Pest Megyei Hírlap, 1966. január (10. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-27 / 22. szám

Csőbörtöniien Szoboszló kincse Lesz-e gáz Üllőn? A Rakóczi-telep mögött, közel a községhez, elkészítet­ték a ieágazócsonkot már ak­kor, amikor a hosszú vezeté­ket két méter méiy árokba fektették, hogy Szoboszló kin­cse lobogjon, melegítsen Bu­dapest háztartásaiban. Most aztán, amikor 'akadálytalanul hömpölyög vastagfalú csőbör­tönében az értékes gáz, részt kér Üllő is az olcsó fűtőanyag­ból. Készülnek már az előter- vek is — tájékoztat Kovács György tanácselnök — ennek alapján majd határozott vá­laszt tudunk adni arra a so­kak által feltett kérdésre, hogy valójában mennyit tesz ki házanként a bevezetés, be­szerelés költsége. A tájékozódó tárgyalások alapján a közművesítés költ­sége előreláthatóan 3500—5000 forint körül lesz, ugyanannyit tesz ki körülbelül a házakba történő bevezetés is. Az OTP persze nemcsak a külső munkák elvégzéséhez szükséges költségek hitelezé­sét vállalja, hanem a beszere­lési költségeket is fedezi. A 9000 lakosú Üllőnek 2030 la­kóháza van, 51 százalékos hozzájárulás szükséges ahhoz, hogy a bevezetési munkálatok megrendelése megtörténhes­sen, ez az összeg azonban első hallásra ijesztően nagynak tűnik, sokakat el is riaszt, ha azonban figyelembe veszi az ember évenként a sok hamu­vá váló tüzelőt, meg azt a sok bosszúságot, amelyet a kormo- ló, füstölő tűzhelyek okoznak, amellett bútort, falat, padlót szennyez, pusztít a hamu, a korom, a salak, amelyet na­ponta — hidegebb időben többször is — hordani, cipel­ni kell — már nem is any- nyira riasztó. Amellett olcsó is a gáz, hi­szen a budapesti ártarifa mel­lett két szobás lakás fűtése havonta körülbelül 200 fo­rintba kerül. A község fejlődésének Igen jelentős állomását jelentené a lakóházak gázzal való fűtése. Sokszor megtárgyalják, meg­vitatják még e fontos kérdést, mielőtt végleges döntés szüle­tik, mert az előnyök mellett hátrányok is vannak. t Az előnyök azonban lénye­gesen nagyobbak! K. S. VIDÉKE Nem a pipa... Szerencsés kimenetelű kéménytűz Tápiósiilyben Dinnyés János bácsi legked­vesebb szórakozása: a pipázás. Alig kelt fel vasárnap kora reggel az ágyból, az első dolga az volt, hogy megtömje ked­venc pipáját. Még rá sem gyújtott, mégis csodálkozva tapasztalta, hogy ennek dacá­ra ég a pipája. Csakhamar észrevette, hogy bizony nem az ő pipája ég, hanem a szom­szédos általános iskola napközi otthonának a padlása füstölög. Nosza elszalasztott azonnal valakit a padláskulcsért, ő pedig maga talpalt az éppen szemben lakó Berta Miklós tűzoltóparancsnok-helyettes­hez. Csakhamar három tűzoltó szaladt a padlásra. Amikor ki­nyitották az ajtót, a léghuzat éppen akkor lobbantotta lángra a kémény szomszédsí gában' húzódó gerendát. A tv :ef ■ ö- vidő idő alatt sikerül ; ­ni. Ezután, midőn alaposabban körülnéztek, csodálkozva vet­ték észre, hogy a kémény mel­lett a padlásdeszka és geren­da egyméteres körzetben min­denütt el van üszkösödve. Már hetek óta lappangott itt a pa­rázs. Megállapították azt Is, hogy itt három évvel ezelőtt hanya­gul húzták fel a kéményt. A