Pest Megyei Hírlap, 1966. január (10. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-06 / 4. szám
1966. JANUAR 6., CSÜTÖRTÖK et st MEGYEI '^Kivlap :i MUEMLEKsMERLEG Az Országos Műemléki Felügyelőség építési szakemberei és restaurátorai több műemléket állítottak helyre 1965-ben. Befejeződött a váci Szentháromság-szobor helyre- állítása is. A hiányzó négy szobrot régi fényképek és a többi, még Köszönetnyilvánítás A gyászoló család, az MSZMP Pest megyei Bizottsága és a Magyar Partizán Szövetség ezúton mond köszönetét mindazoknak, akik Kuruc Béla elvtárs halála alkalmából részvétüket nyilvánították. Zalaegerszeg Megszűnik a földszintes főutca A zalaegerszegi Kossuth Lajos utcát, a város jelenlegi főutcáját a következő években átépítik. A 100—150 éves földszintes kis házakat lebontják, s helyükre a városrendezési terv alapján négy-tíz szintes lakóházakat emelnék. A munka máris elkezdődött, jelenleg három helyen dolgoznak az építők a város főutcájában. meglevő szobor alapján faragta újra az OMF szobrászcsoportja. Ugyancsak elkészült Pannonhalmán az apátsági könyvtár épületszárnyának tatarozása és Szamostatárfaliván a XIII. századból származó templomnak és a mellette álló XVI. századi faharanglábnak restaurálása is. Az Országos Műemléki Felügyelőség a jövő évben az ország 17 helyén végez ásatásokat, így például Egerben, Visegrádon, Várpalotán és Sopronban. Helyreállítják a Veszprémtől nem messze, a nagyvázsonyi út mentén fekvő nemesvámosi csárdát. 1965 tavaszán az Országos Műemléki Felügyelőség tízéves távlati tervet készített az egri vár teljes feltárására. Nem sokan tudják azt, hogy az egri vár kazamata- rendszerének még csak kis hányada ismert, s négyötöd részét törmelék és föld fedi. Hó alól — puha föld Az időjárás, úgy látszik nem akadály. Bár fagy keményíti az utat, s olykor hó takar be mindent, a dunabogdányi termelőszövetkezet emberei megtalálják a komposztos puha földet. Kocsiba rakják, s aztán viszik az üvegházak alá. Téli vagy tavaszi primőr ágyát készítik (Foto: Gábor) Dombóvár Kesztyűgyár Dombóvárait befejezéshez közeledik a kesztyűgyár építése. A már tető alatt álló épületekben a padlózatot készítik és a kazánt szerelik. Berendezése után, előreláthatólag március elején, háromszáz, nagyobbrészt nődolgozó foglalkoztatásával megkezdik a termelést. 3 méteres hullámok Januári vihar a fíalatanati Szerdán reggelre viharos időjárás köszöntött a Balatonra, a szél sebessége a 80 kilométert is elérte. A csaknem háromméteres hullá|ft>k miatt Siófok és Balatonfüred között szünetelt a személy- hajó-forgalom. Kilencven hiba kapásból Az ügyet a megyei bíróság tárgyalta. A kereskedelmi vállalat szentendrei kirendeltségén a belső revízió majdnem 50 ezer forintos leltárhiányt állapított meg. (50 ezer forint. Sok? Bagated? Nekem sok. Az olvasónak is. Egy főkönyvelőnek, nagy vállalatnál, talán kevésbé az: utánanéz az elszámolásnak, rájön valami hibára, rendbe simulnak a dolgok. Esetleg. Maradjunk mégis abban, hogy 50 ezer forint nagyon sok. Ilyen tételek kerülnek egymás alá azokban a statisztikákban is, melyek végösszegével már nemzet- gazdasági szinten szoroznak, osztanak.) A két felelős raktári alkalmazottat kártérítésre akarta kötelezni vállalata. De a 'raktárosok peres útra terelték az ügyet, mondván: — Munkahelyükön raktárhiány, udvari tárolás miatt, olyan sok kár keletkezett, — hogy ilyen körülmények között ők nem vonhatók felelősségre. — A vállalatnál jóformán alig van anyagellenőrzés: „Az éjjeli portás többször van olyan állapotban, hogy nem tíf/g per margójára beszámítható, csak a kocsik számát, és uticélját jegyzi fel, az nem érdekli, mit visznek ki a telepről.” — Egyetlen átnézés után a