Pest Megyei Hírlap, 1966. január (10. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-28 / 23. szám

Ut év a Május 1 Ruhagyár életében PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA LAID A CEGLÉDI JÁRÁS ES CE6LÉD VÁROS RÉSZÉRE X. ÉVFOLYAM, 23. SZÁM 1966. JANUAR 28., FENTEK Zárszámadás Kőröstetétlenen —- Sornyitó a Vörös Csillag Tsz — Harmincforintos munkaegység Mindig érdekes, s talán iz­galmas is, lemérni, mennyit fejlődött egy termelőüzem az évek során. Amikor a Május 1. Ruhagyár párttitkárával er­ről beszélgettem, szinte maga­mat is az üzemhez tartozónak tekintettem, az elmúlt öt év eredményeit vizsgálva. Jelentések, kimutatások val­lottak. Az új üzemrész a Déli úti részen, 1964-ben ké­szült el. Az eredetileg raktár­nak szánt épületet munkate­remnek kellett berendezni, mert nagy külföldi megrende­lést kaptak, s még abban az évben mintegy száz új dolgo­zót állítottak a szalagokra. Jellemző, hogy a 92 százaléká­ban képzetlen új gárda két hó­nap múlva már teljesítette a tervet — mondotta a párttit­kár. — Szintén 1964-ben készült el az ipari tanulók tanműhe­lye az egykori vasutasotthon helyén. Itt hetven fiatal szak­mai képzését tudtuk megolda­ni. Ez a beruházás mintegy százezer forintba került. Az elmúlí év nyarán dolgozóink száma további száz fővel emelkedett. Ekkor jelen­tős orkánkabát-megrendelést kaptunk, s két szalagon kezd­tünk munkához. Négyszázhamúnc új gázfo­gyasztó bekapcsolását ígérte a gázcseretelep január elsejére. Négyszázhairminc ember ren­dezett kiszolgálása nem éppen kis feladat. Azzal kopogtat­tam be Kovács Ferencné te­lepvezető miniatűr irodájába, hogy jó lenne néhány szót hal­lani arról, hogy miképpen folyt le a nagy kampány. — Már el is felejtettük! — mondotta. — Sőt újabb gáz­palackok kiadását készítem eiő. Mikorra? — Néhány nap múlva kezd­jük a kiosztást. Tavaly nyáron háromszázötvenen vásároltak gáztűzhelyet az elökapcsolásos rendszer keretében. Az AFORT szeptemberben megkötötte a szerződést ezekkel a leendő fo­gyasztókkal és a vállalat azt ígérte, hogy 1966. év első ne­gyedében meg is kapják a gázpalackokat Az ígéretet be­tartották és a napokban meg­kaptam a hárornszázötven új fogyasztó kartonjait Jöhetnek a palackokért? — Ne hamarkodjuk el a dol­got, mert abból csak torlódás és egy csomó nyugtalanság lenne. Jelenleg a kartonokat dolgozom fel és minden gázfo­gyasztónak meghívót küldök a palack átvételére. Nem lesz semmi zavar, mert a behívón pontosan meghatározzuk az időt, amikor az illető az átvé­telre jelentkezhet. — Persze, helyes lenne, ha a felek — az újak és a régi fo­gyasztók — nagyobb türelmet és megértést tanúsítanának, — Termékeink negyven szá­zalékát exportra készítettük 1965-ben — mondotta a párt­titkár. Mintegy félmillió ter­mékünk hagyta el az üzemet mintegy 150—180 millió forint értékben. — Az utóbbi években vezet­tük be a gőzvasalást, amely nagy munkaerőmegtakarítást jelent. Más, termelést növelő gépeket is beállítottunk, nagy teljesítményű, magas fordulat­számmal dolgozó olasz gyors­varrógépeket vásároltunk. — A Déli út felöli új üzem­részhez öltöző, zuhanyozó, mosdó is épült. Soron levő szociális beruházás lenne az üzemi orvosi rendelő. Szeret­tünk volna üzemi orvost kap­ni, azonban még nincs, annyi dolgozónk, hogy