Pest Megyei Hirlap, 1966. február (10. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-03 / 28. szám

A kézbesítő Vasárnap reggel a szo­kott időben nyílik az ajtó. Dől be a folyosóra a hideg. Belép a postás bácsi. Arca piros, a szeme csillogó, sap­káján ragyog a zúzmara. Leteszi a Ceglédi Hírla­pot az asztalra s engem keres. Csak azért, hogy ke- zetfögjon. Mert utoljára ko­pogott be hozzánk ezen a reggelen negyvenéves szol­gálat végén Ecseri Ferenc kézbesítő. • Negyven év nagy idő. Egy postás életében is. Hányszor járta végig az ismerős har­madik kerületi utcákat tün­döklő tavaszi időben, vagy őszi borulások 'ólmos esőjé­ben, villámló téli fagy csi­korgó haván. Negyven évig egy körzetben hordta a le­veleket, örömet, bánatot, bí­rósági végzést, fizetési meg­hagyást, szerelmes üzenetet, koporsók mellé a részvét szavakban kifejezhető virá­gait, katonai behívókat és lakodalmi meghívóitat. Ki tudná felsorolni mi minden volt ez alatt a hosszú idő alatt a táskájában! Sok száz ember életének titkait, re­ménységét és bánatát ismer­te. S ismerték őt is. Sőt — szerették. A körzethez tar­tozott. Várták naponta. Akii várnak, az a családhoz is tartozik. A körzet minden családjához. Amíg kezemben érzem keze melegét, olvadni kezd a sap­kájára, arcára hullott hó- pihe. Piros arcán kis víz­csepp. Vagy nem is a hótól van ez?! Csillogó, derűs sze­me milyen homályos lett. Nyílik az ajtó, dől be a hi­deg. Az asztalon marad az újság, a Ceglédi Hírlap, amit annyi éven át elhozott hoz­zánk s a kerület előfize­tőihez. Sz. I. PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Csatornaépítőknél X. ÉVFOLYAM, 28. SZÁM 1963. FEBRUÁR 3., CSU'I'UKTviK MitínssonisttiSilós, 3M£csterin Tsz; Három éve legjobbak járásban A régi és az új elnök jelenlétében tartották meg a zárszámadási közgyűlést A Rákóczi út egyes szaka­szai lezárva. Már hosszú ideje dolgoznak a csatorna- építők. Időről időre kunyhót építenek az úttesten, minden alkalommal mintegy száz méterrel arrébb. Hosszú ideje kísérem fi­gyelemmel ezt a szívós tér­hódítást. Tegnap este fel­derítő útra indultam, kiles­tem a fekete kátránypapír- I ral beborított deszkakunyhó „titkát”. Megközelítve, villanyfény és gép monoton zúgása szivár­gott ki néhány apró ré­sen. Az ajtónál úgy ítéltem, felesleges a kopogtatás, a ben­ti zajban ezt úgy sem hal­lanák meg. A barakkban két munkás fo­gadott. ök már az éjszakás műszak dolgozói voltak. El­mondották, hogy a szivaty- tyúzás Az eredmények bizonyíta­nak. 1964-ben 45 forintot fi­zettek egy munkaegységre a dánszentmiklósi Micsurin Tsz- ben. Az elmúlt évre — józan megfontoltsággal — mindössze negyven forintot terveztek, de a jó gazdálkodás eredménye­ként meghaladták az 1964. évit is: 46 forintot fizettek egy-egy munkaegység után, s a tagság átlagjövedelme a tervezett 22 ezer 640 fo­rinttal szemben 24 ezer 160 forintra emelkedett. Az eredményekről a zár- számadási közgyűlésen Kele­men György, a helybeli állami gazdaság igazgatója — aki másodállásban elnökként ve­zette eddig a termelőszövetke­zet gazdálkodását is — szá­molt be. Néhány főbb szám­adatot említsünk csupán a ter­A MOZI VEZETŐSÉGE KÉRDEZETT — a közönség A Szabadság Filmszínház­ban ötszáz közvéleménykutató kérdőívet osztottak szét A választ a kérdezettek tíz százaléka juttatta vissza. Észrevételeik, javaslataik között vannak fi­gyelemre méltók, amelyek megvalósítása nem ütközik akadályba. Kovács Béla, a mozi üzem­vezetője elmondotta, hogy az utóbbi hónapokban — a látoga­tók válaszait is figyelembe vé­ve — javult a rend, kevesebb a rendbontó, a szemetelő mo­zilátogató. Természetesen a közönség támogatásával lehet véglegesen felszámolni a fe­gyelmezetlenséget. A véleménytmondók többsé­ge egyetértett abban, hogy a későn jövőket csak a híradó levetítése után engedjék be a jövőben is. Felvetődött javas­lat alkalmakként segédpénztár beállítására. Erre már volt példa több nagy látogatottságú előadás alkalmával —■ mon­dotta az üzemvezető. Mindenki számára kellemet­lenek a nyikorgó székek A tájékoztatás szerint két éven belül rendezik az er­kélyt, bőrbevonatú székeket helyeznek el, s műanyagpad­lót készítenek. Az egyik meg­kérdezett nagyobb reklámte­vékenységet javasolt. Erre is nyílik lehetőség. A Szabadság téren helyeznek el reklám­szekrényben képeket a követ­kező filmekről. A mozi homlokzati részén melőszövetkezet elmúlt évi gazdálkodásának színvonalát jelző mutatók közül: A 3632 hold összterülettel rendelkező termelőszövetke­zetnek 317 tagja van, s ezen felül 109 nyugdíjasa. S ami el­ső pillanatra meglepő: 312 dolgozó termelőszö­vetkezeti tagot tartanak számon. Ez egyben arról is beszél, hogy tíz holdnál többet is meg kell művelnie egy-egy tagnak át­lagosan. A valóságban ennél kevesebbet, mert alkalmi mun­kásokat is foglalkoztatnak. Mindenesetre, nem alaptalan az a híre a termelőszövetke­zetnek, hogy — náluk nincs munkaerőhiány. A felhasznált munkaegysé­gek száma lényegesen alatta maradt a tervezettnek: 183 ezer helyett csupán 160 ezret használtak fel. A munkaegység elismerésre méltó értékét természetesen a terméseredmények alakították ki. Növénytermesztésben bú­zából nyolc vagonnal, rozsból tíz vagonnal, őszi árpából tizenöt vagonnal termeltek, többet az elő­irányzottnál. Legjövedelmezőbb üzem­águk a szőlő- és gyümölcster­melés. Százhatvanhárom va­gon almájuk termett, amiből 131 vagonnal nyugati és a ba­ráti államokba exportáltak. Szőlőből a termő 84 hold régi telepítésről 1130 mázsát szüre­teltek. Régi telepítésű gyümöl­csösük 95 hold. Évek során vi­szont gondjuk volt arra is, hogy nagyüzemi megművelés­re alkalmas telepítéseket vé­gezzenek. Szőlőből 350 holdat, gyü­mölcsösből 206 holdat te­lepítettek. Állattenyésztésükről viszont nem lehet ilyen'egyértelmű el- ismerésselszólni. Ez az az üzem­ág. melyben még sok a tenni­valójuk és napirenden is tart­ják az állattenyésztés fejlesz­tését. A gazdaság egyike a legjob­ban gépesített termelőszövet­kezeteknek: 32 erőgépük és a hozzá szükséges minden mun­kagépük megvan. A gépeket viszont emberek kezelik. Az elmondott eredmé­nyek a gépek munkaerejét jól kihasználó emberi munka nyo­mán születtek. Nem véletlen, hogy éppen' ebben a termelő- szövetkezetben szépen fejlő­dik a szocialista brigádmozga­lom. öt szocialista brigádjuk van, komoly munkaver- senyben. A közgyűlésen vándorzászlót és jutalma­kat osztottak szét a leg­jobbak között. Az új elnök, Székely István, ez év január 1-től tölti be az elnöki tisztet. Az eredmények természetesen vem függetle­nek az ő munkájától, hiszen eddig ő volt a jól gazdálkodó tsz főmezőgazdásza. (fzl.) éjjel-nappal szinte megállás nélkül tör­ténik. Ez alól a nyár sem ki­vétel, hiszen a városban a talajvíz még akkor is vi­szonylag magasan van. A csatorna lehelyezéséhez szükséges árkot készítő föld­munkások nem tudnának dolgozni, ha nem szívatnák le a talajvizet. Az elektromos működtetésű szivattyú percenként ötszáz liternyi vizet szív ki a ta­lajból. Ennek hatását nem­csak a Rákóczi úti pincés házak gazdái tapasztalhat­ják, hanem még a szom­széd utcák lakói is, mert a szivattyú mintegy ötvenmé- teres körzetre terjeszti ki hatását. Méterenként liat méter mélységig helyeznek le csöveket, s az így összegyűjtött vizet egy régi városi csatornán keresz­tül vezetik el. Csak így tud­ják könnyíteni a kubikosok különben is sok nehézségbe ütköző munkáját. A fagyok beállta óta több alkalom­mal gázolaj-melegítéssel „en­gesztelik” a fagyos utcai kőburkolatot, amelyet igen nehéz bontani. Az ügyeletes gépkezelő, Adamecz János, elmondotta, hogy feladata a rábízott gépi berendezés üzemelésének el­lenőrzése. Ha a mérőmű­szerek a „minden rendben” jelzést adják, égnek a mű­szerfal zöld lámpái. Esetle­ges áramszünet esetén azon­nal szól a készültségnek, s akkor saját aggregátorukkal fejlesztik a szivattyú üzem­ben tartásához szükséges áramot. Nem szabad leállni a szivattyúnak, mert a csö­vekben könnyen befagyhat a víz, akkor csak gázlámpával lehet kimelegíteni. A szivattyúzással sikerül el­érni, hogy a talajvíz szint­jét mintegy öt méter mély­ségre csökkentsék. Két szi­vattyújuk van. A másikat száz méterrel előbbre éppen most telepítik. Ezzel a folyamatos munkavégzés lehetőségét biz­tosítják. A bódébeli gépkezelő rend­szeres esti vendége az ugyan­csak itt szolgálatot teljesítő éjjeliőr is, akinek az a fel­adata, hogy a csatornaépí­téshez szükséges deszka- és egyéb anyagokat megóvja az illetéktelen kezek befolyásá­tól és figyeli, égnek-e az utcai piros lámpák, figyel­meztetve az útszűkületre. Mindketten azt vallják, nem nehezebb az éjszakai szolgálat sem, azt is meg lehet szokni. Csak talán a kis vaskályhába kell szorgalma­sabban rakni a szenet. (tamasi) A lottó-iroda előtt nagyméretű plakátokat he­lyeznek el, amelyek a műso­ron levő és a következő fil­met hirdetik. A bejárati ajtó­ra kiírják a pénztárnyitás idő­pontját és a műsorkezdés ide­jét. A nézők többsége igényli, hogy a jegyszedők ne csak kezeljék a jegyüket, hanem helyüket is megmutas­sák. Az viszont a mozi dolgo­zóinak okoz kellemetlenséget, hogy többen a kijárati ajtót használják fel a nézőtérre va­ló bejutásra. A ceglédi mozi premier jel­legű. Rendszerint a fővárosi bemutatóval egy időben kerül sorra az új film városunkban is. Nemrég előadássorozat in­dult, az Érdekes kisfilmek so­rozata. Minden hónap második vasárnapján egységesen két­forintos áron mutatnak be ér­dekes, izgalmas, tanulságos kisfilmeket A következő mű - sorban szerepel például az ® Első év a kozmoszban, Na­gyítóval a tenger mélyén, Ho­mérosz szigete című rövidfil­mek. A mozi üzemvezetője el­mondotta, hogy sok támoga­tást kap a városi művelődési osztálytól, a társadalmi és tö­megszervezetektől, az iskolák szervező pedagógusaitól és a megyei moziüzemi vállalattól is. így vált lehetővé, hogy az elmúlt év utolsó három hó­napjában huszonöt előadást tartsanak „terven felül”, — többségét az ifjúságnak. — A szelvényemet bedobtam, vajon nyerek-e? — Majd megtudja a február 4-i lottó-sorsoláson, a lédi Kossuth Művelődési Házban. Jakab Zoltán felvétele ceg­Vasárnap délután; Edzőmérkőzés a CVSE pályán Vasárnap délután, hosszú kihagyás után, ismét labda­rúgó-mérkőzés lesz a Ceglédi Vasutas SE pályán. Délután fél három órai kezdettel ven­dégül látják az igen jó ké­pességű Ceglédi „BEM” HSE labdarúgócsapatát. És amire a szurkolók igen kíváncsiak: hogy áll fel a csa­pat? Annyit elárulhatunk, hogy az új vezetőség a bajnokság beindítása előtt összekovácsolt egységes csapatot szeretne, kialakítani. Az edzések igen biztatóak, a játékosok kedvvel végzik munkájukat a kemény hideg időben is a néha csú­szós, rossz talajon. Az új ve­zetőség a pályát a hótól leta- karíttatta és gondosan felké­szült a szurkolók fogadására. Az edzőmérkőzés pontosan fél háromkor kezdődik vasárnap délután a CVSE-pályán. — sz — sakat és másokat. A község a német megszállás, elnyo­más és a nyilas rémuralom alól történt felszabadítása Után, anyagi és szellemi té­ren egyaránt, a legrosszabb képet mutatta. Igen sok épület megrongálódott a har­ci cselekmények következ­tében. Az Üjszászi úti és a Kálvin úti iskola romokban hevert. Légnyomás, belövesek következtében sok épület község, ahol a német elvonu­lás csupán egyszer történt meg és nem volt úgyneve­zett „harmonika-front”. Me­zőgazdasági területeink egy része szántatlanul, vetetle­nül maradt. Nagy