Pest Megyei Hirlap, 1966. február (10. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-18 / 41. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA X. KV»rt>: VASI. 41. SZÁM 1966. FEBRUÁR 18., PENTEK FMSZ- ES MEK- TÁJÉKOZTATÓ A YB-N Tegnap ülést tartott a vá­rosi tanács végrehajtó bizott­sága, megtárgyalva a város kereskedelmi hálózatának rendezési tervét. Javaslatot tettek a KÖFA-ból meg­valósítandó feladatok terve­zetének összeállítására a III. ötéves tervben. Molnár László, az fmsz el­nöke tájékoztatta a tagokat a földművesszövetkezet munká­járól, a MÉK munkájáról pe­dig Antal Dániel telepve­zető adott ismertetést. Gyümölcs a nagyüzemekben Ma délután 2 órakor, a mű­velődési ház földszinti klub­termében Nyújtó Ferenc, a Duna—Tisza-közi Mezőgazda- sági Kísérleti Intézet osztály- vezetője a nagyüzemek gyü­mölcstermesztéséről tart elő­adást. 87 év — 11000 forint A 87 éves Balatoni Mihályné, a Dózsa Termelőszövetkezet tagja. 1965-ben 11 ezer 400 forintot kapott kézhez, s az idén is első volt a vállalásban, munkatársával, Halápi Máriával. A felvételen éppen a termelőszövetkezet nőta­nácsának ajándékát veszi át az egészséges, mindig bizako­dó 87 éves asszony Foto: Papp A Rákóczi Termelőszövet­kezet zárszámadásának meg­kezdése előtt az alapszervezet párttitkára néhány jól dolgozó embert mutatott be, akikkel érdemes egy pár szót váltani. Megérdemlik a nyilvánossá­got. Kézimunka-dé’utánok az alszegi klubban A titkárt vagy a szervezet ? Egy KISZ-titkár mondta a minap. — Engem egyenlővé tesznek a KISZ-szel. Nem egyedülálló eset. Má­sutt is előfordul, hogy a tit­kár személyét érzik a szerve­zetnek. Miért? Magyarázata van, s miután ez főként a jól mű­ködő szervezeteknél fordul elő, a magyarázat elég kézen­fekvő. Itt ugyanis a titkár dolgozik, vagy ahogy a tagok mondják, „nyüzsög”. A nyüzs­gésével magára vonja a fi­gyelmet Ha emellett már kér is, vagy uram bocsá’ követel, hamar elhangzik a kijelentés: a titkár már megint nem fér a bőrében. Pedig egyébről sincs szó, mint arról, hogy eredményt szeretne elérni. S néha köny- nyebb valamit magának meg­csinálni, mint unos-untalan Nagy György fejős gulyás 1963 óta végzi ezt a munkát a gazdaságban. 16 tehenet fej. Amikor ráér, belesegít a fele­sége is. Havonta a fizetésének 60 százalékát mindig megkap­ta. Most, a zárszámadás után, a még járó pénzzel együtt 28 ezer forintot keresett. Nagy Györgyék fiatalok. Két kisgyermekük van. A vál­lalt két és fél hold kukorica és az ezer négyszögöl cukorrépa megmunkálásának nagy részét az asszony végzi el. Kiviszi nyáron a földekre a két kis­gyereket is. (A földön az ura a besegítő.) — Boldogulnak? — Kérdem a fiatal Nagy Györgyöt. — Szegényen kerültünk ösz- sze a feleségemmel. De meg­fogtuk a munkát. Mindig ösz- szedolgoztunk. Sok mindent szereztünk már a munkával, amire a háztartásban szüksé­günk volt. Az idén ennyi vál­lalást megint teszünk. Az én keresetem mellett a vállalás­sal az asszony is szépen ke­resett. A párttitkár szerint az év minden napját ledolgozta Nagy György. Szerény ember, de fegyelmezett. fehér. Almok ? Kívánságok! r A múzeumkert hatalmas kőrisfái, mit sem gondolva álldogálnak, lassan már év­századok óta hallgatagon. Nem is sejtik, hogy mifélén törik az emberek fejüket Többen foglalkoznak azzal a gondolat­tal, hogy a tudományoknak és művészeteknek is méltó hajlékot kellene már építeni. Vannak a városnak tudomá­nyos intézményei, melyek a népművelést is szolgálják. Ezek a múzeumai. Ha a vá­ros levéltára is visszakerül, akkor bővül tudományos in­tézményeinek száma. Kilátás van arra, hogy a ceglédi já­rás községeinek és magának Ceglédnek a levéltárát is itt helyeznék el: A városban je­lentős tudományos értékű könyvanyag van, melynek az elhelyezése gond. Nincs Kő­rösön a kiállítások számára" elegendő terem. A művésze­teknek is helyre van szüksé­ge. noszogatni a többieket, a töb­bi tisztségviselőket. Pedig azt kell elérni, hogy a szervező titkár, kultúr- és sportfelelős, s mindazok, kiknek feladataik vannak (s azt vállalták is) — dolgozzanak. „Nyüzsögjenek” ők is. Mert a KISZ nem a titká­rával egyenlő. A KISZ a KISZ-szel kell, hogy egyenlő legyen. MIT LÁTUNK MA A MOZIBAN? Szamurájhűség. Hét nemze­dék véres naplója. Japán filmdráma. Szélesvásznú. Csak 18 éven felülieknek! Kísérőműsor: Szeretem az állatot. Előadás kezdete: 5 és fél 8 órakor. Süllyed az úttest a Kossuth Lajos utcában, ezért több helyen el kellett zár­ni a forgalom elől Foto: Papp DŐLNEK A HAZAK Sok kárt okoz a talajvíz A sok csapadék miatt fel­szaporodott talajvíz a város belterületén is nagy kárt okoz. A városi tanács műszaki osz­tályára naponta több bejelen­tés érkezik, hogy itt is, ott is összeomlott, vagy dűledezik egy-egy rosszul alapozott vá­lyog- vagy sárfalú ház, a leg­több az I. és II. kerületben. A műszaki osztály állandó ké­szenlétben van, s minden le­hetőt megtesz, hogy a házösz- szeomlások szerencsétlenséget ne okozzanak. A talajvízveszélyről beszél­gettünk Csendes Ferenccel, a műszaki osztály vezetőjével. — 1940-ben volt utoljára ilyen magasszintű a talaj­víz — mondotta, s akkor utcák és házsorok állottak víz alatt. Ab­ban az időben ugyanis nem voltak karbantartva a Kőrös­ér, a Kürti, a Kárpát és a Csipvári és más utcai árkok, most azon­ban a rendben tartott csator­nák biztosítják a víz levezeté­sét. A házösszeomlások és megrongálódások abból kelet­keznek, hogy a nem szigetelt épületek falába felszívódik a sok talajvíz. A talajvíz mostani magas szintjére jellemző, hogy a pin­cékben ott is felszökött a víz, ahol eddig sohasem volt, pél­dául a temetőoldali és a sár- gagödörparti házakban. — Még nagyobb bajok vannak a külterületeken. Több földút járhatatlan, sok tanyaépület és sok vetés víz alatt áll. A talajvíz pusztítását sú­lyosbítja, hogy az elmúlt esz­tendőkben sok árkot elszán­tottak, s az új vizlevezetések még nem épültek ki. Az álla­mi gazdaság és termelőszövet­kezetek igyekeznek a vizek le­folyását elősegítem. (kopa) Ha két fiatal összekerül rek súlyos sérülé­sét vagy halálát? Nem túlzás ez. A baj a pillanat tört része alatt törté­nik, s nem lehet kiszámítani. Ki­sütött á nap, már­ciusi meleget csal a februárba, so­kan elővették a kerékpárt. Tegnap a főtéren