Pest Megyei Hirlap, 1966. február (10. évfolyam, 26-49. szám)
1966-02-02 / 27. szám
írtai) 1966. FEBRUÁR 2., SZERDA Kitüntették a legjobb erdőgazdasági dolgozókat Szombaton a Földművelés- ügyi Minisztériumban dr. Sáli Emil, az Országos Erdészeti Főigazgatóság helyettes vezetője oklevelet és pénzjutalmat adott át az erdőgazdaságok munkaversenyében legjobb eredményt elért 17 fakitermelő brigádnak. Aláírték a folyó évi magyar-angol áracssre- forgalmi jegyzőkönyvet Londonban január 28-án aláírták a jelenlegi érvényben levő magyar—angol hosszú lejáratú árucsereforgalmi megállapodás negyedik évi előirányzatát. A január 17-e óta folyó tárgyalások eredményeképpen a két fél az 1966. évre a kölcsönös kereskedelmi forgalom további bővítését irányozta elő. Magyar könyv Moszkvában Moszkvában 50 000 példányban megjelent Mesterházi Lajos „Tanúság” című regénye. DE SOK FÉNYES CSILLAG RAGYOG... Szenvedélye: tojásgyújtés Ritkaságszámba menő gyűjteménynyel dicsekedhet a 72 éves Máté László, székesfehérvári nyugdíjas. Lakásán, egy speciális fiókos szekrényben 217 madárfajta 3600 tojását őrzi. Az eltelt 40 év alatt felhalmozott gyűjteményét most a Madártani Intézetnek ajánlotta fel. FILMEKRŐL ítélet Nürnbergben A FILM ELSŐ KÉPSORA: A világtörténelem legocsmá- nyabb jelképe, a horogkereszt parádézik egy épület tetején. Hirtelen lövedék csapódik be, s a horogkereszt az épülettel együtt ledől a romok közé. A jelkép kitűnő indítás — és még kiválóbb a folytatás. Nürnbergben vagyunk. Az \É6: 1948. '‘‘ Amerikai bíróság tárgyalja négy náci bíró ügyét Nehéz per. Arra, amit tettek, hogy milliókat zárattak koncentrációs táborokba és küldtek gázkamrába — nincs paragrafus. Védekezésük aljas és számító; azt állítják, hogy csak parancsot teljesítettek, tartották magukat a törvény betűihez. „Hű állampolgárok” voltak, ki is vonhatná ezért őket felelősségre. Visszataszító és pimasz érvelés, de jogilag alig támadható. A per túlnő a négy vádlotton, ítélete érvényes a nácikkal együttműködő összes németre, mindenkire az egész világon, aki a humanizmus, a civilizáció ellen tört. A per vádlója és a bíróság sokszorosan nehéz helyzetben van. Nehéz a per jogilag is, de sokszorta nehezebbé teszik a körülmények. Ne felejtsük: az idő 1948! Három éve vége a háborúnak, mozgolódnak már a hidegháború szorgalmazói. A Szovjetunió nem háborús szövetséges többé, hanem ideológiai ellenség, a „vörös veszedelem”. Az amerikaiaknak sem vág már össze hideg- háborús céljaikkal a szigorú felelősségrevonás. Egyre inkább jövendő szövetségesüket látják Németországban, nem legyőzött ellenfelüket, s ezért hajlandók még a gyilkosokkal is enyhén bánni. A per vádlója és bírója is megkapja jeniről” a finom figyelmeztetést: lehetőség szerinti enyhe ítéletet vár az amerikai hivatalos vezetés. De nem minden történik a hatalmasok szájaíze szerint. Túl becsületes ahhoz a bíró, hogy ne rendítse meg az a sok rémtett, tengernyi vér, ami a vádlottak kezéhez tapad. Nem tehet mást, mert igaz ember: el kell ítélnie a bűnösöket. ítélete életfogytiglani börtön. Döntése igaz és becsületes, de csak egy emberé, és egy ember igazságérzete nem ellensúlyozhatja egy rendszer igazságtalanságát. Keserűen sommázza ezt a film az utolsó képen megjelenő szűkszavú jelentéssel: Az ebben az időben