Pest Megyei Hirlap, 1966. február (10. évfolyam, 26-49. szám)
1966-02-20 / 43. szám
10 PEST hegyei </Círtai* 1966. FEBRUÁR 20., VASÁRNAP HETI JOGI TANÁCSAINK... a szolgálati időről\ a lakáscseréről a felmondásról, Az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő. Barátja ügyében fordult hozzánk tanácsért F. G. MÁV nyugalmazott főellenőr, tápió- bicskei lakos. írja, hogy barátja 60 éves elmúlt, 12 év szolgálati idő beszámításával 2000 Ft átlagkereset figyelem- bevételével nyugdíjazták, hat évvel ezelőtt. Kevésnek tartják a nyugdíjat. Olvasónk kérdezi: mennyi nyugdíj illeti meg őt, és a 60 év felett eltöltött szolgálati idő után jár-e valami külön díjazás a részére? Olvasónk leveléből az állapítható meg, hogy 1960-ban történt a nyugdíjazása. Az öregségi teljes nyugdíjhoz 15 év szolgálati időt kellett akkor igazolnia. Minthogy csupán 12 év szolgálati idővel rendelkezett a barátja, ezért öregségi résznyugdíjhoz van csak joga. Az öregségi résznyugdíj az egyébkénti 50 százalékos törzsnyugdíjnak 2 százalékkal csökkentett összege, ahány év hiányzik a mindenkor szükséges szolgálati időből. Ha megfelel a valóságnak, hogy a dolgozó havi munka- bérátlaga 2000 Ft volt, és 12 évi szolgálati időt szerzett, akkor a munkabérátlag 44 százaléka illeti meg őt törzsnyugdíjként. Nyugdíjkiegészítés is megilleti a dolgozót, mégpedig a csökkentett törzsnyugdíjnak annyiszor 1 százaléka, ahány évi szolgálati idővel rendelkezik. Tehát olvasónk esetében az öregségi résznyugdíj az alábbiak szerint illeti meg: törzsnyugdíjként a 2000 Ft 44%-a, 880 Ft nyugdíjkiegészítésként 12% 105 Ft összesen: 985 Ft Ehhez természetesen megkapja a házastársa után megillető 100 Ft pótlékot is, feltéve, ha házastársa az 55. életévét betöltötte, a nyugdíjassal együtt él, és a havi keresete nem haladja meg a 360 Ft-ot. Arra a kérdésre, hogy a 60. év betöltése után szolgálatban töltött idő után jár-e külön díjazás, azt közölhetjük, hogy nem illeti meg ezen a címen a nyugdíjast külön pótlók. A lakáshivatal nem minden esetben köteles biztosítani a társbérlőnek a cseréhez való jogot. E. Z. ceglédi olvasónk írja, hogy társbérlője elköltözött. A rendelkezésükre álló lakás meghaladja igényjogosultságukat. Olvasónk kérdezi: joguk van-e elcserélni a lakást kisebbre, vagy kötelesek tűrni, hogy másik társbérlőnek utalják ki a lakást. A lakásrendelet szerint elsősorban a visszamaradt társbérlő jogosult a lakásra. Ha a bérlemény meghaladja a visszamaradt társbérlők jogos lakásigényét, csak akkor cserélhetik el a lakást kisebbre, ha a megüresedett társbérleti lakrész nem különbejáratú, és egyszerű ajtónyitással nem is tehető különbejáratúvá. Átszervezés címén történő felmondás törvénysértő, ha a vállalat új dolgozót áthelyezéssel alkalmaz. Munkaviszonyomat átszervezés címén létszámfelettivé válás miatt a vállalat felÚj kísérleti típus- és tanulmánytervek a mezőgazdasági építészetben Harmincötféle állattartó épület típusterve készül el az idén az AGROTERV-ben. Az új épülethez már kizárólag a típustervező intézetben tervezett Univerzális mezőgazdasági vázszerkezetet használják. Az előregyártott acél-, vagy vasbeton-szerkezetek alkalmazása nagymértékben megkönnyíti, szinte „iparszerűvé” teszi a mezőgazdasági építkezést. Az új típustervekkel egyben bővül is az építkezni szándékozó