Pest Megyei Hirlap, 1966. február (10. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-02 / 27. szám

X. ÉVFOLYAM, a:. S2AM 1986, FEBRUAR 2., SZERDA ÖJ ELNÖK Elsőként az Arany János Tsz tartott zárszámadó közgyűlést törődnek az állatokkal, ahogy kellene. Ha a tehenész becsü­lettel gondozná a rábízott te­heneket, akkor nem 28 ezer forint lenne az évi jövedelme, hanem legalább 40 ezer. Sajnos, vannak a tagok so­rában olyanok is, akik csak a háztájiért tagok. A közösben úgyszólván semmit vagy csak igen keveset dolgoznak. S ezek nem öreg és beteg embe­rek, hanem életerősek, mun­kaképesek. A fegyelmi bizottság műkö­déséről szólva megemlítette az elnök, hogy né hány an a saját­jukét összekeverik a közössel, olykor a háztáji földet „vélet­lenül” kétszer méretik ki. Előfordult azonban az ellen­kezői s is: valaki kevesebbet kapott a a közösből kártala­nították. Az elnöki beszámoló után néhány tag felszólalt. A nekik adott válaszok után Tanai István a városi tanács mező- gazdasági osztályvezetője mondott rövid beszédet. Hang­súlyozta az új gazdasági in­tézkedések jelentőségét a ter­melőszövetkezet életében. Ezt követően B. Kiss János lemondott tsz-elnöki tisztségé­ről és utódjául Szegedi János agronómust ajánlotta (aki ko­rábban a Szabadság Tsz főag- ronómusa volt). A tagság hoz­zájárult a régi elnök távozá­sához és megválasztotta az új elnököt. A közgyűlés záróaktusaként a helyszínen fizették ki a ta­goknak járó részesedést. ★ Szegedi János helyére Sz. Tóth Lászlót választották meg a Szabadság Tsz főagronómu- sává. Jövedelmező zöldségtermesztés Télen a gomba jó jövedelmet ad + Vándoroltatott fólia + Kinyújtott szezon Dr. Túri István, a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola zöldség­termesztési tanszékének ad­junktusa tartott előadást a művelődési ház klubtermében a jövedelmező zöldségtermesz­tésről. Bevezetőként S. Hegedűs ■László tanácselnök-helyettes megnyitotta a mezőgazdasági könyvhónapot. Méltatta a szakkönyvek jelentőségét és segítségét a termelési eredmé­nyek növelésében. Ezután dr. Túri István meg­tartotta előadását. Elmondotta, hogy a jövedelmező zöldség- termesztésnek két lehetősége van. Az egyik: fizessen többet a kereskedelem az áruért, a másik mód: csökkenteni az előállítási költséget. A kereskedelem akkor fizet többet az áruért, ha az áru minél több része korai, vagy kései, tehát nem a fő érési időszakban jelentkezik a pia­con, s minél több az I. osztá­lyú, hibamentes áru. A fajta helyes megválasztása, a szapo­rítási időpont és tenyészterü- let helyes alkalmazása dönti el a jövedelmezőséget. Az áp­rilis végén kiültetett paradi­csom a feltétele a koraiság- nak. Ez biztosítja az erőteljes gyökérrendszert, mely a ké­sőbbi száraz időt könnyebben elviseli. A májusban kiültetett pa­radicsom gyökere fejlet­lenebb, a szárazságtól is többet szenved. Az önköltségcsökkentést legkönnyebben a szedés jó megszervezésével érhetjük el. Jelenleg a szedés, válogatás, osztályozás körüli hiányossá­gok a legfőbb hibák, megter­melni már jobban tudjuk a zöldségfélét. A termelés megkezdése előtt a szedési munkacsúcsok meg­tervezése és megoldása szük­séges, a választáskor össz­hangba kell hozni az anyagi eszközöket (melegágyi felsze­relés, öntözőberendezés) a termeszteni kívánt növények igényével. Rámutatott arra, hogy az újságok, rádió és tv túlzottan reklámozzák az üvegházi zöldségtermesztést, mert hazánkban a magas fű­tési költségek miatt ritkán jö­vedelmező a téli zöldségterme­lés, még termálfűtés mellett is. Jövedelmezőbb a téli gomba­termelés. Dr. Somos András profesz- szor javaslata, hogy január, február, március hónapokban palántanevelésre használjuk az üvegházakat, majd a palán­tákat fűtés nélküli fólia alá vigyük. Az üvegházakban a palántanevelés után utóhasz­nosításként hajtassunk. Példákat mondott a ván- dorolíatásos fólia haszno­sításra, melyet dr. Somos András egyetemi tanár kí­sérletezett ki. A korai szabadföldi paradi­csom sikeres termesztésének feltétele a február végén, március elején való vetés; az első tűzdelést április 1-ig szükséges befejezni sziklevél­től 4 lombleveles korig; leg­jobb a két lombleveles palán­ta tűzdelése, majd április végén szabad földbe ki kell ültetni. A paradicsomnál 110—140 centiméter széles ikersor 30— 40 centiméter keskeny sor és 30—60 centiméter tőtáv alkal­mazása előnyös. A tápkocka alkalmazása a paradicsomnál nem jár olyan nagy előnyök­kel, mint a paprikánál. Számos termelőszövetkezet­ben, köztük a ceglédi Vörös Csillag Tsz-ben is házilag ké­szíthető asztali tápkockát tud­nak készíteni. A korai papri­katermelés érdekében március első napjaiban kell vetni, áp­rilis 10—25 között tűzdelni és május 15 körül kiültetni. 1 ka- tasztrális hold területre 45 ezer tápkockás, vagy 50 ezer tápkocka nélküli palántát cél­szerű ültetni. Dr. Somos András profesz­szor műtrágya tápoldatos pap­rika kísérletei azt mutatták, hogy több éven át nem volt lényeges különbség az ezer mázsa holdankénti szerves trágyával termelt paprika és a 12—16 mázsa holdankénti mű­trágyával termelt paprika ter­méseredménye között. A per­zselés elkerülése érdekében 1 hektoliter vízbe 1 kilogramnál több műtrágya ne kerüljön. Ültetés előtt 6 mázsa mű­trágyaadagolás, majd a tenyészidő alatt 3—5 alka­lommal 2—2 mázsa mű­trágyaadagolás, esetenként 20—30 milliméter öntöző­vízzel biztosítja a jó ter­mést. Előadása kezdetén azt kér­dezte dr. Túri István tőlem, miért támogatja a konzerv­gyár a korai zöldségtermesz­tést? Elmondtam, hogy 15 évvel ezelőtt Nagykőrösön helybe­vetéssel termelték a paradi­csomot és a gyár csak augusz­tus 15—20 körül tudta a fel­dolgozást megkezdeni. Azóta a palántaneveléses termelés el­terjedt és a konzervgyár jú­lius 25-én megkezdi a paradi­csom feldolgozását és már augusztus első napjaiban napi 40—50 vagon paradicsom van, ami régebben csak szeptember első napjaiban volt. így egy hónappal meghosszabbodott a feldolgozási idény, a termelők több pénzbevételt érnek el holdanként. A zsúfolásig megtelt klub­terem kertész hallgatói sok hasznos tanácsot kaptak dr. Túri Istvántól. Dr. Konrád Zoltán Cétnpnríok ti poznnni vásárra Július nyolcadika és tizen • heíedike között naponta indí- I tar.ak IBUSZ-csoportot a poz- nani nemzetközi vásárra. A társasutazás részvevői az első napon Zsolnán szállnak meg és innen indulnak — Katowi­cén keresztül — Wroclawba. Harmadik napon érkeznek Poznanba, a vásár színhelyére. Három napot töltenek itt. Visszafelé az ősi Krakkóban töltenek két éjszakát, innen utaznak Zakopanéba, ahonnan a kilencedik napon útba ejtve Ötátrafüredet és Besztercebá­nyát — utaznak vissza Buda­pestre. A túra 1950 forint. Külön 677 forint a költőpénz. Ezért 150 cseh koronát és 490 zlotyt kapnak a turisták. Csirkekérdés A poharas zenekar karnagya Debreceni József segédrend­őrt kitüntették. — Ennyit mond az újsághír. Most Hangácson, otthonában beszélgetünk a nagy családdal. A két nagy lány az állami gazdaság dol­gozója. A hét gyermek közül a legkisebbek ikrek. A család­fő az állami gazdaság fejőgu­lyása. A nagy tanyában — ahol la­kása is van — gondozza a rá­bízott állatállományt. Jelenleg csak hat tehén