kérésünket teljesíthették volna. — Pedig gyorsan fejlődik a vállalat. Az 1959-es évben emelkedett 580 főre a gyári létszám, ma már tanulóinkkal mintegy 860- an dolgozunk. — Sok embernek adtunk ke­reseti lehetőséget, elsősorban női munkaerőket vettünk fel. A segédmunkások keresete az elmúlt évben 1200 forint, a be­tanított munkásoké 1300 fo­rint, a szakmunkásoké átlago­san 1550 forint volt (—t—) különösen akkor, amikor ép­pen az átvétel van. A mostani háromszázötven palack átvételével lezáródik az elökapcsolásos kampány? — Tudomásom szerint de­cemberben is igen sokan vá­sároltak gáztűzhelyet és ezek is megkapják majd a gázpa­lackot, az időpontról értesít­jük őket (—i) A városi-járási népi ellen­őrzési bizottság az új esztendő első ülésén a földtörvény vég­rehajtásával kapcsolatban ké­szített vizsgálati anyagot tár­gyalta meg. A földtörvény a földek ren­deltetésszerű felhasználásáról és annak védelméről szól. Hét termelőszövetkezetnél végre­hajtott vizsgálat igazolta, hogy járásunkban, kisebb eltérések kivételével, a törvény szelle­mében történtek a telepítések. Törtei, Csemő és Nyársapát községben került sor művelési ágváltozásra a talajadottságok miatt A földek célszerűbb fel- használására javasolt néhány intézkedés terén azonban még nem történt megnyugtató vég­rehajtás. így a nyársapáti Aranyhomok Tsz a Törteién levő 429 hold területen a tá­volság miatt évek óta nem tud Szerdán délelőtt tartották meg a ceglédi járásban az el­ső idei zárszámadási ' közgyű­lést a kőröstetétleni Vörös Csillag Termelőszövetkezet­ben. Zsúfolásig megtelt a ta­nácsháza szomszédságában le­vő kultúrház, nem egy em­bernek már ülőhely sem ju­tott. Ez a nagy érdeklődés nem csupán a vezetőség jó szervező munkáját, hanem' méginkább a tsz-tagok egész évi jó gazdálkodását dicséri. A zárszámadási közgyűlésen megjelent Vargha Ferenc, az MSZMP járási bizottságának első titkára és dr. Stark Lász­ló, a járási tanács mezőgazda- sági osztályának csoportveze­tője. A 2615 holdnyi területtel rendelkező termelőszövetkezet — mint az Berta Mihály tsz- elnök beszámolójából kitűnt — fő termélésá üzemága az ál­lattenyésztés, melynek fenn­tartásához gondos tervezéssel és munkával biztosították a szükséges takarmánybázist Az elmúlt gazdasági évben — a sok nehézség ellenére is — növekedtek a növénytermesz­tésben is az átlagtermések. A megfontolt gazdaságvezetés és a termelőszövetkezet tagságá­nak odaadó munkája követ­keztében — az előző évi 28 forint 30 fillérrel szemben — az idén 30 forintra emel­kedett a munkaegység ér­megfelelő talajerőutánpótlást végezni. A megfelelőbb hasz­nosítás érdekében a járási ta­nács mezőgazdasági osztálya keresi a megoldást A talajvédelem intézkedése­ket követel a Nagykőrösi Ál­lami Gazdaság használatában levő nyársapáti területeknél is. A szélkárnak kitett terület egy részét betelepítették erdő­vel, de a talajvédelmi terv még most sem készült el. Kü­lönböző okokból több helyen elmaradt az erdősávok tele­pítése is. A jövőben feltétlenül szük­séges, hogy a helyi tanácsok jobban ellenőrizzék a törvény­nyel kapcsolatban elkészített javaslatok végrehajtását az ér­dekelt termelőszövetkezetek­nél és állami gazdaságoknál. (-gi) tékc. Az egy főre jutó évi jövedelem 16 ezer 500 fo­rint körül alakult, az egy családra jutó jövedelem pedig megközelítette a 20 ezer forintot. Ez a fejlődés a tagság jöve­delmének alakulásában annál értékesebb, mert az elmúlt gazdasági évben számottevő beruházásokkal, köztük erő­gépekkel és munkagépekkel gyarapodott a tsz vagyona, s az idei gazdasági évre bizton­sági tartalékot is képeztek. Az elnöki beszámolóban szó esett nem egy jó kezdeménye­zésről is, mint a kukorica hi­deglevegős szárítással történő tárolásáról — a szabad ég alatt. A merész technológiai, újítással — elegendő góré hiányában — 38 vagon csöves kukorica romlás védik a Mizsei út környéki la­kóházak állagát. Mint ismere­tes 1963—64-ben épült meg a korszerű Mizsei út. Az építte­tő KPM akkor — a sok évi országos csapadékátlagnak megfelelően — szikkasztó ár­kot építtetett az út mentén, mely alkalmasnak bizonyult a belvizek levezetésére. Az el­múlt évi rendkívül csapadékos nélküli tárolását oldották meg. Az ellenörzöbizottság elnö­ke ugyancsak jelentést tett a közgyűlésnek az évi munká­járól. Utána többen felszó­laltak a termelőszövetkezeti tagok közül is, akik valameny- nyien a termelő szövetkezei közös ügyeivel foglalkoztak, szóvátéve — a jó tapasztala­tok mellett — a gazdálkodás­ban. s a tagság munkájában tapasztalt hibákat is. A közgyűlés záróakkordja­ként kifizették az évközi elő­legek után a tagságot megil­lető készpénzjárandóságot. Valamennyiéin azzal a meg­nyugtató érzéssel térhettek haza otthonukba elfogyaszta­ni az ebédet, hogy közös gaz­daságuk az elmúlt évben je­lentős lépést tett előre a gaz­dasági megerősödés útján. (ferencz) időjárás azonban az egész Al­földön — különösen az olyan mélyebb fekvésű területeken is, mint városunk —, nem egy helyen a talaj szintje fölé emelte a talajvizet. Ennek kö­vetkeztében az útmenti szik­kasztó árok egymagában nem képes levezetni a megszaporo­dott belvizeket. A városi ta­nács — mint képünkön is lát­ható — a szükségletnek meg­felelően időnként szivattyúval emelteti át a szikkasztó árok­ból a felgyűlt talajvizet a Vár- konyi úti zárt csatornába, hogy megóvja a környék házait a talajvizek kártevéseitől. Kép: Jakab Zoltán Ezúton mondunk hálás köszöne­tét mindazoknak a rokonainknak, ismerőseinknek, jó szomszédaink­nak, akik szeretett jó feleségem, felejthetetlen jó édesanyánk, id, Tóth Sándorné szül. Klément Bop> bála temetésén megjelentek, rész­vétükkel nagy bánatunkban osz­toztak, sírjára koszorút helyez­Id. Tóth Sándor és a gyászoló család Mindazoknak a rokonoknak, is­merősöknek és szomszédainknak, akik szeretett jó testvérem és ke­resztanyánk, Klément Ferencné szül. Pálinkás Julianna temetésén megjelentek, részvétüket nyilvání­tották, sírjára koszorút helyeztek, fogadják hálás köszönetünket. Pálinkás József és családja Mindazoknak a rokonoknak, is­merőseinknek és jó szomszé­dainknak, akik szeretett jó férjem, édesapánk és nagyapánk, id. Sza­bó Pál temetésén megjelentek, részvétükkel bánatunkban osz­toztak, sírjára koszorút helyeztek, ezúton fogadják hálás köszönetün­ket özv. id. Szabó Pálné és családja Újabb háromszázötven gázpalack Bevált az ÁFORT elökapcsolásos rendszere ssssssssssssssssssssssssssssssssss/ssssssssssssss/sssssssss/sssssssssssssssssssssssssssssssssssssss/ssssss/sssssssssssssssss/sssssssssssssssssssssssssssss/sss/ssssssssssssssssssss. $ Nehéz honfoglalás A falu utolsó putrijának eltakarítása ment a legnehezeb­ben. Az ütött-kopott házikóban nyolcgyerekes család húzódott meg. Talán még a nagyapáról maradt rájuk a széljárta viskó. Görcsösen ragaszkodtak hozzá. Valóságos szégyene a községnek. A tanács vezetői ügyes rábeszéléssel próbálkoztak. — Idehallgasson, Sugár! Minden retye-rutyája takaros kő­házban lakik. Maga nem tud annyit kaparni, hogy kitakarod­jon ebből a rontásból? — Hát a nyolc gyerek? Harminc karaj kenyérke minden nap? Keresetben pedig csak egymagám. Jó, hogy éhen nem veszünk. Háromszázhúsz öles portát hasítottak ki a családnak. In­gyen adta a község. Csak legyen már valami. Sugár kibetűzte az írást, aztán összehajtogatta. A csücskét bedugta a berakott tűzhely ajtaján s amikor az írás lángralobbant, rágyújtott ró­la a szája sarkába dugott Munkásra. A portát egyetlen egyszer meg nem nézte. De még az asszony sem volt rá kíváncsi. — Ejnye, a tagadóját! — csapott a asztalra a tanácsel­nök. — Ez már több a soknál. A járási téglagyártól szereztek köbméteres téglát. A két termelőszövetkezet vezetősége vályogot adott. Az erdőgazda­ság küldte a szarufákat. A községi istálló lebontott cserép­tetejét kiküldték a portára. Elkészült a kis ház — társadalmi munkában. — No, mit szól az új házukhoz, Sugár? — Elnök elvtárs, nekünk nincs új házunk! A régiben va­gyunk, akit kedves apámtól jussoltunk. — Ne értetlenkedjen! A házat felépítettük. Most már az-§ tán kifelé abból az ócska putriból. Mielőtt a fejükre szakad. ^ — Nagyon új. Sose szoknánk meg! % Hiába minden rábeszélés, Sugárék ragaszkodtak hozzá, $ hogy nekik van házuk, lllős, nagyon is megfelel. Hagyjanak^ békét nekik. ^ Október negyedikére az asszony idézést kapott a Zöldke- ^ reszttől. A hat éven aluli gyerekekkel pontosan jelenjen meg \ nyolc órára. A három iskolás gyerekért az osztályelsők lódul- \ tak. Sugár fejcsóválva fogadta a községi tanács idézését. —^ Nyolc órára — adóügyben. — De sürgős nekik. Mintha nem érnék rá az év végéig ^ kifizetni. Az iparosok a szomszéd kerítése mögött húzódtak meg. A két vontató az Abonyi úton pöfögött. Az iskolás gyerekek § már a sarkon túl loholtak. Sugárné kézenfogva vezette a gye- ^ rekeket. Az ember kedvetlenül indult a tanácsházára. Fél óra alatt üres volt a hajlék. A két vontató dühösen^ csattogott ki a bútorokkal a nagyutcára. Az iparosok frissen dolgoztak. A nádtető erősen porzott.\ Egy óra múlva ledőlt a kémény. Tizenegy táján leomlottak a $ vert falak. $ Sugárt maga a tanácselnök kisérte el. — A házunk? — nézte riadtan a romot. — A maguk háza ott van, közel az állomáshoz. Embersé ges, rendes hajlék. Induljanak. Fél tizenkettőkor az iskolások jöttek. Az asszonyt is élen- ^ gedték a Zöldkeresztből. ^ Éppen a delet kongatta a torony órája, amikor Sugárék ^ benyitották az új ház ajtaját. Másnap az ember szerszámot csapott a vállára. Lassan $ ballagott a lebontott ház felé. Nekifogott, hogy eltakarítsa a ^ romokat. 8 Rossi Károly § Ma: az „Újvárosi téli esték“ keretében Újváros fejlődésé­nek távlati tervei címmel ma este 6 órakor előadás lesz az újvárosi körben. Előadó: dr. Dózsa József, a városi tanács építési osztályának vezetője. Jíszkaraj?nő: Ankét a művelődési házban Ma este fél 6 órakor a Ha­zafias Népfront ankétot ren­dez a községi művelődési ház­ban az értelmiség és a tömeg­szervezeti vezetők feladatairól a szocialista tudatformálás­ban. Vitaindító előadást tart Dr. Magóczi Géza, a ceglédi járásbíróság elnöke. 