Pest Megyei Hirlap, 1966. február (10. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-13 / 37. szám

III. ÉVFOLYAM, 13. SZÄM 1966. FEBRUAR 13., VASÁRNAP ADATOK A TÖRTÉNELEMBŐL 1944. november 12-én az Igaz Szó aznapi számában megjelent Gábor Andor cikke Magyar körkép címmel, amelyben beszámolt a Sorok­sár körüli hadiállapotról és a magyar rádió titokban való el- költöztetéséről. Az előző na­pon Szegeden már a felszaba­dulás jegyében rendezték meg az első hangversenyt a Városi Színházban, ahol a szovjet hadsereg zeneegyüttese lépett fel Budniczkij vezetésével. De a főváros körül még az ágyúk diktálták a tempót, gépfegy­verritmusra hullottak el civi­lek, katonák egyaránt. November 12-én jelent meg a KIMSZ lapjának első száma, a Szabad Ifjúmunkás, és ugyanez a nap hozta meg a felszabadulást Tápiógyörgye, Tápiószele és Farmos közsé­geknek. November 13-án Tá- piószentmárton és Tápióbicske is szabad. A nyilaskormány — a biztos vég tudatában — megállapo­dást köt a német fasiszta kor­mánnyal a magyarországi ja­vak (élelem, műkincsek, gyá­rak stb.) Németországba törté­nő kiszállítására. November 14-én már Nagy- káta, Szentmártonkáta, Tápió- ság alatt dörögnek a fegyverek, s még aznap ezek a községek fel is szabadulnak. 1944. no­vember 15-én Tóalmás, Tápió- szecső, Kóka is — az nagykátai járás — szabad. ★ 1945-ben Tápiószelén mű­vésztelep létesült Viczián Ist­ván tizenegy szobás épületé­ben, illetve az ehhez tartozó tíz hold belsőségen. ★ í A járás területén mindjárt a felszabadulás után megindult az építőmunka, a II. világhá­ború által okozott károk fel­számolása. Az alkotó tevé­kenység, a lázas újjáépítés a lakosság igazi hazaszeretetét tükrözte, s ebben a munkában kiváló szerep jutott az ifjúság­nak. szabadulás első perceiben megindította a malmot, hogy a lakosságnak legyen kenyere — Fodor Béla és Illés Menyhért szemtanúk beszámolója sze­rint. ★ Szentmártonkátán a földosz­tás 367 új gazdának adott föl­det. A 3 éves tervben részt egész vett a közséS lakossága az is- I J kolabővítés, kultúrterem, ál­latorvosi lakás, malom, hidak építése, illetve a villamosítás munkájában. Molnár Bertalan (Folytatjuk) OROKOS NAPIREND: AZ IFJÚSÁGVÉDELEM Naponta hallani emberte­len szülők és gyermekeik viszonyáról olyan története­ket, amelyek a legmélyebb felháborodást váltják ki az emberből. Fiatal leányanya idősebb férfitől szül gyer­meket, minden lehetőséget megragad, hogy megszabadul­jon gyermekétől. Második házasságban élő szülők min­den emberi érzés nélkül kí­nozzák az első házasságuk­ból született gyermeket. Egyesek megvesztegetéssel,. le­itatással nemi erőszakot kö­vetnek el kiskorúakon. Leg­gyakoribb veszélyeztetés az iszákos, alkoholista szülői magatartás. Az említett néhány példa is mutatja, hogy mennyire fontos feladat a veszé­lyeztetett gyerekek intéz­ményes védelme. — Hogyan oszlik meg az ifjúságvédelmi munka — kér­dezzük dr. Simon Mihály já­rási gyámügyi előadótól. Megtörtént a földosztás. A járásban felosztott birtokok: Tóalmás — gróf Andrássy Manó 872 kh Tápiószentmárton — Blaskovich Aladár 5478 kh Tápiószentmárton — dr. Éber Antal 2368 kh Farmos — dr. Györgyey Adolf 1468 kh Tápiószele — dr. Györgyey Lajos 1111 kh Tápiószecsö — Hevesi testvérek 2464 kh | Farmos — báró Prónay Dezső 1028 kh Egreskáta — Keglevich Gábor 1000 kh Kóka — gróf Pálfy Sándor utódai 1751 kh Tóalmás — báró Prónay György 1429 kh Tápiógyörgye — báró Prónay Dezső 1398 kh Tápióság — gróf Szirmay Sándor 1364 kh Szentmártonkáta — báró Wildburg-Walter György 759 kh 1948-ban Lipták Emil volt a párttag fogadta a Vörös Had- szentmártonkátai községi ma- sereget, A Tanácsköztársaság lom bérlője. Ö 1931-ben tagja buk'ásá után baloldali nézetéi1 volt az illegális Föld és Sza- miatt bebörtönözték. A nyila- badság Pártjának, a felszaba- sok alatt szökött katonáknak duláskor mint kommunista biztosított menedéket. A fel­Kézimunkaszakkor Tápiószcntmártonban Hímezni tanulnak a lányok Várallyai Béláné vezetésével védőnő lenni r Sikerek - edző nélkül Miért nem kedvelt sportág nyáron is az asztalitenisz ? Anyagi nehézségek Tápiéságon A tápi ósági sportkör el­múlt kétévi munkájáról szá­molt be Laczkó Sándor, a sportkör elnöke a község sportolói, sportbarátai előtt. A vezetőség munkáját úgy értékelte, hogy helyes úton járnak: az MSZMP kong­resszusán megszabott, sport­ra is érvényes irányelvek szellemében dolgoznak. < Politikailag, erkölcsileg sportemberhez méltó ta­gokat igyekezett nevelni a sportkör. Szinte minden járási verse­nyen képviselték magukat a ságiak, s mind az eredmé­nyek, mind a sportszerűség terén az elsők között szere­peltek. A jó munka különö­sen a labdarúgó-szakosz­tálynál látszott meg, meg­nyerték a járási labdarúgó­bajnokságot. Tovább szólva a labdarú­gásról, elmondotta, hogy két év alatt negyven versenyző szerepelt aktívan. Jelenleg huszonöt minősítési könyv­vel ellátott igazolt verseny­zőjük van. Feladatuk ezen a téren: • minél több ifjúsági játé­kost neveljenek, hogy biz­tosítva legyen az után­pótlás. A labdarúgó-szakosztály az elmúlt év folyamán edző nél­kül szerepelt, edzéseiket nagy önfegyelemmel végezték eL Tápiósági játékost az év fo­lyamán nem állítottak ki meccsen. Az asztalitenisz-szakosztály szereplése már nem mond­ható ilyen eredményesnek. Pedig itt is van elég ver­senyző. szeretik is ezt a spor­tot, de — csak a téli hóna­pokban. A sakk-szakosztály sem tudta azt nyújtani, amit kí­vántak tőlük. Náluk előfor­dult, hogy nem jelentek meg a versenyeken. Okként itt az idősebb versenyzők ké­nyelmessége, utazástól való irtózása hozható fel. A kézilabda-szakosztályt ta­valy alakították meg. Utolsóként a gazdasági helyzetet értékelte az elnök. Ezen a téren a sportkör nem áll valami rózsásan. 1964-ben 6 ezer, tavaly 5 ezer forint támogatást kaptak. Bevételi tervüket nem si- ’ került teljesíteni, mert több csapat nem jelent meg a helyi mérkőzésen. — Az elkövetkezendő idényre hatásosabb segítséget várunk a JTS-től. Kísérjék fokozottabb figyelemmel a csapatok megjelenését a ver­senyeken, talán ez a legfon­tosabb kívánságunk — mon­dotta Laczkó Sándor elnök. , Gergely László CEGLÉDI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT Nagykátai építésvezetősége