mennyezetet egyszerűen át­ütötték és minden biztosítás nélkül a deszkák közé emel­ték a téglasorokat. így tör­ténhetett azután, hogy a tég­lák hézagai között egy-két szikra gyúlékony farostok kö­zé pattant és alattomban meg­kezdte romboló munkáját Szerencse, hogy Dinnyés bá­csi idejében felfedezte a tüzet, bizony nagyon könnyen leég­hetett volna az egész épület. Krátky László SPORT ÚJRA VECSESEN PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA VIII. ÉVFOLYAM, 22. SZÁM 1966. JANUÄR 21., CSÜTÖRTÖK Mezőgazdasági könyvhónap járásunkban NAGYAKTIVA I A járási párt-vb és a járási I tanács vb január 31-én, dél- i előtt kilenc órai kezdettel ! nagyaktívaülést tart a járási j pártbizottság nagytermében. Napirenden szerepel a tsz- demokrácia helyzete és az ez­zel kapcsolatos feladatok meg­vitatása. Előadó: Hajdúk Bá­lint, a járási tanács mezőgaz­dasági osztályának vezetője. A mezőgazdasági könyvhó­nap eddigi eredményei bizo­nyítják, hogy ez a kezdemé­nyezés nem volt hiábavaló. Ebben az esztendőben érdekes színfolttal hővült a mezőgaz­daság; könyvkiadás tevékeny­sége, ' szervezik a mezőgazdasá­gi könyvbarátok körét. A járási feladatok megbeszé­lésére ültek össze a napokban az előkészítő bizottság tagjai a monori művelődési otthon­ban. A monori járást érte az a megtisztelő feladat, hogy helyet kell biztosítania, segítséget kell nyújtania a könyvhónap megyei ren­dezvényének, melyet február 4-én pénteken négy órai kezdettel tartanak a járási pártbizottság tanácsko­zó termében. A megnyitót Pénzes János elvtárs, a megyei tanács elnök- helyettese tartja. Bevezető elő­adást tart *dr. Baksai Tóth Bertalan, a Gödöllői Agrártu­dományi Egyetem tanára. A megnyitó érdekessége, hogy azon Levél a faluról címmel a járási művelődési ház irodalmi színpada színes irodalmi mű­sorral szerepel. Járásunkban a megnyitón kívül az előkészítő bizottság határozata értelmében a kö­vetkező rendezvényeket tart­ják: Mezőgazdasági könyvek ház­ról házra árusítását szervezik meg Monor, Maglód, Pilis és Tápiósüly községekben. A já­rási könyvtár Irányításával könyvkiállításokat szervez­nek a községi könyvtárak Monor, Gyömrő, Üllő, Pi­lis,! Maglód, Tápiósüly és Gomba községekben. Határozatot hoztak a mező- gazdasági könyvbarát bizott­ságok szervezésére vonatkozó­an is. Rövidesen sor kerül a járási titkár megválasztására. A járásban elsőnek Monor községben hozzák létre a könyvbarát bizottságot, utána kerül sor a járás többi közsé­geiben a helyi bizottságok megalakítására. Arra az állás­pontra jutottak a résztvevők, hogy a községi mezőgazdasági könyvbarát bizottságok, a köz­ségi Hazafias Népfront bizott­ságok mellett könyvbarát bi­zottságok működnének. Cél­szerűtlen lenne, ha más szerv­hez kapcsolódnék az újonnan megalakuló szervezet. A megbeszélés egyik legna­gyobb eredményének kell te­kinteni a feladattal kapcsolat­ban megnyilvánuló felelőssé­get, mely a vállalásokból ki­tűnt. Ez arra enged következ­tetni, hogy a feladatok meg­oldásával nem lesz különösebb baj, és a közeljövőben hírt ad­hatunk a mezőgazdasági könyvbarát bizottságok tevé­kenységéről is. Furuglyás