Pest Megyei Hirlap, 1966. február (10. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-02 / 27. szám

írtai) 1966. FEBRUÁR 2., SZERDA Kitüntették a legjobb erdőgazdasági dolgozókat Szombaton a Földművelés- ügyi Minisztériumban dr. Sáli Emil, az Országos Erdészeti Főigazgatóság helyettes veze­tője oklevelet és pénzjutalmat adott át az erdőgazdaságok munkaversenyében legjobb eredményt elért 17 fakiterme­lő brigádnak. Aláírték a folyó évi magyar-angol áracssre- forgalmi jegyzőkönyvet Londonban január 28-án aláírták a jelenlegi érvényben levő magyar—angol hosszú lejáratú árucsereforgalmi megállapodás negyedik évi előirányzatát. A január 17-e óta folyó tárgyalások ered­ményeképpen a két fél az 1966. évre a kölcsönös keres­kedelmi forgalom további bővítését irányozta elő. Magyar könyv Moszkvában Moszkvában 50 000 példány­ban megjelent Mesterházi Lajos „Tanúság” című regé­nye. DE SOK FÉNYES CSILLAG RAGYOG... Szenvedélye: tojásgyújtés Ritkaságszámba menő gyűjtemény­nyel dicsekedhet a 72 éves Máté László, székesfehérvári nyugdíjas. Lakásán, egy spe­ciális fiókos szekrényben 217 madárfajta 3600 tojását őrzi. Az eltelt 40 év alatt felhalmozott gyűjteményét most a Madártani Intézetnek ajánlotta fel. FILMEKRŐL ítélet Nürnbergben A FILM ELSŐ KÉPSORA: A világtörténelem legocsmá- nyabb jelképe, a horogkereszt parádézik egy épület tetején. Hirtelen lövedék csapódik be, s a horogkereszt az épülettel együtt ledől a romok közé. A jelkép kitűnő indítás — és még kiválóbb a folytatás. Nürnbergben vagyunk. Az \É6: 1948. '‘‘ Amerikai bíróság tárgyalja négy náci bíró ügyét Nehéz per. Arra, amit tettek, hogy milliókat zárattak kon­centrációs táborokba és küld­tek gázkamrába — nincs pa­ragrafus. Védekezésük aljas és számító; azt állítják, hogy csak parancsot teljesítettek, tartották magukat a törvény betűihez. „Hű állampolgárok” voltak, ki is vonhatná ezért őket felelősségre. Visszataszító és pimasz érvelés, de jogilag alig támadható. A per túlnő a négy vádlotton, ítélete érvé­nyes a nácikkal együttműködő összes németre, mindenkire az egész világon, aki a humaniz­mus, a civilizáció ellen tört. A per vádlója és a bíróság sok­szorosan nehéz helyzetben van. Nehéz a per jogilag is, de sokszorta nehezebbé teszik a körülmények. Ne felejtsük: az idő 1948! Három éve vége a háborúnak, mozgolódnak már a hidegháború szorgal­mazói. A Szovjetunió nem há­borús szövetséges többé, hanem ideológiai ellenség, a „vörös veszedelem”. Az amerikaiak­nak sem vág már össze hideg- háborús céljaikkal a szigorú felelősségrevonás. Egyre in­kább jövendő szövetségesüket látják Németországban, nem legyőzött ellenfelüket, s ezért hajlandók még a gyilkosokkal is enyhén bánni. A per vád­lója és bírója is megkapja jeniről” a finom figyelmez­tetést: lehetőség szerinti eny­he ítéletet vár az amerikai hi­vatalos vezetés. De nem min­den történik a hatalmasok szájaíze szerint. Túl becsüle­tes ahhoz a bíró, hogy ne ren­dítse meg az a sok rémtett, tengernyi vér, ami a vádlot­tak kezéhez tapad. Nem tehet mást, mert igaz ember: el kell ítélnie a bűnösöket. ítélete életfogytiglani börtön. Dönté­se igaz és becsületes, de csak egy emberé, és egy ember igazságérzete nem ellensú­lyozhatja egy rendszer igaz­ságtalanságát. Keserűen som­mázza ezt a film az utolsó ké­pen megjelenő szűkszavú je­lentéssel: Az ebben az időben lefolytatott perek vádlottjai közül ma (1961-ben készült a film) már senki sincs börtön­ként is kijárna nekik a részletes méltatás, álljon itt most csak — a korláto­zott terjedelem miatt — a sztárparádénak is beillő fel­sorolás: Burt Lancaster, Spen­cer Tracy, Marlene Dietrich, Macmilidn Schell (ezért a filmjéért kapott Oscar-díjat) Judy Garland, Montgomery Clift, Richard Widmark. ~ A MÜ EMLÉKEZTET, de hatása a mának szól. Időszerű­ségét legjobban a nyugatné­met elévülési komédia mu­tatja, ahol csak a világ fel­háborodott közvéleménye gá­tolta meg, hogy jogilag el­évüljenek a háborús bűn­tettek és a múlt gyilkosait többé ne lehessen felelősség­re vonni. Bátor, lényegre ta­pintó film, nem kíméli a vétkeseket. Nem véletlenül váltott ki világszerte óriási vihart; dicséretet a huma­nizmus, v gyűlölködést a re­akció oldaláról, Stanley Kra­mer tudta mit csinál. Pro­pagandafilmet készített, de a szó legtisztább értelmében, propagandát a béke, az élet, az ember mellett. Elek János A népdalok hőse születésének 130, évfordulójára készül Vác tanfolyamot is, amelyről már mint „kovácsmester és állat­orvos” került vissza szülővá­rosába. 1837-ben, alig néhány hó­nappal a Nemzeti Színház megnyitása után Pestre uta­zott és karénekesnek jelent­kezett. Rögtön felvették. Egy esztendeig énekelgetett a színház kórusában, de ébrede­ző ambícióját ez nem elégítet­te ki. Önálló szerepekre vágyott. Megvált tehát a Nemzeti Színháztól és Kassára ment, ahol Joób Zsiga rögtön szer­ződtette a jókiállású, bárso­nyosan meleg hangú énekest. Ebben az időben Kassán ját­szott Déryné iijasszony, a magyar színjátszás egyik leg- tündöklőbb csillaga, aki meg­sejtette a fiatal váci fiúban a különleges tehetséget. Füredi Mihály az ő ajánlatára kap­ta meg Kassán élete első ön­álló szerepét. Igen nagy sike­re volt. A következő évben, 1839-ben Dérynével együtt Kolozsvárra ment, ahol opera­szerepekben szintén nagy si­kereket ért el. 1842-ben került vissza Pestre, a Nemzeti Színházhoz, ahol ugyancsak operákban, majd az akkor annyira divatos népszínmű­vekben játszott. Az akkori új­ságok, az Életképek, a Regélő Pesti Divatlap, elragadtatással írnak színészi képességéről és zengő baritonjáról egyaránt. Nála szebben senki sem éne­kelte a népdalokat, ezért ne­vezték el a népdalok hősének. Sikerei nem szédítették el. Érezte, hogy énektudása még igen fogyatékos. 1845-ben Bécsbe ment és másfél esz­tendeig volt Bassadona-nak, a világhírű olasz mesternek ta­nítványa. Most már tökéletes énektudással tért vissza a Nemzeti Színházhoz, ahol a legsúlyosabb operaszerepeket is óriási sikerrel énekelte. Hí­re külföldre is eljutott, való­sággal versenyeztek érte a fő­úri szalonok. Többször éne­kelt az Eszterházyak és a Széchenyiek bécsi palotájában és fellépett Liszt Ferenc 1846- ban rendezett pesti hangver­senyén is. 1863-ban a Rigoletto cím­szerepében mondott búcsút a közönségnek, de kijelentette, hogy bármikor hajlandó in­gyen föllépni vendégként a A népdalok hősének be­cézte a lelkes közönség a múlt század középső évti­zedeiben Füredi Mihályt, az első Nemzeti Színház nép­szerű énekesét, akiről a ré­gebbi és az újabb keletű lexikonok is szűkszavúan ugyan, de igen nagy elis­meréssel emlékeznek meg. Megírják róla, hogy Vácott született, 1816. április 18-án és — az öreg Pallas Lexi­kon szerint — Budapesten halt még 1871-ben. Galambos Ferenc népművelési felügyelő, Vác város helytörténetének lelkes és fáradhatatlan ku­tatója, különböző levéltárak­ból, korabeli újságokból és folyóiratokból, valamint az egyházi anyakönyvekből ösz- szegyűjtötte Füredi Mihály romantikus életének és mű­vészpályájának adatait, ame­lyek több vonatkozásban he­lyesbítik és kiegészítik a lexikonszövegeket Kutatómunkájának eredményét most közölte Vác város ta­nácsával, amely azzal a terv­vel foglalkozik, hogy ez év áprilisában, Füredi Mihály születésének 150. évforduló­ján méltó módon emlékezik meg a város nevezetes szü­löttjéről. Galambos Ferenc adatai szerint Füredi Mihály va­lóban 1816 áprilisában, de nem 18-án, hanem 19-én született abban a kis családi házban, amelynek helyén ép­pen most épül egy új ház, dr. Kondér Gyula orvos la­kóháza. A kis utca neve, amely a Kőkapu mellett tor­kollik a főutcába, tavaly még Füredi utca volt, de senki sem tudta, hogy ki­nek az emlékét örökíti meg ez az utcanév. így történ­hetett, hogy a városi tanács a múlt évben éppen ezt az utcát keresztelte át Maurice Thorez, a Francia Kommu­nista Párt elhunyt főtitkára nevére. Most derült ki az is, hogy a régi Vác még a múlt század vége felé éppen Füredi Mihály emlékét kí­vánta megörökíteni az utca­névvel. Füredi Mihály édesapja Acsalkovits Márton érdemes váci kovácsmester volt, aki Mihály fiát eredetileg papnak szánta, de a kisfiú egyáltalá­ban nem érzett kedvet a papi pályára. Inkább kitanulta a kovácsmesterséget. Apja mű­helyében buzgón verte az ül­lőt és közben énekelgetett. Tisztán csengő hangjára fel­figyelt egy erre sétálgató váci kanonok, Gáspárik Károly. A nagytekintélyű pap azt szeret­te volna, ha Acsalkovits ko­vács fia az egyházi énekkar­ban hasznosítja a torkában rejlő kincset. A püspöki kar­nagyot bízta meg a széphan­gú fiú tanításával. Mihály közben felszabadult, kovácsle­gény lett belőle, és Pesten el­végezte az állatgyógyászati Nemzeti Színházba*. Váckis- újfalura vonult vissza, ahol kis birtokot vásárolt. Itt élt csendes visszavonultságban haláláig. 1869. május 3-án halt meg — tehát nem 1871- ben és nem Budapesten, aho­gyan a Pallas Lexikon írja —■ és a váckisűjfalrui temetőben temették el. Sírját díszes em­lékmű jelzi. Füredi Mihály nean csak mint énekes, hanem mint dalszerző is igen népszerű volt. Petőfi Sándor kilenc versét zenésí- tette meg, köztük a Világos­kék, csillagos az éjszaka ..., a Te vagy, te vagy barna kis­lány ... és a Befordultam a konyhára... máig is az ő mu­zsikájával él. Számos saját szerzeményű dala valósággal népdalként terjedt el és ma­radt fenn. (De sok fényes csil­lag ragyog ... Temetésen lát­talak meg...) Már pályája legelején felfigyelt a magyar népdalokban rejlő zenekiecs- re, tervszerűen gyűjtögette és föl jegyezte a nép ajkán élő ősrégi dallamokat, a szabad­ságharc után adta ki első gyűjteményét 100 magyar népdal címmel. Néhány évvel később további száz magyar népdalból álló gyűjteményét bocsátotta nyilvánosságra. Szép, férfias jelenség lehe­tett. Barabás Miklós, Szemlér Mihály és a kor még több más magyar művésze számos festményt, rézkarcot készített róla. Ő volt a modellje Do- náth Gyula „Népdal” című szobrának is, amely a Vigadó kistermében állt, de a háború alatt eltűnt. Galambos Ferenc az általa összegyűjtött gazdag életrajzi anyagot Vác város rendelkezé­sére bocsátotta. A városi ta­nács miár készül a nagy mű­vész születése másfélszázados évfordulójának méltó meg­ünneplésére. Az a terv, hogy szülőháza helyét em­léktáblával. örökítik meg. Felmerült az a gondo­lat is, hogy visszaállít­ják a kis utca régi nevét, eb­ijen az esetben Maurice Tho- rezról vagy a DCM új lakó­telepén, vagy a Rády úti új lakótelepen neveznek el egy arra méltó, szép, új utcát. Magyar László Egyetemi előkészítő — középiskolákban Rövidesen megjelenik a ren­delkezés, amelynek értelmében középiskolák is szervezhetnek egyetemi felvételre előkészítő tanfolyamot, olyan diákjaik 4 ''SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS* \ ^J\ereóteL telefonon Mikor a büféből feljöttem a szobámba, Pi- ! rike, a gépírónő közölte velem, hogy keres- j tek- telefonon. \ „Ki volt az”? — érdeklődtem. : — Nem tudom — válaszolt Piriké. — Egy | férfi. Mikor megmondtam, hogy szobán kívül 1 van, letette a kagylót. | — Hivatalos, vagy magántelefon lehetett? ! — kérdezősködtem tovább. : — Azt hiszem, magán volt, mert nem kar­\ társat kért, hanem urat. De lehet, hogy mégis I hivatalos volt, mert mikor mondtam, hogy j szobán kívül van, dühöngött. Bár lehet, hogy \ mégis csak magán volt, mert nem nagyon dü- ! höngött, aki viszont nem nagyon dühöng, az \ ráér. Viszont csak az ér rá, aki hivatalos ügy- \ ben telefonál. Érti, ugye? i — És ha mégis fontos hivatalos ügyben ke- ; restek? — Az ki van zárva — okoskodott tovább Pi- j rilce —, mert akkor délután a lakásán keres- \ ték volna. Csak magántelefon lehetett. ! — De ha magántelefon volt, akkor miért ! hem a lakásomon hívtak fel délután? i — Azért, mert délután az illető nem tudja : a saját hivatalából felhívni és magánbeszél- \ getésekre ki dob ki egy forintot? Beláttam, hogy Pirikének igaza van, aki ke- \ resett, csak barátom, vagy ismerősöm lehe- : tett, mégpedig olyan barátom vagy ismerő- ; söm, aki délelőtt hivatalban van. Ki lehet az? \ Biztos, Rezső; a sógorom. Felhívtam Rezsőt. \ Rezső közölte velem, hogy nem 6 volt, sze­részére, akik valamilyen okból tanulmányilag hátrányos hely­zetben vannak. Mivel a felső­fokú intézményekbe jelentke­ző fiatalok mintegy 70 száza­léka matematikából és fiziká­ból tesz felvételi vizsgát, a kö­zépiskolai előkészítő tanfolya­mokon ezt a két tárgyat oktat­ják majd. A tanfolyamra azok jelent­kezhetnek, akiknek átlagos ta­nulmányi eredménye legalább közepes, s olyan felsőoktatási intézményben kívánnak to­vábbtanulni. ahol a matemati­ka vagy a fizika — vagy mind­kettő felvételi vizsgatárgy, akik a nappali tagozatra való jelentkezéshez előírt feltéte­leknek megfelelnek, s pálya- választásukkal osztályfőnökük, a tantestület is egyetért. A tanfolyam összóraszáma: 30, legkésőbb február közepén kezdődik és május 7-ig be kell fejezni. A részvétel díj­talan. Magyar kulturális kiállítás Afrikában „Pillantás Magyarországra” címmel a Kulturális Kap­csolatok Intézete, az accrai magyar nagykövetség és a ghanai kulturális és művé­szetügyi minisztérium közös szervezésében magyar foto-, könyv- és népművészeti ki- íllítás nyílt Accrában. 3 nnte Laci, az unokaöcsém kereshetett, mert ^ szerdán lesz az eljegyzése Lilivel. Megköszön- \ tem és felhívtam Lacit, aki negyedóráig fog- \ lalt volt, majd mikor lebeszélt, kijelentette, \ hogy nem ő keresett, hanem valószínűleg Béla $ bácsi, ugyanis elutasították az útlevélkérel- ^ mét, és engem akar megkérni, hogy nézzek^ utána, mert nekem biztos csak egy telefonba ^ kerül. ^ Béla bácsi se keresett, viszont ha már be ^ széltünk, megkér, hogy próbáljak valamit ten- ni az útlevele ügyében, mert nekem biztos § csak egy telefonba kerül. Ezek tényleg azt hi- $ szik. § Ekkor eszembe jutott Elemér. Ma este ulti-§ partink van, lehet, hogy valami közbejött. Há- ^ laistennek, nem jött semmi közbe, nem is keresett, de azt tanácsolta, próbáljam meg ^ fancsit felhívni, hogy ő nem tud jönni, mert^ a felesége múlt héten is morgott, amikor éjjel ^ háromkor még egy utolsó kört osztottunk. Megpróbáltam felhívni Jancsit is. Fél óra $ múlva sikerült, de nem ő keresett. És nem hí- $ vott se Jenő, se Oszkár, se Gyurka, se Aron.^ se Imre, se Tibor, sőt még Misi sem. Két őrá- ^ ja körtelefonáltam már, mikor végre Gyűli- ^ hoz eljutottam. ^ — Te kerestél délelőtt telefonon? — érdek- ^ lődtem elcsigázva. ^ — Igen, jn voltam — mondta Gyula. — Csakhogy végre megvagy — hörögtem a kagylóba. — Valami baj van? i — A világon semmi. $ — Hát akkor, miért hívtál fel? — Csak azért — válaszol Gyula —, hogy§ megkérdezzem, nem te kerestél-e reggel te- ^ lefonon? Miklósi Ottó i; A FILM ELSŐ ÉS UTOLSÓ KÉPSORA keretbe foglalja és mindennél tömörebben fejezi ki a mondanivalót. A lezuhant horogkereszt nem semmisült meg teljesen. A fasizmust lét­rehozó erő, az imperializmus agresszivitása, él és fenyeget. Harcra, az egész emberiség harcára van szükség, hogy ne jöhessen létre egy új, az eddi­gieknél is szörnyűbb világhá­ború. A film nem bújtatja frázi­sokba az igazságát. Művészi nagyszerűsége abban áll, hogy meg tudja mutatni a probléma teljes összetettsé­gét. Elvezeti a nézőt a fel­ismerésig, rádöbbenti arra, hogy a háború nem holmi „német népléleknek”, elemi csapásként felfogható őrült­ségnek a következménye, ha­nem az imperializmus ször­nyű torzszülöttjének, a fasiz­musnak a műve. Pőrére vet- kőzteti ezt a szörnyeteget, a néző előtt tárva fel igazi arcát. Talán nem is az áldoza­tokról bemutatott dokumen­tumok a legfélelmetesebbek, hanem a fasizmus szelleme, amelyet a per folyamán a védő támaszt fel önmagára mondva ki ezzel a megfelleb­bezhetetlen ítéletet. Az előt­tünk lejátszódó vérlázító em­bertelenség csak egy reak­ciót válthat ki, az ellene való tett vágyát. Hatása kiemeli az embert a nézőtér közöm­bösségéből, gondolkodásra, cselekvésre készteti. Agitatív erejű film, a humanista em­ber nagy alkotása. MŰVÉSZI MEGVALÓSÍ­TÁSA mindenben a mon­danivalót szolgálja. Stanley Kramer, a rendező puritán szigorúsággal dolgozta fel anyagát, háromórás terjedel­me ellenére is rendkívüli tömörséggel. A film fe­szült, mindig a lényegre kon­centrál, nem engedi az ér­deklődés ellankadását. An­nak ellenére, hogy legna­gyobb részben egy tárgya­lóteremben játszódik, min­dig változatos. A rendező hatalmas mesterségbeli tu­dása megóvja a művet az is­métlés unalmától, de a lát­ványossághajszoló hivalko­dástól is. Itt minden részlet tagja a kompozíciónak, szigo­rúan megszabott szerepe van, amit el kell látnia, és amit maradéktalanul teljesít is. Ahogy a rendező, a szí­nészek is kiérdemelték a legmagasabb dicséretet. Igaz művészettel, remekbeszabott alakításokkal szolgálják a mondanivalót. Bár egyen­

Next

/
Thumbnails
Contents