leltár, ■— amely szerint megállapították a hiányt — igen kifogásolhatónak bizonyult. Kilencven hibát fedeztek fel benne: a leltárhiány így 14 'ezer forintra csökkent. De a hanyagul elkészített leltár miatt sem csupán őket, a raktárosokat terheli a felelősség. Hiszen a vállalat „különböző szervezési kérdések miatt központilag is könyveltetett egyidejűleg, s a két leltárt naponta egyeztettük”. A Patyolat „fehér foltjai A Ruhatisztító Ktsz hasznos kezdeményezése ♦ Szállítás autón és postán ♦ A lakosság szolgálatára A szakértők felmérték és megállapították, hogy a vegy- tisztítást tekintve az országban még sok a fehér folt. A fehér foltok, tehát az ellátatlan körzetek megszüntetésére figyelemre méltó a Ruha- tisztító Szövetkezet kezdeményezése. Bár fiókhálózata eddig csak a fővárosra terjedt ki, meg akarja szervezni a vidék ellátást is. Erre több megoldás kínálkozik. Pest megyében például azt tervezik, hogy a hét munkanapjain, egy teherautó indul el a fővárosból szerteágazó főútvonal egyikén és tíz-tíz községet érintve szedi össze, illetve adja | át a ruhaneműket.. Tárgyalásokat folytattak a MÁV-val és a postával, hogy a távolabbi helyekre bevezethessék a dobozos szállítást. Egy-egy községben megbízottjuk gyűjtené és postázná a ruhákat, s ez a személy — lehetne egy szabókisiparos, vagy akár egy há-/ ziasszony —, értene ahhoz, hogy az esetleg meggyűrő- dött holmit átadás előtt átvasalja. Egyéni küldemények fogadására is felkészülnek majd, s aki postán ? kije- ' 511 budapesti fiók címére eljuttatja a kitisztítandó ruhát, annak utánvéttel visszaküldik, s a csomagolásért sem számítanak fel díjat. Ezek az elképzelések igen hasznosaknak és reálisaknak látszanak. Most már csak a megvalósításon a sor, hogy a ruhatisztítás a legkisebb lakóterületen, még egy távoli termelőszövetkezeti központban, vagy egy tanyán se okozzon gondot. Közel tíz évvel ezelőtti emlék bukkant fel bennem: érettségi után adminisztrátorként kezdtem egy vállalatnál, amely vegyes szakipari munkákat végzett. . Hatalmas könyvekbe iktattam a beérkező megrendeléseket, majd mindegyikre munkalap készült. Az kikerült a műhelyekre, és később, mikor újból visszaérkezett, én kipipáltam az illetékes rovatot. A számlázóban egy velem egykorú lány ugyanolyan könyvet vezetett, mint én. Sohasem tudtam meg, miért kellett egymástól függetlenül ugyanazt a munkát elvégeznünk. Egyeztettünk is időnként. Mindketten rendesen vezethettük a könyveket — egyezett. Kettőnk között! De nem a műhelyben lévő valósággal. Mert ott többnyire „egyéb munkát” végeztek, mint amire én kiküldtem a munkalapot. A művezetők, ha értetlenkedtem, vállon veregettek és mondtak valami bókot a frizurámra. így aztán nem csoda, ha irodám ablakából a rovatok kipipálása közben néha kibámultam és az utcán csipegető galambokat számolva eltűnődtem azon: miért vagyok én ennél a vállalatnál? Aztán rájöttem, azért, hogy kartársnőmmel egyeztessük és Újjászervezték a közös tsz-vállalkozást Gödöllőn Négy esztendővel ezelőtt alakult meg a Gödöllői Járási Termelőszövetkezetek Állattenyésztési Vállalkozása. Minthogy az elmúlt év végén több termelőszövetkezet is bejelentette kilépési szándékát, az igazgatótanács elhatározta a vállalkozás újjászervezését. 1965. január 1. óta már a Dányi Magvető, a valkói Űj Élet, a vácszentlászlói Aranykalász és zsámboki Petőfi termelőszövetkezet vállalkozásaként folytatják a termeltetést és a szerződéses állathizlalást. A megyei tanács végrehajtó bizottsága a napokban fogadta el a tsz-közi vállalkozás alapszabálymódosítását. Ezentúl a négy termelőszövetkezet megbízásából működő közös vállalkozás a Termelőszövetkezetek Baromfinevelő és Sertéshizlaló önálló Közös Vállalkozása nevet viseli. ellenőrizzük egymást. Főnökömnek nem szóltam elégedetlenségemről. Nem szerette, ha kérdezősködöm. Tudta, hogy napi kétórái munkám van csak, de megkívánta, hogy kezemben állandóan járjon a ceruza... Meg különben sem ért rá, hogy törődjön velem: állandóan el volt foglalva. Reggel azzal kezdte, hogy egy aktaköteget vágott a hóna alá, egész nap azzai rohangált le- fel az irodák között. Megfigyeltem, hogy hétfőtől szombatig ugyanazt az aktát cipeli. Lopva kinyitottam egyszer a dossziét. Kétesztendős, rég elévült irat volt benne. Elnézést a kitérőért. De belém vágott az analógia. A két leltár, amelyet naponta egyeztettek, a szóban forgó kereskedelmi vállalatnál is stimmelt. De amikor a valósághoz viszonyították, a különbség szembeötlőit: 50 ezer forint nem csekélység. Az már egyedi specialitás, hogy a leltározásban részt vett raktárosok utólag, mikor megijedtek a felelősségtől, kapásból kilencven hibát mutattak ki a lajstromban. Azt gondolom, az ilyen munkának nem sok értelme van, akkor sem, ha duplán végzik. A megyei bíróság nem hozott érdemi végzést a tárgyaláson. Átirányította az egész anyagot az illetékes munkaügyi döntőbizottsághoz — mivel az újabb rendelet értelmében az ügy, természeténél fogva, oda tartozik. A bíróság elvben helyt adott a két raktáros keresetének: miként is lehetne kártérítésre kötelezni őket a leltárhiány dolgában, amikor a hiány összege ennyire labilis, és amikor a polcokon heverő áruk értékét szinte lehetetlen a bizonylathoz egyeztetni, mert annyira bizonytalan az a bizonylat. A bíróság meghagyta, hogy a társadalmi döntőbizottság az elkövetkezendő vizsgálatnál végeztessen tételes könyv- vizsgálatot, mert csak úgy lehet megállapítani, mennyi is a valóságós hiány. Igaz, a tételes könyvvizsgálat elvégeztetése nem olcsó mulatság, lehet, hogy többe kerül, mint a feltételezett kár. Mégis megéri. Kivált akkor, ha mindenki él a könyvvizsgálat tanúságaival. Ha nem áll meg egy-két felelps elmarasztalásánál, hanem hatékony intézkedést sürget a jobb gazdálkodás, ésszerűbb adminisztráció, felelősebb elszámolás dolgában. Hogy megszűnjön mihamarabb az a fajta Wirtschaft az érintett vállalatnál is, máshol is, amelybe ebben a perben bepillantást nyerhettünk. Padányi Anna Ki lesz a vezér? Örök téma, mint maga a vágy, meditáltam magamban, míg a játszó gyerekcsoporttól távolabb kerültem. Mikor elhaladtam mellettük, akkor hangzott el a mondat: én leszek a vezér! Nem tudom, mit akartak játszani; rablópandurt, Tenkes kapitányt? Az apró gyerek határozott szavakkal követelte a vezérséget, mégis — mo- solyogtató volt. Te leszel a vezér? Miért lennél az, amikor ott a csoportban többen is vannak nálad nagyobbak, erősebbek. Te vagy az okosabb? Az sem biztos, lehet nálad okosabb is, no meg fiú — nem minden az, hogy te okos vagy. Mindezt persze nem mondtam neki — miért kapjam, meg, hogy a bácsinak ehhez mi köze? — csak később, kávét kortyolva jegyeztem fel, emlékeztetőnek. Nem tudom, sikerült-e végül is kikövetelnie a vezérséget az apró fiúnak: ha nem, csalódott lett, a vezér azon-, nali ellenzéke, duzzogó harcos a tiszt háta mögött. És játszani — még rablópandurt, Tenkes kapitányt, Robin Hoodot is — igen nehéz duzzogó harcosokkal. Ki lesz a vezér? örök téma, mint maga a vágy.$ És hányszor öltötte tőr, méreg, gáncs alakját a vágy; hányszor tört meg gerinceket, és hányszor emelt magasba méltatlant, akarnokot, törpét! No, hagyd a történelmet, intettem le magam, messzire vinnének a következtetések. A történelem — történelem, betű, s ha akarod, tanulság. Mégis, hányán vannak, akik úgy tesznek, mintha ők kezdenék a történelmet!? Mintha nem lenne előttük figyelmeztető, mintha nem szolgálna okulásul tanulságok sora?! Évszázadokon keresztül egyszerű volt a recept: taposs, légy kíméletlen, harácsolj, féljenek tőled, s akkor te leszel a vezér. Voltak ritka kivételek: támadt egy-egy népvezér, a tömegek emelték maguk fölé, hogy utat mutató, harcba vezető legyen. Ám néhány név csak taposok, kíméletlenek, uralkodók hosszú listájához mérten. A recept más történelmi lomok mellé került hazánkban is, régi, rossz múltat jelent. Az új társadalmi rend „elkészíthe- tetlenné” tette a receptet. Nagy általánosságban. Kivételekkel. Bárkit megszólíthatunk az utcán, azonnal és szabatosan elsorolja, mit tart a „vezérség” feltételeinek: a rátermettséget, azaz a tudást, szorgalmat, szervező készséget. A vonzóerőt, azaz, hogy példakép legyen, szavai és tettei ne ellenkezzenek, tudjon bánni az emberekkel, nyílt legyen, őszinte, igazságosan szigorú. A következetességet, azaz, hogy ne fújjon egyszer hideget, máskor meleget, ne hangulatai, hanem véleménye alapján döntsön, ne kedvencei, hanem munkatársai legyenek. Soroljam-e tovább? Minek? Mindenki tudja, ismeri, vallja — az elméletet. Mert hogy mindez egyetlen emberben meglegyen — elmélet. Hogy mindennek nagy része azonban egyetlen emberben is sűrűsödhet, az már nemcsak elmélet. Gyakorlati példákkal is igazolható. Persze, vannak — kivételek. Mint az a művezető, akit a ceglédi üzemben társadalmi bíróság elé kellett állítani, vagy a másik, aki Nagykőrösön ugyancsak társadalmi bíróság elé került, mert hatalmaskodtak, gorombáskodtak, azt hitték, aki vezér, az már mindent megtehet. Nekik elég volt a vezérkedéshez tizenkét—tizenöt ember, de a tizenkét—tizenöt embernek túl sok volt egy ilyen vezér. Ezért kerültek végül társadalmi bíróság elé, s ha személyileg ez nem is jó dolog, társadalmilag mindenképpen az. A vezérség, azaz a vezetés akkor fordulhat visszájára, ha korlátlan teret kap, ha nincs ellenőrzés, ha úgy érzi, nem kell felelnie tetteiért. Ha csak a győzelmeket jegyzik a vezér neve mellé, a vereségeket, melléfogásokat, kudarcokat nem. Évek óta szerencsére véget vetettünk annak, hogy csak végletekben gondolkozzunk, ítélkezzünk. És mind jobban megtanuljuk azt is, hogy reálisan, a tények sokféle vonalát összevetve formáljunk véleményt dolgokról, s emberekről. A vezetőkről is. Mind kisebb a lehetőség arra, hogy valaki csak azért lesz vezér — akár két, akár száz ember élén —, mert vezér akart lenni; s semmi nem tette alkalmassá rá. Lassan beletanulunk a — hatalomba. A tekintélyes vezető, a szívesen követett vezér nem fehér holló: a húsz esztendő, amit a nép hatalmaként tudunk magunk mögött, sok ilyet kinevelt. Igaz, a vizsgán megbukottak száma sem volt kevés, de az élet rendje ez. Aki nem tud, vagy nem akar tanulni — annak félre kell állnia. Közkatonának lenni tisztesség, de rossz vezetőnek — szégyen! A vezetés — minden nagyságrendben — művészet: emberi akaratok, szándékok, érdekek, s anyagi dolgok egyeztetése; a bonyolultból is utat találás, s a nehézségeken pánik nélkü úrrá levés; megérzése annak, amit mások csak gondolnak, s kimondása annak, amit mások csak éreznek; ez és még sok minden a vezetés művészete. A vezetéssel szembeni követelmények ugrásszerűen növekednek, a vizsgáztató — a hatalmat gyakorló nép — mind szigorúbb. Igaz: mind jobban becsüli is a tehetségest, az arra érdemest. És mind határozottabban kell, hogy eltanácsolja a tehetségtelent, a csak a maga akaratából vezérkedőt. Mindez a játékhoz készülődő gyerekek között vezérséget követelő pöttömke fickónak túl „magas”, felnöttes lett volna. Igaza van: ez még nem az ő dolguk, hanem a felnőtteké. Ezért nem szóltam neki egy szót sem. Hiszen ő, mégha vezérséget követel is, jó helyen van; a játszótéren ... Mészáros Ottó