Géza Vándorzászló — a legjobbnak Köztudomású, hogy a tavalyi év nehéz feladat elé állította a mezőgazdaságot. A termelő- szövetkezetek, állami gazdasá­gok igénybe vették az általá­nos és középiskolák tanulói­nak segítségét is. Járásunk minden iskolája megfelelően kivette részét a munkából. A járási KISZ-bizottság vándor­zászlót ajánlott fel a legjobban dolgozó iskolának. A zászlót először a monori gimnázium nyerte el. Az is­kola tanulói több ezer óra tár­sadalmi munkával érdemelték ki a „legjobb” iskola címet. A gimnázium fiataljai nem elő­ször tettek tanúbizonyságot jó munkájukról. Részt vesznek Monor község szépítésének munkálataiban is, évek óta. Bíznak abban, hogy a zász­ló az idén is náluk marad. te. j.) A járás első zárszámadása A tápiósüly! Virágzó Tsz, január 29-én, délután 3 órakor tartja a zárszámadó közgyűlé­sét. Hírek erről — arról A gyömrői KISZ-szervezet január 29-én, az ifjúsági székházban nagyszabású bált rendez. A zenét a monori Zenit 5 zenekar szolgáltatja. A nyáregyházi fiatalok ifjú­sági székházat kaptak a köz­ségi tanácstól. A volt óvoda­helyiséget adták át teljes egé­szében. az ifjúságnak. Százötezer társadalmi mun­kaórát teljesítettek a járás KISZ-szervezetei 1965-ben. Hatszáznyolcvanan neveztek be a mezőgazdasági munka­versenybe. A péteri Rákóczi Tsz-ben jól halad a trágya kihordása. Eddig 45 holdat trágyáztak le. Megkezdték a műtrágyá­zást is, de a rossz idő miatt meg kellett szakítaniuk a munkát Tudják-e, hogy járásunkban 20113 rádió és 6402 televízió van, s az utóbbi időben roha­mosan növekedett a rádiók és televíziók száma. További emelkedés várható a tsz-zár- számadások után. „Megindultak” a gombai tsz keUetögépei. Egyszerre több mint_ 20 ezer tojást tudnak berakni a gépekbe. Néhány napon belül már kibújnak a tojásból a kis­csirkék. — Rohamosan szaporodnak a halak a gombai víztározó­ban. A fiatalabb „korosztály” eléri már a 30 dekát. Most té­len egy halőr vigyáz, hogy le­vegőt, fényt kapjanak a ha­lak, s vágja a lékeket és söpri a havat Vb-iilést tartanak ma délután kétórai kezdet­tel Vasadon. Napirenden az ez évi koordinációs művelődé­si terv megvitatása és a költ­ségvetésben biztosított szociá­lis segélyek kifizetésével kap­csolatos előterjesztés szerepel. Figyelő: Kedves figyelmesség A főtéri önkiszolgáló bolt­ban Monoron megszokott je­lenség az eladók, a pénztáro­sok, a vezetők ... szóval a bolt dolgozóinak figyelmessége, a vásárlókkal szemben tanúsí­tott udvarias, mindig kedves magatartása. Oly sokszor és sokat panasz­kodtunk már a kereskedelem­re, hogy most ülik megírni a jót is. A minap csak egy pénztár működhetett — mely előtt igen hosszú sor állt. A bolt vezetője számoló cédulával sorra járta a 'vevőket és ko­sarukba a vásárolt áru mellé azonnal összegezte azok árát — megkönnyítve és meggyor­sítva ezzel a pénztáros mun­káját. B. M. KIS’E-ta tff)y rí téseh a járásban Január 28. Vasad terület, 19 óra (Dnabek Károly); Vecsés posta, 14 óra (Berkes Rudolf). Január 29. Káva terület, 18 óra (Drabek Károly); Tápió­süly terület, 18 óra (Kerkuska János). Január 30. Nyáregyháza Szentimre, 15 óra (Mocsári József); Csévharaszt terület, 15 óra (Drabek Károly). Január 31. Maglód, Vasipari Ktsz, 15 óra (Mocsári József); Gomba Farkasd, 16 óra (Bob- kó József); Vecsés, állami gaz­daság (Nagy Gyula). 2400 KILOMÉTER MOTORKERÉKPÁRON Útirány: Trencsén-Osztrava—Krakkó határa felé. Tesinnél léptük át a határt. — A lengyel utakon elté­vedni nem lehet. Útjelző rendszerük olyan precíz, hogy a tehetségtelen kezdő is könnyedén roboghat motor­jával. Különben az E 7-es úton érkeztünk meg a nagy történelmi múltú egyetemi tfárosha, Krakkóba. A város­A Lomnici csúcs 2632 méter magas nak olyan lehetetlenül éles, kanyargós útja van, hogy motoros legyen a talpán, aki képes rajta közlekedni. Mi is szinte csigaléptekben halad-' tünk. A város szívébe ér­vén, meg egyenesen elállt a lélegzetünk. Krakkóban tér­mészetes dolog az, ha egy motoros, vagy autó hirte­len megtorpan a menet­irány szerinti útvonalon, gyor­san megfordul, s máris vág­tázik vissza. S mindezt anél­kül, hogy az ott levő rendőr valamit is kifogásolna az egészből. Mi inkább gyalo­gosan vágtunk neki. Az egye­temek és templomok vá­rosa lebilincselően szép. Az utcák rendezettek, tiszták, az épületek pedig minde­nütt gondos házigazdára vallanak. A lengyel nép vég­telenül kedves és udvarias. Ezt mindenütt tapasztaltuk, ahol csak megjelentünk. A magyarokat pedig egyik leg­jobb barátjuknak tekintik. — Másnap kiruccantunk a Krakkó melletti Welicz- kára, hogy megnézzük a híres sóbányát. A föld alatt 200 méterre levő bányában a nevezetes Szent Kuni­gunda templom, amelyet teljes egészében sóból épí­tettek. Láttuk azt a sóból készült feszületet is, amely az egyik közelmúlt párizsi kiállításon aranydíjat ka­pott. — A Visztula-hídon jöt­tünk vissza Krakkóba. Rop­pant közlékeny tolmácsunk a híd közepén elmondotta, hogy 1944-ben a hitleri fasiszták ezen a hídon sok ezer hazafit végeztek ki úgy, hogy a hídkorláthoz ál­lították őket sqrba, majd golyózáport engedtek rájuk. A hullák egytől-egyig a fo­A Csorba-tó partját fenyőerdő övezi lyóba zuhantak, s ezzel a né­metek temetési tevékenysé­ge be is fejeződött. A fasiz­mus megszámlálhatatlan ál­dozatainak emlékét egy gyö­nyörű márványoszlop őrzi, mely a Visztula-hídon emel­kedik. Lehajtott fővel ha­ladtunk el előtte. A következő fontosabb ál­lomásuk Tátralomnic volt. Itt egy napot töltöttek. A 2632 méteres Lomnici csúcs­ra jegy hiányában nem tud­tak feljutni. A szomszédos újcsorbai tó azonban kárpó­tolta őket mindenért. — Ez a gyönyörű tó a ten­gerszínt felett 1317 méterre fekszik. Partját fenyőerdő övezi. Levegője gyógyítólag hatott mindannyiunkra. Kem­pingjében pedig három na­pig pihentünk. — Öcsorbán keresztül jöt­tünk visszafelé, amikor pá­ratlan „optikai élmény”-ben volt részünk. Nekünk, s az arra járó turistáknak is csaknem húszkilométeres szakaszon úgy tűnt, hogy a demovai patak hegynek fel­felé folyik. A természetnek ezen nem mindennapi látvá­nyosságát egyébként na­ponként keresik fel a kül­földiek százai. — Utolsó — egynapos — megállónk egy hegyekkel koszorúzott ' kisvárosban, Besztercebányán volt. Itt már olvashattuk a magyar Népszabadságot