Pest Megyei Hirlap, 1966. február (10. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-26 / 48. szám

Krónika A Monori Járási Tanács végrehajtó bizottsága falu­krónika vezetését rendelte el a közelmúltban a községi ta­nácsok részére. Lapunk sgyik februári számában Fodor Péter járási népmű­velési felügyelő ismertette a falukrónika lényegét. Maglód községben február 23-án, szerdán délután ala­kult meg a krónikqíró mun­kaközösség hat taggal: Kiss László vb-titkár, Veiket Ár­vád művelődésiotthon-igaz- gató, Pálfy János, a központi általános iskola úttörőveze­tője, Hunyady Sándorné, a maglód-nyaralói általános iskola úttörővezetője, Tuba János gépgyári normás és Bobák Ferencné fmsz admi­nisztrátor személyében. A megjelenteknek Kovács József vb-elnokhelyettes rész­letes tájékoztatást adott a fa­lukrónika , fontosságáról, anyaggyűjtéséről, valamint írásáról. Elmondotta, hogy a krónikaírás tulajdonképpen a jövő generációjának hiteles községi történelemkönyve lesz. Nagyon fontos az anyaggyűjtésnél, hogy csakis a község társadalmi, gazda­sági és kulturális életét tük­röző adatok kerüljenek pa­pírra. Hangsúlyozta, hogy a krónika elsőrendű fontossá­gú követelménye, hogy tar­talmas és rövid legyen. El­engedhetetlenül döntő tehát minden esetben a lakkozás nélküli tényleírás, eseményis­mertetés, hiszen minden kró­nikái mondatnak történelmi súllyal kell bírnia. A megalakult munkakö­zösség tagjai ezután sorra elmondták véleményüket, ja­vaslataikat. Határoztak ab­ban, hogy a munkaközösség minden hónap 5-én, délután három órai kezdettel ül össze, amikor is minden te­rületről elhozzák az előző ha­vi eseményeket, majd a fel­sorakoztatott anyagokból kö­zösen döntik el, hogy mi ke­rül be a krónikába. Elhatározás született abban is, hogy a díszkötésű albumot, a tulajdonképpeni krónikát Kiss László vb-titkár pán­célszekrényében helyezik el, melybe a kézzel történő be­írást Veiket Árpád végzi. A részletes reszortok a kö­vetkezőképpen alakultak. A maglódi iskolák életéről Hu­nyady Sándorné és Pálfy István tartoznak naplót ve­zetni. A gépgyár eseményeit Tuba János követi nyomon. A községi földművesszövetke­zetből Bobák Ferencné adja a tájékoztatást. Kiss László a tanácsi és tömegszer ve­zeti eseményekből gyűjt. A községi kulturális munká­ról, a KISZ-tevékenységről, valamint a ktsz életéről Vei­ket Árpád tudósít. A helyi termelőszövetkezetből, illetve a párt községi munkájáról Kovács József vb-elnökhe- lyettes ad anyagot. (V-) VIII. ÉVFOLYAM, 48. SZÁM 1966. FEBRUÁR 26., SZOMBAT Nevelőszülőit gondjai Fogadónapon a gyermekvédelmi felügyelőnél A Monori Községi Tanács telefonja szinte állandóan cseng. Az üzemek és intéz­mények vezetői jelentik visz- sza a vb elnökének, hogy a kért és kirendelt közerő a bel­vízveszély színhelyére érke­zett. Kupecz Ferenc tanácselnök jóformán le sem teszi a tele­fonkagylót. Intézkedik, utasí­tásokat ad, alig lehet vele né­hány szót váltani. Mikor ráér, rövid tőmondatokban mondja csak, hogy mi történt: — Sajnos, a legutóbbi napo­kon 30—40 milliméteres csa­padék hullott a község határá­ra. Csütörtök reggelre 50—60 centimétert emelkedett a Kistó vízszintje. Rengeteg az a vízmennyiség, ami is­mét a község belterületére zúdult. A legveszélyesebb pontja a községnek a vasút és a 4-es számú főútvonal között elte­rülő B.ákóczi-telep. Ugyanis a Kistóba beömlő víz annyira megduzzadt, hogy átszakította a telepet védő gátat, és beom­lott a lakótelepen levő utcák­ba, udvarokba, kertekbe. A A MAGLODI KÖNYVTÁRBAN (Tóth Ambrus felvétele) Farsangi híradó Színes, változatos farsangvég várja a gyömrőieket. A művelődési ház ma este kilenc órakor kezdődő bálja mellett farsangi bált ren­deznek a gyömrői iparosok is az iparoskörben. A bálon a monori Suha-zendkar szol­gáltat zenét. Farsangi klubösszejövetelt rendez a gimnáziumi KISZ- szervezet a Zalka Máté KISZ-szervezet székházában, melyre az egyes osztályok színes, változatos műsorral, remélhetőleg szép jelmezek­kel készülnek. ★ Vasárnap délután öt órai kezdettel a községi nőta­nács rendez műsort a mű­velődési házban, melyet a szo­kásos vasárnap esti tánc kö­vet. Farsangi mintából Ma délután fél négykor tartja 1965. évi mérlegbeszá­moló közgyűlését a Pilisi Ru­házati és Szolgáltató Ktsz székházában. A maglódi művelődési ott­hon ma este nyolc órai kez­dettel farsangi mintabált ren­dez. A hagyományoknak ör­vendő táncmulatságon a mű­velődési otthon új együttese, a Petcz Richárd vezette „ördög­fiók” tánczenekar szolgáltatja a talpalávalót. Belépés hölgyeknek kisesté- lyiben, férfiaknak sötét ruhá­ban. A választékos italú büfé­ről ezúttal is a cukrászda gon­doskodik. Belépődíj szemé­lyenként tíz forint. Mindenkit szeretettel hív és vár a művelődési otthon igaz­gatósága. veszélyes ár mintegy 60 lakó­házat veszélyeztet. — Emiatt rendelt ki a köz­ségi tanács mintegy 70 em­bert közmunkára, hogy min­den erővel megmentsék a te­lepet és a veszélyeztetett épü­leteket. — Nehezíti a védekezési munkát, hogy megfelelő át­emelő szivattyú nincs a tele­pen. A vízügyi igazgatóság se­gítséget ígért, melynek megér-' kezését minden percben vár­ják. A másik probléma, hogy a Bogárzó víznyelő gödrei mind megteltek és onnan nagy tömegű víz zúdul a község belterületére. Ugyanakkor pedig az Üllő irá­nyába vezető vizesárkok is te­lítettek, így ezeken vizet elve­zetni sajnos nem lehet. Az esőzés megállt, a társa­dalmi erők helytállnak. Re­mélhetőleg ez javulást hoz. S mire ez a tudósítás megjele­nik, a telep talán túl lesz a veszélyen. Muka János Az ajtón kifüggesztve: ma ki­lenctől tizenkettőig Szilháti Dóra, gyermekvédelmi fel­ügyelő fogadónapéi: tart. Mind­ezt a gyömrői tanácsháza egyik szobájának ablakában olvas­hattuk a minap. Mi minden történik egy ilyen napon? Er­re voltunk kíváncsiak mi is. Amikor beléptünk a szobács­kába, nem volt ügyfél, így rá­értünk egy kicsit beszélgetni a felügyelővel. — Mióta végzi ezt a szép, felelősségteljes munkát? — Kilenc év óta vagyok gyermekvédelmi felügyelő. El­mondhatom, hogy nagyon megszerettem ezt a foglalko­zást. Nincs szebb dolog árva gyermekek ügyeivel foglalkoz­ni. Tíz község tartozik körze­tembe, s bizony ezt nem a legkönnyebb dolog bejárni. Bizony van olyan nap, amikor 15—20 kilométert^ is gyalogolok. — Mi az általános tapaszta­lata a gyerekek helyzetéről, a nevelőszülőknél? — Az árva gyermekek a ne­velőszülőknél jól érzik magu­kat Ez nem is csoda, hiszen a gyermek kihelyezése előtt ala­posan megvizsgáljuk a körül­ményeket, és a gyermeket csak utána helyezzük el a nevelő­szülőknél. — Miért kerülnek legtöbb­ször a gyerekek állami gondo­zásba? — Sajnos, ezen a téren na­gyon elől vagyunk. A leg­többször az indító ok: a válás. Persze, adódik más eset is, de az ritkábban. A párválasztás­Minősítő versenyre készülnek a gyömrői dalosok Az elmúlt egy-két esztendő­ben sokat hallottunk a gyöm­rői szövetkezeti énekkarról. Vidéki szereplések, bekapcso­lódás a község kulturális éle­tébe, az ötvenéves jubileumi dalostalálkozó megrendezése fémjelezték az ismét magára- talált énekkar útját. Még mindig fennáll :a régi dalosok régi fajdalma. Nem megfelelő számban jelentkezik az utánpótlás, pedig azt a né­hány fiatalt, aki az utóbbi időben csatlakozott, nagyon szívesen fogadták és azok jól is érzik magukat. A mostani, február 27-i hangversenyen, melyet Sorok­sáron rendeznek, több kórus részvételével, szintén szeretné az immár harminc főre nőtt létszámú kórus megmutatni, hogy az elmúlt háromnegyed esztendő, amióta jubileumi hangversenyük megvolt, nem eredménytelen■ időszak volt a dalosok életében, előrelépést jelentett munkában, összetar­tozásban egyaránt. A helyi szövetkezeti bizott­ság és a kisipari szövetkezetek megyei szerve megfelelően se­gíti a munkát. Megfelelő fel­szerelés, jó próbalehetőség várja az énekkart minden szombaton hat órakor az épí­tőipari szövetkezet kultúrter­mében. A közeljövőben ismét •talál­kozunk az énekkar tagjaival Gyomron is, május hónapban szeretnénk, ha bemutatnák az elmúlt időszak új termését. i Furuglyás Géza íígyelefes orvos Gyomron dr. Túri Mária, Monoron dr. Balogh József, Pilisen dr. Czinder Bálint, Üllőn dr. Csik Pál tart ügyeletet vasárnap. — Ügye­letes gyógyszertár Monoron a főtéri. KÖNYVESPOLC ii. — Nagyon nehéz volt! Tud­ja, megszoktam, a vérembe ivódott. A cimborák hívtak — mentem. Egy rund... még egy ... aztán újból elöl­ről! Jöhetett bármi: sör, bor, pálinka. Ügy elseje után az­tán egy-két hét betegállo­mány! Az orvos azt mondta: az alkoholizmus betegség, menjek elvonókúrára. Meg­ígértem, aztán elfelejtette! Ké­sőbb újból találkoztunk: kocsiján maga vitt Ceglédre. — A pokol volt! Itattak és én ittam. Mindent, ameny- nyit akartam. Nem sajnál­ták tőlem! Aztán kaptam egy injekciót és egy lavórt! A fejem szédült, a gyomrom émelygett, emeletes hullámok dobáltak, szédületes mély­ségben fuldokoltam, a fejem, mint robaj — feszült!... — Ne higgyen neki, min­dent eltúloz! — mondja fe­lesége, aki figyelő szemek­kel hallgatja férje, M. László immár vagy hússzor elmon­dott „meséjét”. Pedig nem mese. Igaz tör­ténet. Az akaraterő, a szilárd elhatározás győzelme a kó­ros elváltozás, a súlyos be­tegség fölött. Mert M. Lász­lónak a veséjét is kikezdte az alkohol. — Már túlvagyok rajta. Eleinte azt hittem, meg­őrültem. A fülem zúgott, ál­landó rémképeket láttam. Ha leszálltam a vonatról, at­tól féltem, hogy valami mély szakadékba zuhanok. Bará­taim, ismerőseim hívtak: csak egy féldecit igyál... el­múlik a szorongásod! — Egy este aztán bementem vejük az italboltba. A szoká­sossal kezdték. Megittam. Új­ból rendeltek, azt is megit­tam. Később kijött belőlem, kinevettek, de