egy kis­mamára rádudált egy autó, ő leug­rott, s fél kézzel a kormányt fogta másikkal az elő­re dűlő kisfiát. Öt nem hagyta el a lélekjelenléte. De csak ezen múlott a baleset... Nem felelőtlen­ség ez? De az. Já- i ték az élettel. vizes utca kövén, s már megtörtént a szerencsétlen­ség. Sokan mondják, nem történhet semmi, tíz éve ke­rékpározom s még egyszer sem estem el... De hol a biztosíték, hogy a tizenegye­dik évben nem esik-e s nem tö­ri-e össze magát és a kis utasát a csomagtartóban? Ki meri lelkére venni egy Ids gye­Peregnek a ke­rekek, egymásba olvadnak a küllők. Aztán hirtelen fékcsikorgás, a fiatalasszony le­ugrik a kerékpár­ról, s a baba nya­kig bugyolálva a földre zuhan ... Az eset nem történt meg. De megtörténhetne nap mint nap. A lehetőség, a ka­tasztrófa lehetősé­ge ott leselkedik minden csomag­tartóra kötözött kisszék körül. A rácsos fonatú szé­kekben kuporog­nak, vagy feküsz- nek tehetetlenül a gyerekek. Egy fé­kezés, vagy meg­csúszik a gumi a lyett több, mint másfél mil­liót szállított Nagykőrös és 142 százalékos teljesítést ért el. Változatlan a körösiek el­sőbbsége a burgonyában és a tej szállításban. Tejből ti- zenkilencezer hektoliter he­lyett 20 ezer 414 hektolitert értékesített Nagykőrös. A két szomszéd város me­zőgazdasági üzemeinek ve­télkedését csak a járási ta­nács felvásárló csoportjának jelentésében jegyzik, hivata­los verseny nincs. 1965-ben mindkét város lényegesen túlteljesítette a felvásárlás forint tervét. Ceg­léd a 38 millió 208 ezer fo­rintos tervet 42 millió 272 ezer 600 forintra teljesítette és ezzel 110,6 százalékot ért el. Nagykőrös a 22 millió 914 ezer 800 forint helyett 24 mil­lió 288 ezer 400 forintot ért el és ilyenformán az évi tel­jesítés 106 százalék. Cegléd a kenyérgabona­szállításban 134,3 százalékot ért el. Nagykőrös teljesítése szintén megbecsülendő, hi­szen 109,2 százalék. Mindkét városnál nagy a lemaradás a napraforgó ter­melésben. A sertés értékesí­tésben még mindig Cegléd tartja az első helyet. Helyet cserélt a versenyben a két város a vágómarha ér­tékesítésben. Ebben első Nagykőrös, mert a 900 dara­bos tervet 916 darabra tudta teljesíteni. Az első helyet tartja Nagy­kőrös a baromfiszállításban, s a tojás értékesítésben is, lé­nyegesen maga mögött hagy­va versenytársát. Az egymil­lió százezer darab tojás he­A két „szomszédvár“ versenye Cegléd kontra Nagykőrös Kérdezhetné valaki, hogy miféle gondolat ez, hiszen a művelődési intézményeknek jut hely Nagykőrösön. Való­ban igaz, de nincs elegendő hely! Minden kinőtt a bőré­ből. Elhelyezési gondokkal küzd már valamennyi intéz­mény. A művelődési ház már kicsi — még a népművelési célokra is. Nem a szórakozás, hanem a tudományok, a művészetek keresnek helyet. Szó van ar­ról, hogy felépül a múzeum hiányzó darabja, valamelyik ötéves terv során. A nagykő­rösiek sem kívánnak felesle­ges dolgot, ha ők is igényel­nek egy korszerű levéltár­épületet, ahol a tudományos könyvtár is helyet találna. Nem volna lehetetlen kíván­ság, ha tervbe vennék egy olyan épület építését, ahol a tudomány, a művészet talál­na otthont. Kiállítások részére, korsze­rű formában, elegendő térség állna ott rendelkezésre. Eze­két az épületeket a múzeum­tól a Cifrakertig lehetne elhe­lyezni. A kis községek is ren­delkeznek korszerű művelődé­si házzal. Mi is álmodhatunk a tudományok és művészetek számára megfelelő épületek­ről. Távlatok, talán álmok — de mennyi álomnak vélt el­képzelés vált már valóra! Ta­lán ezek már nem is álmok, hanem kívánságok, és közel van az az idő, amikor köve­teléssé válnak. Dr. Balanyi Béla termelőszövetkezet asszony- és leánytagjai ezeken a dél­utánokon kötéssel, horgolás­sal és más kézimunkákkal ismerkednek meg. Vannak idősebb asszonyok, akik pár hete tanulták meg és már boldogan kötik szeretteiknek a pulóvert k. A Szabadság Termel oszo- vetkezet, a nőtanács és a Vöröskereszt szervezete a téli hónapokban minden szerdán kézimunka- és varródélutánt tart az alszegi klubhelyi­ségben. Ezek 1 a kedves és hasz­nos összejövetelek szép ér­deklődés mellett folynak. A — Személyesen beszéltünk a vezetőkkel — hiába. Majd határozott hangú felhívást írtunk, amiből az sem hiány­zott, hogy a termelőszövet­kezetnek igen fontos érde­ke a gépek időben való meg­javítása. Az eredmény az, hogy még mindig késik a gé­pek beszállítása. Minden igyekezetünk ellenére akad­nak lehangoló példák. Az egyik termelőszövetkezet több­szöri felszólításra — jól je­gyezzük meg az időpontot — december helyett február 7-én hozta be az erőgépet. Néhány héttel a tavaszi szem­le előtt. Egy szóval sem ta­gadták azt, hogy megpróbál­koztak a házi javítással, de nem sok eredménnyel. Al­katrész hiányában nem bol­dogultak — és néhány nap­pal ezelőtt reménytelen ál­lapotban vettük át javítás­ra a gépet. — Hasonló volt az eset egy másik közös gazdasággal. Ne­kiláttak az MTZ kijavításá­nak. Az indítómotort ugyan szétszedték, de alkatrész híján még össze sem rakták, hanem darabok­ban szállították be hoz­zánk. — Ez eddig két gép! — mondotta Bimbó János. — Lehet, hogy holnap befut a harmadik, egy hét múlva a negyedik, talán a tavaszi gépszemle előestéjén az ötö­dik. Mégis teljes lesz a lét­szám. A gépjavító állomásnak nyolc termelőszövetkezettel van teljes műszaki kiszol­gálásra szóló szerződése. En­nek alapján az üzem szak­emberei a múlt év decem­berében gondos felmérést vé­geztek az egyes termelőszö­vetkezetekben, megállapítva a fő- és folyó javításra váró erőgépek számát. — Negyven gép javítását terveztük január, február hónapokra — mondotta Bimbó János, a gépjavító állomás főműveze­tője. — Ennek megfelelően állítottuk be a műhelymun­kásokat, szereztük be a ja­vításokhoz szükséges anya­gokat, alkatrészeket. Eddig huszonnyolc erőgép javítását fejeztük be és ezek a gé­pek átvételre készen áll­nak. További hét gép van a műhelyekben és azok a tavaszi gépszemlére feltét­lenül átvehetők. — Ez eddig harmincöt gép. Valami nem stimmel. És nemcsak én, hanem való­színűleg lapunk olvasói is felteszik a jogos kérdést. Mi­után negyven gépet tervez­tek és harmincöt került ki­javításra, vajon öt gép hol van? • • Ot gép eltűnt? Elkés\e szállítják be javításra a gépeket a közös gazdaságok

Next

/
Thumbnails
Contents