Nagykáta és környéke mun­katerületre 1966. március 1. munkakezdéssel felvesz: EGY Fö GYAKORLATTAL RENDELKEZŐ építésztechnikust Ács és kőműves szakmunkásokat és segédmunkásokat Több éven át tartó munka- lehetőség! Keleset az új bérügyi rendelkezések sze­rint. Munkásszállás és szo­ciális juttatások biztosítva. Jelentkezés; Nagykáta, Kossuth u. 14. FELVÉTEL EGÉSZ NAP! Pályaválasztás, ez most a nagy kérdés az iskolákban. Az érettségi előtt állók fele­lősségteljes gondja is ez. A most érettségiző — és ta­ELŐADÁSOK Ma délután a tápiószentmártoni i művelődési házban előadás j hangzik el a Villamosener- \ gia a mezőgazdaság szolgála- j tában címmel. Holnap a zöldségfélék termesztésének | kulisszatitkait mondja el i Bock Kálmán, a járási me- i zőgazdasági osztály munka- i társa, Göbölyjáráson. Budapestről jön előadó a j holnapi Bejárók akadémiája ] előadására. Az előadás cí- ] me: A társadalmi önigazga- ] tás és az üzemi demokrácia. : Két előadás lesz Pándon, j egy este. A helyes pályává- j lasztásról Csépi János igaz- j gató beszél, Mai nagymamák j címmel Sárán Jenőné peda- j gógus tart előadást. A két „Kiskátén” is elő- i adásra kerül sor holnap es- i te. Szentlőrinckátán Radics \ Imre járási rendőrkapitány \ a nemzetközi munkásmozga- j lom időszerű kérdéseiről, j Szentmártonkátán dr. Kuti j Ilona jogász a fiatalkorúak i bűnözéséről beszél. I 1 i » MOZIMŰSOR Nagykáta ma: Szerelmesek van-! nak köztünk, matiné: Pacsirta.! Hétfőtől szerdáig: Az alattvaló.! Tápiószele ma: Az éjszaka vilá-j ga, matiné. Bakfis. Hétfőtől szer-; dáig: Szerelmesek vannak köz-5 tünk Tápiószentmárton ma: Ro-5 bin Hood új kalandjai, szerdán:! Szerelmes biciklisták, szerdán:; ötödikesek voltak. Szentlőrincká-; ta ma: Kérem a panaszkönyvet,! szerdán: Lord és bandája. Kóka! ma: 90 perc az élet, szerdán: Az! életbe táncoltatott leány. Pánd! ma: Beáta Tápióbicske ma: Né-; ma barikád, szerdán: Egy ameri-; kai Párizsban. Tápióság ma: Haj-; rá franciák, szerdán: Szerelmesek! vannak köztünk. Farmos ma: Vö-! rös és fekete I., matiné: Ordasok? között. Szerdán: Üt a sötét erdő-, ben. Tápiószőllős ma: Kórterem,; szerdán: A windsori víg nők. ' jvaly érettségizett — lányok­nak hadd adjunk egy ötletet. Mint értesültünk, lehetőség nyílt most a védőnői pályá­ra menők előtt. Akik ezt a nagyon szép hivatást szeret­nék választani, a részletek fe­jői a járási tanács egészség- ügyi csoportjánál érdeklődje­nek. — A veszélyeztetett kisko­rúak védelme központi helyet foglal el. A munkában segí­tenek a községi tanácsok if­júságvédelmi bizottságai, s ezeken belül a társadalmi szervek. — Ebben a széles körű, erő­sen problématikus munká­ban mi a legfontosabb ten­nivaló? — A megelőzés a legfonto­sabb. Ha szükséges, hatásági úton is el kell hárítani azo­kat az akadályokat, amelyek az ifjúság helyes irányú fej­lődését gátolják. Legfonto­sabb a veszélyeztetett gyer­mekek felkutatása, nyilván­tartásba vétele, a szükséges intézkedések megtétele. — Melyek ezek az intézke­dések? — Például, a községi ta­nács titkára az ifjúságvé­delmi bizottság bevonásával tárgyalást tart, és figyel­mezteti a szülőket. Alkoho­lista szülőknél a legelső moz­zanat az elvonókúra. Ha a szülői magatartás nem változik, a gyerme­ket saját érdekében ál­lami gondozásba vesz- szük. — Előfordul, hogy a szü­lőknek valamilyen okból út­jukban van gyermekük, ilyenkor túlhajszolt dolgozta­tással, szidással, veréssel kí­nozzák. A kiskorú köteles-e nehézségeit elviselni, míg vé­letlenül segítségére érkezik egy emberséges felnőtt, vagy menekülhet sorsa elöl? — Minden kiskorúnak van panaszjoga. Leghelyesebb, ha az iskolában hallgatják meg a kis panaszost a nevelők, s továbbítják észrevételeiket... — Milyen az ifjúságvédelmi munka a járás területén? — Szervezett keretek kö­zött folyik minden község­ben. Ez azonban nem azt je­lenti, hogy mindenhol egyformán hatékony. Egyik­másik községben jobb hozzáállás kellene. Szeretnénk, ha a KlSZ-szer- vezetek is jobban bekapcso­lódnának ebbe. S minden ember. Szeretnénk, ha az egyes gyermekekkel szem­beni embertelen bánásmód megszüntetését mindenki sa­ját feladatának tekintené. Urbán László A becsületes megtaláló, a makkhetes és Gyuri bácsi 493 forintja ■— Az autóbuszmegálló felé mentem, hogy Ceglédre utaz­zam, amikor megpillantottam a főidőn a pénztárcát. — így kezdd elbeszélését a tápáóbdcs- kei Torba Illésné. — Amikor kinyitottam, 493 forint és 70 fillér volt benne. Egy pillanat alatt végigfutott fejemben a gondolat: öt gye­rekem van, abból egy majd­nem mindig beteg. A pénzt találtam. Ez azonban csak egy. pillanatig tartott. Aztán arra gondoltam, hogy ha én lentiek az illető helyében, mi­lyen jó lenne, ha valaki visz- szaadná nekem az elvesztett pénztárcát a pénzzel. Elindul­tam a rendőrőrs felé, ahol le­adtam a pénzt. Este, amikor hazaértem, sorra elmentem azokhoz, akikkel reggel szem­betalálkoztam. így jutottam el Kralik Gyuri bácsiékhoz. Amikor megmondtam jövete­lem célját, Gyuri bácsi ijed­ten kapott kabátja üres. zse­béhez. Mi volt a tárcában? — kérdeztem tőle. — Majdnem ötszáz forint — szólt a felesé­ge. — De hát tudjuk, hogy ez nem bizonyíték... — A makkheies — kiáltott fel Gyuri bácsi —, bent volt egy maíkkhetes kártyalap ... így került vissza a megta­lált pénz egy becsületes meg­találó és egy makkhetes se­gítségével jogos tulajdonosá­hoz. (pápai) Tóalmáson holnap délután hat órakor ül .össze a községi tanácsülés. Egyetlen napirendi pontot tárgyalnak meg, a Lenin Tsz múlt évi munkájának ered­ményeit. írói műhely — vallomás Különböző körülmények foly­tán eljutottam oda. hogy meg­írtam egy verset. Mindenki ír verset, ebbe a betegségbe én is beleestem, de nem gyó­gyultam ki... A kedvtelésből, vagy a játékból, azon veszi az ember észre, hogy nagyon ko­moly dolog kerekedik ki. Pe- tőfi-verseket ír, azután úgy gondolja, hogy jobb Petőfi- verseket ír, mint maga Petőfi, akkor Ady-verseket ír, s úgy gondolja, hogy jobbak, mint Adyé, azután József Attíla- versek... S mikor már úgy érzi, hogy mindent tud, meg­lepődik, rájön, hogy olyan verseket kell írni, amilyen „én” vagyok ... Azokat a ver­seket megírni, amelyek értel­met adnak annak, hogy ír az ember. Tehát hozzátesz vala­mit ahhoz, ami eddig volt... Ez iszonyatos nagy dolog! Forog a magnetofon tárcsá­ja, Bihari saját verseiből szaval. Most Fábián Zoltán beszél. Katt, katt. Néhány katt, most úgy teszek, mint az egyszeri ember, aki megnézi a detek- tívregény végét. Mi van Fá­bián beszéde után? — szalad a szalag. Kátai fiatalok az író Íme, Európa című útinaplójá­nak egyik novelláját, a Krys- tina táncol-t adják elő, dra­matizálva. Erről, erről is be­szél Fábián Zoltán. — Mint Bihari Sándor, én sem írónak, én zeneszerzőnek készültem. Verset sem írtam, a zenében éreztem azt a mű­vészi lehetőséget, amelyben ki tudom fejezni magamat. Két évig jártam a Zeneakadémiá­ra. Rájöttem, hogy nem va­gyok tehetséges. Én magam ismertem ezt fel. Hiányzik belső hallásomból a harmó­niahallás. Ez kétségbeejtett. Harmóniahallás nélkül zenét szerezni — ez képtelenség! Otthagytam a Zeneakadé­miát ... A zene szerelme meg­maradt bennem. Nemcsak úgy, hogy szeretem azokat a témá­kat, amelyekben valamiféle zenei hasonlatot, zenei gondo­latot lehet megfogalmazni... ez a kis novella éppen ilyen... hanem úgy is, hogy a zene­szerzés egyik alapvető krité­riumát, a többszólamúságot igyekszem az írásban megva­lósítani. Hogy egy írásban ne csak egy vezető dallam le­gyen, hanem ellenpontozó szó­lamok is szólaljanak meg. A másik: rendkívül kedvelem a hangutánzó szavakat. A han­gok sajátos muzsikája kivált­ja azt az érzést, azt a fajta ráhalló lelkiállapotot, amelyet esetleg fogalmi közléssel nem tudok elérni. A zene számom­ra hallatlan nagy szenvedély maradt mindmáig... Katt, megint sebesen forog a tárcsa, sistereg a szalag. Az író elbeszélését olvassa, az Emberi szükségletet a Déltől hajnalig című kötetből. Vita kerekedik ezután. A novella kapcsán arról is beszélnek: van-e lehetőség arra, hogy meghálálják a fiatalok azt, amit az idősebbektől kaptak? Deregán Gábor A hír azt mondja, hogy mintegy hatvan ember hall­gatta meg, volt kíváncsi Bi­hari Sándor költő és Fábián Zoltán József Attila-díjas író felolvasóestjére a közelmúlt­ban, Nagykátán, a járási könyvtárban. A hatvanegye­dik kíváncsi én lettem volna, sajnos nem voltam ott. Nem voltam ott — nosza, itt az alkalom a riportírásra. Szabadon szárnyalhat a fan­tázia, nem köti a „prózai” va­lóság, jöhetnek az ötletek. Jött az ötlet: a magnetofon. Két tekercs őrzi a három órát. Pereg az orsó. Hiszem a jövőt: irodalom- történet. S a jelen: írói műhely — írói vallomás. Igen, itt Mészáros Judit, a járási művelődésügyi osztály vezetője mondja el köszöntő­jét. Fábián Zoltán bemutatja Bihari Sándort. A költő ver­se: Anyám zsoltára. S a köl­tő önmagáról beszél. — Brosúrába illőek a kö­rülmények, az a szegénység, ahonnan belekerültem az iro­dalomba. Az iskolai tanköny­vekben olvastam verseket, én akkor sose gondoltam, hogy azok az emberek, Petőfi, Arany, élnek, vagy éltek. Vers, az van, de hogy élő em­ber megírja, s hogy írja meg, soha nem jutott eszembe ... Minden akartam én lenni, csak író nem, sőt nem is sze­rettem az irodalmat. A leg­több bajom a középiskolában a magyar dolgozatokkal volt...

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents