Pest Megyei Hírlap, 1966. január (10. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-12 / 9. szám
A PEST NEGYEI HÍRLÁP KÜLÖNKIADÁSA X. ÉVFOLYAM. 9. SZÁM 1966. .JANIT A Négyszázharminc új gázfogyasztó Megkezdték a gázpalackok kiadását az új fogyasztóknak 1964. év végén nagy meny- nyiségű külföldi gyártmányú gáztűzhely érkezett a kereskedelembe. A valóban szép és ízléses tűzhelyek megnyerték a vásárlók tetszését és az érdeklődést jelentős mértékben fokozta az a hivatalos közlés, hogy aki ilyen tűzhelyet megvásárol, az 1966. január elsejétől gáz- fogyasztó lehet. — Négy-százharminc gáztűzhelyet vásároltak városunkban az elmúlt évben — mondotta Kovács Fé- rencné, a ceglédi cseretelep vezetője. Miért húzódott el ilyen sokáig a gázpalackok kiadása? — Mintegy százezer új gáztűzhelyet vásároltak a múlt A szemüveg történetéből: Néró császár smaragdjától — a modern szemüvegig — Johanna királynő végrendelete — 600 ezer fajta szemüveglencse Ma már természetes dolog, ha valakinek megromlik a látása, szemüveget kér a szakorvostól, s a kapott receptet beváltja az OFOTÉRT- nál. Olcsón, SZTK-tagság esetén, kedvezménnyel juthat hozzá használója. — Az irodalom már Néró császárról megemlíti, hogy a •gladiátorok küzdelmét egy smaragdon keresztül szemlélte. Első szemüvegként ezt tartják számon — mesélte Pesti Antal optikus, az OFOTÉRT vezetője. — Valamikor jelentős értéket képviselt a szemüveg, hagyatéki tárgy volt, s 1372- ből Johanna francia királynő végrendeletéről is tudomásunk van, amelyben sok frankba kerülő szemüvegét egy rokonára testálja. A középkori festőknél divatban volt a megfestett főúr kezébe szemüveget tenni — a tudomány jelképéül. — Mikortól számítható a szemüveg használata? — A középkorban terjedt el, viszonylag szűk körben. A régi szemüveget pattintással készítették üvegtömbből. Egykor a vásárokban is árultak vándor optikusok. — A szélesebb körű elterjedést a XIX. század első felétől lehet számítani, amikor megkezdődött a gyáripar erősödése. Ekkor vezették be a lencsék gépi csiszolását is. — Ma már az automatizálás korába ért az optikai cikkek gyártása is. Mintegy 600 ezer fajta lencsét tartanak számon, amely gyógyászati segédeszközként szerepel. A lencsék értéke — előállítási lehetőségüktől függően — meglehetősen nagy határok között változik. Nálunk nemzetközi viszonylatban is igen olcsón beszerezhető a szemüveg. — Az is fontos, hogy a szemüveget tudja viselni a gazdája. Nemcsak esztétikailag, de orvosi szempontból is lényeges, hogy mindenki a számára megfelelő keretet kapja. Kevesen tudják, hogv a fejforma, a szemlencsék távolsága, az arc asszimmet- riája mennyire befolyásolja a megfelelő keret kiválasztását, s ezzel a szemüveg jó hasznosítását. — Egyre elterjedtebbek a védőszemüvegek, amelyeket az iparban többek között hegesztéshez. csiszológépek melletti munkához, a mezőgazdaságban a növénvvédőszerek használatánál célszerű viselni. A -» ontikusnak volt a! Vqirrie rtvo'-ji hoev RZ emberek nem várnak például egy gyógyszertől azonnali gyógyulást. Ha nem tapasztalják hatását, másfélével próbálkoznak. A szemüvegek esetében azonban más a helyzet. A legtöbb szemüveget igénylő — még hajlott korúak is — azt szeretnék, ha sikerülne visz- szanyemi ifjúkori éleslátásukat. Nem veszik figyelembe, hogy az évek az érzékszervek felett is eltelnek. Napjainkban már a gyógyászat részeként tekinthető a megfelelő szemüveg előállítása. Szemészorvosok és optikusok szakmai találkozókon keresik a legjobb megoldást, hiszen a technika is a gyógyulást szolgálja. (tamasi) Január 14-én: Vb-filés Cegléd Városi Tanács végrehajtó bizottsága január 14-én (pénteken) délelőtt a városi tanács vb 11-es számú szobájában ülést tart. Napirenden: Jelentés a Kossuth Múzeum tevékenységéről, 1966. évi tervei. Tájékoztató jelentés a szociális betegotthon munkájáról, valamint a Pest megyei Tanács vb pénzügyi osztályának jelentése Cegléd Városi Tanács 1965. évi rendszeres ellenőrzéséről. évben az emberek. Ez any- nyit jelent, hogy az iparnak le kellett gyártania százezer gázpalackot, amihez bizony időre volt szükség. A jelentősen megemelkedett fogyasztás biztosítására üzembe kellett helyezni a Hajdúszoboszlói új gázelosztó üzemet. Ez sem ment máról holnapra! — Január negyedikén kaptuk meg az ÁFORT-tól a négyszáztizenhárom fogyasztó kartonjait. A palackok kiadását gondos ütemezésben végezzük. Erre azért van szükség, mert a ceglédi telep befogadóképessége kicsi. Most, miután naponta kétszáz palack érkezik, még a szomszéd raktárt is igénybe kellett vermi az elhelyezésre. — A munkát teljes erőfeszítéssel, ebédidő nélkül folytatjuk annak érdekében, hogy mindenki minél előbb megkapja a palackot. Nagyon fontos azonban, hogy feleink is megfelelő türelmet tanúsítsanak és pontosan abban az időben jelentkezzenek, amikorra a berendelés szól. Ezzel elkerüljük a sorbanállást és torlódást. Akik eddig bármilyen okból nem jelentkeztek volna a palack átvételére, január 13-a után külön értesítés nélkül jöhetnek és megkapják a palackot. — Nagyon fontos, — és ez a fogyasztó érdekét is szolgálja —, hogy a jótállási papírra is bejegyezzük az első palack átvételi időpontját. Ezért arra kérünk minden jelentkezőt, hogy a jótállási papírt feltétlenül hozza magával. (—ssi) — Felhőkarcoló kolumbá- rium. Vigi építész Milánóban húszemeletes ház építésére tett javaslatot: temető céljára. Az óriás koiumbá- riumban 14 000 halott hamvait lehetne örök nyugalomra helyezni. A költségek kisebbek lennének a mai temetők építési és fenntartási költségeinél. VASÁRNAPI BÍRÁLAT A vasútállomás portása indulatosan lobogtatja a Ceglédi Hírlap vasárnapi számát, közben ugyancsak magyaráz a vele szemben állónak. — Látja, szomszéd, ez is megír mindent, de azt nem veszik észre ezek az újságírók, hogy a Széchenyi úton akkora gödrök vannak, hogy csak az nem esik bele, aki nem akar. Hadd játsszunk kicsit a szóval. Ezek szerint' kétféle ember van városunkban. Az egyik az, aki bele akar esni a gödörbe és a másik, aki nem akar. És egy lépéssel tovább a portás okos szavai nyomán: a Ceglédi Hírlap mindent megír, csak ezt nem írta meg... Valóban nem írtunk róla eddig, bár érdemes lett volna szóvá tenni. Bírálatnak vesszük ezt a vasárnapi megjegyzést és i bátorításnak arra, hogy hétköznapjainkban is hasznosítsuk tanulságait. Ehhez viszont olvasóink segítő jelzéseit is örömmel fogadjuk. Megoldás - csak diákotthonokkal! — Napi 10 óra - meleg étel nélkül — Társadalmi összefogást! Hétfőn délután a Magyar Úttörők Városi Elnöksége kibővített vezetőségi ülésen — pedagógusok jelenlétében — foglalkozott a bejáró tanulók helyzetével. A jelentés megállapítja, hogy a város hét általános iskolájában végzett felmérés szerint 348 bejáró tanulót tartanak számon. Ezeknek majdnem egyharmada alsó tagozatos. A tanulók mintegy ötven százaléka napi 2—3 órát fordít utazásra. Tanulószobát, napköziotthoni étkezést mindössze 15 tanuló kap. A Széchenyi téri iskola bejáró tanulóinak zöme a vonattól, autóbusztól még 1—4 kilométert gyalogol. Az országutak menti pusztaságban a megállóhelyeken semmiféle várakozóhelyiség nincs. „Tíz- tizennégy éves gyerekek napi 10 órát töltenek el meleg étel nélkül” — írja a jelentés. Ezeknek a tanulóknak tanulmányi előmenetele gyengébb, s kisebb a nevelési hatás is, mint helybeli társaik esetében. A középiskolások a mozgalmi munkába elsősorban falujukban kapcsolódnak be, mint ifivezetők. A beszámoló foglalkozott az utaztatás egyéb nehézségeivel is. A MÁVAUT iskolai autóbuszát is igénybe veszik, ha valamelyik járat kocsija elromlik, de ilyenkor csak késéssel érkeznek a tanulók az iskolába. A piacos napokon a felnőttek kiszorítják a diákokat a számukra fenntartott kocsiból, az autóbuszok túlzsúfoltsága szintén közismert. A tanulók számára biztosított szociális lehetőségek (napköziotthoni ebéd, tanulószoba) a merev, gyakorlati élettől elszakadt rendelkezések miatt alig könnyítenek helyzetükön. A jelentés a hibák feltárásán túlmenően részfeladatok végrehajtási javaslatával kívánja enyhíteni a bejáró tanulók nehéz helyzetét. Nagyfokú társadalmi ösz- szefogás és jelentős anyagi áldozatvállalás teremti meg a megoldás feltételeit. A jelentés vitájába aktívan bekapcsolódó iskolaigazgatók, napközis nevelők azt hangsúlyozták, hogy a napközis ■ és diákotthoni étkeztetés megoldásával, várakozó helyiségek létesítésével, iskolai szervezési próbálkozásokkal legfeljebb csak ideig-óráig lehet enyhíteni azon a nehéz helyzeten, amelybe elsősorban az általános iskolás kisdiákok kerültek. A végleges megoldást csupán általános- és középiskolai diákotthonok létesítésével lehet megnyugtatóan megtalálni. A pedagógusok érzik a nagy felelősség súlyát, s tudják, hogy elsősorban a helyi összefogással, a helyi lehetőségek realizálásával, a tanácsi szervek, a társadalmi szervezetek segítségével lehet közelebb jutni a megoldáshoz. — Pyrofusc. Az Egyesült Államokban előállították a palladium és az aluminium ötvözetét, amelynek a „py- rofuse” nevet adták. Az új anyag a legnagyobb mértékben alakítható; tökéletesen ellenáll minden ütésnek és rezgésnek. Kitűnően használható az elektronikában és a pyrotechn iikában. Tél a Gerje partján Tóth István felvétele A csemői vonaton Lassan döcög a csemői vonat. Mellettem ül két legényke. A szemben levő pádon hárman. Még a szomszéd padra is jut egy. Mind a hatan munkaruhában. Ipari tanulók. Csendesen, illedelmesen viselkednek. Legfeljebb azt találom túlzásnak, hogy nagyon a felnőtteket utánzó módon cigarettáznak. Az oldalt ülő fiatalember látszik a legidősebbnek: Farkas Jancsi, harmadéves ácstanuló. Könnyen szóba elegyedünk. — Hazafelé? — Igen, letelt. Szombaton korábban végzünk és vonaton jövünk haza. Majdnem három órával előbb érkezünk. Különben a délutáni busszal utazunk haza. — És reggel? — Vonaton. Bérletünk van a vonatra is, meg az autóbuszra is. — Ipari tanulók mind a hatan? — Igen, q Bács megyei Építőipari Vállalatnál. Ketten ács-, négyen kőművestanulók vagyunk. — Csemőiek? — Igen. — Szüleik hol dolgoznak? — Az állami gazdaságban. — Miért nem helyezkedtek el ott? Hiszen a mezőgazdaság szívesen lát tanulókat. Akár az állami gazdaságban, akár a termelőszövetkezetben. Csendes fejcsóválás a felelet. Farkas Jancsi meg is fogalmazza: az iparban akarunk dolgozni, és Csemőben erre nincs lehetőség. — De hiszen minden gazdaságban van építőbrigád, és biztosan szívesen látnának fiatalembereket. Nehezen pottyan a válasz, de nyíltan: — A városban akarunk dolgozni. — És ha felszabadulnak? Gondolnak-e arra, hogy a községben helyezkedjenek el? — Nálunk nincs kisiparos. — S ha a gazdasághoz hívnák magukat? — A Bács megyeinél maradunk. Akik felszabadultak és velünk dolgoznak, megkeresik havonta a kétezer forintot. Az pedig szép pénz! A vonat befütyül a csemői állomásra. A fiúk is leszállnak. Egyelőre itt van az otthonuk. Meddig? Mert ez a kis vonat nemcsak Csemő- be, hanem Csemő b öl is viszi az embereket — távoli utak felé. (—ssi) Január 15-18 és 22-én: Operett, vígjáték, színmű A színházlátogatók örömére, januárban három színházi előadást terveznek a Kossuth Művelődési Házban. Január 15-én (szombaton) este fél 8 órakor a kecskeméti Katona József Színház előadásában a Csókos asszony című háromfelvonásos operett, 18-án (kedden) Jókai Mór: Az új földesúr című háromfelvonásos színmű, majd 22-én (szombaton) este fél 8 órai kezdettel Shakespeare: Sok hűhó semmiért című kétrészes vígjáték kerül bemutatásra. Bérletek Az új földesúr előadás kivételével érvényesek. Jegyek a művelődési ház jegypénztárában kaphatók. Kishaszonbérleii szerződések A városi tanács vb mező- gazdasági osztálya értesíti a város lakosságát, hogy az öregszőlő és Ugyer XI., XII. dűlőben lévő szétszórt állami tartalék ingatlanokra — kétéves időtartamra — kis- haszonbérleti szerződés köthető. A bérleti díj egy évre aranykoronánként 22 forint. A bérelt terület adóját a haszonbérlő köteles fizetni. A bérletre vonatkozó igényeket írásban kell ' 1966. március 1-ig a városi tanács vb mezőgazdasági osztály vezetőjéhez benyújtani. Pásztor István mezőgazdasági oszlálv vezetője