mezőgazdasági üzemek rendelkezésére álló választék. Más knksm járó emberek Pest megyében az MSZMP Politikai Bizottságának határozata értelmében évek óta rendszeresen foglalkoznak a cigány lakosság helyzetével, lakás- és munkakörülményeivel. A megyei tanács végrehajtó bizottsága az ősszel vizsgálta a legsürgősebb tennivalókat és megállapította: az előrehaladás sok esetben — szubjektív és objektív okokból befolyásoltan — még vontatott. A telekjuttatás és a házépítés megkezdődött, de lassan. A cigány családok is eléggé tartózkodóak. Az OTP- kölcsön mellett nehezen teremtik elő az induláshoz szükséges összegeket. Más a helyzet, ha a munkát nézzük: a felnőttek 85 százaléka dolgozik. Ikladon, a Műszergyárban a megye egyik legjelentősebb üzemében — négyszáznyolctelepről, a Galga-hídon át. Űgy- ahogy megfelelő út is volt hozzá. Erre jártunk át gyalog. És mi történt? A hidat lebontatták, s emiatt naponta öt kilométert kell gyalogolnunk, végig az egész falun. Mert már autóbuszunk sincs, megszüntették a napi kétszeri járatot. Havi ötven forint volt a bérlet. Boldogan megfizettük, ma többe kerül a cipőtalp és a fáradság. Azt mondták azért, mert kevés a jármű. Akkor miért állnak a kocsik egész nap tétlenül a gyár előtt? Miért nem teszik meg azt a két fordulót? • A cigányság általános fel- emelkedésének legfőbb tehertétele az iskolázatlanság. Sok az analfabéta, ha nincs meg a nyolc általánosuk, szakmunkásokká sem válhatnak, ami együtt járna a nagyobb keresettel, a megnőtt öntudattal. Többségük nem is húszéves. Nehéz rávenni egy negyven körüli férfit, vagy a sokgyerekes családanyát, hogy kezdjen neki a betűvetésnek. Az üzem indított tanfolyamot s odáig eljutott, hogy az írástudatlanok jelentkeztek, mégis alig né- gyen-öten vizsgáztak. Inkább a fiatalokra építhetnek. Van közöttük vállalati ösztöndíjas, akinek apja is, anyja is ikladi dolgozó. Köteles Imréné, a munkásellátás vezetője, a gyár nőfelelőse. — Szinte név szerint ismerek mindenkit, családtagjaikkal együtt. S mindjárt helyben vagyunk. A felelőtlen családszaporítás, a rokori kapcsolatok túlértékelése sok baj okozója. Hiába akar jól dolgozni a nyolc-tízgyerekes családanya, ha otthon baj van. A régi módi nagymama bejelentés nélkül eltűnik egy kis kóborlásra s magára- hagyja az apróságokat. Ilyenkor az asszony otthonmarad, igazolatlanul mulaszt. Náluk megértőbbnek kell lenni. A kisebb családosoknál kevesebb a baj, megbízhatóbbak. Előfordul az is, hogy tíz-tizenöttagú „rokonság” jön látogatóba. A már rendszeres munkába beilleszkedett dolgozónak ismét felborul az élete. Nem elfogultságból mondom, de az asszonyok mozgékonyabbak és fegyelmezettebbek, mint a férfiak. Általában a gyár formálja őket s ha ezt össze lehetne kötni mindenkinél a megfelelő kulturált lakással, óriásit léphetnénk előre. A nőtanács legfontosabb feladata a családi életre nevelés. Kossuth András, a Domonyi Községi Tanács vb-titkára mondja: — Igen, a Műszergyárban dolgozók jórészt a mi falunkban laknak. Nehezen tudnak kitörni a megszokottból. Lenne üres telek közvetlenül a •gyár mellett, Ikladon hat darab, de a legtöbben, akik rászánták magukat az építkezésre, mégis itt a domonyi soron kívánnak maradni. A gyár mindenképpen segíti dolgozóit, az értékesítési osztálynál előjogaik vannak a bontott anyag, vagy elfekvő készletek megvásárlására. Hangsúlyozom, akik évek óta rendszeresen dolgoznak, azokra sok szempontból lehet számítani. De ha úgy érzik — és legtöbbször valóban csak érzik —, hogy sérelem érte őket, egészen váratlan reakcióra képesek. Mégis, ha már mindegyik olyan anyagi és kulturális színvonalon állna, mint a „gyáriak”, egycsapásra megváltozna velük szemben a ma még tartózkodó közvélemény. i Különösen sok összefoglalni való nem maradt. Aki beszélt, munkás, vagy vezető, az már elmondta a tapasztalatokat és a levonható tanulságokat. A felemelkedésre váró, de még bukdácsoló cigányság tudja, hogy a régi módon már nem élhet tovább. Varázsszer nincs, a gyár sem az. De hozzásegíti a cigányokat, hogy megismerjék a ma kötelességeit és jogait. Komáromi Magda van a rendszeresen dolgozók száma. Elmentünk Ikladra. • Vrszinyi Nándor munkaügyi osztályvezető: Nálunk négyszáznyolcvan cigány dolgozik. Négyszázzal nincs semmi baj, szürke átlagember. Hetvennyolcvan közülük renitensebb. Vándormadár. De pontosan ez az arány a nem cigányok között is. Miért lenne ez cigány- kérdés? Hogy több türelem, megértés kell hozzájuk? Pontosan ugyanannyi kell az iskolából bekerülő inashoz, vagy a messze vidékről idevándorolt, más, gyökértelen emberhez. A cigányok nagy része segédmunkás. Ez a réteg vándorol a legtöbbet nemcsak nálunk, hanem más gyárakban is. A szakképzettséi megszerzéséhez nincs kitartásuk, de azt hiszik, másutt jobt lesz. Amikor látják, hogy otí sem kenegetik százasokká őket, visszajönnek. Új gyógyszertár épül Jászkarajenőn Kötéllel is nehéz volt fogni patikust Jászkarajenőre. Nemcsak azért, mivel szűk, ósdi falusi bolthelyiségben szorong a gyógyszertár, inkább amiatt, mert a gyógyszertár vezetője számára nincs lakás, nincs höl főzhetne, de vendéglő sem, ahol ehetne. Többnyire csak időlegesen, helyettesítéssel oldották meg a községben a gyógyszerészkérdést, nemegyszer még helyettesítésre sem akadt vállalkozó. Ilyenkor hetekig is zárva tartott a patika, mehettek Jászkarajenőről Abonyba meg Törteire orvosságért. Ha pedig véletlenül valaki mégis elfogadta a gyógymostani is éppen azon volt, hogy hátatfordít a jászkaraje- női gyógyszertárnak, de most már marad. A megyei tanács ugyanis 700 000 forintot biztosított a községnek, építsen abból új gyógyszertárat és a gyógyszer- tár vezetője részére lakást. A községi tanács ezen a pénzen meg is építi, házi építőbrigádja minden bizonnyal még ebben az évben befejezi a munkát. A jászkarajenőiek, akik tizenöt éve annyifelé küldtek írásos panaszt, sőt sok küldöttséget is menesztettek magasabb hatóságokhoz a gyógyszertárvezetői állást, az is rö- [szertár miatt, most már meg- videsen otthagyta, ahogy a I .nyugodhatnak. Radics József segédmunkás az öntőben. Hosszú évek óta Püspökhatvanból jár Ikladra. Kerek mondatokba öntve mondja, mennyivel jobb lenne, ha szakmunkásként dolgozhatna. — Van valami akadály? Visszatartják? — Magam vagyok akadály, kérem szépen. Mert nem tudok sem írni, sem olvasni, pedig már elmúltam harminc- nyolc éves. — Itt a gyárban tanulhatna, örömmel vennék, ha jelentkezne. — így van ez, így, így — helyesel és bólogat. De látszik, a kérdés kellemetlen neki. Szinte menekül vissza munkájához. • Borszéki Lajos szakszervezeti elnök elmondta, hogy az előző igazgatóé, Pápista Ká- rolyé az érdem, hogy nekivágott és bátran alkalmazta a cigányokat. — Nem bántuk meg. Igaz, én tudom, mennyivel több gondot és törődést kívánnak. Más kulcsra járó emberek. Aki nem találja meg a hangot köztük, nehezen boldogul. Még nem általános, de már jó páran kitörtek a cigánysorból, amit nekünk minden eszközzel segíteni kell. E téren azonban még nem tisztázott minden, mert egy részük úgy érzi, hogy értük van minden s nekik csak jogaik vannak. Az ilyeneknek, ha kell, százszor is elmondjuk, mit ád az állam, mit nyújt a gyár és mit kérünk érte cserébe. 9 Cupp ... cupp ... mélyen merül a félcipő a ragadós sárba, amíg Radics József elénk- jön domonyi háza kapujába. Utána négy gyerek és egy kék- refestett kölyökmacska. Radics József az üzemben a példamutatók közé tartozik. Szakmunkás, az öntöde csoportvezetője. Havi fizetése 2200 forint. — Ennek ellenére nagyon nehezen élünk — mondja. A legnagyobb fiamat felvette a gyár négyórás munkára, h'avi ötszázat hoz haza. Ugyanakkor zeneiskolába jár Aszódon, amiért százötven forintot fizetünk. Az ő kedvéért vettünk részletre televíziót, hadd művelődjön. Amit ő hoz, el is megy. Nekem meg itt a ház, az asszony nem dolgozik, őt nem vették fel. Panaszkodva, de azért büszkén mutatja a valóban szép, modem kétszobás épületet. A berendezés egyszerű, gondosan karbantartott. Nem is az anyagi nehézségek bántják a legjobban. — Régi szervezett munkás vagyok. Többször kértem, vegyenek fel a pártba. Egyértelmű választ nem kaptam. Nem hiszem, hogy kifogás lenne ellenem, hiszen társadalmi munkát is végzek. Amikor az üzemátalakítás volt, kétszáz forint pénzjutalmat is kaptam. — Értse meg, nem szóban tartanak bennünket Jjisebbér- tékű embernek. De itt van a híd dolga. A domonyiak zöme Ikladra jár dolgozni innen a Tíz év — 200. szám VWSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSji Egy lap életében tíz esztendő elég nagy idő, hogy megemlékezzünk róla. 1957-ben jelent meg az első Szovjet Híradó. Azóta minden hónapban kétszer jut el az olvasókhoz. Az idén január első vasárnapján került az újságárusok polcaira a tizedik évfolyam első példánya. Február 20-án lát napvilágot a szerkesztők gondos munkája nyomán a 200. szám. A szerkesztőségben talán a megszokott „slussz” hangulatnál is nagyobb az izgalom. Hiába, a születésnap még egy képeslap életében is jelentős esemény. A mélynyomásos, színes, szép kiállítású Szovjet HírAi Egyesük kió Gépgyára esztergályos, marós szakmunkásokat, valamint betanult esztergályos és marós munkaerőket keres felvételre. Jelentkezés a gyár személyzeti osztályán, szombat kivételével naponta 8 — 14 óráig. Budapest IV., Szilágyi u. 26. Rákospalota — Újpest vasútállomás mellett § adó fejlődésén keresztül is & lemérhető egy kicsit a szov- í jet és a magyar nép barát- § ságának fejlődése, elmélyü- \ lése. A lap a Szovjet—Magyar \ Baráti Társaság orgánuma. § 1957-ben mindössze ötezer ^ példányban jelentek meg, ma ^ már szilárdan tartják a S százezres példányszámot. Ér- § demes megemlíteni, hogy § csupán előfizetésben több \ mint 20 ezer Szovjet Hír- ^ adó talál gazdára, a többi pe- ^ dig az újságárusok, az MSZBT ^ propagandistái útján jut el i az olvasókhoz. A statisztikák § szerint különösen az üze-§ mekben és vidéken jelentős^ az olvasótáboruk. Alexej Korzin elvtárs, fő- ^ szerkesztő már magyarul vá- ^ laszol, hiszen a folyóirat egyik alapító tagja, esztendők óta S Budapesten dolgozik. Mun- ^ katársai: Sárközi Gyula fe- ^ lelős szerkesztő és Kovács ^ László olvasószerkesztő már§ az első lapnál is bábáskod- i tak. 28 oldalon helyet kap min- 5 den érdekes esemény, ami % összefügg a szovjet emberek \ életével. Rendszeresen be- ^ számolnak a szovjet technika, ^ tudomány fejlődéséről, ered- ^ ményeiről, a kutatásokról. ^ German Tyitov űrhajós telje- S sítményéről rendkívüli ki- $■ adás is készült. A magyar tu- \ risták, hivatalos személyisé- \ gek a Szovjetunióba tett Iá- ^ togatásaik után élménybe- ^ számolóikkal gyakran jelent- i keznek a Szovjet Híradó hasábjain. Széles körű le- \ velezésük segítségével már ^ több kolhoz kötött barátsá- ^ got magyar tsz-ekkel, szovjet ^ üzem dolgozói magyar mun- ^ kásokkal. Az APN hírügynökség § moszkvai szerkesztőségéből \ érkezik az anyagok nagy ré- ^ sze; jelentős emberek nyilat- ^ kozatai és újságírók riport- ^ jai teszik érdekessé a lapot. ^ Népszerű a színes, reproduk-k ciós melléklet, amivel min- § den számban az olvasóknak ^ kedveskednek. Most, a 200. szám megjele- ^ nése alkalmával mi is, az ol- ^ vasók, s a magunk nevében,§ szeretettel köszöntjük laptár- í; sunkat. .4 mondta. Még a munkaügyi vita be sem fejeződött, tudomásomra jutott, hogy a volt vállalatomhoz áthelyezéssel egy új dolgozót vettek fel. E. K. váci olvasónk sérelmezi a vállalat intézkedését, mert tudomása szerint áthelyezéssel nem lehet új dolgozót alkalmazni, ha ugyanakkor létszámfelesleg címén elbocsátás történt. A vállalati munkaügyi döntőbizottságnál erre vonatkozó bejelentését figyelmen kívül hagyták. Olvasónk kérdezi: jogos volt-e a vállalat intézkedése? Az átszervezés címén létszámfelettivé válás miatt a munkaviszonyt csak akkor lehet megszüntetni, ha ténylegesen történt átszervezés, és létszámcsökkentés. Vállalati érdek, hogy egy tényleges átszervezés esetén a legjobb dolgozók maradjanak a vállalatnál. Az új felvétel csak akkor teszi jogellenessé az ilyen címen történő felmondást, ha az ő munkakörébe veszik fel, vagy olyan más munkakörbe, amelyet a dolgozó is be tudott volna tölteni. Ha van ilyen munkakör, elsősorban az ilyen dolgozónak kell azt felajánlani. Vonatkozik ez arra az esetre is, ha a vállalat új dolgozót áthelyezéssel alkalmaz. Nincs azonban törvény- sértés, ha az áthelyezéssel alkalmazott dolgozó munkakörét az elbocsátott dolgozó nem vállalta, vagy betöltésére alkalmatlan volt. Itt válaszolunk M. N. abo- nyi olvasónknak is, aki anyag- beszerző volt, és átszervezés címén munkaviszonyát felmondták. Előzőleg felajánlót- j ták neki a bérelszámoló mun-j kakört, azt azonban nem vál- i lalta. Olvasónk azt is írja, i hogy az anyagbeszerzők lét- i száma továbbra is megmaradt, \ és hogy egy másik osztályról | tettek át a helyére dolgozót. | Utóbbi olvasónkkal nem! történt jogsértés, mert átszer-j vezés során nem feltétlenül j szükséges, hogy annak a dől- i gozónak mondják fel a mun- i kaviszonyát, akinek munka- i köre megszűnt. Ha az áthe-i lyezéssel alkalmazott dolgozó > munkakörét az átszervezés ; címén elbocsátott dolgozó nem > vállalta, vagy betöltésére al-j kalmatlan volt, nincs tör-] vénysértés. Abonyi olvasónk! nem vállalta a bérelszámoló i munkakört, ezért a vállalat: intézkedése nem törvényelle-: nes. Dr. M. J. j
