Pest Megyei Hirlap, 1966. február (10. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-17 / 40. szám

Foto: Papp ■ területén egy úi fürdőmedence építésének földmunkálata. — Erre a földmunkára a KlSZ-bizottságon keresztül társadalmi munkát is szer- i veznek. Az új medence hu­szonötször 25 méter területű *5 lesz, a „divat' szerint kissé \ ovális alakban kiképezve. A ^ gyermek medence után illesz­kedik majd bele a sorba. ^ (öreg, gyermek, s az új me- i dence). Érdekessége lesz, hogy be- !§ tűiről a medencében körös- ^ körül cementpad fut körül §— (mint az öregek medencé- ^ jében). Ahol kényelmesen el ^ lehet majd üldögélni. ^ Két leendő kellemes tu- S lajdonságáról is beszámolha- í tunk. Az 1 méteres egyenlő \ vízmélységről. És a naponta § cserélt friss termálvízről. Itt | aztán mindenki, aki hadilá- ^ bon áll az úszással — kedvé- i re lubickolhat belefulladás I veszélye nélkül! > A nagy medencét aztán 5 birtokba vehetik az úszók és í a játékos delfinek. Ezek úgy- $ sem bírják a lustító meleg vi- ^ zet. § Az új medence a strand- ^ nyitásra készen várja a ven­6 dégeket és mindez 220 ezer § forintba kerül, melyet a vá- ^ rosi tanács a községfejlesziési | alapból utalt ki. (fehér) I mit Utunk ma a moziban? § Szamurájhűség. Hét nem- ^ zedék véres naplója. Japán ^ filmdráma. Szélesvásznú. Csak ^ 18 éven felülieknek! ^ Kísérőműsor: Szeretem az 5 állatot. ^ Előadás kezdete: 5 és fél 8 ) órakor. x--------­% Köszönetét mondunk mindazon s testvéreknek, rokonoknak, ismerö- s söknek kik szeretett felejthetet- ^ len édesanyánk, nagyanyánk, özv. § Székely Lászlóné temetésén meg- i jelentek, sírjára koszorút és virá- S got helyeztek, ezzel fájdalmunkon ^ enyhíteni igyekeztek. A gyászoló család Birkózás Szolnokon rendezték a kele­ti terület birkózó válogató ver- isenyét. 17 sportegyesület 124 birkó­zója vetélkedett egymással. Nagyszerű küzdelmet láthatott a kisszámú szolnoki drukker közönség. A nagykőrösi birkózógárda kiemelkedően szerepelt az ösz- szesített pontversenyben nyolc l. hellyel, két második, és 2 harmadik hellyel, 48 ponttal megérdemelten jutott az élre. Egyénileg a körösiek a kö­vetkező eredményeket érték el. 1950-es korcsoport: 48 kg I. Mohácsi József, 53 kg I. Szabó Attila, 62 kg I. Mészáros And­rás, nehézsúly III. Tál Ferenc, 1949-es korcsoport: 74 kg l. Susán Balázs, nehézsúly... II. Szigeti Sándor, 1948-as korcsoport: 53 kg I. Sárosi Tibor, 53 kg (szabadfo­gási Hl- Szigetvári Dénes, 56 kg, II. Szijj István, 59 kg l. Tóthpál László, 66 kg I. Ko­vács László, 74 kg I. Ronkó Sándor. A területi versenyen első helyezést elért versenyzők in­dulhatnak az országos váloga­tón. Ezekből a versenyzőkből kerülnek ki a magyar ifjúsági válogatott tagjai. Reméljük, hogy a nagykőrösi versenyzők helyet kapnak az ifjúsági vá­logatottban. Vasárnap február 20-án a legifjabb birkózók 11—14 éves korig az abonyj mérkőzésen mérik össze erejüket ezen a versenyen készülnek fel az út­törőolimpiára. ASZTALITENISZ Férfi—női megyei bajnokság Kinizsi—Aszódi Vasas 20:0 Hrvola, Erdey, Kőházi, Horváth 4—4 győzelem. Az Erdey, Kőházi és a Hrvola, Horváth páros 2—2 győze­lem. Kinizsi—Aszódi Vasas 10:0. Papp, Janovics, Vas—And­rási 3—3 győzelem és győ­zött a Papp, Janovics pá­ros. Vétel: csak antennával 1700 készülék van a városban Legyen a neve: „Lecsós Híradó" Lapot indítanak a diákok X. ÉVFOLYAM, 40. SZÁM 196«. FEBKLAK 17., CSulOBTOK 75 éves a „pipagyár" 32 milliós terv — A megrendelők: finn, svéd és angol cégek 1966. június 1-én lesz 15 esztendeje, hogy megkezdte működését a Kecském éti ut­cában a városi tanács kezde­ményezésére a faáru- és do­hány zócikk-gyártó vállalat, melyet röviden „pipagyár” néven ismert meg a város, s mondhatni az ország és szá­mos külföldi. 1951-ben Szentpéleri Imre asztalosmester vezetése alatt, 18 dolgozóval indult meg a munka a műemléknek nyilvá­nított öreg épületben. Szath- máry Imre esztergályos, itt­hon és külföldön is ismert aranykoszorús pipa- és ciga- rettaszipka-gyártó mester be­kapcsolódása folytán, a mun­kakör jelentős részét a pipák, szipkák és egyéb dohányzó­cikkek készítése képezte, emellett húsvágódeszkákat s egyéb háztartási és műszaki faárukat készítettek. Még az első esztendőben Kovács László igazgató sze­mélyében egy tetterős fiatal szakembert állítottak a válla­lat élére, aki a pipagyárat a fejlődés útjára vezette. Be­szédes bizonyság erre, hogy 15 év alatt 18-ról 400-ra nőtt a vállalat dolgozói­nak száma, az 1951. évi 400 ezer forinttal szem­ben, az éves terv 1966- ban már 32 millió forint, az elmúlt évben 500 vagon faanyagot dolgoztak fel, 15 év alatt a gyárhoz kapcsolt Ta- nárky-kertet is benőtték a vállalat műhelyei és raktárai, sőt az elmúlt években láda­gyártásra, a megszűnt tégla­A jegyzetfüzetből Harmincesztendős özvegy­ség után Berci bácsi újra ráadta a fejét a házasodásra. Juli nénivel szabálysze­rűen beiratkoztak. Az anya­könyvvezetővel megegyeztek abban, hogy szombaton ki­lenc órakor lesz az esküvő. Akkor még csendes a hivatal. Pénteken délelőtt az öreg újságárus lassan beóvakodott az anyakönyvi hivatalba. Szépen bevárta, amíg a tiszt­viselő befejezi a dolgát. Le­teszi a tollat és kérdően emeli rá a tekintetét. — Csak azért jöttem, ké­rem szépen, hogy megkér­dezzem, nem lehetne nél­külem megtartani az eskü­vőt. Tetszik tudni, van nyolc­van előfizetőm, naponta is megvásárolják vagy százan az újságot. Arra gondoltam, hogy ezeknek a jó szándékú embereknek mégis csak va­lahogy meg kellene kapni a friss újságot. gyár telepét is igénybe vette. Bútor és ládagyártásra 1953-ban rendezkedtek be. Ma már országszerte ismert és keresett a 10 darabból álló „Nagykőrös” nevű kombinált lakó- és hálószo­baberendezés, melyből a múlt évben 600 garnitúra ké­szült el, és 11 ezer 800 forin­tos áron hozták forgalomba, úgyszintén a 3 ajtós „Nagy­kőrös” szekrény, melyből 1800 darabot csináltak és ad­tak el, 2470 forintos árban. Most az eddigi észrevételek és tapasztalatok alapján újabb tervezések folynak, s a javí­tott típusok az év második felében már gyártásra is ke­rülnek. A ládagyártás 12 millió fo­rintos keretben folyik, 60 szá­zalékban nyugati exportra: Itt gyártják a két Német­országba szállított bizon háncsládákat és a Görögor­szágnak exportált szőlősládá­kat. A vállalat munkájának most is jelentős részét te­szi ki a pipa, cigaretta­szipka és egyéb dohány- zócikk-gyártás, melyekből több száz' féle vál­tozatot készítenek, a finn, svéd, angol és holland meg­rendelők részére. Különösen jó