Pest Megyei Hirlap, 1966. február (10. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-27 / 49. szám

10 test HEGYEI kfúrtap 1966. FEBRUAR 21., VASÄRNAP HETI JOGI TANÁCSAINK a házastársi pótlékról, az alacsonyabb munkakörbe helyezésről, a tsz-nyugdíjas keresetéről, a perújításról. A nyugdíjas házastársi pótlékáról. Múlt heti számunkban egyik olvasónk nyugdíjkérdése során említést tettünk a há­zastársi pótlékról is. A közlés nem tartalmazza az idevonat­kozó teljes rendelkezést. Mi­vel ez félreértésre adhat okot, ezért most ismertetjük a há­zastársi pótlékra vonatkozó hatályos rendelkezéseket. Ez a közlés vonatkozik F. G. tápió- bicskei olvasónk kérdésére is. A 7/1965. (VI. 13.) kormány- rendelet 1. §-a szerint házas­társi pótlékra az öregségi és a rokkantsági teljes- vagy rész­nyugdíjban részesülő az a nyugdíjas jogosult, akinek a nyugdíja a havi 1000 forintot nem éri el. (A nyugdíjak fel­emelése előtt 850 forint volt az értékhatár.) F. G. olvasónknak (illetve is­merőseinek) nyugdíja megha­ladja a havi 900 forintot, ezért az idézett rendelet szerint há­zastársi pótlék címén az az összeg jár, amely a nyugdíját havi 1000 forintra egészíti ki. M. K. váci olvasónk eseté­ben más a helyzet, mert neki a nyugdíja havi 850 forint. Ehhez kell hozzáadni a 100 fo­rint házastársi pótlékot, ha a már ismertetett egyéb feltéte­lek (nyugdíjassal együtt él, ke­resete havi 360 forintot nem haladja meg, özvegyi nyugdíj­ra jogosult lenne) is fennálla- nak. Fegyelmi büntetés ki­szabása nélkül is ki­mondható az alacso­nyabb munkakörbe he­lyezés. V. J. szigetújfalui olvasónk írja, hogy a múlt év nyarán felfüggesztették gátőri állásá­tól. Ügyében másfél hónapig nem történt semmi, fizetését megkapta, de dolgozni nem kellett. Ezt követően arról ér­tesítették, hogy mint segédgát­őrt, a tassi gáthoz helyezik át. A vállalati intézkedést megpa­naszolta, de jóváhagyták az áthelyezést. Jelenleg még mindig Szigetújfalun, a régi munkahelyén dolgozik, azon­ban alacsonyabb beosztásban. Olvasónk azt írja, hogy húsz éve gátőr, egy munkahelyen 18 évig dolgozott, három kis­korú gyermeke van és új mun­kahelye nagy távolságra van lakott helytől. Olvasónk sérel­mezi a vele szemben történt intézkedéseket és kérdezi, le­het-e fegyelmi büntetés nél-^' kül alacsonyabb munkakörbe ^ helyezni a dolgozót? Fegyelmi büntetés nélkül iss lehetővé teszi a Munka Tör-$ vénykönyve az alacsonyabb ^ munkakörbe helyezést. Tekin-§ tettel kell azonban lenni ar­ra, hogy az áthelyezett dolgo­zóra ne jelentsen aránytalan sérelmet az új munkahely, Tsz-tagra, a nyugdíjon felüli keresetet korláto­zó rendelkezések nem vonatkoznak. Az utóbbi időben többen fordultak szerkesztőségünk­höz, köztük legutóbb M. N. dabasi olvasónk: a nyugdíjas tsz-tagok kereshetnek-e ötszáz forintnál többet havonta, anél­kül, hogy nyugdíjukat korlá­tozni, illetve szüneteltetni kellene. Az érvényes rendelkezések szerint azok a nyugdíjasok, akik 1964. március 14-e előtt léptek a termelőszövetkezetbe, korlátozás nélkül, tehát 500 forinton felül is kereshetnek a tsz-től. Itt válaszolunk G. P. duna- haraszti és T. J. ceglédi olva­sóinknak is, akik mint ipari nyugdíjasok, a nyár folya­mán tsz-ben mezőgazdasági munkát akarnak vállalni. Ügy értesültek — írják olvasóink —, hogy nem kereshetnek többet 500 forintnál. Kérdezik, mi az ezzel kapcsolatos jogi szabályozás? Olvasóinkkal közöljük, hogy keresetkorlátozó rendelkezések alóli felmentés csak a tsz-ta­gokra terjed ki. A tsz-nél al- kalmaztatási szerződéssel munkaviszonyban levőkre azonban nem. A tsz-nél 500 forintig vállalhatnak állást, vagy ha azon felül keresnek, akkor a nyugdíjat korlátozni, illetve szüneteltetni kell. Táppénz helyett szociális segély a beteg tsz-tag- nak. A. J. gyömrői olvasónk évekkel ezelőtt apósa földjével belépett a tsz-be. Két évvel ezelőtt a tsz hozzájárulásával a járási termelőszövetkezetek által alakított közös vállalko­zás — a TÖVÁLL-nál — he­lyezkedett el. Havi keresete 2000 forint felett van. A tsz- ből ki akar lépni, mert beteg­ség esetén táppénzre nem jo­gosult. Kilépéséhez nem já­rultak hozzá. Olvasónk kérde­zi, hová fordulhat panasszal? A tsz-ből való kilépés el­fogadása felől a közgyűlés dönt. Ha a közgyűlés a beje­lentést nem fogadja el és el­határozását továbbra is fenn­tartja, a közgyűlés határozata ellen 30 napon belül a járási tanácshoz fordulhat, ahol vég­legesen döntenek. Megjegyezzük, hogy érthe­tetlen olvasónk igénye, mert jelenleg is tulajdonképpen a tsz-nél, illetve annak vállala­tánál dolgozik. A tsz-től beteg- ellátásban részesül betegsége esetén, és az alapszabályminta szerint pedig táppénz helyett szociális segélyt is kaphat, na­pi fél munkaegységnek meg­felelő összeget. Perújítás büntető ügy­ben. Ülést tartott a MEDOSZ elnöksége Pénteken, a MEDOSZ-szék- házban, összeült a mezőgazda- sági, erdészeti és vízügyi dolgozók szakszervezetének elnöksége, hogy megvitassa a tavaszi mezőgazdasági mun­kák előkészületeivel, vala­mint a mezőgazdasági üzemek szocialista brigádmozgalmával kapcsolatos kérdéseket. Zárszámadás az óvodában Képek és adatok egy faluról Apámat egy motorkerékpár elgázolta. Lábtörést, agyráz­kódást szenvedett. Később a sérülés következtében máj- és hasnyálmirigy-rák lépett fel nála, ebbe a betegségbe bele­halt. A gázolót a bíróság 8 hó­napi javító-nevelő munkára ítélte. K. B. százhalombattai olva­sónk írja, hogy a kiszabott büntetést rendkívül enyhének tartotta, ezért perújítást kér­tek. Ügyében több, mint egy éve nem történt intézkedés. Kérdezi, hová fordulhat pa­nasszal? A büntető eljárás idevonat­kozó szabályai szerint ügyé­ben az ügyész jogosult perújí­tással élni. Dr. M. 3. Hír és megjegyzés A hévizek hasznosításáról Magyarország területén he­lyenként a szokásos 33 he­lyett, 18 méterenként emelke­dik í fokkal a felszín alatti földréteg hőmérséklete. Ily módon, a mélyfúrással feltárt víz hőmérséklete az ország egyharmadán elérd az 50 fo­kot, az összes terület 1 tized részén pedig még a 90 foknál melegebb víz feltárása is va­lószínű. Kertészeti meleghá­zak fűtésére évente öt-hat hévízkutat fúrnak s 30—40 ezer négyzetméterrel növelik a fűtött melegházi területet. Az utóbbi években meggyor­sult a hévízfelhasználás. ★ Eddig a hír — s az utolsó mondatot olvasva — legalább­is nekünk Pest megyeieknek némi kételyünk is támad. Tú­rán, a szőlődombok között ugyanis évek óta ontja, paza­rolja már 90 fokos meleg, gyógyhatású vizét egy hőfor­rás. Számtalan terv, elgondo­lás született a környékbeliek, a járásiak és a megyeiek fe­jében is e kincs hasznosításá­ról. A kivitelezés azonban új­ból és újból meghiúsult. Pe­dig — s ezt lapunk hasábjain jó néhányszor megírtuk már — a túrái meleg vízzel is le­hetne fűteni szövetkezeti üvegházakat, sőt lakásokat is. Fürdőnek is alkalmas lenne — ha, csakugyan meggyorsul­na a hévizek hasznosítása. Továbbra is valljuk: nem len­ne rossz befektetés! (snlyán) A figyelmetlenség ára Négyen ültek Bartsch Ottó, budapesti