Pest Megyei Hirlap, 1966. február (10. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-02 / 27. szám

2 jü.i,«. 1966. FEBRUAR 2., SZERDA Az Országos Árhivatal elnökének nyilatkozata az áremelkedésről és az árleszállításokról (Folytatás az 1. oldalról) sem keres a húsárak és a tejtermékek fogyasztói árának emelésén, sőt még valamivel többet is fordít a felvásárlási árak eme­lésére, hogy ezzel fokozza a ter­melési kedvet A mezőgazda- sági üzemek igyekezzenek esökkenteni az önköltséget, neveljenek több állatot, hogy jobban tudjuk kielégíteni a la­kosság igényeit húsban és ál­lati termékekben, és emellett áldjunk többet exportálni is. így gyakorlati kérdés: a fel- vásárlási ár élősúlyban, kilo- gramonként a sertésnél 1 fo­rinttal, a szarvasmarhánál 3 forinttal lett magasabb. Ho­gyan következik ebből a ser­téshúsnál átlagosan 30, a mar­hahúsnál átlagosan csaknem 50 százalékos áremelés? A tőkehús átlagára 28,2 száza­lékkal nő. A marha tőkehús­nál pedig — annak következ­tében, hogy az import fagyasz­tott hús a belföldi húsnál ki­logrammonként 2—4 forinttal alacsonyabb áron kerül forga­lomba — a különbség még na­gyobb; az átlagos áremelés az előirányzott 50 százalék he­lyett 46,5 százalékot tesz ki. A kérdés lényegére térve: először is más az élősúly, és más a vágott súly. A vágómar­hánál az élősúlynak csak mint­egy 50—55 százaléka haszno­sítható; ez az arány a sertés­nél kedvezőbb ugyan — mint­egy 80—85 százalék —, ennél viszont azt keld figyelembe venni, hogy a vágott sertés sú­lyának valamivel több mint 40 százaléka a szalonna és a zsír, márpedig a zsír ára 25 forint helyett 20 forint lett, a szalon­naféléké — mint az előbb em­lítettem is — több mint 16 szá­zalékkal, a tepertőé pedig ke­reken 14 százalékkal csökkent Mindenki tudja, hogy keve­sebb karaj van egy sertésben, mint combhús, de mivel nem volt elég nagy a különbség a .rétféle hús ára között, a ke­reslet oly nagy mértékben irá­nyult a karaj felé, hogy nem s lehetett teljesen-kielégíteni. Azt akarjuk elérni, hogy a fogyasztói árszínvonal a kereslet és kínálat irá­nyításának követelményei­hez is jobban igazodjék, magyarán: a minőségi húsok árát emeltük nagyobb arány­ban. Arra ügyeltünk, hogy a legnagyobb mennyiségben fo­gyasztott húsfélék — például a sertéscomb vagy lapocka — ára ne az átlagosnál nagyobb mértékben, hanem annak meg­felelően emelkedjék. Ugyan­akkor egyes kevésbé értékes húsrészelt ára az átlagosnál kisebb mértékben emelkedik, így például a dagadó ára ki­logrammonként 30 forintról csak 34-re, sőt egyes kocsonya­húsok — közöttük a sertésfej — ára csökken. A marhahús-fogyasztás zöme a csontnélküli színhúsiból, a hátszínből és rostélyosból (amely kisebb mértékben cson­tos hús), valamint az egyéb Télen is “ Mépa)))Ji W\ méhpempó's kréméi gondozott arcbőr leveshúsokból (ahol a csont részaránya magas), tevődik össze. Ezek áremelkedése együttesen 50 százalék alatt marad. Ez azonban úgy való­sul meg, hogy például a comb és a lapocka ára mintegy 65 százalékkal, viszont a leves­húsok ára csak mintegy 20 százalékkal emelkedik. Az át­lagosnál nagyobb mértékben kellett emelni a borjúhús, a vesepecsenye és a máj árát. Hogyan alakulnak az árak az üzemélelmezésben és a vendéglátóiparban. Az üzem­élelmezésben csak az ételek elkészítéséhez felhasznált élelmiszerek árváltozásának egyenlegét, azaz az árkülön­bözetet hárítjuk át a dolgo­zókra: kiszámolják, hogy mennyivel kerül többe a hús, vagy a húskészítmény, il­letve a felhasznált tejtermék, s ebből levonják, hogy meny­nyivel lett olcsóbb a zsír és a szalonnaféle. Egyéb költ­ségek is emelkednek itt, de ezeket a vállalati költségveté­si hozzájárulás emelésével fe­dezik. Az új árakkal összhang­ban emelkednek az üdü­lési díjak, de — ahogyan a lapok már hírt adtak erről, a SZOT el­nöksége úgy határozott, hogy a szakszervezeti kedvezmé­nyes üdülésnél ennek beve­zetésére csak július elsejé­vel kerül sor. A szociális, egészségügyi és kulturális intézmények­nél, (óvoda, bölcsőde, kór­ház, iskolai étkeztetés, stb.) az élelmiszerek ár­emeléséből adódó többlet- költségeket nem hárítjuk át a lakosságra. Ezeknél az intézményeknél a többletköltségeket az állam téríti meg a költségvetésből. Amikor nyilvánosságra ke­rült, hogy bizonyos ruházati cikkek árát leszállítják, vol­tak olyan hangok, hogy az semmiben sem fog külön­bözni az úgynevezett sze­zon végi kiárusítástól. Mi a valóság? Évek óta folyta­tunk szezon végi kiárusítást, s leértékelt áron adunk el divatjamúlt termékeket anél­kül, hogy árleszállításról be­szélnénk. Most viszont valóban ár­leszállításról van szó, amely mellett megmarad a szezon végi kiárusítás és megmarad a divatjamúlt termékek leértékelése Is. Ebben a hónapban két ár- intézkedés is találkozik: az elsejei árleszállítás és a téli cikkeknek februárban induló szezon végi kiárusítása. Most mintegy 1500 termék ára lett alacsonyabb. Szeret­ném kiemelni a legfontosab­bakat: az ágyneműk és az ágyneműanyagok 8—27 szá­zalékkal, a selyemszövetek közül a fehérnemű műse­lyem és nylon szövetek 20—30 százalékkal, a kötött­áruk közül a szintetikus fel­ső- és alsóruházati cikkek és a habselyem áruk 10—15 szá­zalékkal, a kártolt gyapjú- szövetek és azokból konfek­cionált cikkek 8—20 százalék­kal lettek olcsóbbak. összegszerűen ez kere­ken évi 736 millió fo­rint megtakarítást je­lent a lakosságnak. Elmondhatom: rendkívül nagy gondot fordítanak az összes illetékes szervek ar­ra, hogy aminek az árát le­szállítottuk, azt kapni is le­hessen a boltokban. Folytatódik É*zak-Vietnam bombázása Sieves faarcok Saigon közeiében Tüntetések New Yorkban Saigon Amerikai harci repülőgépek kedden is folytatták a Vietnami Demokratikus Köztársaság terrorbombá­zását, Saigonban egy amerikai ka­tonai szóvivő csak a támadás tényét közölte az újságírókkal és azt, hogy a gépek hidakat, útvonalakat, kikötői berende­zéseket és raktárakat támad­tak Észak-Vietnam déli ré­szén. A Reuter jelentése sze­rint sem a hétfői, sem a keddi lé­gitámadásokban részvevő gépek nem kerültek köze­lebb Hanoihoz 110 kilo­méternél. Az amerikai szóvivő a hétfői támadás repülőgépveszteségei­ből csak hármat ismert be. A dél-vietnami partizánhar­cok menetét ismertetve, az amerikai szóvivő az 1-es szá­mú észak-déli országút menti hadművelet folytatódásáról adott hírt. Közölte még, hogy Saigontól 100 kilométernyire délnyugatra, Vinh Binh tarto­mányban egy dél-vietnami ez­red megütközött a partizánok­kal, Saigontól mindössze 16 kilométernyire keletre pe­dig egy amerikai különít­mény partizán alagútrend­szerre bukkant. Az ame­rikaiakat támadás érte, mire légi- és tüzérségi tá­mogatást kértek. A légiakciót Saigonból is meg lehetett figyelni. New York New Yorkban tüntettek az észak-vietnami bombázások felújítása miatt. Hétfőn este az ENSZ- székbáz előtti téren több mint kétszáz békeharcos 24 órás „békcőrséget” kez­dett Többen plédekbe burkolózva próbáltak védekezni a nagy hideg ellen, de senki sem hagyta ott őrhelyét. A tünte­tők ilyen táblákat mutattak fel: „Gyászoljuk Vietnam ha- lottait!”, „Ekét a kardokból!”, ugyancsak hétfőn a New York-i Times Squaren több mint száz egyetemista egy amerikai toborzóiroda előtt rendezett csendes tüntetést. Ottawa Lester Pearson kanadai mi­niszterelnök hétfőn felszólalt az alsóház ülésén és kérdés­re válaszolva kijelentette: a kanadai kormány sajná­latosnak tartja, hogy az amerikai kormányzat szükségesnek tartotta az észak-vietnami bombázá­sok felújítását. Kedden, a koraesti órákban összeült a Biztonsági Ta­nács, az amerikaiak kéré­sére, akik nyilvánvalóan így pró­bálják meg csökkenteni azt a feszültséget, amelyet a VDK- elleni bombázások keltettek szerte a világon. Diókszlffájk Algériában Fő ok: a Ben Barka-ügy Második napja tart az algé­riai diákok sztrájkja, tiltako­zásul amiatt, hogy a rendőrség állítólag meg­sértette az egyetem privi­légiumát, behatolt a diáknegyedbe és több társukat letartóztatta. A diákok és a rendőrség között pénteken történt az in­cidens. Az Algírban tannló ma­rokkói diákok Ufkir bel­ügyminiszter ellen tüntet­tek, s két órán át meg­szállva tartották Marokkó algériai nagykövetségé­nek épületét. A rendőrség a diákokat eltá­volította a nagykövetségről, utána az egyetemi városban több letartóztatást hajtott végre. Az FLN Központi Bizottsá­ga erélyesen elítélte a tünte­tést, szigorú büntetőintézkedé­seket helyezett kilátásba a rend megbán,tói ellen. A sztrájkban már közel nyolcezer diák vesz részt Szép példa Uj Delhiben a minap megalakult az Indiai—Pa­kisztáni Baráti Társaság. Egyetlen mondatban meg­hirdette messzire mutató programját: „Az egész vi­lág népei elismerik, hogy a háború nem lehet vitás kérdések megoldásának eszköze!” Hosszú gyarmati ural­muk után, 1947-ben, az an­golok kénytelenek voltak belenyugodni India és Pa­kisztán függetlenségébe, de szándékosan úgy állapítot­ták meg a határokat, hogy a függetlenségük hajnalán magukra maradt indiaiak és pakisztániak között, el­sősorban Kasmír birtoklá­sának kérdésében, már a kezdet kezdetén nézetelté­rés mutatkozzék. Tudjuk, hogy az azóta eltelt csak­nem két évtized alatt mennyi áldatlan viszály volt India és Pakisztán ha­tárán, újra meg újra fegy­veres konfliktusba torkoll­va. S milyen őszinte meg­könnyebbüléssel fogadta a világ az India és Pakisztán között szovjet kezdeménye­zés nyomán létrejött tas- kenti megegyezést, amely reményt nyújt arra, hogy a kasmíri kérdés végső, bé­kés rendezést nyerjen. S bár mindkét ország sovi­niszta, reakciós körei vadul támadják ezt a megállapo­dást, jó hír, s a hosszú, de már kifelé vezető úton újabb mérföldkő és tanul­ságos példa a világnak — a most megalakult Indiai— Pakisztáni Baráti Társaság. Bombariadó a londoni repülőtéren Kállai Gyula megérkezett Kairóba (Folytatás az 1. oldalról) magyar vendégeket. Kairó la­kossága és a magyar kolónia nevében kislányok és kis­fiúk virággal köszöntötték Kállai Gyulát és feleségét. Ezután a magyar kormányfő Mohieddin miniszterelnökkel együtt a Kubbeh köztársa­sági palotába, kairói szállá­sára hajtatott. A palota or­mára ünnepélyesen felvon­ták a Magyar Népköztársa­ság és az EAK zászlaját. Kedden délután Kállai Gyula és felesége dr. Szoli­mán Huzajen, a kulturális ügyek minisztere, a díszkí­séret elnöke társaságában a Kubbeh palotából Kairó Dokki városrészébe, Zakaria Mohieddin miniszterelnök re­zidenciájába hajtatott. A lá­togatás során baráti eszme­cserét folytatott a két kor­mányfő. Az EAK miniszterelnöke és felesége vacsorát adott Kállai Gyula tiszteletére. A két miniszterelnök pohárkö­szöntőt mondott II. Erzsébet angol királynő és férje, az edinburghi her­ceg kedden csak félórás ké­séssel indulhatott el öthetes külföldi kőrútjának első ál­lomására, Barbaras szigetére, mert ismeretlen telefonáló ar­ról „tájékoztatta” a rendőr­ségét, hogy ~a BOAC kü- indult lönrepülőgépen időzített bom­bát helyeztek el. A királyi pár kénytelen volt a váróterem­ben számolni a perceket, amíg a rendőrök és a detek­tívek a gépet kutatták. Bom­bát azonban nem találtak. Ezután a királyi pár útnak BELGA BÁNYÁSZSZTRÁJK Genk Az észak-belgiumi Genk városába kedden reggel pán­célkocsik és teherautók szállí­tották a csendőrosapatokat. Mint jelentettük, hétfőn foly­tatódtak a tüntetések a város közelében, a zwartbergi bá­nyavidéken. Keddi jelentés szerint az előző napi összetű­zés során a csendőrök két bá­nyászt öltek meg. Amennyi­ben valóban bezárnák a nem kifizetődőnek minősített bá­nyákat, körülbelül húszezer bányász és munkás kerülne az utcára. Angol katonai tárgyalások Canberra Ausztrália fővárosában ked­den Anglia, Ausztrália és Új-Zéland között katonai tár­gyalások kezdődtek. '"y,""""/'‘r"ff1"/'""yssysssssss/ssssssysssssrssssssssssss/sssssssssss//‘ssssssssssfsfsssssss/-sssssssssfssfssfsssssssssss/ssssfssssrss/fsssssss/sjsj'sssssssssssssssssrssssssssfs. Gyurkó Géza: Tíz lép >és A brazilok meghívták a pápát Vatikán város Costa E Silva brazil hadügy­miniszter hétfőn brazíliai lá­togatásra szóló meghívást adott át Ví. Pál pápának. Va­tikáni források lehetségesnek tartják, hogy a pápa a meghí­vásnak eleget tesz. Márta! Lassú, túlságosan is kényelmesnek tűnő lépteivel, mintha mindig tanácsta­lanul keresne valamit. Márta: ő az. Itt megy előtte, a távolság nem több. mint tíz lépés és három év. Tíz gyors lépés és mellette lépegethet, belenézhet furcsa szürke szemébe, hallhatja hang­ját, amely mindig csendes volt, ott le­het amellett, akiről évekig azt hitte, ké­nyelmes léptei, csendes hangja vajpuha jellemet takar. Tíz lépés, de három év... Vajon, hol járhatott eddig? Férjhez ment-e újra? Megbékél-e még, ha pu­hán megcsókolják a vállát? Esténkint ott kucorog-e a rekamié sarkán ingerlő, macskagömbölyödéssel? Mennyi kérdés, mennyi titok, milyen távolság ez a há­rom év... — Egyszerűen meggyűlöltelek. Érted? Gyűlöllek és látni sem tudlak többé... — Márta, hagyjuk a nagy szavakat, ez csak felesleges jelenet — nézett egy kicsit csodálkozva a szokatlanul határo­zott hang, az elszánt tekintet miatt. Gyűlölet? Nevetséges. A nőknek nincs érzékük, hogy megfelelően értékeljék a szavak hangulatát... Nekik minden édes, aranyos, gyűlöletes, undorító... Csak a végletes jelzőket ismerik. Ostoba vagy. Neked ezek csupán nagy szavak. Rendkívül ostoba vagy és külön szégyen, hogy hatévi házasság után kell arra rájönnöm, hogy akit szeret­tem, nemcsak méltatlan volt erre, de ostoba is.,. Mindig fel akartam nézni rád, és soha sem láttalak. Hogyan is láttalak volna, amikor én fenn kereste­lek, pedig te lent vagy, egészen lent... Most elmegyek. Egy hétig gondolkozzál, maradt-e benned legalább annyi becsü­let, hogy te menjél el a lakásból... Elment. És benne is volt annyi becsü­let, hogy elment a lakásból és ... Nos, azt ma sem tudná megmondani, de el­vitte a névtáblát az ajtóról. Amikor visszanézett, s meglátta a négyszögle­tes, testetlen foltot, elvigyorodott, — Tessék, a lakás itt van... De a ne­vem, azt elviszem __ S ennek most már három éve. Itt megy előtte, nem is gondolja, hogy egy­kori férje úgy követi immáron negyed­órája, mintha valami aszfaltbetyár len­ne, aki csak a kedvező pillanatot várja, hogy leszólítsa a nőt... Igaz, nem viselkedett valami korrek­tül a tárgyaláson. De hát meg lehet ér­teni, ha az ember dühében és ... igen ... kicsit fájdalmában is, olyanokat mond, amivel úgy érzi, fájdalmat, sőt szégyent okozhat a másiknak is. — Nem az a lényeg, hogy megcsal­tál ... Igazad van. Volt már erre pél­da a világtörténelemben. De benned még bűntudat sincs, még arra sem tar­tasz érdemesnek, hogy színészkedj egy kicsit, mennyire szégyelled ... Haszná­lati tárgy voltam a számodra. Az ágy­ban és a vasalódeszka mellett... Elég volt... ... s ezt még a bíróság előtt is el­mondta. Mit mondhasson ö erre? Nos, nem valami becsületes eljárás volt megvádolni Mártát, hogy viszonya volt több kollégájával és ő csupán csak tör­lesztett ... Mire mindezt elmondta, már meg is bánta. Márta fehér lett, rá­nézett s csak ennyit mondott. — Aljas —, s ez a szó olyan volt, mintha valaki ököllel vágott volna az arcába... Vajon, haragszik-e még? Mert három év óta mindig csak rá gondol, s mindig arra, hogy haragszik-e. gyűlöli-e még. Amikor a bíróság ki­mondta a válást, akkor döbbent rá, hogy mennyire szerette immáron volt feleségét. Napokig nem találta helyét, s az eltelt évek alatt is, minden nő hangjában, minden nő mozdulatában, ölelésében Mártát kereste, de sohasem találta meg. Hányszor volt úgy, hogy elhatározta, visszamegy hozzá és meg­kéri: — Fogadj vissza, Márta... És bocsáss meg. Nem tudok nélküled élni... Ahányszor elhatározta, annyiszor nem mert. Félt az asszony szürke-hideg tekintetétől, félt, hogy ismét arcába vágja azt az egyetlen szót —, félt a megszégyenüléstől. És most tíz lépésnyire van tőle. Odamegy, s a következő lépések már együtt koppannak, mint régen. Márta vállával könnyedén hozzádö’. testük átveszi egymás lépteinek ritmu­sát és mennek... mennek együtt éve­ken át... Már csak öt lépés. Már csak három ... kettő ... megy mögötte, hogy szinte hozzáér Mártához, látja nyakának ívét, érzi az asszony il­latát ... — Márta! Márta! De boldog vagyok, hogy ismét látlak. Az asszony megtorpan, valami furcsa fény villan fel szürke szemében, amint a férfire néz, aztán a maga csendes, halk hangján csak ennyit mond: — Nem ismerem magát... Sohasem ismertem... Tíz lépés, húsz, ötven, száz, s a ke­resztutca végleg magába öleli az örökre eltűnt asszonyt. Nem tíz lépés volt: lemérhetetlen, végtelen távolság!

Next

/
Thumbnails
Contents