lakja az istái­Kényelmetlen kérdésekről — őszintén Pénteken este érdekes ke­rékasztal beszélgetést rende­zett a TIT a klubban. Az ere­deti címtől eltérően (Meddig magánügy a szerelem) a házas­ságon kívüli és a házasságon belüli emberi és szerelmi kap­csolatokról beszélgettek a résztvevők. Szó került a fele­ség és általában a nő helyze­tére. Beszéltek a teanagerek és az annál idősebb fiatalok életéről és kapcsolatairól. A jó szándékkal indított vi­ta néha nem azt mondatta a felszólalókkal, amit négyszem­közt vagy kisebb nyilvánosság előtt elmondtak volna. De meg­érte az a néhány és nagyon őszinte vélemény és állásfogla­lás, ami az est folyamán el­hangzott. A felvetett kérdésekre nem is lehet röviden válaszolni. Nem, mert nincs egy abszolút mérce, ami mellé lehetne állí­tani az emberi cselekedeteket. De kell erről a kérdéshalmaz­tól beszélni — és őszintén. Vi­tatkozni is lehet és kell róla. Vé?s5 soron, a hallgatóság Számát tekintve, sikeres volt az este. S minőségében is an­nak nevezhető. Megcáfolta azt a hiedelmet, hogy a városban nincs érdeklődés. A témát kell jól választani. lót. Csúcsidőben azonban har­mincra is felmegy a számuk. Ha a szolgálat vagy más ügyes-bajos dolog elszólítja a háztól, nem fáj a feje Debre­ceni Józsefnek. Ott az asz- szony és a család. Debreceni- né nem ijed meg a munkától. A kilenctagú család ellátása nem kis feladat, s a háztáji állatok nevelése is az ő gond­ja. De mivel töltik szabad ide­jüket? Debreceni kitűnően bánik a hegedűvel, a család „.mellé” zenél. Hamarosan füles pohár kerül az asztalra négy kanál­lal — és kész a tánczenekar. A szekrény oldala a dobot he­lyettesíti. Jó így élni — mond­ják. Egy cseppet sem fáradtak, bár a munkából sohasem fogy­nak ki. — bi A gondozó szobájában hő­ség. A szomszéd fülkében a kazán ontja a meleget. A mel­lette levő nagy teremben, több mint háromezer, egy kiló kö­rüli csirke várja a szállítást. A másik oldalon még üres a terem. Éppen meszelik, várják az új állományt. A héten 8 ezer naposcsibe érkezik. A tető repedezett. Azt mond­ják, egy évet még kibír. Javí­tani nem lehet. A terem a 8 Szombaton délelőtt tartotta az Arany János Termelőszö­vetkezet évvégi zárszámadó közgyűlését a művelődésd ház­ban. B. Kiss János elnök (egyben az állami gazdaság igazgató­ja) beszámolójában az elmúlt év eredményeivel és nehézsé­geivel foglalkozott. Többek között beszélt arról, hogy a termelőszövetkezet hozama emelkedett a' tervhez képest. Jobb lett az önköltségszint is. Például 1 mázsa kenyérgabo­nát 182 forintért termelt a termelőszövetkezet és 210 fo­rintért adta el. A takarmány- gabonán mázsánként 72 forint volt a nyereség, a hízott ser­tés mázsáján 300 forint. A jó eredmények mellett vannak hibák is. Egy holdon kilenc mázsa burgonyát ter­meltek, kevesebbet, mint amit elvetettek. Hasonló a helyzet a zöldborsónál is. Nem műve­lik jól. Tréfásan úgy mondta az elnök (de való), hogy előbb a gazt kell lekaszálni a föld­ről, és csak azután lehet hoz­zálátni a burgonya felszedésé­hez. Állattenyésztésünk nem „ütött be” jól. Ebben szerepe volt a száj- és körömfájásnak is. De a gondozók sem úgy ezer csirkének legfeljebb két­hetes koráig lesz megfelelő. Megfontolandó a Petőfi Ter­melőszövetkezet tagjainak kérdése: nem lenne célszerűbb kevesebb csirkét nevelni egy­szerre —, de jobb minőségűt? Azt mondják, a jó csirkének kilenc hét alatt el kell érnie az egy kilót, vagy az annál na­gyobb súlyt. Ha tizenhét hétig tartják, akkor sem gyarapodik sokkal többet. NEM LEHET MINDENKI POSTÁS! — Most már csakugyan ló­hátról beszél az emberrel? — teszem fel tréfásan a kérdést amikor mellettem megállt a ló, s mosolyogva nézett le rám Katona István levélkéz­besítő. — Hol szerezte ezt a kise­lejtezett zabmotort? — Na, na, azért ne sérte­gessük szegényt! A Hunyadi Termelőszövetkezet bocsátot­ta a posta rendelkezésére, amíg ezek a havas idők lehe­tetlenné teszik a tanyavilág bejárását. A gazdaság köz­pontjáig valahogy elkerékpá­nék annyiszor szállni, mert rettenetes magas ez a ló, én meg nagyon kicsire sikerül­tem. Meg aztán félek, hogy otthagy valahol... — No gyerünk padkám — bíztatja „pegazusát” Katona István. Büszkén néz körül a ködös tájon. Búcsúzóul fél­vállról sajnálkozva néz le rám a hóba, vagy inkább hit­vány közlekedési eszközömre — Isi tudja? Hja! Nem lehet mindenki postás! Pláne aki­nek még ilyen nagy lovat ad­tak alája. (fehér) Mit épít a Hunyadi? — Éppen most mentek el a Ceglédi Építőipari Vállalat megbízottai, akik a szerződése­ket aláírták. Még ebben az év­ben megkezdik és befejezik (ígérték!) egy 32 vagonos mag­tár építését, 389 ezer forintos költséggel. Ugyancsak ebben az évben kezdik meg egy 93 férőhelyes tehénistálló építé­sét is, de ezt csak jövőre feje­zik be. Az istálló költségeire — gépesítéssel együtt — 1 millió 66C ezer forintot irányoztunk elő. — Ez az istálló már min­den tekintetben a legmoder­nebb lesz! Kell a hely, mert marhaállományunkat növelni akarja a termelőszövetkezet. — fejezte be Nagy Imre fő­könyvelő a rövid tájékoztatást. rozom, itt nyeregbe szállók, a s' többit a lóra bízom. — Tud lovagolni? — Parasztfiú voltam. Kü- ^ lönben is csak lépésben já- ^ runk. § — Nem fél, hogy elviszi a k ló? — Nem kap ez annyi za- ^ bot kérem! — így „lovasítva” az egész \ területét be tudja járni na- ^ ponta? S — Sajnos, csak a felét. A Pesti út bal oldali részét, S Lencsés-Világos, és Csikvár § dűlőket és Nyárkútrétet az ^ egyik napon járom össze, $ másnap a jobb oldalt, a Szúr- ^ dók, Pocok és Földvár dűlő- ^ két látogatom meg. Ahol le- ^ velet, újságot kell leadni, ott § megállók, a kerítés mellett e nagyot kiáltok. Le sem tud- § I ’'SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSS/SSSSSSSSSSSS/S/SSSSSSS/S* „Tankok“ a konzervgyárban ÖNTÖZZÜNK? Pénteken délelőtt tíz órakor a művelődési ház klubjában dr. Cselőtei László, a mező- gazdasági tudományok dokto­ra, a gödöllői Agrártudományi Egyetem kertészeti tanszéké­nek vezetője az öntözéses zöld­ségtermesztés kérdéseiről tart előadást. MULATUNK MA A MOZIBAN? Lobo, a farkas. Magyar hangbemondásos, színes amerikai film. Korhatár nélkül megtekinthető! Kísérőműsor: 11. Sporthír­adó. Modern Piroska Miau. Bűvös sítalpak. Előadások kezdete: 5 és fél 8 órakor. Harminc műszerész kellene... 1967-ben elkészül az Irodagéptechnikai Vállalat új telepe Az országban körülbelül 10 milliárd forint értékű iroda­gép van üzemiben. Javításuk, karbantartásuk csak félig van biztosítva, szakemberhiány miatt Ezért is épül új telepe az Irodagéptechnikai Vállalatnak a tormási új városrészben, amelyet 1967. július elsején adnak át. A cél az. hogy a két­százötven embert foglalkoztató új üzemet helybeli vagy a kör­nyékről bejáró műszerészek­kel töltsék meg. A műszerésztanuló-felvétel ^ középiskolai érettségihez van ^ kötve. Az érettségi vizsga ^ után kétéves elméleti és gya- ^ korlati képzést kapnak a ta-§ nulók, s a tanulmányi élőmé- ^ neteltől függően ösztöndíjat. § A szakmunkás vizsga letétele ^ után fél évig órabérben, a fél- ^ év letelte után teljesítmény- bérben dolgoznak. Harminc tanuló jelentkező- ^ sét várják. Foto: Gábor

Next

/
Thumbnails
Contents