vevők a hollandok, akik már többször személyesen is eljöttek a megrendelni kí­vánt dohányzócikkek kivá­lasztására. Főleg a különféle fapipák iránti külföldi keres­let állandóan növekszik, külö­nösen az 1960. évi londoni or­voskongresszus óta, mely azt állapította meg, hogy a rák­betegség okozása tekintetében a pipával történő dohányzás kevésbé veszélyes. A pipagyár első dolgozói közül most is többen ott van­nak a vállalatnál, köztük P. Nagy Ambrus asztalos, főmű­vezető, Karai Ambrusáé köny­velő, s Szathmáry Imre esz­tergályosmester, aki bár már nyugdíjas, de azért minden nap bejár. Most a vállalat a 15 éves jubileum megünneplésére ké­szül. Jubileumi munkaver­senyt indítanak, s június ele­jén ünnepség keretében ki­tüntetik azokat, akik a ma már országos jelentőségű vál­lalatot megalapozták. (kopa) Örömhír az úszni nem tudóknak Kovács Ambrus, a Község­gazdálkodási Vállalat igazga­tójától hallottuk. — Február 14-én hétfőn megkezdődik a strandfürdő fSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSAl Szalagavató a gimnáziumban A SZÉP KIEJTÉS VERSENYE A minap rendezték az élel­miszeripari szakközépiskolá­sok szép kiejtési versenyét. Prózát olvastak fel a ver­senyzők. „Sajnos, a megyei verse­nyen nem vehetünk részt, mert nem volt elég időnk a felkészülésre” — sajnálko­zik a felelős. Ezért csak házi versenyt rendeztek. Ennek is sikere volt — és haszna is. Az igazgató irodájában ta­lálom. Az íróasztalon füzet, benne egy függvény képe. Az élelmiszeresek KISZ-titkára éppen tanul. S közben fejét töri... valami, ami nem ré­gen született meg egy diák­tanácsi gyűlésen. — Miről is van hát szó? — Egy iskolai újságról. Az ifjúsági magazin méretében 4—6 oldalon jelenne meg ha­vonként. — Hol tartanak a szerve­zésben? — Anyagot gyűjtünk. A vá­rosi KISZ-bizottság azt ígér­te, ha egy lapszámra való anyagunk — nívós anyagunk — összegyűlik, ők kieszközlik az engedélyeket. — Távolabbi elképzeléseik vannak? — Vannak bizony. Ha ná­lunk sikere lesz, meg tudjuk oldani, akkor szeretnénk még nagyobb fába vágni a fejszét. Egy közös lapot indítani a Szaporodnak az antennák a tetőkön. A csodagép hozzá tartozik az életünkhöz. Részt követel a családban s néha központi helyet foglal el — körötte forog a világ. A tele­vízió és rádió mindennapos. — Száz előfizetővel kezdtük, ma 1700 televíziókészülék van a városban. A nyilvántar­tott rádiók száma 5650. De ennél több van, hiszen egy háztartáson belül csak egy készülék után kell előfizetői díjat fizetni, és sok helyen két, sőt három rádió is van — mondja Nánási Sándor, a postahivatal vezetője. — Van még vezetékes rá­dió? — Elvétve. Ötszázkettőt tar­tunk nyilván. Ebben az ötéves tervben le fogjuk őket szerel­ni. Halálra vannak ítélve. — Orvhallgatókkal és -né­zőkkel nem találkoztak? — Volt hozzájuk is szeren­csénk. Ezerkilencszázhatvan- ban mi hívtuk ki a központ zavarvizsgáló csoportját. Ak­kor több mint háromszáz „ügyfelet” adtunk át a sza­bálysértési hatóságnak. Három éve volt a legutóbbi ellenőrzés, akkor 100 körüli volt az orvhallgatók száma. — Kik derítik fel őket? — Főként a kézbesítők. Anyagilag is érdekelve van­nak benne, jutalmat kapnak érte. — S az orvnézők? — Elenyésző lehet a szá­muk. Ugyanis minálunk a tv-t csak tetőantennával lehet jól fogni. Szerintem egy sincs... mondta Nánási Sándor. (b. h.) testvér iskolákkal. Ezért az el­ső példányokat el fogjuk kül­deni a testvér iskoláknak. — Hol fogják nyomni ft lapot? — A konzervgyár nyomdá­jának a segítségét szeretnénk megnyerni, ök vállalnák is 150 példány nyomását havon­ta. — A kéziratok gépelését valahogy majd megoldjuk. Be­vonjuk a lányokat is. Közülük többen jól gépelnek. A dolog technikai részét a szándékunk és akaratunk majd megoldja. S bízunk abban, hogy segítsé­get kapunk. — Mikorra tervezik a lap első példányának megjele­nését? — Május elsejére. Addig még van két és fél hónap. Ez elegendő ahhoz hogy össze- gyűjtsük a lap anyagát. — Minden ami bennünket érdekel helyt kapna benne. A diákélet minden területe. Az iskola és kollégium esemé­nyei, a diákhumor, sport és kultúra. — A lelkesedés megvan. A tervek is. Segítséget is ka­punk. Mi kell még? — kér­dezi Szendrei József KISZ- títkár? — Egy tiszteletpéldány május 1-én a Híradónak. (bányász) 30 nap a zárkában Közveszélyes munkakerülésért került a szabálysértési hatóság elé az erőteljes fiatalember Előadás a nemzetközi helyzetről Hétfőn este a pártbizottság tanácstermében Kristóf Ist­ván, a város országgyűlési képviselője, a Magyar—Szov­jet Baráti Társaság főtit­kára aktuális külpolitikai kérdésekről és a nemzetközi helyzetről tartott előadást pedagógusoknak, orvosoknak, jogászoknak. Rövid hír: Tóth Ferencet (Örkényi u. 46.) a rendőrka­pitányság szabálysértési elő­adója közveszélyes munka­kerülésért harmincnapi elzá­rásra bírságolta. És most nézzük meg, hogy mi van vajon a rövid hír mögött? Az erőteljes, huszonhét éves, magányos fiatalember 1965 februárjában önkénye­sen elhagyta munkahelyét, a Bács megyei Építőipari Vál­lalatot. Nehéz lenne megál­lapítani, hogy augusztus de­rekáig mit csinált, ő azt állítja, hogy alkalmi mun­kából tartotta fenn magát Augusztus közepén a Sza­badság Termelőszövetkezet­nél vette fel a munkát. Há­rom és fél hónapon keresz­tül tartott a próbaidő. Azt csak a termelőszövetkezet ve­zetősége tudná pontosan meg­mondani, hogy Tóth Ferenc miképpen dolgozott. Az bi­zonyos, hogy a próbaidő el­teltével a közös gazdaság közgyűlése nem vette fel a fiatalembert tagjai közé. Novp"'''0'- 14 óta Tóth Ferenc csavarog. Munkahe­lye, bejelentett szállása nincs. Ismerőseit zaklatja egy kis meleg ételért, éjszakáit a vasútállomás várótermében tölti és bármilyen furcsán hangzik, nem átallott beállí­tani a városi tanács illeté­kes osztályára szociális se­gélyért. — Tóth Ferenc büntetlen előéletű fiatalember — mon­dotta a rendőrkapitányság szabálysértési előadója — mégis keményen meg kellett bírságolni. A harmincnapi elzárást figyelmeztetésnek szántam arra, hogy nem ve­zet jóra az az út, amelyen halad. — Azóta a harminc napot letöltötte. Szabadulása után nálam jelentkezett. Igyekez­tem megfelelő tanácsokkal ellátni, és örömmel veszem tudomásul, hogy a jelek szerint jó útra tért. Leg­alább is arra vall, hogy a munkaerőhivatalnál jelentke­zett azzal, hogy nagyon sze­retne sürgősen elhelyezked­ni. Minden kezdet nehéz — Nem gondolod, hogy előbb be kellene mutatkozni neki? GaáZ karikatúrája s p o r t Nagykőrösi siker a területi válogatón

Next

/
Thumbnails
Contents