tiszai-süllyedők területén további eredmények várhatók. — Jelentős a gyöngyösoroszi színesércbánya vagyonának és a Mátra hegység 6zínesércku- tatási lehetőségének növelése. Fenyőfőn nagy vastagságú bauxittelepeket harántoltak a kutatók és Székesfehérvártól északra is jelentősen nőtt a produktív bauxitterület. Ezek a kutatások tulajdonképpen egy hosszabb ideje tartó program sikerre juttatását jelentették. — Szép eredményt hozott a Bükkalján a lignitkutatás is. Vas megye nyugati részén három éven át többszáz fúrást mélyítettünk és jelentős lignitvagyonra.. bukkantunk.. — A harmadik ötéves tervben ugyancsak számos kutatási program végrehajtása szerepel. Elsősorban a Tiszai- süllyedétk területén, a Szegedimedencében, a Tiszántúlon és a Dráva-medencében tovább folytatjuk a szénhidrogének kutatását, Bükkábrány környékén, továbbá a Bükk és a Mátra hegység déli szegélyén a lignitkutatást, Mány-Csorda- kút területén — a tatabányai szénmedencétől keletre — a barnaszén kutatását. Somogy megyében a Balaton déli részétől Kaposvárig húzódó terület kutatása ugyancsak szerepel a programban, mint feltáratlan „szűz” terület. — Vannak persze olyan vidékek is, ahol ugyan jelentős ásványi anyagokra leltünk, de — légalábbis egyelőre — nem javasoljuk kiaknázását azért, mert gazdaságtalan. — Az olvasók jó érzéssel értesültek eddig is a magyar geológusok, kutatók külföldi eredményeiről. Jelenleg melyik országokban és mit kutatnak, s a tervek szerint hová mennek a következő ötéves terv időszakában? — A Mongol Népköztársaságban hét éve folyik eredményes vízkutatás. Ugyanitt 1966-tól komplex földtani térképezést kezdenek geológusaink és geofizikusaink hároméves program keretében. — Indiában is voltak már magyar geológusok, és lehetséges, hogy rövidesen ismét indulnak Guineában vizet és bauxitot a Mali Köztársaságban sót és vizet tártak fel, Kubában az ásványi nyersanyagok felmérésében segítenek. Kutatóink közül mér eddig is többen kaptak külországban elismerő oklevelet, jutalmat vagy kitüntetést. Reméljük, hogy az elkövetkezendő években tevékenységükkel tovább gyarapítják a magyar földtani kutatók hírnevét, hazánk nemzetközi tekintélyét. N. S. Magyar-görög hosszúlejáratú kereskedelmi és fizetési megállapodás A Magyar Népköztársaság kormányának és a Görög Királyság kormányának! képviselői 1966. január 17 és 28-a között Athénban kereskedelmi tárgyalásokat folytattak és a két ország közötti kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésére irányuló kölcsönös törekvés szellemében 1970. december 31-ig érvényes, ötéves hosszú lejáratú kereskedelmi megállapodást, valamint ehhez kapcsolódó fizetési megállapodást írtak alá. HANKOCZI SÁNDOR: Segédmunkások © tovább Lacinak kocsija van. Nem igaza kocsi, gyári motoros targonca anyagszállításhoz. Tetszik neki, hogy száguldozhat vele a gyárudvaron, nagyot kiált az útjába kerülőkre, s elhajt mellettük, ö meg a kocsija másfél éve elválaszthatatlanok. Szép nevet is adott neki, s a motoros targoncából így lett Peugeot. Gazdájából pedig pözsós Laci. Nyúlánk, örökké kócos hajú nagy kamasz. Játékos természetű, de félénk. Az ismeretlen ember már a jelenlétével is zavarba hozza, s csak a kabát ujját húzogatja, mintha rövid lenne. Pedig még hosszú is kicsit, „maj^ belenősz” alapon vették a szülei. A gyárban szeretik. Szófogadó, értelmes gyereknek tartják, aki nem felesel, s nem szemtelen. Jár néha az ifjúsági szervezet rendezvényeire is, s amikor hiányzásért kérdőre vonják, azt mondja: — El kellett mennem, dolgom volt odahaza. Nem hazudik, csakugyan dolga volt. Sőt, Lacinak nagyon sok dolga van odahaza, ő vág gyújtóst, ő hoz fel szenet, ő megy a húgáért óvódába, s ha valamit el kell intéznie: „lódulj, Laci”. És ő lódul, mert különben jön a pofon. Gyakran kap így is, de soha sem tudja, miért. Ö is, meg a mama is. A papától. — Miért ver az apád? Laci mentegeti. — Nem mindig ver. Csak, ha részeg. — Sokszor részeg? Válasz helyett lehajtja a fejét. Felkeresem a ferencvárosi házat, ahol laknak. A földszintes, valamikor takaros kis ház egyik szoba-konyhája az övék. A konyhában lepedők törülközők, ruhák száradnak. Párás, nyirkos meleg fogad, s egy sovány asszonyka. Haját falusias kontybán hordja, kicsit görnyedt és fáradtnak látszik. — Laciról szeretnék hallani valamit. A tekintete riadt. — Csak nem csinált valami rosszat? A hangos szóra kijön Laci is. Ismerősként üdvözöl, s ez megnyugtatja az anyát. Leülünk a viaszosvászonnal fedett konyhai asztal mellé, beszélgetünk. Laciról és jövőjéről. — Nem próbálták taníttatni? Az asszony sóhajt és kérdi: — Miből? Mondja meg .miből? A férj is dolgozik, ő is. Abból. Annyira kellett az a pénz, amit a gyerek keres? — Nem kellett volna, ha ... — Tudom, a férje iszik. Az asszony szipákol, zsebkendőt vesz elő, csendesen sír. — Ez a mi nagy bajunk. Lacit nézem, de ő megint a kabátujját húzigálja. Az asz- szo-ny feláll, bemegy a szobába, kihúzza a szekrény alsó fiókját, s könyvecskét hoz. Fia bizonyítványa. — Nézze meg. Nézem. Két négyes tornából és biológiából, a többi ötös. — Mi akartál lenni, Laci? — Mérnök, vagy rádiótechnikus. Az anyjára néz. Mintha kérdezné, hogy beszélhet-e. — Szerkesztettem egy hall- gatósat, de apám kidobta az ablakon. Csend. Nyomasztó, hosszú csend. Időnként az ajtóra népnek, hogy nem jön-e, ő, akiről kimondva, s kimondatlanul örökösen beszélünk. De nem nyílik az ajtó. — Most is ott van? — Ott. A gyerek elkísér a Gát utca sarkáig, a kocsmáig. Míg megyünk, arról beszélek, hogy még nem maradt le semmiről. Tartsa csak életben a mérnökké válás reményét. Csak így nehezebb lesz, jóval nehezebb A motoros targoncával, a könyvvel, a részeges apával. Bólogat, s olykor mosolyog is. De az ajtónál megáll, s egy kigombolt lódenkabátos, bo- rotválatlan emberre mutat. — Az az apám. Belépek. Mellette szorítok magamnak helyet. Beszédbe elegyedünk. Sokára térünk a tárgyra. — Mi a szándéka Lacival? — Mi lenne. Elég volt felnevelni. Most már nagy, dolgozzon, tartsa el magát és adjon haza egy kis pénzt. S újabb fröccsért indul a pénztár felé. ★ Kétségtelen, hogy Lacit sajnálatos családi körülmények elsősorban erőszakos és iszákos apja akadályozta meg továbbtanulásban. De élessze mű, érzékeny fiatalember é- így vélekedik: — Hiába keresek többe' mint egy irodista, hiába élei ugyanolyan rendezett körülmények között, mint mások mégis hazudnom kell. Mintha nem lennék teljes értékű ember. A szomszédunk idős ember, világ életében segédmunkás volt. Mégis három gyerekei nevelt fel tisztességesen, anélkül, hogy lopott, vagv csalt volna. Kérdem én: neki nem jár annyi megbecsülés, mint mondjuk egy könyvelőnek? (Folytatjuk)