lakos CG 19—55-ös rendszámú személygépkocsijá­ban, amelyet a tulajdonos ve­zetett. Tegyük hozzá, hogy fi­gyelmetlenül. Gödöllő közelé­ben ugyanis, a 3-as számú mű­úton a kocsi nekiütközött a jobboldali útpadkának, s fel­borult. A baleset következté­ben valamennyi utas megsé­rült: Bartsch Ottóné súlyos, nem életveszélyes, Nagy Lász­ló 8 napon belül gyógyuló, Nagy Lászlóné könnyű sérülést szenvedett. A gépkocsiban 25 000 forint kár keletkezett. MOGYORÓD ÖTK. Azaz Mogyoród önálló tanácsú köz­ség. Magyarország helységnév- tárának 1962-es kiadásában találhatók a fenti címszó alatt a következő adatok. Területe: 5999 kát. hold. Népessége: 2980. A község lakóinak száma je­lenleg: 3100. Ebből 1300 bejá­ró munkásként dolgozik. Ha a két számot összevetjük, ki­derül, hogy egy családban (sta­tisztikusan) másfél bejáró dol­gozó van. Ide kívánkoznak a további adatok. A 3100 lakó közül 334 tagja az Arany Já­nos termelőszövetkezetnek. A termelőszövetkezeti tagok át­lagkeresete 1961—62-ben 5500 forint volt, 1962—63-ban 6500 forint, 1963—64-ben 10 600 fo­rint, és az elmúlt gazdasági évben, tehát 1964—65-ben 11 080 forint. Ha az egy-egy családra jutó átlagjövedelmet pontosan nem is tudjuk meg­állapítani, nyilvánvaló a felso­rolt adatokból, hogy a mogyo­ródiak gazdasági helyzete ked­vező. Állandó havi jövedelmet hoznak haza a bejáró dolgo­zók, az ingázók, és állandó ha­vi jövedelmet biztosít a ter­melőszövetkezet is. JŐ ALAPRÖL indultak a mogyoródiak. A falu lakóinak többsége középparaszt volt a század elején eladásra került püspöki földeken, és sok volt a nagygazda is. Paradicsomter­melésükről — így mondják a helybeliek — világhíresek. Tény, hogy a mogyoródi ex­portparadicsom eljut a világ Albert Károly tsz-elnök minden tájára, ha nem is is­merik mindenütt a helység nevét. A hagyományos paradi­csomkultúra mindig jó jöve­delmet és tiszteletre méltó lo­kálpatriotizmust biztosított. Büszkék és zárkózottak a mo­gyoródi emberek. Persze en­nék más oka is van. AZ ÖTVENES ÉVEK hibás politikája alaposan megzavar­ta a község életét is. Erről fő­leg Szönyegi Lajos, a községi tanács rokonszenves, halk sza­vú vb-elnöke beszélt. Nem mintha a szinte megoldhatat­Szönyegi Lajos tanácselnök lan problémákat a múltra akarná hárítani —t hanem reális érzékkel keresi a dolgok gyökerét, hogy hozzásegíthes­sen megoldásukhoz. Azt hi­szem, ez az egyetlen lehetsé­ges módszer! Ugyanis az ötve­nes évek elején az történt, hogy az egész községet ellen­ségként kezelték. Sok volt a nagygazda, a kulák, de gyak­ran olyan embereket is kulák- listára vettek — személyes el­lenszenvek és adminisztrációs hibák miatt —, akik még az akkori közgondolkodás szerint sem számíthattak kuláknak. Az állandóan napirenden levő rendőrségi ügyek, padlássöpré­sek megviselték a falu „ideg- rendszeréf’. „Nem véletlen — mondja Szönyegi tanácsel­nök —, hogy az általános isko­lások hetven százaléka jár hittanra.” (Az országos átlag 13.7 százalék.) A községnek a tanácsrendszer bevezetése óta Szönyegi Lajos a tizenhetedik elnöke. A zilált állapotokból természetszerűleg következett az, hogy például a községfej­lesztési alap összege gyakran elúszott, anélkül, hogy lénye­ges, a falu számára szükséges beruházást szolgált volna. így könnyen érthető, hogy Mogyo­ródnak még most sincs hasz­nálható, korszerű művelődési otthona, nincs egyetlen centi betonjárdája, a helységnévtár­ban felsorolt közintézmények többsége magánházban mű­ködik. Az új, reprezentatív külsejű