is. Ez a csehszlovák város arról ne­vezetes, hogy 1944-ben innen indult győzedelmes útjára a szlovák partizánmozgalom. Ezután következett ütünk során Zólyom, a 11. nap dél­utánján pedig megpillantot­tuk ismét szülőhazánk hatá­rát, ahol a vámozási aktuson szerencsésen átesve Balassa­gyarmat érintésével robog­tunk otthoni végcélunk, Maglód felé. Velkei Árpád Vége. Újra Vecsésen várja a játék­vezetők sípszavát. (Sz. A.) 1961 novemberében egy sorsdöntő rangadón mutatko­zott be az első csapatban. Kartalon 3:1 arányú veresé­get szenvedett a vecsési j együttes, ezzel vesztette el a j bajnokságot. Zombori Imre a! vereség ellenére nem keltett! csalódást. Tehetséges, ügyes I játékos, mondta róla B. Nagy! László edző — ha töretlen ma-! rad a fejlődése, még sokat | hallunk róla. És Zombori lm- \ re, úgy látszott, igazolja edző-! jének szavait. Hétről hétre ja-! vult a teljesítménye — több-! szőr a mezőny legjobbjaként! olvashattuk a nevét. Aztán? Az a bizonyos „ha” $ bekövetkezett. Zombori beje-! lentette, hogy nem kíván töb-! bet vecsési színekben szerepel- \ ni. Sok reménnyel és lelkese-: déssel vágott neki a magasabb; osztálynak — de csalódások \ kísérték. A tartalékok keserű kényé- ! rét ette — s hiába volt jó for-: mában, a nagy neveket nem \ egykönnyen lehet kiszorítani.; Két év katonaság következett. | Volt ideje átgondolni pályafu-! fását, gondolkozni hibáin, éré-! nyein. És Zombori Imre dön-! tött. Ott látjuk őt a bajnoki \ rajtra készülő vecsési labda-; rúgok között — amint sokad-; magával — néha kicsit fog-! csikorgatva is — de szorgal-! másán róják a köröket. A ve-! csésiek nagyon készülődnek.! Molnár II és Szokolyai után ä Zombori Imre is visszatért. j I Farsangi bál Üllőn A Hazafias Népfront-klub l Üllőn, január 29-én a műve-! lödési házban zártkörű far-\ sangi bált rendez. \ 11 I MAI MŰSOR MOZI Őri: Arséne Lupin. | — Sok magyarral találkoz­: tunk itt. Az eső is kitartóan ; csöpögött. Pechünkre azon- j ban nemcsak a föld ázott el, j hanem Szentes kollégánk : motorjának gyújtása is. | Másfél órán keresztül húz- : tűk, toltuk, vonszoltuk a be- i hemót dögöt, míg végül en- j gedelmeskedett. Következő • állomáshelyünk a zsermó- \ nicai tavak környéke volt. \ Rövidesen megérkeztünk a | zsermonicai turistaházba, járni voltaképpen szállodának | is nyugodtan nevezhető. A I higiénikusan berendezett i kellemes környezetben jól I kipihentük magunkat, majd ; másnap megtekintettük a i csodálatosan tündöklő zser- i monicai tavakat, meg is : fürödtünk mindannyian, s i cseh barátaink állítása sze- : rint meg is fiatalodtunk. ; Tudnunk kell Zsermoni­\ cáról, hogy tavait mester- : ségesen táplálják. A tavak i vízisíelésre is alkalmasak, ; úgy, hogy Zsermonicában : télen-nyáron telt ház van. ! — A tavak partján veze­| tett útunk tovább. Én ma- i gam haladtam motorommal ! itt elől, s egy jó darabon l versenyt futott velünk egy ! őzike is. Egy óvatlan pil- ! lanatban előzni akart ben- ! nünket, ami majdnem tragé- > diát okozott. I * S — Miután megvettük -az j útravaló benzint, olajat — ! elindultunk Lengyelország

Next

/
Thumbnails
Contents