1965-ben: 7,6 millió forintos hitelakció Ma tárgyalja a városi ta­nács végrehajtó bizottsága a kereskedelmi csoport jelenté­sét a Cegléden működő kiske­reskedelmi vállalatok, a föld­művesszövetkezet 1965. évi kiskereskedelmi áruforgalmá­ról. Az összesített évi adatok szerint Cegléden az elmúlt év­ben az OTP hitelakció kereté­ben 7 millió 600 ezer forint értékű — a hitelakció kere­tébe bevont — árut vásárol­tak. Az év folyamán egyéb­ként a szakboltok 711 televí­ziót, 662 rádiót, 683 mosógépet, 376 porszívógépet, 243 hűtő­gépet, 72 villanytűzhelyt és sütőt, 68 varrógépet, 60 lemez­játszót, 192 nagy motorkerék­párt 223 kis motorkerékpárt. 1617 férfi és női kerékpárt ad­tak el a lakosságnak. A külön­féle lakberendezési tárgyak­ból és bútor árukból 15 millió forint értékű árut értékesítet­tek a szaküzletek. A Cegléd és Vidéke Körzet! Földművesszövetkezet értesíti taqsáqát, hoqy a VÁSÁRLÁSI ÉS ÉRTÉKESÍTÉSI KÖNYVEK beszedését meqkezdte. A könyvek átvételi helye: CEGLÉD FMSZ. KÖZPONTI IRODA (az áruház épületének I. em. 10-es szobája) A BESZEDÉSEK HATÁRIDEJE: FEBRUÁR 15. Ezúton mondunk hálás köszöne­tét rokonainknak, jó ismerőseink­nek, jó szomszédainknak, a nyárs­apáti Haladás Tsz vezetőségének és tagságának, akik szeretett jó édesapánk és testvérünk, id. Do­bozi Imre temetésén megjelen­tek, részvétükkel nagy bánatunk­ban osztoztak, sírjára koszorút helyeztek. Ifj. Dobozi Imre és neje, Dobozi Etelka és a gyászoló család Ezúton mondunk hálás köszöne­tét rokonainknak, jó ismerőseink­nek, jó szomszédainknak, akik fe­lejthetetlen emlékű édesapánk, nagyapánk, dédnagyapám, Bálint Péter temetésén megjelentek, részvétükkel fájdalmunkban osz­toztak, sírjára koszorút helyeztek. A gyászoló család Hálás köszönetünket fejezzük ki rokonainknak, jó ismerőseinknek, jó szomszédainknak és mindazok­nak, akik szeretett jó édesanyánk, nagyanyám és testvérünk, özv. Antal Istvánná szül. öze Júlianna temetésén megjelentek, részvétük­kel nagy bánatunkban osztoztak, sírjára koszorút helyeztek. Anka János né és családja Ezúton mondunk hálás köszöne­tét rokonainknak, jó ismerőseink­nek, jó szomszédainknak, akik szeretett jő édesanyánk, özv. Sza- lisznyó Mihályné szül. Dávid Ka- rolin temetésén megjelentek, rész­vétükkel fájdalmunkban osztoztak, sírjára koszorút helyeztek. A gyászoló család Hálás köszönetét mondunk ro­konainknak, jó ismerőseinknek, jő szomszédainknak, akik szeretett jő édesapánk, Gyurkó Pál temeté­sén megjelentek, sírjára koszorút helyeztek. A gyászoló család Hálás köszönetét mondunk ro­konainknak, jó islnerőseinknek, jó szomszédainknak, a Rákóczi Tsz vezetőségének és tagságának, akik szeretett jó édesanyám, nagy­anyánk, dédnagyanyánk és test­vérünk, özv. Szilágyi Sándorné szül. Fizi Magdolna temetésén megjelentek, részvétükkel bána­tunkban osztoztak, sírjára koszo­rút helyeztek. özv. József Ferencné és családja A járási NEB megvizsgálta a földtörvény vegrena|tasat A BELVIZEK ELLEN

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents