Pest Megyei Hírlap, 1966. január (10. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-09 / 7. szám
A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI JAQÁS ES CEGLÉD VÁrÓ" PfeSZfeRE X. ÉVFOLYAM, 7. SZÁM 1966. JANUÁR 9.. VASÁRNAP Az új év első napjai üzemeinkben Kétszeresen érdekes lehet a válasz a feltett kérdésre: hogy kezdték üzemeink az új esztendőt? Régi tapasztalat ugyanis, hogy az első évnegyed, különösen az első napok termelési üteme lassú. A régi tervezési gyakorlat szerint az éves tervek legjobb esetben is csak az első negyedév vége felé érkeztek meg. Ennek következményeként zavarok voltak az anyagellátásban is. E két „objektív” tényező bizonytalanságot idézett elő a vezetésben, ami viszont kihatott a termelő munkára. A gazdaságvezetés új módszereiről folyó sajtóvita, az MSZMP Központi Bizottsága által kiadott kiinduló irányelvek viszont kétségtelenül az „új szellem” kibontakozásának irányában hatottak máris. Érezhető-e hát a hatás a harmadik ötéves terv kezdő napjaiban, s milyen mértékben? — ezt igyekeztünk „kitapogatni” kérdéseinkkel városunk üzemeiben. Elsősorban ezért volt érdekes számunkra a termelés „pulzusának” érzékelése mindjárt az első napokban. S nyomban írjuk is le: az idei évkezdés valamennyi megkérdezett üzemben lényegesen jobb feltételek mellett indult, mint előző években. Jól előkészített program szerint Az Egyesült Villamosgépgyár 3. számú gyáregységének igazgatója, Bartus Szilárd, ezekkel a szavakkal kezdte tájékoztatását: — Jól előkészített program szerint termelünk már az első dekádban: 200 tartozékos 10-es fúrógép, 100 elektromos szeleid és 50 köszörűgép legyártása szerepel az első tíz nap tervében, melynek értéke egymillió forint körül van. Ezek a kisgépek már össze is vannak szerelve, csupán a festés van hátra. E főbb gyártmányokon kívül természetesen folyamatosan halad a szürke ellentétben az előző két üzem vezetőjével — kezdeti anyaghiányról panaszkodik, ami átmeneti kiesést okozott az első napok termelésében. Ez a lemaradás azonban annyira jelentéktelen, hogy már e hónap végére pótolni tudják. — Gyártási profilunk szerint az év első napjaiban is gyógybetétes gyermekcipőket gyártottunk, naponta mintegy 1200—1300 párat. Ezt a fajta cipőt jelenleg egyedül gyártjuk az országban, s a hazai piacokon annyira bevált, hogy a kereskedelem a többi cipőipari vállalattól is ezt a típust reklamálja. Értesülésünk szerint a kecskeméti és a Duna Cipőgyár is még ebben az évben rátér a mi gyógybetétes gyermekcipőink gyártására. Napi kétezer kabát A Május 1. Ruhagyárban az új év első napjaiban is leányka- és bébikabátokat gyártottak exportra, s folytatták a belföldi piacok számára a női és serdülő leánykabátok termelését, valamint az orkánCONCORDIA-BÁL Február közepén a kőszegi Jurisics vár összes termében rendezik meg a hagyományos nemzetközi Concordia-bált. Szintén Kőszeg lesz a színhelye húsvétkor a nemzetközi autós találkozónak, amelyre több mint ezer osztrák, jugoszláv, lengyel, csehszlovák és hazai részvevőt várnak. Szárnyas ejtőernyősök A mesterséges holdak visz- szatéréséhez különleges „szárnyas” ejtőernyőt szerkesztettek, amelynek előnye a közönséges ejtőernyővel szemben, hogy a leszállás irányítható vele. Elveszett hajók Egy Londonban megjelent statisztika szerint 1964-ben a világtengereken 249 hajó veszett el, összesen 558 200 tonna tartalommal. A veszteséget összeütközések, tűzesetek és elsüllyedések okozták. Az elveszett hajók közül 26 japán, 15 libériái, 20 angol, 17 panamai és kanadai, 16 norvég, és 13 észak-amerikai és spanyol volt. kabátok gyártását. A napi termelés mintegy 60 százaléka megy exportra, a többit hazai megrendelésre szállítják. — Ebben az évben egyébként új gyártmányunk is lesz: január második felében kezdjük meg a női és férfi „légzős” műbőrkabátok gyártását habszivacs béléssel. A felhasznált műbőr sokkal puhább az eddig ismert anyagoknál, ízléses kivitelű, divatos őszi-tavaszi viseletnek ígérkezik, mintegy ötezer darabot gyártanak belőle hazai piacra — mondotta Szűcs Lajos telepvezető. Gyümölcspálinka és szárított zöldség A Szesz- és Szikvízipari Vállalat változatlanul gyümölcs- pálinka és zöldség szárításával kezdte az új évet. Naponta két-három vagon cefréből főznek ízletes szilvapálinkát a belkereskedelem számára. Exportra termelik viszont a szárított zöldségféléket: hagymát, sárgarépát, zöldséggyökeret, zellert és almát szárítanak, és ízléses csomagolásban exportálják külföldi megrendelőknek. (ferencz) Az orvosnál: — Alig kapok levegőt, doktor úr! Itt' fáj, itt is fáj! — No, vetkőzzön csak le, majd megnézem. Feküdjön fel! Kényelmesen. Ne feszítse meg magát! Először a szívére vagyok kíváncsi. Semmi baj, a szívhangok gyönyörűek! Nézzük a tüdőt! Sóhajtson mélyet! Ne nyöszörögjön, zavar! Vegyen mély lélegzetet! Hatliteres tüdő. — Nem találok semmit, barátom! Mutassa a nyelvét! Remek. Beteg Szokott a gyomra fájni? — Soha. (Még a vasszöget is megenném. — Hasa? — Nem érzem! — Kicsit telt. Lehet, hogy alaposan bereggeli- ziett. — Egy falatot sem ettem. Éhes vagyok, mint egy farkas. — Tessék felöltözni. Olyan egészséges maga, mint a makk. A hasa kissé puffadt. Ez azonban semmit ' sem * jelent: Nyugodtan mehet dolgozni. Semmiféle gyógyszerre nincs szüksége. Otthon: — És mit mondott az orvos? — A hasamat fogdosta. „Nagyon puffadt” — mondotta. Itt érzem, hogy nagyon fáj. — A melled? — A szíved? — A derekad? — Ott nincs semmi hiba. Csak a hasam, a hasam! — Délután elmegyek egy másik orvoshoz. Rik. LIBBEN A SZOKNYA Tóth István felvétele Cegléd helye a megyei könyvtárhálózatban ÚTTÖRŐ JELLEGŰ feladatra vállalkozott a megyei könyvtár kollektívája, amikor Pál Ernő igazgatóhelyettes szerkesztésében megjelentette a „Pest megye könyvtárai 1965” című 300 oldalas monográfiát. A kiadvány sokoldalúan értékeli a megye könyvtárügyi helyzetét, rámutatva az elmúlt húsz évben elért eredményekre és a még meglevő problémákra. A felszabadulás utáni kulturális forradalom időszakát Oláh István — a monori gimnázium igazgatójának — tanulmánya körvonalazza. Cegléd ebben- az időszakban kiemelkedő szerepet töltött be a megyei népművelésben■ Á Pest megyei Szabadművelődési Felügyelőségnek egyik körzeti hivatala működött itt, amely három járás népművelésének irányítására volt hivatva. Élénk kulturális tevékenység folyt akkor a városban. „A megyeház dísztermében nagyszabású tárlatot mutatott be a Ceglédi Képzőművészeti Szabadiskola is, ahol meglepő művészi teljesítményekkel találkozhattunk.” 1951 júniusában létesült a ceglédi körzeti könyvtár, amely szintén három járás könyvtárhálózatát szervezte. E körzeti könyvtár „munkafeltételei hasonlóak voltak a budapesti körzeti könyvtáréhoz. A körzeti könyvtárak között alárendeltA katona apja című magyarul beszélő szovjet film január 10—12-ig kerül bemutatásra a Szabadság Filmszínházban. Képünk a film egyik drámai jelenetét mutatja be vasöntvény és a színes fémöntvények termelése is. Elmondotta még az igazgató, hogy amióta a gyár élén áll, ez az év indult a legjobb termelési feltételek mellett. A korábbi évek kezdeti pangása nem jelentkezett. Magyarázata: már az elmúlt évben a minőségi mutatókra fektették a fősúlyt, melynek sorén elsőrendű feladatnak tekintették az ütemes termelés minden előfeltételének biztosítását. 