területe­ken, többek között a Sa- lacz Ozsgyáni gazdaságok­ban, a tengeri és a naprafor­gó töretlen, szedetlen. A vetőmagvakban mutat­kozó hiányok miatt szántó­Z////ZZZZZZZZ/ZZ//ZZ/Z/ZZZZ/Z/ZZZ////////Z/Z///ZZZZ/Z//ZZ'ZZ//Zr//Z/Z//ZZ/Z////Z////// * Új élet született tetőzete, fala rongálódott meg. A Magyar Általános Kőszénbánya RT abonyi vil­lanytelepe sok belövési ka­pott, villanyhálózatának nagy része tönkrement. Pet­róleum, gyertya fogytán, az egyéb élelmezési és köz­szükségleti cikkekkel együtt. A Flégner-féle malom a Hunyadi úton — kiégve, a Hirn-ház ugyancsak kifosztó va. A község területén levő kastélyok, kúriák feldúlva. Sózott benzin — amelyet a szovjet katonák adtak — és zsírmécses világánál di- dergett a lakosság. De még így is a szerencsésebb tele­pülések közé tartozott a földjeinket elsősorban azzal kellett bevetni, amivel tud­tuk, nem pedig azzal, ami­re szükségünk volt. Parlagon maradt a művelés alatt álló terület 30 százaléka, mintegy 5000 kh. A szarvasmarha-állomá­nyunk nagy része, 80—85 szá­zaléka, veszendőbe ment. Lo­vaink csaknem 100 száza­léka tönkrement. Sertéseink 20 százaléka maradt meg, a méhcsaládok 90 százaléka elpusztult. Baromfiállomá­nyunk 15 százalékra apadt. Ipar-kereskedelmi tevékeny­ség ugyancsak megbénult, hogy később átadja helyét a „csereberé”-nek. A község közegészségügyi helyzete tel­jesen kilátástalan. Gyógy­szertáraink kifosztva. A köz­ség orvosi ellátás nélkül. Az elpusztult lovak a köz­ség utcáin temetetlenül he­vertek. Iskoláink, intézménye­ink ajtó, ablak, berendezés nélkül használhatatlanná vál­tak. Rengeteg épület rongá­lódott meg aknaszilánkok­tól. ILYEN VOLT a község ké­pe közvetlenül a felszabadu­lás után. Ilyen körülménye­ket talál a felszabadult Abonyban az az első kozák városparancsnok, aki. szék­helyét a Szövetség út 3. szám alatti épületben tele­píti meg. Itt kezd dolgozni a legális Magyar Kommu­nista Párt helyi szervezete is. Szabó József, a község fel- szabadulás előtti utolsó fő­jegyzője, elmenekült. A rang­idős aljegyző — Csonlca Jó­zsef — kapott megbízást a község és a járás községei­nek (az akkori abonyi járás­nak) további vezetésére, mert a járási főszolgabíró Vosits Jenő is elmenekült. 1945. ja­nuár 11-én úgynevezett „tiszti értekezletet” hívott össze Csonka József a mun­kák további megbeszélésére. Nem sokkal később a Ma­gyar Kommunista Párt Né­meth József segédje' yzőt bíz­ta meg a község vezetésével. Győré Pál S $ VJ SZÁSZON, környékén $ még dörögtek az ágyúk, Ábony ^ és északi szomszédainak (Tá- ^ piószőllős, Újszilvás) felsza- $ badulása között egy hét kü- 5 lönbség volt. A felszabadult \ község alig eszmélt. A ter- \ melőmunka megszakadt, a \ régi államgépezet felbom- $ lőtt, nincs közigazgatás. A $ lakosság szervezetlenül, tá- $ jékozatlanul várja egyik nap \ után a másikat. s 5 Az aléltság azonban nem $ sokáig tartott. A rendkívüli 5 nehézségek, a termelőmunka \ megindítása, a lakosság élel- | mezése, a közigazgatás újjá- l szervezése öntevékeny elha- \ tározásokat követelt. | Új, addig elfojtott erők j törtek a felszínre a munká- t sok, a parasztok soraiból. Az \ első, a leggyorsabban szerve- \ zödő politikai erő a kom- \ munista párt volt. Abonyban \ 1944. november 11-én a volt $ leventeotthon helyiségében, a ^ Magyar Szocialista Munkás- ^ párt mai székházában, ala- ^ kult meg a legális kommu- \ nista párt. Alapítói között ta- \ láljuk Ácsai Imre, Pólyák \ István, Nagy Béla, Skultéti § Béla, Hornyik Ferenc, Ze- \ lei István, Matusinka Pál, $ Batta Gergelyné, Batta Ger- 5 gely, Mucza János elvtár­l--------------­$ * Részlet a szerzőnek „Tanul­mány Abony történetéhez” című. > az országos néprajzi pályázaton £ megyei első díjat nyert munká­id jából.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents