Pest Megyei Hírlap, 1966. január (10. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-12 / 9. szám
4 1966. JANUAR 12., SZERDA Dinnyeper a tanács el£tt Hanyag munkáért nem i&r díjazás Korszerűsítik a növényvédelmet Több ezer új szakmunkás Hová lett a tavalyelőtti dinnye? És hol az ára?! Ép- pén ezt kellett eldönteni a Dabasi Járási Tanácsnak, miután a fennálló törvényes rendelkezések értelmében tsz- tagok a tsz-közgyűlés magukra nézve sérelmesnek vélt határozatával szemben a tanácsnál kereshettek jogorvoslatot. Imre Sándor és Gál János a hernádi Március 15 Tsz tagjai 1964. januárjában szerződésileg kötelezték magukat arra, hogy a tsz által rendelkezésükre bocsátott területen a jó gazda gondosságával dinnyét termelnek. Imre Sándor kilenc holdon görög-, hat holdon meg sárgadinnyét, Gál János hét, illetve öt holdon. Ezért holdanként száz munkaegységet kapnak és ennek értékét közös megegyezéssel előre 30 forintban állapították meg. Szép pénz ez, érdemes érte még olyan vesződséges nagy munkát is elvégezni, mint amilyen a dinnyetermesztés. Igaz, a dinnyések általában más feltételek mellett többnyire 30—40 százalékos részesedés alapján vállalják a munkát, de nem a saját tsz- ükben. Hennádon a Március 15 vezetői úgy vélték, tagjaik számára a kikötött magas értékű munkaegység éppen eléggé ösztönző lesz, s amellett a tsz jobban jár. Szerződésbe foglalták még a tervezett . mennyiséget is, amely katasztrális holdan- kint 80 mázsa görög-, illetve 50 mázsa sárgadinnye volt. Imre Sándor azután egész területéről az egy holdra tervezett mennyiséget sem takarította be, csupán összesen 79 | mázsa görög- és 39.60 mázsa I sárgadinnyét. Gál János vi- j szont alig 30 mázsát a gö- ; rögből, a sárgából pedig 82 és j fél mázsát. Hogy sok volt j az eső, meg nagy kárt tett a j jég is, erre hivatkoztak. Ám ! a Március 15 másik két tag- | ja mindezek ellenére jóval j több dinnyét termelt náluk a rábízott földeken, a holdanként tervezett mennyiséget mindenesetre megközelítették. Ugyanekkor a terméskiesés Imre és Gál területén 85 000 forintnál többet tett ki. Éppen ezért a tsz múlt év elején megtartott zárszámadási közgyűlése úgy határozott, hogy Imre Sándor 45 000 forintot kitevő munkaegység részesedéséből még ki nem fizetett 27 000, Gál Jánoséból pedig 21 600 forintot visszatart. Imre is, Gál is előbb a járásbírósághoz fordult, az azdnban nem tartotta magát a vita eldöntésére illetékesnek, s az iratokat áttette a járási tanácshoz. Hosz- szas vizsgálat során a tanács mezőgazdasági osztálya megállapította, hogy a két tsz- tag a növényápolási és egyéb munkálatokat elvégezte ugvan, de lelkiismeretlenül és sok esetben későn. Ez okozta a rendkívül nagy termés- kiesést, a kárt pedig még megtetézték azzal is, hogy a dinnye egy részét éretlenül szedték le és azt a MÉK nem vette át. A szerződés 9. pontja különben megállapítja: .^menynyiben a termelő a munkát nem időben, vagy azt tudatosan rosszul, hanyagul végezné, az ebből adódó összes árbevételkiesést tartozik a termeltetőnek megfizetni”. Ezt a kikötést azonban Imre is. Gál is figyelmen kívül hagyta, a járási tanács vb ellenben figyelembe vette és éppen ezért a tsz-közgyűlés határozatát nem semmisítette meg. Egyszóval — és ezért is tanulságos eset a hernádi dinnyések ügye — hanyag munkáért nem jár holdanként 100 munkaegységre 3000 forint. A döntés a szerződéses megállapodástól függetlenül is igazságos. Arra keli csak gondolni, hogy a tsz többi tagja részére kifizetett munkaegységnek az értéke nagyrészt éppen a két dinnyés miatt lett kevesebb. Holott a többiek kellő időben és a jó gazda gondosságával végezték el a rájuk bízott munkát. Sz. E. — XB—70—A. Üj „delta- szárnyú” repülőgépet készítettek az Egyesült Államok- ben. A „neve”: XB—70—A. Eléri a 3 mach sebességet (3600 kilométer óránként). Legfőbb sajátossága a rendkívüli hatótávolság: 9600 kilométert tud megtenni üzemanyag-utánpótlás nélkül. A Földművelésügyi Minisztérium növényvédelmi szolgálatánál közölték, hogy a megyei tanácsok támogatásával megindult szakmai kiképzés nem hozta meg a kívánt eredményt: egyes termelőszövetkezetek vezetői a tanfolyamokra vagy senkit nem küldtek, vagy olyan dolgozókat jelöltek ki, akik a szükséges ismereteket nem tudják kellően elsajátítani. Most újabb tanfolyamok kezdődnek. A növényvédelem irányító szakemberei felhívják a közös gazdaságok vezetőit, hogy fokozott gonddal szervezzék meg az idei és a következő esztendők növény- védelmét. A téli oktatási évben 300 órás tanfolyamokon betanított növényvédelmi munkásokat képeznek ki. Ugyanakkor új tanfolyamokat indítanak növényvédelmi gépészszakmunkások kiképzésére is. Ez utóbbiak az első oktatási idény végén traktorosi vizsgát tesznek, a második téli idényben pedig a szakmunkával kapcsolatos ismereteket: a permetező és porozó gépek működését, a kisebb géphibák javítását, továbbá a növényvédőszerek készítését, helyes kezelését és használatát, valamint az egészségvédelmi rendszabályokat tanulják meg. Liptai Ervin könyvével új sorozatot indít a kiadó: Népszerű történelem címmel. Ha a folytatás is hasonló lesz, mint a kezdet, úgy valóban népszerű sorozattal gazdagodik az olvasók népes serege. Ezzel már véleményünk summázását is leírtuk a most megjelent kötetről; sikerült munka, s bármily furcsán hangzik is, de igaz, első összefoglalója az akkori eseményeknek. Régi adósság törlesztése: résztanulmányok, folyóiratokban megjelent dolgozatok után végre a folyamatot egészében, összefüggéseiben megmutató könyv, s ugyanakkor a nagyközönségnek szóló, tehát nem „száraz” adattenger. Viharos napok voltak ezek: valóban új világ formálódott külső és belső ellenségek orgyilkos szorításában, s nem Ametrin A veszprémi Nehézvegyipari Kutató Intézet munkatársai sikeres kísérletsorozatot végeztek egy újfajta növényvédőszerrel, amely az Ametrin elnevezést kapta. A veszprémi vegyészkísérletek tapasztalatai alapján a Chinoin Gyógyszerárugyár- ban üzemi kísérletekhez kezdtek. könnyű a krónikás dolga, mit és hogyan örökítsen meg e napok eseményeiből úgy, hogy ne vesszen el a részletekben, de ugyanakkor megmutassa a lényegest, a legtöbbet mondót. Liptai Ervin anyagismerete, tájékozottsága, biztos iránytű volt az arányok megtalálásában, s szerencsésen váltakoznak a leíró, illetve a kommentáló, összefoglaló részek. Erénye, hogy helyesen értelmezi a „népszerű” jelzőt; nem szájbarágóst, agyonmagyarázást ért alatta, hanem a tények, összefüggések érdekes hiteles, de ugyanakkor a tudományos aprólékosságtól mentes megismertetését. A történelmi körülmények, események ágyazatában vizsgálja a szerző az első magyar proletárdiktatúra előzményeit, a polgári forradalmat, a vesztett háborút követő fegyver- szünetet, a reakció mesterkedéseit, s a másik oldalt; a kommunisták szervezkedését, az útkeresést, a szovjet forradalom adta tapasztalatok hazai felhasználását. Bonyolult és igen nehéz kül- és belpolitikai viszonyok közepette adta hírül a világnak a csepeli szikratávíró: megszületett a magyar proletárdiktatúra. 1919. március 21: a magyar történelem fénylő betűkkel írt lapja. És ugyanilyen betűkkel írták tele a többi lapot is, ami március 21-et követte, egészen a bukásig, a szövetkezett reakció győzelméig. Hogyan váltották egymást az események a Tanács- köztársaság napjaiban, milyen ellentmondásokkal kellett — és kellett volna — megküzdeni ; hol követtek el hibákat, hol mulasztották el az adott helyzet marxista igényű elemzését — mindezt összefogja Liptai Eivin könyve, azaz nem hallgat a tévedésekről, melléfogásokról sem. A történelmi események sodrában jelentős szerepet játszanak a vezető egyéniségek: erénye a könyvnek, hogy helyesen, a történelmi igazságnak megfelelően foglalkozik a vezetők szerepével, tetteivel, s különösen a nagyközönség számára eddig eléggé a háttérben maradt katonai vezetőkkel. Stromfeld Auréllal, Landler Jenővel s a többiekkel. Szerencsésen válogatott, bőséges képanyag szolgálja az ihusztrálást remélhetőleg a sorozat további kötetei is követik mindenben az első mű teremtette — hagyományokat. (Kossuth Könyvkiadó} (m. o.) BARKÁCSOLÓK (Foto: Nádas) DR. DER FERENC: A dolgozók, részvétele az állami munkában Lenin írja A szovjet hata- 1 m soronlevő feladatai című munkájában: „...az állam, amely évszázadokon át a nép elnyomásának és kifosztásának szerve volt, örökül hagyta ránk a tömegek óriási gyűlöletét és bizalmatlanságát mindennel szemben, ami állami. Ennek leküzdése nagyon nehéz feladat s csak a szovjet hatalom képes rá, de attól is huzamos időt és rendkívüli állhatatosságot követel... Feltétlenül bizonyos időbe teliig, amíg a tömegek, amelyek a földesurak és a burzsoázia megdöntése után először érzik magukat szabadoknak, megértik — nem könyvekből, hanem saját tapasztalataik alapján — és megérzik, hogy a termelés és a termékelosztás mindenre kiterjedő állami nyilvántartása és ellenőrzése nélkül a dolgozók hatalma, a dolgozók szabadsága nem maradhat fenn, a kapitalizmus jármába való visszatérés elkerülhetetlen.” A szocializmus építésének munkáiéban a társadalom, "azdaság fejlődésének eredI. ményeként ez az ellentét megszűnik s az a fő feladat lép előtérbe, hogy a tömegeket a fejlődés objektív törvényeinek megismerésére neveljék, kifejlesszék bennük az állam és a gazdaság vezetésének képességét. Ez — mint Lenin írja egy későbbi cikkében — az államvezetésbe történő mind erősebb mértékű bevonásukkal valósul meg, amely ezáltal ugyancsak tovább és magasabb fokra fejlődik. A tömegek cselekvése mindinkább tudatos állami cselekvéssé válik. E folyamatban az állam nevelő szerepe leküzdi a tömegek ösztönösségét; a tömegek öntudatossága erősíti, mind erősebbé teszi az államot. A szocialista állam tehát — a szocialista forradalom győztes megvívásának eredményeként jön létre; a forradalom folyamatában erősödik meg a munkásosztály s a vele szövetséges dolgozó tömegek — elsősorban a dolgozó parasztság — szövetségére támaszkodik. A megvalósult proletárdiktatúrának az első időszakában az a legfőbb feladata, hogy elnyomja a dolgozó tömegek ellenségeit és megvédje a szocializmus építésében elért eredményeket, a külső imperialista támadással szemben. Mindezek mellett természetesen az építés, a munka folyamatában kialakul és mindinkább kibontakozik az állam gazdasági szervező tevékenysége is. E gazdasági szervező tevékenység — amelynek alaptétele az új gazdasági rend —1 nem kisebb feladatokat old meg, minthogy végrehajtja a szocialista iparosítás feladatát s megteremti a szocialista mezőgazdaságot. Mindezek mellett természetesen maximális mértékben segíti elő a nép kulturális színvonalának emelését. A szocializmus építésének során végbement gazdasági változások — az egységes gazdasági alap létrejötte mellett a társadalom fejlődése is sajátosan kialakítja a társadalom két baráti osztályát; az államhatalmat birtokló, vezető munkásosztályt és a szocialista mezőgazdaságban dolgozó parasztságot. Itt lép előtérbe az is, hogy a szocialista állam tevékenységének iránya megváltozik, kibontakozik a szocialista állam gazdasági szervező és kulturális nevelő feladata. Fokozatosan megszűnik az állam elnyomó funkciója s kialakul az a tevékenység, amely a társadalmi tulajdon védelmére, az állampolgárok jogainak és biztonságának, valamint a társadalmi rendnek védelmére irányul. Ezek a változások természetesen kifejezésre jutnak az államszervezet felépítésében is, amennyiben kibontakoznak az államszervezet demokratikus formái s lehetővé válik a dolgozó tömegek mind aktívabb részvétele az állami életben, A szocializmus építésének és fejlődésének alapvető követelménye, hogy a dolgozó tömegek mind fokozottabban vegyenek részt az állami életben. Lenin rendkívül sokat foglalkozott a szovjet állam fejlődésének kérdéseivel, és azzal összefüggésben a dolgozó tömegek bevonásának problematikájával. A lenini útmutatás alapján tűzte ki a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXII. kongresszusa gyakorlati feladatként valamennyi állampolgár, az egész felnőtt lakosság bevonását az állam, a társadalom ügyeinek intézésébe. A népi demokratikus országok — közöttük a magyar népi demokrácia állama — számára a szovjet állam tapasztalatai példaképül szolgálnak. A cél a mi számunkra is az egyetemes népi állam megteremtése, a szovjet tapasztalatok megfelelő felhasználásával annak az útnak a megtétele, amelynek céljában a szocialista államnak e legmagasabb rendű megnyilvánulása áll. Ebben az államban — mint Samu Mihály írja Az állam és jog a szocializmus és a kommunizmus építésének időszakában című jegyzetében — az egész nép hatalma testesül meg, és ez készíti elő olyan társadalmi feltételeknek a kialakulását, amelyek között az állam elveszti állami jellegét (politikai tartalmát) és kialakul a társadalmi önigazgatás rendszere. Az egyetemes népi állam a társadalmi szerveknek átadandó bizonyos állami feladatok útján segíti kialakítani a társadalmi önigazgatás e rendszerét. Ez — az állami feladatoknak társadalmi szervek kezébe való átadása — a kommunizmus építésének folyamatában kialakuló szélesebb körű demokratizmus megnyilvánulása. Ez — más fogalmazásban — azt jelenti, hogy a dolgozók kulturális és politikai színvonala olyan magasra emelkedett már. hogy az állami szervek adminisztratív irányítására és vezetésére már nincs szükség, mert a dolgozó tömegek, bizonvos társadalmi szervek keretében képesek jelentős társadalmi funkciókat — amelyek korábban állami funkcióként jelentkeztek — ellátni. Természetesen mindez nem jelentheti azt, hogy az állam szerepe a kommunizmus építésének támogatásába >- megszűn'k. (Folytatjuk.) Bevált-e a műbőrcsizma? A tavalyi kísérletek után az idén a cipőgyárak már nagy sorozatokban készítették a műbőrcsizmáikat. A Duna Qipőgyár például 62 000-et adott át a kereskedelemnek. A tél félideje már elmúlt, s a szakértők összegezték az új gyártmány tapasztalatait, amelyet Tessényi János, a Ruházati Mintatervező Vállalat cipőipari főosztályának vezetője a következők- j ben foglalt össze: — A műbőr felsőrésszel készült lábbelik hamar népszerűek lettek, beváltak, de kezelésük különleges bánásmódot kíván, s erre sajnos az üzletekben nem mindig hívják fel a vásárlók figyelmét. E lábbelik felsőrész anyaga porózus szerkezetű műbőr. Középső létegük habosított műanyag, s ez adja a puha, kellemes fogást, a bőrszerűséget. A felső réteg filmszerű lakk, s ez megóvja a cipőt az átázástól. Ezért a csizmák nagy előnye, hogy sáros, lucskos, havas időben is vízhatlanok. Hátrányuk viszont, hogy levegőt sem köny- nyen engedik át és nem ajánlatos zárt, meleg helyiségben hordani. A habréteg érzékeny, s nem szarát összegyűrni, élesen megtörni, mert ránc keletkezik. Nem szabad a műbőr felsőrészes lábbeliket krérnez- ni. A cipőkrém, illetve a benne levő vegyszerek nem használnak a műbőrnek. A tisztítás egyszerűen langyos, szappanos vízzel történjék, utána puha ronggyal kell áttörölni, hogy a lakkréteg fénye megmaradjon. — Bár a műbőrcipők igen olcsók, használati értékük azonos a bőr lábbelikkel és helyes kezelés esetén tartósak is maradnak — mondotta Tessényi János. bad a csizma szaKÖNYVESPOLC Liptai Ervin: • • / A MAGYAR TANACSKOZTARSASAG