iskola vízvezeték nél­kül épült. A vízvezeték utóla­gos beépítése természetesen komoly összegeket vitt el. Az egyetlen kultúrterem és a KISZ-klub lehangolóan sivár, a polgári házasságkötéseket sem tudják megfelelő külsősé­gek közt lebonyolítani, a ter­melőszövetkezet így kénytelen volt a zárszámadási közgyűlés után az óvodában megrendez­ni az ünnepi ebédet. Pedig a község lakóinak nagyok az igé­nyei. a zárszAmadó köz­gyűlésen Albert Károly, a termelőszövetkezet elnöke majdnem elsírta magát „Gon­doltátok-e az év elején, hogy jövedelmetek tíz százalékát prémiumban kapjátok?' — mondta, és itt bicsaklott meg a hangja. Érthető is. Hiszen elnökségének öt éve alatt megduplázódott a tagok jöve­delme. És ennek ellenére nem mondható el, hogy az ab­szolút bizalom légköre veszi körül a tsz ve­zetőit. Pedig maga az elnök, Albert Károly is a megválto­zott politikai helyzetet szimbo­lizálja. Kulák volt, az egyik Közmondások végrehajtó bizottsága memorandumot intézett hozzám, és visszautasította a rá­galmat. Közölték, hogy községükben ä felszabadulás óta semmi baj nincs, rendben halad a tavaszi szántás, okosan gazdálkodnak a községfejlesztési alap­pal és havonta 35 centi betonjárdát építenek. Hasonló okokból tiltakozott az Állami Biztosító mohácsi fiókjának intézője a több is veszett Mohácsnál című mondá­somért. Közölte, hogy a mondásban fog­laltak bár megfelelnek az igazságnak, miszerint Mohácsnál már veszett egy és más, de a cikkben fel kellett volna tün­tetni, hogy ennek az volt az oka, hogy nem volt háztartási biztosításuk. Legutóbbi cikkemben takarékosságra intettem feleimet és mondandóm súlyo­sabbá tétele érdekében idéztem népünk tapasztalatainak gazdag tárházából köl­csönkért mondást, miszerint több nap, mint kolbász. A cikk megjelenése után a Kolbászipari Tröszt éleshangú tiltako­zó jegyzékben utasította vissza az alá­való rágalmat. — „Az effajta demagóg kijelentések csak arra jók, hogy elvegyék dolgozóink kedvét a termeléstől, valamint megin­gassák népünknek közellátásba veteti bizalmát” — írták memorandumukban. Hasonló bajt zúdítottam magamra, midőn egyik remekbe szabott novellám főhősét imigyen jellemeztem: — Olyan se hús, se hal ember volt! A novellával harminckét irodalmi fő­és aldíjat nyertem, három egyetem vá­lasztott díszdoktorául és hamarosan az újság is foglalkozott velem. Megírták, hogy ezen kijelentésemmel lejáratom a magyar kereskedelmet. A cikk bizonyí­tásul felhozta a Vásárcsarnok felhoza­talának utolsó negyedévi adatait, vala­mint a halászati termelőszövetkezetek termelési statisztikáját. Ebből világosan Tótta Ferencné testvére az üldöztetésekbe be­leőrült, a templomból vitték el a mentők. De vannak most is olyan emberek a faluban, akik állítólagos „osztályhar­cos” alapon támadják. Akik úgy tartják, hogy kiütközik a kulák vére. És olyanok is akadnak, akik beadványokkal és feljelentésekkel fertőzik meg a község légkörét. Itt van a Dóka-ügy. így beszélnek ró­la. Dóka József beadványt adott a Központi Bizottsághoz, amelyben megírja, hogy a ter­melőszövetkezet vezetői, Al­bert Károly és Linkes Géza párttitkár szabotálnak, néha lopnak — több esetben meg­Linkes Géza párttitkár c Amikor egyetlen bölcs dolog sem jut eszembe — és ez az utóbbi időben egy­re gyakrabban fordul elő — szívesen kotorászok népünk bölcsességének kincstárában, melyből mindig sikerül valami elmésséget kibányászni, főként közmondások formájában. Szeretem eme bővizű forrást, mely azt is doku­mentálja, hogy népünk sok ügyben mái évszázadokkal ennek előtte tudta, hogy mitől döglik a légy, ami szintén egy né­pi mondás. De az utóbbi időkben eme szenvedés lyem miatt egyre több kellemetlenség ér. A múltkor például egy részeges huli­gánról szólván csupán a hangulatfestés végett azt írtam, hogy iszik, mint a ke­fekötő. A cikk megjelenése után a Ma­gyarországi Kefekötök Egyesülése levél­ben fordult a szerkesztőséghez és kérte, hogy adjuk közre tiltakozásukat a sú­lyos rágalmam ellen, amely a becsülete­sen dolgozó kefekötők kollektíváját vérig sértette. A tiltakozó levél kilátásba helyezte, hogy amennyiben nem tartóz­kodom az effajta, káros általánosítások­ra felhasználható felelőtlen kijelenté­sektől, megráznak, mint Krisztus a var­gát. A tiltakozó levél megjelenése után a Magyarországi Vargák Szekciója tilta­kozó menetben vonult fel a szerkesztő­ség elé, ahol a szónok a fejem, valamint azt követelte, hogy sértő kijelentésein­ket vonjuk vissza. Ugyancsak tiltakozón három vallási szekta is, Krisztus miatt Ezek után senkisem csodálkozik, hogy milyen szörnyű bajt zúdítottam a fejem­re, midőn egyik bíráló cikkemben a né­pi mondást idéztem, mely szerint baj van Köpecen. A köpeci községi tanács károsították a közöst. A Pest megyei Pártbizottság kivizsgá­lása megdöntötte a termelő- szövetkezet vezetői ellen emelt vádakat. Természetesen a mo­gyoródi vezetők sem hibátlan emberek, de szerencsére olyan hangulat uralkodik közöttük, hogy megmondják egymásnak, amit gondolnak. EZ A LÉNYEG: Mogyoró­don megteremtették azokat a gazdasági alapokat, amelyek már megváltoztatták a tudati viszonyokat is. Ahol megszű­nik a bizalmatlanság légköre. Ahol az emberek fejében a történelmileg berögződött sé­mákat felváltja az örökös vál­tozás. Nádas Péter kiderült, hogy hús is van, hal is, sőt rod; is, és mi szem, szájnak ingere. A méltatlannak érzett támadásokon j elkeseredve berúgtam, mint egy kefe-\ kötő... pardon. Mint egy disznó és midőn; a kocsmából ki akarták tenni a szűrömet, \ melyben éppen én is benne tartózkod tam, tiltakoztam. A kiérkező rendőrjár- \ őrt a pincér így tájékoztatta: — A kedves vendég úgy káromkodik,$ mint egy kocsis. § A kocsmában három frakkba öltözötté úr tartózkodott, akik a fenti szavakat$ meghallva a pincérhez lépték, átadták a \ kocsisok tiltakozó jegyzékét, majd a ne-^ vezett vendéglátóipari dolgozót úgy^ megdorgálták, mint szódás a lovát... § illetve helyesbítek, miután nem óhaj-i tóm, hogy a magyar szódások lovaikkal§ aláíratott jegyzékben forduljanak hoz-\ zám felelőtlen fecsegésem miatt. Hazafelé menet elénekeltem a rátótit legények viselt dolgairól szóló népi bal-§ ládát és amilyen pechem van, a Pipacs^ mulatóból éppen három rátóti legény § vonult ki és ott a helyszínen elégtételt^ vettek rajtam a község ifjúságát éri\ becsmérlésért. A kórházban megállapítottam, hogy§ cikkeimmel már sok bosszúságot okoz- 5 tam embertársaimnak és íme rajtam bekövetkezett a bölcs népi mondás ta-§ nulsága, mely szerint addig jár a korsó\ a kútra, míg el nem törik. Itt természe-\ 'tesen azonnal le kell szögeznem, hogy$ nem a vas- és edényboltban vásárolt ki-\ váló minőségű korsókra gondolok, ha- § nem a lelkiismeretlen maszekok által\ összeeszkábált vacakokra. Ezt az alkalmat használom fel, hogy§ megkövessem a magyar kisiparosok fa-i zekas szekcióját, amely a temetésemen^ rendezett óriási demonstrációt aljas rá- § galmaim ellen. ^ Ősz Ferenc S

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents