Pest Megyei Hírlap, 1966. január (10. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-07 / 5. szám
VAROST JELZŐ FÉNYEK Már akkor akartam írni róluk, amikor még nem láthattam vasárnap esténként a Cegléd felé közelgő vonat ablakából. Hűvös leheletű tavasz volt még, akkor kerestem először őket a csukott ablakok mögül — hiába. A mezők első szénaillata is csalódni csalt a már nyitott ablakokhoz — a várost jelző fények olyan nagyon elszomorítóan hiányoztak a ceglédi éjszakából. Egy napon aztán lapunk hasábjain magunk röppentettük fel a hírt arról, hogy megkezdik városunkban is a közvilágítás korszerűsítését. Türelmetlenül figyeltük az „ostornyelek” szerelését a Rákóczi úton, míg végre egyik nyári este kigyúltak a higanygőzlámpák ezen a meg- ifjodni készülő útszakaszon. Aztán nyomukba léptek a többiek, s ma már az éjszakában közelgő vonat ablakából nézve kékezüstben izzó fénypára lebeg az Újjá születő város egy része felett. Ilyenek lehetnek az ismeretlen világűrben millió fényévek távolában úszó fényködök is, melyek új bolygók születését jelzik a föld lakóinak. (—ez) CEGLÉDI PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI JÁRÁS ÉS CEgTe^VÁROSR X. ÉVFOLYAM, 5. SZÁM 1966. JANUÁR 7., PÉNTEK Votes tői — u számvetésig Az évi termés ezer tonnái, állatok és gépek a főkönyvi kivonat fehér lapjain Rendkívüli gondok, sűrű munkatempó, váratlan meglepetések időjárásban és terméseredményekben: ez jellemezte az elmúlt gazdasági évet — vetéstől a számvetésig. Az óév utolsó napjával az élet ugyan nem állt meg, de a gazdasági számvetés szigorú határnapul állította minden emberi tevékenység elé: ami addig történt munkában — az a múlt év javára, terA SZÉP RUHA TITKA: ÉRZÉK ÉS FANTÁZIA Január elsejével új gyáregységgel gazdagodott városunk. A Rendeltruhaipari Vállalat szabászrészlege fuzionált a Pest megyei Vegyi és Kézműipari Vállalat budapesti, mintegy 600 dolgozót foglalkoztató üzemével. A tervek szerint az „össze- költözés”-re január elsején került volna sor, azonban az épület tatarozása — a Gubodi utcai volt Cipőipari Vállalat helyisége — január végén nyer befejezést. Hogyan érinti az új gyáregység létrehozása a Rendeltruhaipari Vállalatot, — kérdeztük Máté Verát, a vállalat igazgatóját. — Számunkra ez mindenképpen előnyös. Egyrészt, mert a konfekciós szabászrészlegünk nagyobb, korszerűbb teremhez jut, másrészt — és ez talán az elsődleges szempont, — hogy a fuzionálás kapcsán mi is részesei lehetünk egy negyvenmillió forintos terv végrehajtásának, ugyanis ez az összeg szerepel az ez évi anyagfelhasználási tervben. Hogyan fogadták a költözködés hírét a szabászok? — Örömmel is, nem is. örömmel, mert ki nem szereti a szebbet, korszerűbbet? — de nem könnyű felejteni azt a helyet, ahol hét-nyolc évet eltöltött valaki. Vállalatunktól körülbelül harmincán mennek át az újtelepre, s ennek a részlegnek a vezetője Asztalos László '.esz, aki jelenleg is ebben a beosztásban dolgozik. A letelepített budapesti üzem 500— 150 munkaerőt hoz magával, ie a távolabbi tervekben — i felfejlesztés során — lehetőség nyílik újabb ceglédi munkaerőket is foglalkoztatni. Előttem az asztalon divat- ap, s ennek lapozgatása közben teszem fel a kérdést: mi újat hallhatnánk a rendelt -uhák készítésével kapcsolatban? — A iegújabb divatlapok állnak megrendelőink rendelkezésére. Ezt a divatlapot tornából kaptuk, s az 1966Szeretett édesanyánk: özv. Vuko- 7ics Józsefné szül s.taudinger Marcit elhunyta alkalmából nyilvání- ott részvétekért, a temetésen való •negielenésekért. a sírjára helyezett koszorúkért rokonaink. ismerőseink és a Ceglédi Iperitanuló 'skola vezetőcége fogadják hálás z «szünetünket. A gyászoló család os tavasz divatjáról tájékoztat bennünket. A Donna Ele- ganti című divatlap — merész vonalainak ellenére — már eddig is nagy tetszést aratott megrendelőinknél. Elég gyakran forgolódom a divat világában, s örömmel állapítottam meg, hogy a ceglédi lányok, asszonyok egyszerű, de igen ízléssel viselt ruhái nem maradnak el bármely nagyobb városé mellett. — Mi a titka a jól szabott ruháknak? — Titoknak nem titok, de a szabás elsajátítása mellett — a jó szabásznak — ollója mellé bizony még érzék, fantázia is szükséges. Nem egyszer megtörtént, hogy a kiválasztott ruhának fazonját, — ismerve a modellt —, a szabász változtatta meg, a megrendelő örömére. es hére — a többi viszont már a következő gazdasági évre számít. — Hol tartanak a zárszámadások előkészítésében a ceglédi járásban? — kérdeztük Gaál Lajos járási főkönyvelőtől. — Tartjuk az ütemterv szerinti határidőket. A leltározási munkálatok befejezés előtt állnak. A Nemzeti Bank fiókjával január 19-én kezdjük meg a helyszíni felülvizsgálásokat. Akkorra elkészülnek a főkönyvi kivonatok alapján a mérlegek is. Január 26-a körül megkezdjük a zárszámadások felülvizsgálását is abban a sorrendben, ahogy az egyes termelőszövetkezetek befejezik a munkát. Február 15-ig a legutolsó zárszámadás felülvizsgálata is megtörténik, s utána kezdődnek a tsz-ek- ben a zárszámadási közgyűlések. Eredmények? — Jóslásokba nem bocsátkozunk. Amit a várható eredményekről elmondhatok — az csupán ennyi: járásunkban vannak egészen kiváló eredménnyel záró, de vannak bizony olyan termelőszövetkezetek is, melyeknek a mérlege 'Bem mutat éppen kedvező képet. S az eddigi „éllovas” — a dánszentmiklósi Micsurin? — Ehhez viszont nem kell jósolni: ők a mostani zárszámadáskor is tartják az első helyet. Utolsó kérdésünk: mikor kezdték meg az állóeszközök újraértékelését és hol? — Két bizottság végzi az állóeszközök újraértékelését. Elsőként tegnap a csemői Rákóczi és a Szabad Föld tsz-ek kerültek sorra a bizottságok munkatervének megfelelően. (fzl) Sürgős elintézni valóm volt Csemőben, s „jobb híján” egy Opel Rekordes barátomat kértem meg, „ugorjon” ki velem a faluba. Szép volt az új Opel: egyszóval jó „összképet” mutattunk — így kocsival együtt. Büszkén hátradűlök az ülésen, gyönyörködöm a határban, s élvezem az iramot. Az országúton, ameddig a szem ellát, 6ehol egy lélek, valahol messze előttünk egy-két fekete pont, lovaskocsik, melyek sietség nélkül vánszorognak a város felé. HetKÖD venessel megyünk, pár perc múlva célnál is vagyunk. A falu szélén száguldunk már, amikor elénk kerül egy idős paraszt bácsi. Elsüvítünk mellette, megijedhetett, mert ahogy hátranézek — látom, az öklével fenyegetően integet utánunk. Az integetés nekem szólt, mert csak én néztem hátra. Mosolygok magamban. Ez az ember azt hiszi, hogy én már csak ilyen kocsival száguldozok a nagyvilágban, mint e meseautó boldog tulajdonosa. Arra gondolok, jó lenne megállni, és megmagyarázni neki, menynyire téved ... és hogy neki ebben a pillanatban is, s alkalmasint máskor is több pénz lehet a zsebében, mint nekem. A pillanatnyi ötlettől elállók. Hiszen tudom, most sem történt más, mint annyiszor az életben: a látszat színes köde borítja a valóságot. Bár az is igaz, jó volna, ha valami jótékony szél mindig elfújná az ilyen ködöket. (Cs.—é.) Önmagát is rosszul „adminisztrálta“ Horváth Sándorné, albert- írsai lakos, hosszú éveken át dolgozott a földművesszövetkezetnél. Mint bolti eladó került a földművesszövetkezeti irodára adminisztrátornak. Az elszámolások módszereiben jártas volt, a 25-ös cukrászda vezetője viszont az ügyvitelhez nem értett, ezért kérte meg Horváth Sándornét, hogy intézze a cukrászda elszámolásait és napi bevételeinek postázását. A cukrászda vezetője megbízott Horváthnéban és nem ellenőrizte elszámolásait, sem azt, hogy az átadott összegeket hiánytalanul befizette-e a postán, a földművesszövetkezet központjának. Turcsik Lászlóné könyvelőnek feltűnt, hogy nem a cukrászda bélyegzőjével, hanem a földművesszövetkezet központi bélyegzőjével ellátott csekklapon, Horváthné írásával, történnek a befizetések. A tablós felhívása alapján figyelni kezdték a cukrászda elszámolásait, majd egy alkalommal — ellenőrzést tartva — megállapították, hogy Horváth Sándorné a 25-ös cukrászda bélyegzőjével ellátott 9000 forintról szóló csekket megsemmisítette, és helyette a rendelkezésre álló központi irodai csekklapon a központi bélyegzővel ellátott csekken csupán 7500 forintot adott fel a 9000 forint helyett. A fegyelmi eljárás során azonnali hatállyal elbocsátották, majd feljelentést tettek ellene. Horváth Sándorné az 1500 forintot megfizette a földművesszövetkezetnek. A Ceglédi Járásbíróság társadalmi tulajdont károsító sikkasztás miatt jogerősen 5 hónapi felfüggesztett börtönre és 400 ,orint pénzmellékbüntetésre ítélte. (— esi) GONDTALAN NAPOK A téli szünidő órái azonban gyorsan rohannak, a meleg szobában felröppenő színes szappanbuborékok is elpattannak. A gondtalan napok után kezdődnek a diákok munkás hétköznapjai, érdemes hát időnként kézbe venni a tankönyvet is Tóth István felvétele Magnetofon, lemezjátszó, kistilm és tv az oktatásban 3,4-es félévi tanulmányi átlag az abonyi Gyulai Gaál Miklós iskolában Az idén az általános és középiskolákban a téli szünet kiadásakor zárták a tanulmányi félévet. Az abonyi Gyulai Gaál Miklós általános Iskolában is értékelték a tanulók munkáját a pedagógusok. Finna György igazgató elmondotta, hogy e félévben 3,4-es iskolai átlagot értek el a tanulók. Nevelők és diákok munkáját könnyítette, hogy az oktatást segítő eszközöket: a magnetofont, lemezjátszót, iskolai rövidfilmeket és a televízió iskolai adását sikerült jól hasznosítani az oktatásban. — Kartársaim nagy része fiatal, kísérletező és szívesen keresik az új formákat, amelyek eredményesebbé tehetik az iskolai munkát. A gyerekek kielégítő tanulási és magatartási fegyelme is ezt segíti. — Jól kiegészítik az oktatást a különböző szakkörök, melyekben minden tanuló megtalálhatja az érdeklődésének megfelelő elfoglaltságot. Közkedvelt a foto-, színjátszó- és bábszakkör. Külön fiú és leány sportszakkör működik. Az iskolai foglalkozások gyakorlati részét segíti a háztartási szakkör — mondotta az igazgató. Az iskola zenei tagozata az énekkari munkát nemcsak a nagy énekkarban, hanem az úttörő kamarakórusban is biztosítja. Jó az együttműködésük a zeneiskolával, minden évben — így az idén is — a nyári szünidő előtt hangversenyt adnak, s Kalmár Mária tanárnő vezetésével már készülnek is erre. Az iskolai könyvtár forgalma kielégítő. A kötelező olvasmányokon kívül a kisebbek mesekönyveket, a nagyobbak elsősorban útleírásokat kölcsönöznek szívesen. Sok tanuló tagja a községi könyvtárnak. Az évenkénti felszabadulási pályázatok elkészítéséhez önálló kutatással itt is gyűjtenek anyagot. Most, a szünet napjaiban, a napközi otthonban elsősorban kötetlen foglalkozásakor vesznek részt a gyerekek. Nézik a televízió ifjúsági műsorait, játszanak és diafilmvetítést tartanak számukra. — Kipihenten kezd hetik a második félév munkáját. — t — Id. Kernaes János szeretett jó ■rjem édesapánk és nagyapánk •lhunyta alkalmából nyilvánított iszvéteket. a temetésen való meg- elenért és a sírjára helyezett kötőtűkén ezúton mondunk hálás üszőne'et rokonainknak és jő • iratainknak özv id. Kernács Jánosné és a gyászoló család Hálás köszönetéi mondunk rokotainknak. jó ismerőseinknek, jó zomszédainknak, a Vörös Csillag 'sz vezetőségének és tagságának, akik id. Uani István temetésén negielentek részvétüket nyilváni- o'ták. sírjára koszorút, virágot 'élvezték. A gyászoló család MÉHFEJOGEP Különböző reumatikus betegségeket „népiesen” gyógyítottak, sőt gyógyítanak ma is méhszúrással. Kétségtelen, hogy a méhszúrás — a szervezetbe juttatott méh- méreg következtében — bizonyos esetekben gyógyító hatású lehet. Éppen ezért természetes, hogy a gyógyászatban, és így a gyógyszer- gyártásiján is, egyre nagyobb kereslet mutatkozik a méhméreg, illetve a méhmé- regkészítmények iránt. De mérget nyerni a méhekből nem egyszerű feladat. Az ingerült méh ugyan köny- nyen szúr, de fullánkját nem tudja visszahúzni sem az ember bőréből, sem egyéb anyagokból, és igy a pot- rohának hátsó része kiszakad és az állat elpusztul. Ilyen módon méhmérgel nyerni nagyon költséges eljárás — hiszen méhek millióit kell elpusztítani ahhoz, hogy számottevő meny- nyiséghez jussunk. g Hosszan tartó kutatómunkával sikerült egy „méhfe- jőgépet” konstruálni. A „fejőgép” lényegében üveglemez, amelyre vékony drótháló feszül. Erre helyezik az állatokat és elektromos sokkal késztetik őket arra, hogy mérgüket kifecskendezzék. Értesítés! Értesítem rokonaimat és ismerőseimet, hogy házcsere folytán lakást változtattam Uj címem: Beloiannisz utca 31. G. Bíró György. Ezúton búcsúzom a régi körzetemben lakó kedves egyénektől és e helyen üdvözlöm nagyra- becsült új szomszédaimat. G. Biró György Cegléd. Beloiannisz utca 31. hogy nem történt még valami baj. Eltörhette volna lábát a jószág. Felfordulhatott volna a kocsi, és még embert is maga alátemethetett volna. — És miért a mi dolgunk ez? — Csináltassa meg a... A KÁTYÚ — Ehhez nekünk semmi közünk! Elsőnek az öreg Kardos jelentkezett: — Kapunk szerszámot? — Lesz lapát, ásó, csákány — nyugtatta meg a brigádvezető. Mécs Jóska egy szót sem szólt, csak feltartotta a jobb kezét, annak jeléül, hogy ő is megy. A többiek egymásután bólintottak. Molnár Miska karomfogta Barkót, így indultak el mind a heten. A raktárajtóban csomóban a szerszámok. A brigádtagok libasorban vonultak végig az úton. Igazat mondott a brigádvezető. Két kutya is könnyen elfért volna a kátyúban. Frissen megmarkolták a szerszám nyelét. Az út széléről hányták a földet. Ketten igazították, még arra is akadt emberük, hogy gondosan legázolják az odaszórt földet. Már az út szélén támasztották a szerszámnyelet, amikor a sarkon táblás kocsi fordult be az utcába. Nyögtek a kerekek a negyven mázsa brikett alatt. A kocsis egy szuszra megállította a lovakat. Lelépett a kocsiról és közelebb bakta tott. — Csak azon a kátyún keresztül vergődjek. .. A kátyú azonban már nem volt ott. S ahogy jobban körülnézett, meglátta az utca végén távolodó lapá t os embereket. — Végre, hogy eszükbe jutott ... — mormogta félhangosan. A mondatot nem fejezte be. így nem tudni, kikre értette. (rossi) Pontosan két órakor megszólalt a gyár dudája. Utána a hangszóró megköszörülte a torkát, és az öreg Barkó kétszer egymásután bemondta a mikrofonba: — Felkérem a Barátság brigád tagjait, maradjanak a helyültön. A műhelyekben nagy volt a nyüzsgés. A váltás átvette a gépeket. A transzmissziókon fürgén rohangáltak a szíjak. Barkó, a brigádvezető, sietve érkezett. — Emberek, lenne egy fél órára való munkánk! Jöttök? — Most? Két órakor, fater? — Az ember örül, ha hazamehet. — A gyomrom majd kiesik az éhségtől. Barkó minden ellenvetésre tudott valami okosat mondani. A legnyomósabb érve az volt, hogy a Szőlő utcában az úttesten akkora ká- ty' éktelenkedik, mint egy ku 'ekvés. A legközelebbi villany lámpa fénye sem világít oda. Valóságos csoda,