lefolytatott perek vádlottjai közül ma (1961-ben készült a film) már senki sincs börtönként is kijárna nekik a részletes méltatás, álljon itt most csak — a korlátozott terjedelem miatt — a sztárparádénak is beillő felsorolás: Burt Lancaster, Spencer Tracy, Marlene Dietrich, Macmilidn Schell (ezért a filmjéért kapott Oscar-díjat) Judy Garland, Montgomery Clift, Richard Widmark. ~ A MÜ EMLÉKEZTET, de hatása a mának szól. Időszerűségét legjobban a nyugatnémet elévülési komédia mutatja, ahol csak a világ felháborodott közvéleménye gátolta meg, hogy jogilag elévüljenek a háborús bűntettek és a múlt gyilkosait többé ne lehessen felelősségre vonni. Bátor, lényegre tapintó film, nem kíméli a vétkeseket. Nem véletlenül váltott ki világszerte óriási vihart; dicséretet a humanizmus, v gyűlölködést a reakció oldaláról, Stanley Kramer tudta mit csinál. Propagandafilmet készített, de a szó legtisztább értelmében, propagandát a béke, az élet, az ember mellett. Elek János A népdalok hőse születésének 130, évfordulójára készül Vác tanfolyamot is, amelyről már mint „kovácsmester és állatorvos” került vissza szülővárosába. 1837-ben, alig néhány hónappal a Nemzeti Színház megnyitása után Pestre utazott és karénekesnek jelentkezett. Rögtön felvették. Egy esztendeig énekelgetett a színház kórusában, de ébredező ambícióját ez nem elégítette ki. Önálló szerepekre vágyott. Megvált tehát a Nemzeti Színháztól és Kassára ment, ahol Joób Zsiga rögtön szerződtette a jókiállású, bársonyosan meleg hangú énekest. Ebben az időben Kassán játszott Déryné iijasszony, a magyar színjátszás egyik leg- tündöklőbb csillaga, aki megsejtette a fiatal váci fiúban a különleges tehetséget. Füredi Mihály az ő ajánlatára kapta meg Kassán élete első önálló szerepét. Igen nagy sikere volt. A következő évben, 1839-ben Dérynével együtt Kolozsvárra ment, ahol operaszerepekben szintén nagy sikereket ért el. 1842-ben került vissza Pestre, a Nemzeti Színházhoz, ahol ugyancsak operákban, majd az akkor annyira divatos népszínművekben játszott. Az akkori újságok, az Életképek, a Regélő Pesti Divatlap, elragadtatással írnak színészi képességéről és zengő baritonjáról egyaránt. Nála szebben senki sem énekelte a népdalokat, ezért nevezték el a népdalok hősének. Sikerei nem szédítették el. Érezte, hogy énektudása még igen fogyatékos. 1845-ben Bécsbe ment és másfél esztendeig volt Bassadona-nak, a világhírű olasz mesternek tanítványa. Most már tökéletes énektudással tért vissza a Nemzeti Színházhoz, ahol a legsúlyosabb operaszerepeket is óriási sikerrel énekelte. Híre külföldre is eljutott, valósággal versenyeztek érte a főúri szalonok. Többször énekelt az Eszterházyak és a Széchenyiek bécsi palotájában és fellépett Liszt Ferenc 1846- ban rendezett pesti hangversenyén is. 1863-ban a Rigoletto címszerepében mondott búcsút a közönségnek, de kijelentette, hogy bármikor hajlandó ingyen föllépni vendégként a A népdalok hősének becézte a lelkes közönség a múlt század középső évtizedeiben Füredi Mihályt, az első Nemzeti Színház népszerű énekesét, akiről a régebbi és az újabb keletű lexikonok is szűkszavúan ugyan, de igen nagy elismeréssel emlékeznek meg. Megírják róla, hogy Vácott született, 1816. április 18-án és — az öreg Pallas Lexikon szerint — Budapesten halt még 1871-ben. Galambos Ferenc népművelési felügyelő, Vác város helytörténetének lelkes és fáradhatatlan kutatója, különböző levéltárakból, korabeli újságokból és folyóiratokból, valamint az egyházi anyakönyvekből ösz- szegyűjtötte Füredi Mihály romantikus életének és művészpályájának adatait, amelyek több vonatkozásban helyesbítik és kiegészítik a lexikonszövegeket Kutatómunkájának eredményét most közölte Vác város tanácsával, amely azzal a tervvel foglalkozik, hogy ez év áprilisában, Füredi Mihály születésének 150. évfordulóján méltó módon emlékezik meg a város nevezetes szülöttjéről. Galambos Ferenc adatai szerint Füredi Mihály valóban 1816 áprilisában, de nem 18-án, hanem 19-én született abban a kis családi házban, amelynek helyén éppen most épül egy új ház, dr. Kondér Gyula orvos lakóháza. A kis utca neve, amely a Kőkapu mellett torkollik a főutcába, tavaly még Füredi utca volt, de senki sem tudta, hogy kinek az emlékét örökíti meg ez az utcanév. így történhetett, hogy a városi tanács a múlt évben éppen ezt az utcát keresztelte át Maurice Thorez, a Francia Kommunista Párt elhunyt főtitkára nevére. Most derült ki az is, hogy a régi Vác még a múlt század vége felé éppen Füredi Mihály emlékét kívánta megörökíteni az utcanévvel. Füredi Mihály édesapja Acsalkovits Márton érdemes váci kovácsmester volt, aki Mihály fiát eredetileg papnak szánta, de a kisfiú egyáltalában nem érzett kedvet a papi pályára. Inkább kitanulta a kovácsmesterséget. Apja műhelyében buzgón verte az üllőt és közben énekelgetett. Tisztán csengő hangjára felfigyelt egy erre sétálgató váci kanonok, Gáspárik Károly. A nagytekintélyű pap azt szerette volna, ha Acsalkovits kovács fia az egyházi énekkarban hasznosítja a torkában rejlő kincset. A püspöki karnagyot bízta meg a széphangú fiú tanításával. Mihály közben felszabadult, kovácslegény lett belőle, és Pesten elvégezte az állatgyógyászati Nemzeti Színházba*. Váckis- újfalura vonult vissza, ahol kis birtokot vásárolt. Itt élt csendes visszavonultságban haláláig. 1869. május 3-án halt meg — tehát nem 1871- ben és nem Budapesten, ahogyan a Pallas Lexikon írja —■ és a váckisűjfalrui temetőben temették el. Sírját díszes emlékmű jelzi. Füredi Mihály nean csak mint énekes, hanem mint dalszerző is igen népszerű volt. Petőfi Sándor kilenc versét zenésí- tette meg, köztük a Világoskék, csillagos az éjszaka ..., a Te vagy, te vagy barna kislány ... és a Befordultam a konyhára... máig is az ő muzsikájával él. Számos saját szerzeményű dala valósággal népdalként terjedt el és maradt fenn. (De sok fényes csillag ragyog ... Temetésen láttalak meg...) Már pályája legelején felfigyelt a magyar népdalokban rejlő zenekiecs- re, tervszerűen gyűjtögette és föl jegyezte a nép ajkán élő ősrégi dallamokat, a szabadságharc után adta ki első gyűjteményét 100 magyar népdal címmel. Néhány évvel később további száz magyar népdalból álló gyűjteményét bocsátotta nyilvánosságra. Szép, férfias jelenség lehetett. Barabás Miklós, Szemlér Mihály és a kor még több más magyar művésze számos festményt, rézkarcot készített róla. Ő volt a modellje Do- náth Gyula „Népdal” című szobrának is, amely a Vigadó kistermében állt, de a háború alatt eltűnt. Galambos Ferenc az általa összegyűjtött gazdag életrajzi anyagot Vác város rendelkezésére bocsátotta. A városi tanács miár készül a nagy művész születése másfélszázados évfordulójának méltó megünneplésére. Az a terv, hogy szülőháza helyét emléktáblával. örökítik meg. Felmerült az a gondolat is, hogy visszaállítják a kis utca régi nevét, ebijen az esetben Maurice Tho- rezról vagy a DCM új lakótelepén, vagy a Rády úti új lakótelepen neveznek el egy arra méltó, szép, új utcát. Magyar László Egyetemi előkészítő — középiskolákban Rövidesen megjelenik a rendelkezés, amelynek értelmében középiskolák is szervezhetnek egyetemi felvételre előkészítő tanfolyamot, olyan diákjaik 4 ''SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS* \ ^J\ereóteL telefonon Mikor a büféből feljöttem a szobámba, Pi- ! rike, a gépírónő közölte velem, hogy keres- j tek- telefonon. \ „Ki volt az”? — érdeklődtem. : — Nem tudom — válaszolt Piriké. — Egy | férfi. Mikor megmondtam, hogy szobán kívül 1 van, letette a kagylót. | — Hivatalos, vagy magántelefon lehetett? ! — kérdezősködtem tovább. : — Azt hiszem, magán volt, mert nem kar\ társat kért, hanem urat. De lehet, hogy mégis I hivatalos volt, mert mikor mondtam, hogy j szobán kívül van, dühöngött. Bár lehet, hogy \ mégis csak magán volt, mert nem nagyon dü- ! höngött, aki viszont nem nagyon dühöng, az \ ráér. Viszont csak az ér rá, aki hivatalos ügy- \ ben telefonál. Érti, ugye? i — És ha mégis fontos hivatalos ügyben ke- ; restek? — Az ki van zárva — okoskodott tovább Pi- j rilce —, mert akkor délután a lakásán keres- \ ték volna. Csak magántelefon lehetett. ! — De ha magántelefon volt, akkor miért ! hem a lakásomon hívtak fel délután? i — Azért, mert délután az illető nem tudja : a saját hivatalából felhívni és magánbeszél- \ getésekre ki dob ki egy forintot? Beláttam, hogy Pirikének igaza van, aki ke- \ resett, csak barátom, vagy ismerősöm lehe- : tett, mégpedig olyan barátom vagy ismerő- ; söm, aki délelőtt hivatalban van. Ki lehet az? \ Biztos, Rezső; a sógorom. Felhívtam Rezsőt. \ Rezső közölte velem, hogy nem 6 volt, szerészére, akik valamilyen okból tanulmányilag hátrányos helyzetben vannak. Mivel a felsőfokú intézményekbe jelentkező fiatalok mintegy 70 százaléka matematikából és fizikából tesz felvételi vizsgát, a középiskolai előkészítő tanfolyamokon ezt a két tárgyat oktatják majd. A tanfolyamra azok jelentkezhetnek, akiknek átlagos tanulmányi eredménye legalább közepes, s olyan felsőoktatási intézményben kívánnak továbbtanulni. ahol a matematika vagy a fizika — vagy mindkettő felvételi vizsgatárgy, akik a nappali tagozatra való jelentkezéshez előírt feltételeknek megfelelnek, s pálya- választásukkal osztályfőnökük, a tantestület is egyetért. A tanfolyam összóraszáma: 30, legkésőbb február közepén kezdődik és május 7-ig be kell fejezni. A részvétel díjtalan. Magyar kulturális kiállítás Afrikában „Pillantás Magyarországra” címmel a Kulturális Kapcsolatok Intézete, az accrai magyar nagykövetség és a ghanai kulturális és művészetügyi minisztérium közös szervezésében magyar foto-, könyv- és népművészeti ki- íllítás nyílt Accrában. 3 nnte Laci, az unokaöcsém kereshetett, mert ^ szerdán lesz az eljegyzése Lilivel. Megköszön- \ tem és felhívtam Lacit, aki negyedóráig fog- \ lalt volt, majd mikor lebeszélt, kijelentette, \ hogy nem ő keresett, hanem valószínűleg Béla $ bácsi, ugyanis elutasították az útlevélkérel- ^ mét, és engem akar megkérni, hogy nézzek^ utána, mert nekem biztos csak egy telefonba ^ kerül. ^ Béla bácsi se keresett, viszont ha már be ^ széltünk, megkér, hogy próbáljak valamit ten- ni az útlevele ügyében, mert nekem biztos § csak egy telefonba kerül. Ezek tényleg azt hi- $ szik. § Ekkor eszembe jutott Elemér. Ma este ulti-§ partink van, lehet, hogy valami közbejött. Há- ^ laistennek, nem jött semmi közbe, nem is keresett, de azt tanácsolta, próbáljam meg ^ fancsit felhívni, hogy ő nem tud jönni, mert^ a felesége múlt héten is morgott, amikor éjjel ^ háromkor még egy utolsó kört osztottunk. Megpróbáltam felhívni Jancsit is. Fél óra $ múlva sikerült, de nem ő keresett. És nem hí- $ vott se Jenő, se Oszkár, se Gyurka, se Aron.^ se Imre, se Tibor, sőt még Misi sem. Két őrá- ^ ja körtelefonáltam már, mikor végre Gyűli- ^ hoz eljutottam. ^ — Te kerestél délelőtt telefonon? — érdek- ^ lődtem elcsigázva. ^ — Igen, jn voltam — mondta Gyula. — Csakhogy végre megvagy — hörögtem a kagylóba. — Valami baj van? i — A világon semmi. $ — Hát akkor, miért hívtál fel? — Csak azért — válaszol Gyula —, hogy§ megkérdezzem, nem te kerestél-e reggel te- ^ lefonon? Miklósi Ottó i; A FILM ELSŐ ÉS UTOLSÓ KÉPSORA keretbe foglalja és mindennél tömörebben fejezi ki a mondanivalót. A lezuhant horogkereszt nem semmisült meg teljesen. A fasizmust létrehozó erő, az imperializmus agresszivitása, él és fenyeget. Harcra, az egész emberiség harcára van szükség, hogy ne jöhessen létre egy új, az eddigieknél is szörnyűbb világháború. A film nem bújtatja frázisokba az igazságát. Művészi nagyszerűsége abban áll, hogy meg tudja mutatni a probléma teljes összetettségét. Elvezeti a nézőt a felismerésig, rádöbbenti arra, hogy a háború nem holmi „német népléleknek”, elemi csapásként felfogható őrültségnek a következménye, hanem az imperializmus szörnyű torzszülöttjének, a fasizmusnak a műve. Pőrére vet- kőzteti ezt a szörnyeteget, a néző előtt tárva fel igazi arcát. Talán nem is az áldozatokról bemutatott dokumentumok a legfélelmetesebbek, hanem a fasizmus szelleme, amelyet a per folyamán a védő támaszt fel önmagára mondva ki ezzel a megfellebbezhetetlen ítéletet. Az előttünk lejátszódó vérlázító embertelenség csak egy reakciót válthat ki, az ellene való tett vágyát. Hatása kiemeli az embert a nézőtér közömbösségéből, gondolkodásra, cselekvésre készteti. Agitatív erejű film, a humanista ember nagy alkotása. MŰVÉSZI MEGVALÓSÍTÁSA mindenben a mondanivalót szolgálja. Stanley Kramer, a rendező puritán szigorúsággal dolgozta fel anyagát, háromórás terjedelme ellenére is rendkívüli tömörséggel. A film feszült, mindig a lényegre koncentrál, nem engedi az érdeklődés ellankadását. Annak ellenére, hogy legnagyobb részben egy tárgyalóteremben játszódik, mindig változatos. A rendező hatalmas mesterségbeli tudása megóvja a művet az ismétlés unalmától, de a látványossághajszoló hivalkodástól is. Itt minden részlet tagja a kompozíciónak, szigorúan megszabott szerepe van, amit el kell látnia, és amit maradéktalanul teljesít is. Ahogy a rendező, a színészek is kiérdemelték a legmagasabb dicséretet. Igaz művészettel, remekbeszabott alakításokkal szolgálják a mondanivalót. Bár egyen