Pest Megyei Hírlap, 1966. január (10. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-11 / 8. szám

1966. JANUÁR 11., KEDD PfcST MEGYEI kMúíop 3 Visegrád az új évben Munkában az önkiszolgáló étterem építői A mohos tetejű házon fel­irat hirdeti, hogy az épület kulturális célokat szolgál, művelődési otthon. Tőszom­szédságában egy cukrászda cégére, irodalmi presszót ígér. Bemegyek a presszó­ba, megkérdezem a kiszolgá­lónőt a pultnál: — Tessék mondani, mit je­lent az, hogy irodalmi prész- szó? — Az volt — Mikor? — Amíg nem jött az ár­víz ... — Elvitte az irodalmat az ár? Nevet. — Valahogy úgy... Az utcán ismét szemügyre veszem a mohos tetejű, mű­velődési otthon felirattal jel­zett házat, és a cégláblát, amely a presszó mellé iro­dalmat is ígér. A kép meg­lehetősen szomorú. Ráczkevi Erzsébet a he­lyi tanács elnöke a község fejlődéséről beszél. — Visegrád üdülő jellegű község. Ez jelzi a mi mun­kánk irányát. Gondoskod­nunk kell a 2100 főnyi ál­landó lakos igényeiről, de ki kell elégítenünk a község­ben évente megforduló mint­egy 500 ezer vendég és turis­ta igényeit is. Három éve kezdődött Visegrád jelentős fejlődése. Ez nagyon rövid idő, főleg egy olyan hely-! ség történetében, amely ilyen jelentős múltra tekint visz- sza. — Nem lehetne a fejlődés ütemét gyorsítani? — Sajnos, nem tudunk még eleget tenni minden ide­genforgalmi igénynek, mert olyan alapvető munkákat kellett és kell még elvé­geznünk, amelyek nélkül mozdulni sem lehet. Ilyen Visegrád vízvezeték-hálóza­tának a kiépítése. Az első két ütemben létrehoztuk a törpe vízművet — Visegrád belterülete után most kezdőd­nek a harmadik ütem mun­kálatai — a hálózatot egé­szen a Fellegvárig terjeszt­jük ki. Elkészült a község regionális terve. Ebben a Fellegvár környéki szállodák, bisztrók és egyéb vendéglátóipari üzemek épí­tése szerepel. Az építkezés elkezdésének egyik előfelté­tele, a víz. — Mit várhatunk 1966- ban? — Sok mindent. Tavaly au­gusztusban adtuk át a forga­lomnak az úgynevezett Pa­noráma utat, amely a Fel­legvárig, vezet. Korszerű be­kötőutakat építünk hozzá. Tavasszal nyitjuk meg az ABC-áruházat, és a szezon­ban már működni fog az önkiszolgáló étterem. Meg­nyitunk egy tej ivót is, az autóparkoló építését most fe­jezzük be. Az építések után végre hozzáfoghatunk a par­kosításhoz is. Rendezzük a Mátyás-szobor környékét és parkot építünk az új út és a régi út találkozásánál. — Mi a véleménye Visegrád kulturális életéről? Hallot­tam, hogy a presszóból ki­mosta az irodalmat az ár. — Nem egészen az ár, in­kább az anyagi nehézségek. összességében a község kul­turális ellátottsága megol­datlan. Kultúrházunk szinte tenek a nemzetközi kem­pingtalálkozó és az eszpe­rantó kongresszus résztve­vői — a programok kultu­rális része, korszerű kultu­rális létesítmény nélkül meg­oldhatatlan. — Nincs terv kultúrház építésére? — Terv van, mi is azt szeretnék, ha mielőbb való­ság lenne. Az irodalmi presszó anyagi gondjai re­mélhetően most megoldód­Egyelőre még földgépek dolgoznak a parkok helyén használhatatlanul korszerűt­len; idén még jobban sze­retnénk megrendezni a visegrádi napokat, az íjász­versenyt reprezentatív mó­don, korabeli jelmezekben akarjuk lebonyolítani. Né­hány napot Visegrádon tol­nak, január 14-én hosszú idő után ismét előadást rende­zünk és január 28-án cseh­szlovák művészek adnak mű­sort. Szeretnénk ifjúsági presszót is nyitni a fiata­lok számára. — nádas — Bizonyítványosztással véget ért a téli szünet Véget ért a téli szünidő, hétfőn ismét benépesültek az alsó- és középfokú taninté­zetek. Az oktatás* év első —I ezúttal kísérletképpen rö­vidített — részében végzett tanulmányi munkájukról ezen a napon kapták kézhez az értékelést az általános és a középiskolák diákjai. Az osztályfőnökök az el­lenőrző könyvbe írták be a magatartásból, szorgalom­ból és a különböző tantár­gyakból megállapított jegye­ket. Több mint hatezer álta­lános és csaknem 600 közép­iskola nappali tagozata mint­egy másfél millió tanulóját értékelték ilyenformán a pe­dagógusok. A korábbi évekhez ha­sonlóan az általános iskolák több mint 160 000 elsős kisdiákját — most sem osztályozták, ők csak a tanév végén kap­nak majd bizonyítványt. JANUAR 75: Újabb hét foffsaahorvos Ez idén mindjárt az év leg­elején erősödik, bővül a megye egészségügyi hálózata, még pedig ezúttal új fogorvosi kör­zetekéi. A most diplomát nyert új fogszakorvosok közül hetet helyeznek el Pest megyében. Közülük egyet Ceglédre nevez­tek ki, és így vele együtt már nyolc körzeti fogorvos műkö­dik a városban. Dunaharaszti —, ahol eddig egy sem volt —, most egyszer­re két fogorvost kap, A többi új fogorvos Bu­dapest környékére kerül, mi­után fővárosi lakosok és ré­szükre a községek egyelőre nem biztosítottak lakást. „Ki­járó” lesz tehát a pomázi, a halásztelki, sőt a százhalom­battai körzeti fogszakorvos és a hetedik is, akit az Ikladi Mű­szergyárba neveztek ki üzemi fogorvosiak. Az új fogorvosok e hó 15-én kezdik meg műkö­désüket. Verseny - titokban? . Annak bizonygatása, ^ hogy napjaink munaaver- seny-mozgalma tartalmá­ban és formájában is más, mint a tíz évvel ezelőttié, úgy hiszem, felesleges. Nem a látványos eredmények hajszolása a cél, nincs szükség sztárokra; a ver­seny valóban tömegmozga­lom, s célja az évi felada­tok sikeres megvalósítása, megalapozott eredmények elérése. E minőségi válto­zás azonban nem jelenthet valamiféle rosszul értelme­zett szemérmességet: a ver­seny legjobbjainak reklá­mozására valóban nincs szükség, de népszerűsítésé­re — igen! Egyik textilüze­münkben apró ötlet veze­tett jó eredményre: regge­lente egy szál virág fogad­ja a gép mellett az előző nap legjobb eredményt el­ért fonónőt. Kedves apró- ság — hatásában mégis nagyszerű ösztönzőnek bi­zonyult, lányok és asszo­nyok izgatottan keresik reggel, hol a virág? Másutt a legjobb dekád-eredményt elérő brigádot köszöntik jelképes jutalommal: egy- egy kisüveg sörrel. Mindezt természetesen kellő nyilvá­nosság mellett. A nyilvánosság az elis­merés erkölcsi oldalának egyik leglényegesebb té­nyezője; a friss eredménye­ket közlő versenytábla ugyanis nemcsak tájékoz­tat, hanem — ösztönöz is. Az előbbre kerülésre, 1 a jobb eredményre, a vállal­tak teljesítésére. A legjob­bak fényképe a versenytáb­lákon: elismerés. Es elis­merést jelent az üzemi han­goshíradó mindössze öt percre nyúló, de ügyesen megfogalmazott híradása., amelyben egyetlen frázis sincs, csak a lényeg: ők tet­ték a legtöbbet! Amennyi­re ellenszenvet keltett an­nak idején a mesterséges „futtatás”, annyira termé­szetes a valós eredmények elismerése. Éppenhogy a fi­zikai munkások/között van a legnagyobb becsülete an­nak, aki kiválóan érti a dolgát, aki az átlagnál rá­termettebb, s a vetélkedés­ben az élre jut; az egész­séges versenynek azonban a „módját” Is biztosítani kell. Miért csak egyetlen műhely, egyetlen műszak tudja azt, melyik brigád. s egvénile”' ki a legjobb? Az egész kollektíva előtt miért maradna titokban? Ahol lemondanak a ver­seny nyilvánosságáról, ott lényegében az ösztönzők eg’dk legfontosabbikát ad­ják fel! A munkaverseny- mozgalom céléinak egvike a jobb termelési eredmé­nyek elérése. E célt siker­rel megvalósítani csakis er­kölcsi és anyagi ösztönzők együf*es alkalmazásával le­het, de titokban tartott ver­sennyel semmi esetr» (m) NÉGYEZER HOLD, FÖLJAVÍTVA 130 ezer kéve és tőzeg Csatornatisztítás és egészség Erősítést kér a tőzegtermelő vállalat .... — Négyezer hold? Jelentős földbirtok! — Ha az enyém lenne, bizo­nyos, hogy más származási ka­tegóriába sorolnának. Pedig hát az igazgatónak, s jó munkatársainak nem keve­Alkalom a tolvajt A társadalmi tulajdon sérelmé­re elkövetett sik­kasztások résztve­vői között nagy százalékban sze­repelnek a falusi felvásárlóik. Kü­lönösen a föld­művesszövetke­zeteiknél gyakori az ilyen vissza­élés — állapítot­ták meg a krimi- nalisták egy esz­tendő bűnesetei alapján. A terme­lőszövetkezet ká­rára elkövetett bűncselekmé­nyeiknél a ha­nyag könyvelés, az ellenőrzés el­mulasztása, az utalvány nélküli szabálytalan ki­fizetés és a becs­lés alapján törté­nő terménymérés a leggyakoribb ok. Egy fiatal mérnökről szeret­nék írni. Szekeres Józsefnek hívják, 1960-ban végezte az egyetemet. Egyesztendei mun­ka különböző építkezéseken, s a következő évben nagy fel­adatot bíznak rá: ő lesz a Du- namenti Hőerőmű beruházá­sának helyettes építésvezetője. A beszélgetésre nem jött üres kézzel. Magával hozta a szocialista munkahely címért versenyzők naplóját Önéletrajz helyett — mondja félig tréfásan, s hozzáteszi: mindazt, ami az életében szép volt és említésre méltó, ebben megtalálhatom. A naplóban fényképeket lá­tok, s tintával írott bejegyzé­seket. Egy képen ember ma­gasságú kukorica között, négy férfi mosolyog a gép lencséjé­be. Állnak és mosolyognak. Egy perccel az első kapavágás előtt. — Itt, ezen a helyen most az üzemi főépület magaslik, szomszédságában az óriás ké­ménnyel — mutat egyszerre a képre, meg az ablakon túlra Szekeres mérnök. Ahol most a kémény rop­pant mutatóujja bök az égre, ott nemrégen még úritök in­dái kapaszkodtak a szikkadt, agyagos talajba. Mert agyag, az akad itt bő­ven. Hiába van közel a Duna, agyagréteg zárja le a víz útját az építőktől. Vízhiány, fagyos szél, perzselő nap, zuhogó zá­por sem tudja legyőzni az al­kotó ember erejét... „Az üzemi főépület egyik szakaszának határidő előtti el­készítéséért, a téli időszakban végzett jó munkájáért dicsé­retben részesítjük Vízi Ferenc ács, Tóth Károly kőműves és Mészáros Miklós betonozó bri­gádját; kitűnő szervező mun­kájáért Bölcskei Lajos műve­zetőt. Százhalombatta, 1965. V. 10-én..." Az elmúlt negyedévben az volt a feladatunk, hogy a 4-es gépegység technológiai szerelése után befejezzük a munkákat, s téliesítsük az 5-ös és 6-os gépegység munkahe­lyét. A tét nagy volt: csak így tudtuk biztosítani, hogy a bel­ső munkákat a hidegben is folytatni lehessen, s hogy fagyszünet helyett, télen is jus­son kereset az építőknek. Erre sem igen akadt még hazai példa az ipari építkezé­sek történetében... Atmoszféra-nyomásról és megawattról nehéz hőskölte­ményt írni. Állítsunk hát né­hány sorban emléket legalább az embereknek, akik ha kel­lett, éjszaka, ha kellett, va­sárnap is keverték a betont, húzták a falakat. Bányai Pál vasbetonszerelőinek, Döbrei Mihály ácsbrigádjának, Kar­sai László kőműveseinek; övez­ze tisztelet Harcos Ignác techni­kus, Rabóczki Simon és Kol- beck István művezető, Aszta­los Zoltán mérnök nevét. Egy másik kép a naplóból: agyagos sártenger közepén el­csigázott arcú férfiak küszköd­nek az elakadt gépekkel. Kö­zöttük vékonypénzű fiatalem­ber: Szekeres József. Sok mindent szeretnék még kérdezni tőle, de bocsánatot kér, mennie kell: új emberek érkeztek, fogadni akarja őket Hadd érezzék, hogy törődnek velük, hogy összeforrott, nagy családba érkeztek. A napló sokat elárul Szekeres József főépítésvezető-helyettesről. Ja­nuár elseje óta ugyanis ezt a tisztet tölti be. Mindenek előtt elárulja azt, hogy a beruházás minden zugát úgy ismén, mint a tenyerét — Az építőknek szabad szombatjuk van — toldja meg a magyarázatot Gabányi Lajos pártszervező —, Szekeres Jó­zsefet és Galló Tibor főépítés- vezetőt kivéve. Tavaly, a telie- sítés idején, hetekig haza sem mentek. Késő estig munka, éj­szaka ellenőrzés — ebből állt az életük. Szekeres vidéki fiú, ; itt lakik a munkásszálláson. Bármilyen fennakadás történt, az emberek őt keresték. Hat­vannégyben még a szabadsá­gát sem vette ki. Tavaly nyá­ron összeesett, úgy zavarták el pihenni. Nem vigyáz ma­gára, nem gazdálkodik okosan az erejével. A szakmai mun­káján túl, tucatnyi feladatot vállal. Ö dolgozta ki a KISZ- ista társadalmi munkások munkarendjét, tagja a beru­házás KISZ-bizottságának, az operatív bizottságnak, szak- szervezeti szemináriumot ve­zet. Évfolyamtársai íróaszta­lok mellett kovácsolják a jö­vőjüket, tervezői másodállások után futkosnak, öt most is hívták, termelési osztályvezető­helyettesnek. Nem ment. Azt mondja, szűk lenne már neki egy íróasztalnyi világ . .. ■ ... Ha valaki egyszer arra vállalkozik, hogy megörökítse a második ötéves terv legna­gyobb építkezésének történe­tét. szenteljen néhány sort egy csókakői parasztfiúnak, akit itt úgy ismernek, hogy Szeke­res József általános mérnök, főépítésvezető-helyettes. Nyíri Éva sebb, mint négyezer hald jól termő földhöz lesz köze ezidén is. Mint ahogy tavaly sem sok­kal kisebb birtok jótevői vol­tak. — A mi vállalatunk, a Pest fnegyei Tőzegkitermelő gond­ja, hogy évről évre rengeteg föld jó táperejéről gondoskod­jék. — Az új esztendő mérlege tehát ez a kerek négyezrei szám. — Ami hétezer vagon talaj­javító szerves anyagot jelent — Nélkülünk nincs szépen termő növény, gazdag aratás. Különben az aratásról jut eszembe, hogy a mi portánk­hoz tartozik a Kis-Duna nádas vidéke is. Itt nem kevesebb, mint 130 eze?1 kévét kötöttek össze, s ennyi el is kelt — nádpallóként, stukaturnádként — az építkezésekhez. — Milyen poszton állnak még? — Csaknem valamennyi te­lepülésen. A csatornák tisztítá­sa a jó egészségügyi körülmé­nyek biztosítása is a mi gon­dunk. S hogy ennek eleget te­hessünk, egyúttal azt kérjük, hogy adják meg, a már szóba került erősítést. Másfél millió­ra számítunk. Szippantókocsi­kat, s még néhány járművei kérünk, hogy az egyre forgal­masabb Duna kanyar csator­názását, berendezéseit rendben tartsuk. (t. gy.) 110 vagonnal több baromfi, plusz 10 millió tojás A várhatóan növekvő keres­let kielégítésére már készül a baromfiipar. Idei legfontosabb feladata, hogy egész évben fo­lyamatos ellátást biztosítson. A hús árának tervezett emel­kedése miatt, nyilván több ba­romfit és tojást vásárol a la­kosság — s ezt teljes mérték­ben ki is tudja elégíteni. Az iparág a tervek szerint első­sorban a belföldi igények szol­gálatát tartja szem előtt, és csak a felesleget szállítja kül­földre. Az első negyedévben, a tavalyinál 110 vagonnal több. összesen 400 vagon baromfi és 10 millióval több. összesen 84 millió tojás várja a vásárló­kat. Amennyiben többre len­ne szükség, növelni tudják az ellátást. A következő hóna­pokban is teljes lesz a válasz­ték: csirke, tyúk, kacsa, puly­ka és liba egyaránt kerül a? üzletekbe. I lilém, az íróasztalt választottéi

Next

/
Thumbnails
Contents