760 millió — exportra A Közlekedésépítési Gépjavító Vállalat igazgatója, Ágoston Sándor, mondotta: — Ebben az évben tovább tisztult vállalatunk gépjavító profilja. A mezőgazdasági gépek javítását átvették a Földművelésügyi Minisztérium vállalatai, nálunk csak az útépítés és az ezzel kapcsolatos földmunkák gépeinek javítása marad. Az év során az útépítési gépek közül is csak a dömperek javítását hagyják fokozatosan vállalatunk feladatkörében, 1967-től kezdve pedig csupán a dömperek javításával foglalkozunk. Az igazgató tájékoztatása szerint az elmúlt év utolsó negyedében elkészítették az olajtüzelésű masztikátor prototípusát és jelenleg 0 szériában öt darabot gyártanak belőle. A második és a harmadik negyedévben kezdik meg a sorozatgyártást, és az idén 35-öt szállítanak exportra csehszlovák megrendelésre. Az év során új gép prototípusát készítik el — az AK 25/50 tonnás útépítő gépét, melyből ugyancsak exportmegrendelés várható. Ebben az évben egyébként mintegy 160 millió forint értékű útépítő gépet szállítanak Csehszlovákiába, köztük a Pionír C 25-ös típusból hat darabot, négyet pedig hazai szükségletre gyártanak. Egyedül az országban Tímár Károly, a Ceglédi Cipőipari Vállalat igazgatója — Kettős szilveszter Moszkvában \ Alig múlt el karácsony, ^ máris csomagolni kellett, gon- ^ dósán összeválogatni a megfe- S lelő ruhadarabokat, azon töp- \ rengve, vajon a Kárpátokon $ túl milyen lesz az időjárás? ^ Szőke Rózsa, a művelődési ^ ház dolgozója már megszokta, ^ hogy évenként összekészíti \ útiholmiját, s IBVSZ-utazás- \ sál indul valamelyik országba. ^ Vonattal, autóbusszal és hajó- ^ val tette meg eddigi külföldi Rútjait. 1962-ben Csehszlovákiá- ^ ban járt, majd a következő i évben Ausztriába látogatott, § 1964-ben NDK-ban volt, s ott | töltötte a szilvesztert. ^ Most december végén ^ Moszkvába indult, s két éjsza- ^ kán és egy nappalon át vágta- ^ tott a kényelmesen berende- ? zett hálókocsis szerelvény, mi- $ re 29-én reggel megérkeztek a ^ szovjet fővárosba. § — Először városnéző autó^ buszsétára indultunk — kezdi ^ a friss emlékek sorolását. ^ Megnéztünk néhányat a város ^ nevezetességei közül, emléke- S zetes látvány volt a Lenin- § hegyen a Lomonoszov-egyetem ^ épülete. ^ — Másnap egy egész dél^ előttöt töltöttünk a Kremlben, $ s az arzenált belülről is megnéztük, amely valaha fegyverraktár céljait szolgálta, ma pedig múzeumi fegyvertár. Itt helyezték el a cári kincstárat is. A felbecsülhetetlen értékű arany-, ezüst-, drágakövekkel ékesített ékszerek és tárgyak mindnyájunkat ámulatba ejtettek. — Megnéztük a székesegyházakat, voltunk A Tretyakov- képtárban, s ráismertünk több gyakran látott reprodukció eredetijére. A Vörös téren levő hatalmas GUM áruházban is széjjelnéztünk, s ajándéktárgyakat vásároltunk hozzátartozóinknak. — Egyik este a Csajkovszkij hangversenyteremben a tavaly hazánkban is vendégként fellépő Mojszejev népi együttes műsorát néztük meg. Akik látták a hazai tv-adást, azok is nagy érdeklődéssel figyelték a művészi műsor minden mozzanatát. — Az Inturist kedves meglepetést is tartogatott számunkra. Moszkvában mindennap havazott, az egész társaságot trojkára ültették, s úgy szánkóztattak meg bennünket. Amint az új városrészek felé kanyarodtunk, feltűnt, hogy a moszkvai emberek mennyire szeretik a fákat. A széles úttest két oldalán négy-öt sorban húzódnak a fiatal facsemeték. Minden nyílegyenes sorba másféle fát ültettek. — Látogatásunk emlékezetes színfoltja a moszkvai szilveszter volt. A Budapest Szálló egyik éttermében terítettek az ünnepi vacsorához a magyar turistáknak. A terem sarkában szépen díszített, hatol-; más karácsonyfa állt. A moszk- j vai éjfélkor Télapó és a Tél, Tündére lépett a helyiségbe,j ők köszöntöttek bennünket, majd pezsgös poharainkkal; koccintva üdvözöltük az új; esztendőt, s kívántunk egy-; masnak boldog új évet. — Román népi zenekar húz-j ta a talpalávalót, kedves éne-j késne dalolt, s tiszteletünkre még a magyar nótákkal is! megpróbálkoztak. A finom été-: lek, csúszós italok, emelkedett j hangulat ellenére is éberek \ maradtunk, s két órával a! moszkvai éjfél után ismét az; új esztendőre ürítettük pofid-: rainkat, hiszen Magyarorszá- \ gon két órával később köszön- \ tött be az új év. — A mulatság után már ke-\ vés időnk maradt a nézelődés- j re. Rövidesen ismét vonatra! kellett ülnünk, s száguldani\ vissza keresztül a háborította j orosz tájakon. Azóta a rádióra\ helyezett szalutáló kiskatona \ tréfás alakja, moszkvai kaba-\ lám emlékeztet az ott töltött $ szép napokra. Tamasi Tamás $ ségi viszony nem volt”. Érdekes és feltétlenül figyelemre méltó, hogy ez a szervezeti forma nagyobb teret biztosított a helyi kezdeményezéseknek. 1952-ben a ceglédi körzeti könyvtárat járási könyvtárrá szervezték át, melynek következtében jogköre és hatósugara kisebb lett a korábbinál. CEGLÉD KÖNYVTÁRÜGYÉNEK történetével a kötetben, a helyi könyvtárügy egyik legjobb ismerője, Kat- sányi Sándor foglalkozik. A történelmi előzmények ismertetését Holl Béla egészíti ki, aki a régi könyvtárak történetét dolgozta fel és Krizsán László, aki a Tanácsköztársaság időszakának könyvtárügyét tárgyalja. Mindezek ellenére, a ceglédi könyvtárügy múltjának ismertetése eléggé hiányos, valamennyi szerző megfeledkezik az első jelentős ceglédi magángyűjtemény, Bakonyi Albert professzor XVI. századbeli könyvtáráról, tovább- menően a Dobos—Derzsy könyvtár, valamint a különböző társadalmi egyesületek könyvtárainak szakmai elemzéséről. A monográfiát a ceglédi könyvtárak címjegyzéke és a helyi könyvtárirodalom bibliográfiája egészíti ki. Megtudhatjuk belőle, hogy a ceglédi járási könyvtárban 1964. december 31-én 26 242 kötet ivóit, a különböző vállalatok i és intézmények könyvállomá- i nya pedig 40 248 kötetet tett i ki. | NAGYOBB FOKÚ koncentráltságra lenne szükség ahhoz, | hogy ez a könyvállomány a i számarányához méltó szere- i pét a közművelődésben betölthesse. Biztató viszont, hogy ;a szakszervezetek megyei ta- i nácsának központi könyvtára ;— amely a vállalati könyvtá- I rak többségét irányítja — ! Cegléden szakszervezeti körzeti könyvtárat kíván létrehozni. „Budapest, mint közlekedési gócpont a megye politikai, gazdasági, kulturális központi intézményeinek a működési helye, de nem a megye valóságos székhelye. Hiányzik a megyei szervek és intézmények közvetlen társadalmi háttere. Megyei centrum híján tájjellegű centrumok — Vác, Cegléd — irányítják a hozzájuk tartozó területek életét. Előnye is van ennek a helyzetnek, a megye vezetőit nem köti annyira a megyei szemlélet, jobban tudják érvényesíteni az egész ország érdekeit” — írja a monográfia szerkesztője. Szeretnénk, ha ez a helyes felismerés a könyvtárügy, de a társadalmi, gazdasági élet területén is egyre inkább érvényesülne. Nemcsak Cegléd, az egész megye látná hasznát. Dr. Zoltán Zoltán