nem bántam. Átestem a tűzkeresztségen. — De ezzel még nem ért véget a kísértés. Egyik va­ZTSÉGEN“ sárnap kisleányom, a hétéves Évike valahonnan előkerí­tett egy kupica pálinkát. (A nagyanyja elrontotta a gyom­rát, s-tőle hozta el!) — Apuci... igyál — un­szolt — te szereted ... — A kezére csaptam, sírva szaladt el. Nem tudta, mi tör­tént. Gyerek eszével nem ér­tette meg, hogy lehet az, hogy amiért eddig megdicsértem, azért most megfenyítem. — Tulajdonképpen erről nem is illene beszélni. Csak azért mondom el, hogy a gyógyszeres kezelés mellett kitartó, következetes önfe­gyelemre és önmegtartóztatás­ra van szükség. A kettő hoz­za meg a kívánt eredményt. — Mióta nem iszik szeszes italt? — Most lesz két éve! Pedig higgye el, nap mint nap ki vagyok téve a kísértésnek. Hörömpő Jenő (Folytatjuk.) FIATAL, MAGYAR PRÖZA­IRÖK. VÁLOGATÁS Az új írőnemzedék néhány jelentős képviselőjét mutatja be e válogatás. Főleg a tanuló- ifjúságot segíti a tanulmányaik elmélyítésében. Az utóbbi évek legjobb novelláit és néhány regényrészletét találjuk a könyvben: így a Rozsdateme­tőből, Az orvos halálából, a Húsz órából, és egy-egy művel szerepel: Galambos Lajos, Gal- góczy Erzsébet, Kamondy László, Kertész Ákos, Szabó István, Szakonyi Károly és Vá­ci lyiihály. HAMSIK—PRAZÄK: MERÉNYLET HEYDRICH ELLEN A két csehszlovák író hazá­juk történetének leggyászo­sabb napjait dolgozza fel e könyvben riportszerűen. A könyv témája: Németország ho­gyan próbálja betörni a cseh­szlovák népet a nemzetiszo­cialista elvek igájába. A Cseh­szlovák Köztársaság burzsoá emigrációja látványos merény­letet készít elő Heydrich, a ké­sőbbi prágai német helytartó ellen. A Heydrichnek szánt bomba felrobbant, de ő életben maradt,' viszont Lidicéböl és Lezakiból por és hamu lett. A két község lakóinak ezreit és ezreit gyilkolták le. A könyv befejezése elvezet a Német Szövetségi Köztársaságba, ahol e gyászos időszak szereplői nyugalmas életükét élik. » Misié wte áttéri® a gátat Küzdelem a belvízzel Monoron AZ ALKOHOLIZMUS ELLEN „ÁTESTEM A TŰZKERESZTSÉGEN KALPONYI KÁROLY: VIDÁM TANFOLYAM, A NÖ- ' VÉNYEK TÁPLÁLÁSÁRÓL [ A könyv címe mindent meg- ’ mond, ezért magyarázkodás helyett a szereplőket mutatjuk ; be. Ernő: 24 éves, mezőgazda- L sági mérnök. Mindent tud. Kü­lönösen a növényekről és a ve­lük kapcsolatos dolgokról sze- ’ rét sokat beszélni, de — Ica [ szerint — okosan. Mart: Iroda- lomszakos egyetemista. A me- I zőgazdaság szeretete náluk is családi vonás. Fogyókúrázik, de — Gábor szerint — minek? Gábor: Miatta van ez az egész szabadegyetem. Ica: Az üdülő­ben található legcsinosabb me­zőgazdasági dolgozó. Egyébként nem szereti, ha kíváncsiskodik • a... A szerző: hasonlít Ernő­■ hoz — ő is mindent tud. GODÓ ÁGNES: DRÁVÁTÓL A MURÁIG Az I. Bolgár Hadsereg Ma­gyarországon harcolt 1944—45­• ben. Bevezetőben a fiatal had- i történész író a bolgár új típu­sú hadsereg megszervezéséről ■ tájékoztatja az olvasót, majd i e hadsereg dél-magyarországi í harcaival foglalkozik. Leírja a i drávaszabolcsi nagy német of- : fenzívát, majd annak szétveré­sét. A százezer felszabadító i bolgár katona közül körülbelül ■ háromezren haltak hősi halált. ; Néhány vázlatot is közöl és több korabeli fényképet. A mű kimondottan hadtörténeti jel­legű. ról vitatkoznak a tv-ben, rá­dióban, újságban. Remélhető­leg, a jövőben kevesebb elron­tott házasság születik. — Mi a véleménye az „iga­zi” szülőkről, akik állami gon­dozásba adják gyermeküket? — A legtöbbször: baj van, bizony velük. Amíg a gyer­mek kicsi, nem törődnek vele.. Csak amikor nagyobbacska lesz, akkor kezdik láto­gatni. Nem vitás: a szülők a jövőre gondolnak ilyen esetben ... Pedig nem tudják felfogni, mi­lyen jól esne a gyereknek a sűrűbb látogatás. És mintha igazolni igyekez­ne mindezt F. J.-né, aki köz­ben megérkezett és figyelte beszélgetésünket. A felügyelőnő máris hellyel kínálja a rokonszenves asz- szonykát, aki máris előadja panaszát. — A fiúcskával, aki nálam van évek óta, nem volt semmi baj. Jó volt a tanulmányi eredménye, szorgalmas, becsü­letes, szófogadó gyerek volt. Az anyja nem látogatta őt. Volt olyan év, hogy egyszer sem ke­reste fel. És az elmúlt év ka­rácsonyán csoda történt. Eljött az anya és kérte, engedjem el a fiút két hétre. — El is engedtem, de utólag megbántam. Az édesanya azt panaszolta, hogy nem nevelem önállóságra a fiút, és, hogy túl szigorúan fogom őt. Amikor visszajött egyszeriben megvál­tozott. A szülő szórakozni vitte a gyereket, elkezdték az ön­állóságra nevelést, de ez nem a legjobban sikerült, mert azóta a fiú csavarog, sőt, dohányzik is. A szü­lőknek talán ez az önálló­ság? A felügyelő megnyugtatja a nevelőszülőt, hogy mihama­rabb intézkedik a gyerek ügyé­ben. Egymásnak adják a kilincset a látogatók. Negyvennyolc gyermek van nevelőszülőknél a községben, de panasz eddig csak az „édes szülőkre” hang­zott el. A nevelőszülők szív­ügyüknek tekintik a gyermek ■ nevelését. És e2* Hagyott jó do­log. Gér József Cikkünk nyomán A minap hírül adtuk, hogy eltűnt egy táska a monori fő­téri önkiszolgáló boltból, mely­ben néhány olyan irat és jegy­zet volt, aminek más semmi hasznát nem veheti. A táska tartalma, a benne levő sportegyesületi igazolá­sok ... az utolsó feljegyzésekig előkerültek. A tolvaj ezeket a számára értéktelen dolgokat bedobta a tulajdonos udvarába, csupán a számára is értéket jelentő ak­tatáskát tartotta meg. Vasárnap kerül sorra az Országos Ifjúsági Labda­rúgó Kupa járási selejtező­jének első találkozója. (Teg­napi számunkban számelírás történt.) Nyáregyházán az ifi­csapat fél egykor játszik Pi­lis ifjúsági csapatával. > A kupa többi mérkőzésére március 6-án kerül sor. ★ Spartakiád járási döntő: március 6. Különböző okok miatt a sakk- és asztal itenisz-spar- takiád járási döntőit nem rendezhette meg a sportszö­vetség. Az akadályok elhárultak, így a döntőket Monoron már­cius 6-án bonyolítják le. MAI MŰSOR Mozik Ecser: Szökésben. Gomba: Nyári intermezzo. Gyömrő: Egy ameri­kai Párizsban. Maglód: Asszonyok faluja (széles). Mende: Van, aki forrón szereti. Monor: Vihar Ázsiá­ban. Nyáregyháza: Tenkes kapi­tánya II. Pilis: Hazug lány. Tápió- sáp: Muhtár, hozzám. Tápiósüly: Szerelmes biciklisták. Úri: Kérem a panaszkönyvet. Üllő: Nincs irga­lom. Vasad: Nem. Vecsés: Az igaz­ság pillanata (széles). NAPOSCSIBE ELŐJEGYEZHETŐ MONOR, LILIOM UTCA 34.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents