Pest Megyei Hírlap, 1966. január (10. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-27 / 22. szám

1966. JANUÁR 27., CSÜTÖRTÖK '“<cMurim* 3 Hány pedagógus kap lakásépítési hitelt 1966-ban? Megkezdődik az igények felmérése Mint ismeretes, a hitelben részesülőknek építési kapaci­tást és anyagellátást nem biz­tosítanak, de a legfőbb ter­het leveszik vállukról, a kölcsönt harminc év alatt kell letörleszteniök, s tizenöt évi megszakítatlan munkaviszony esetén a köl­csön 30 százalékának vissza­fizetése alól is mentesülnék. A kedvezmény iránti érdek­lődés Pest megyében is igen magas. A felmerülő igények jogosultságát a fent említett szempontok alapján döntik el. A községi iskolák igazga­tóinak a járási művelődésügyi osztályokra kell éljuttatniok javaslataikat. A járási műve­lődésügyi osztályok vezetői a pedagógusszakszervezet meg- bizottaival együtt február 15-ig összesítik és rangsorolják a beérkezett javaslatokat s továbbítják a megyei ta­nácshoz. A Művelődésügyi Minisztérium az országos keretet valamennyi megye igényeit összevetve elosztja. Erre a lehető legrövidebb időn belül sor kerül, mert az építési hitelt még ebben az évben fel kell használniok az építtetőknek. D. Hazaérkezett Bíró József külkereskedelmi miniszter Bíró József külkereskedelmi miniszter és Darvas László külkereskedelmi miniszterhe­lyettes szerdán Bukarestből hazaérkezett Budapestre. Nincs törvénysértés, * csak ablaktalan pince folyosó a túrái gyógyszerész lakása í:::i;yxüvüc<>: äüMwkU Múlt esztendő áprilisában nyugalomba vonult a túrái Tatay utca 44. szám alatt le­vő gyógyszertár vezetője. Ott lakik azonban még ma is a patika épületében, szolgálati lakásban. Törvényes rendelke­zés intézkedik róla, bármi ok­ból is szűnjön meg a munka- viszony, a dolgozó nem köte­les elhagyni szolgálati lakását, csak ha azzal egyenértékű, de természetesen igényjogosult^ ságának megfelelő nagyságú lakást biztosítanak számára. Szó se fér hozzá, rendkívül igazságos, szociális rendelke­zés. Györky Béla nyugalmazott gyógyszertárvezető tehát jogosan használja tovább a szolgálati lakást volt munkaadója, a Pest me­gyei Gyógyszertári Központ ugyanis ez idáig nem adott ne­ki másikat. Nyomban nyugdí­jazása után kinevezte utódját, most már annak járna szolgá­lati lakás, éppen csak nem ^ költözhet bele. Fiatalasszony ^ az új gyógyszertárvezető. Fér- ^ je Pesten dolgozik, mégis el- ^ menteit Túrára. Remélték, ta- ^ Ián bíztatást is kaptak, hama- § rosan megürül, elfoglalhatják ^ a lakást. Addig meghúzták ^magukat a pincelejáró ablak- $ tálán, fűthetetlen, keskeny kis ^ folyosóján és ott laknak már § több mint kilenc hónapja. $ | A gyógyszerész veje beköltözik ^ Kétszobás, fürdőszobás ké- ^ nyelmes otthon a szolgálati la- íkás, belőle nyílik a kis ügye- $ leti szoba, ellakna egyelőre ab- ^ ban is a fiatal házaspár, de az ^ öreg gyógyszerész többszöri ^ felszólítás ellenére azt sem ^ adta át. Még akkor sem, ami- ^ kor az igazságos döntéshez ^ nélkülözhetetlen és ezért hosz- szas, körültekintő eljárás után S a tanács határozata köte­lezte erre. Veje, Győri Béla családjával együtt addig anyja házában élt kétszobás lakásban, szep­temberben azonban apósa csa­ládostól befogadta. Most már a nyugalmazott gyógyszertár­vezető arra hivatkozhatott, hogy két család jogosult há­rom szobára, az ügyeleti szo­ba egyébként is a lakás tar­tozéka, nem üríti ki. Ezek után a járási tanács Győri Bélával szemben kila- koltatási végzést hozott és karhatalommal visszaköl­töztette üresen álló előző lakásába. Véglegesen még ezzel sem dőlt el az ügy. Kié a gyógyszertár épülete? Györky is, Győri is a bíró­sághoz fordult, a kilakoltatás hatálytalanítását kéri. Azt vi­tatják, nincs szolgálati jellege a gyógyszertár épületében le­vő lakásnak, közönséges bér­lemény az. Beköltözésekor, 1951-ben Györky gyógyszerész szabályos lakbérleti szerződést kötött az épület akkori tulaj­donosával, Kovács Imrével. Később az ingatlant államosí­tották, de a községi tanács és nem a Gyógyszertári Központ kezelésébe került, a lakbért azóta is a közsé­gi tanácsnak fizeti, vagyis a lakás szempontjából a Gyógyszertári Központtal semmilyen jogviszonyban nem állott, ma sincs. Kétségtelen, hogy annak ide­jén valami tévedés vagy fe­lületesség következtében nem a Gyógyszertári Központ, ha­nem a község kezelésébe ad­ták a gyógyszertár épületét, de ahogy ebből a mulasztás­ból Györkynek és Győrinek Ahol az akták telkekről mesélnek Már a bejárat is elegáns. A rácsos vaskapu szélesre tárul, az URH-antenna tornyos kis építmény mellett, s behajta­nak — kirobognak a teherau­tók. Odabenn a hófödte nagy szabad parkolópályán sora­kozhatnak a pihenőre, éjsza­SSSSSSSSSSSSSSSSSSSA/SSSSSSSWSSSSSSSSSSSS^ Új jégtörőhajó A Magyar Hajó- és Daru­gyár balatonfüredi üzemegysé­gében Székely Sándor főkonst­ruktőr irányításával elkészí­tették a legnagyobb magyar g y jégtörőhajó terveit A korsze- ^ rű motoros két, egyenként 650 lóerős gépet kap, amelyek úgynevezett feltöltő berende­zéssel működnek és hasznosít­ják a kipufogó gázok energiá­ját Az 1300 lóerős hajó telje­sítménye kétszeresen múlja felül az eddigi sorozatban ké­szített magyar jégtörőkét és a hasonló rendeltetésű hajók kö­zött legerősebb lesz a Duna- menti államok hajóparkjában. Az AASZBT köszöneté A Magyar—Szovjet Baráti Társaság országos elnöksége köszönetét fejezi ki mindazok­nak, akik a társaság január 21—22-én megtartott IV. kong­resszusát táviratban üdvözöl­ték. Kétmillió 277 ezer forinttal több bér A Pest megyei Tanács vb ipari osztálya irányitása alá tartozó vállalatoknál kétmil­lió 277 ezer forinttal többet fognak kifizetni a dolgozók­nak az új bérrendelkezések értelmében. Ebből az összeg­ből egymillió 915 ezer forint­tal nőtt a munkások, 362 ezer forinttal a főművezetők, mű­vezetők és a más, nem a ter­melésben foglalkoztatott dol­gozók béralapja. A Könnyűipari Miniszté­rium felügyelete és a megyei tanács vb. ipari osztálya irá­nyítása alá sorolható a vas­es műanyag, a tőzeg- és mész- ipar, a famegmunkáló- és a nyomda, a cipő- és a kefeipar, a vegyes javító- és szolgáltató- ipar, valamint a ruhatisztító vállalatok. Ök a fenti béralap- töbletből egymilió 536 ezer fo­rinttal részesülnek, amelyből egymillió 402 ezer forint jut a munkásoknak és 134 ezer fo­rint a termelést irányítóknak. A megyei élelmiszeripari üzemek, a sütödék és a szesz­főzők. Itt a kapott 741 ezer fo­rintos béralapot a következő­képpen osztották fel: 513 ezer forint jut a munkásoknak, 228 ezer forint a többi dolgozónak. A 18 könnyűipari és öt élel­miszeripari vállalatnál össze­sen 1709 személyt érint a bér­emelés, 1517 munkást és 192 főművezetőt, művezetőt, rako­dót és az e területeken dolgo­zó kereskedelmi alkalmazotta­kat. A másik betét legelső rubri­kájában ez olvasható: zsellér- birtok. Jóval a jobbágyfelsza­badítás után kaphatta vala­melyik szegényember. Aztán, ha fordítunk egyet — köz­ben két másodperc alatt elte­lik 74 év — a volt zsellérbir­tokon ott áll már egy szép családi ház. Jó, jó okvetetlenkedhet va­laki, ez érdekes. De hol van a derű, a kedély, a humor. Tud­nak-e mosolyt fakasztani ezek a szigorú, precíz akták? Hát ha nem is közvetlenül ők, de a legutolsó bejegyzés és a fennálló helyzet összetalálko­zásakor furcsa szituáció ala­kul ki. Például: a telekkönyvve­zető kinyitja a könyvet és az utolsó bejegyzésiből kiderül, hogy (mondjuk) a kiskorú Bokros Lajos unokája örökli a telken épült ingatlant. Hogy létezik ez? Hiszen az is ab­szurdum, hogy kiskorúnak gyereke legyen, de hogy uno­kája, az egyenesen elképesz­tő. Mi történt? Az, hogy a kiskorú Bokros' Lajos időköz­ben nagykorúvá serdült, sőt családot alapított, s amikor el­jött az ideje, nagyapa lett, de mert házával meglővén elé- giedve, benne maradt haláláig, így nem is változtathattak az eredeti bejegyzésen, hiszen az ingatlan nem cserélt gazdát. Csak éppen öröklődik. A kiskorú Bokros Lajostól örök­li — esetleg középkorú — unokája. Vagy egy másik példa. Ere­detileg bejegyeztek egy szántó területet a betétre. Közben há­zat építettek rá. Az öregek meghaltak — de nem jelen­tették be, hogy a „szántón” ingatlan van. Az örökösöknek már nem felel meg az öreg ház, újat akarnak építeni. A bontási engedélyhez kell a te­lekkönyvi hivatal igazolása. Kinyitják a betétet és kiderül, hogy az ambiciós fiataloknak nincs mit lebontaniuk, mert a bejegyzés szerint ^szántón.” Iáiknak. Ilyenkor először fiel kell vetetni a betétre az ele­ve halálra ítélt házat, aztán lehet kérni a bontási enge­délyt, s csak ekkor fogható nak hozzá a bontáshoz. A fieisorolt példákból nem az derül ki, hogy a moso- lyogtató példák szereplői ha­nyag, nemtörődöm emberek, hanem az, hogy — akta ide, akta oda — itt, ebben a hiva­talban nincs bürokrácia. Ide csak akkor jönnek az embe­rek, ha valóban szükségük van valamire, itt csak akkor „ik­tatnak” valamit, ha azt tény­leg iktatni kell. És az akták gazdasszonya, Fekete Ilona? ö aztán tényleg nem olyan amilyennek az em­ber a tedekkönywezetőt el­képzeli. Amikor felkerestem nem is volt fogadási idő. En­nek ellenére betessékelt — pe­dig akkor még azt hitte „ügy­fél” vagyok — és székkel kí­nált. Csendes, nyugodt, precíz. A mondatai, a mozdulatai ki­egyensúlyozottak. Ilyen tár­gyilagosan, izgalommentesen szereti a munkáját is. Már itt dolgozott amikor megnézte Zilahy Lajos regé­nyéből készült „Halálos ta­vasz” című filmet. No, abban szerepelt egy telékkönyweze- tő. Nagy darab bajuszos em­ber volt, és áradt belőle az unalom. Ennek az embernek tényleg nem volt élete, csak aktái. Vajon mit írhatna önmagá­ról Fekete Ilona egy ilyen be­tétre? Azt, hogy amikor ide­került fizetés nélküli telek­könyvi hivatalnoknak, Ma­gyarországon 5000 tanító volt állás nélkül. Véle együtt pe­dig nyolc állástalan érettségi­zett fiatal várta, hogy meg­haljon valaki, s akkor közü­lük egy, fizetésért — havi 30—40 pengőért — írja az in­gatlanok, telkek élettörténetét. — Van-e telke vagy háza a télekkönywezetőnek? — Nincs. De nem elvből nincs vagy dacból. Nálam ez „csupán” anyagi kérdés. Deli Mária előnye származhat-e, azt most már a bíróság dönti el. Addig tehát, mi ebben a kérdésben ne formáljunk egyelőre ítéle­tet. S mivel törvény biztosítot­ta joga bárkinek, bíróság elé vinni vélt vagy jogos sérel­mét, még a feltételezése is tá vol áll tőlünk annak, minth. akár a nyugalmazott gyóg;- - szerész, akár a veje rosszh szemű perlekedő lenne. Amin. hogy azt sem állíthatjuk mintha Györky lakással rer delkező veje segítségével je. lenlegi lakása átadása ellene ben jogos igényénél nagy obi háromszobásat akarna szerez ni. Neki ugyanis, mert csa. ketten élnek a feleségévé együtt, csupán egyszobás, de a mostanihoz hasonló össz­komfortos lakásra lehet igénye. Ilyet is szándékszik részér építeni Túrán a gyógyszertá telken a megyei Gyógyszertál Központ. Tavaly csak azór nem építtetett, mert nem voi rá anyagi kerete. És ez enne az ügynek talán egyik, mond­juk talán így — szépséghiba ja. És m^g néhány szépséghiba Nagyonis feltehető, hogy a Gyógyszertári Központ előrt tudta, mikor megy nyugdíjbe. a túrái patikus. Azzal is tisz­tában kellett legyen, hogy t szolgálati lakás helyett a nyug díjasnak másikat kell kapnia Eszerint kellett volna te­hát összeállítani tavalyi pénzügyi tervét, akkor idejében gondoskodha­tott volna megfelelő cserela­kásról és nem került volna e pincébe az új gyógszertár- vezető. Most már különben egyedül a kőművesektől függ, hogy mikor jöhet fel pincezugáből: jogerős tanácsi határozat alap­ján Györky köteles az ügye­leti szobát kiüríteni és tűrni, hogy annak a lakásba vezető ajtaját befalazzák. Szépséghi­ba azonban az is, hogy a gyógyszertárvezető meghatá­rozatlan ideig, még ezután sem használhatja a fürdőszobát, főzni is a lakássá előléptetett kis ügyeleti szobában kényte­len. Mindez ellenkezik a hi-, giénia elemi követelményei­vel, amelyeket pedig gyógy­szertárban különösen be kel tartani. Egyébként Györky Béla nyugalmazott gyógysze­résznek Túrán saját két­szobás összkomfortos új háza áll. Szabad rendelkezésű lakás, tulajdonosa azt tehet vele. amit akar. Üresen is hagyhat­ja. Györky üresen hagyja. Hogy miért nem költöztetik be a volt gyógyszertárvezetőt akár karhatalommal is a saját házába? Mert az törvénysértés lenne. Ismételjük, a szolgaiad lakást csak azzal egyenértékű lakás juttatása ellenében kell a volt alkalmazottnak elhagy­nia. Máskülönben a törvény erejénél fogva ott maradhat akár idők végezetéig. Ebben az ügyben különber is minden, a vonatkozó tör­vények, rendeletek és sza­bályok pontos betartásá­val történt. Mégis, ha arra a tizedik hó­napja pincében élő, rendkívül felelősségteljes munkát végző gyógyszerészasszonyra gondo­lunk, úgy véljük, nem a tör­vény betűjét, az emberiesség Íratlan törvényét érte sérelem Mintha az állam effajta ügyek intézésére alkotott jogszabá­lyai éppen ezért kiegészítésre szorulnának. Szokoly Endre A televízió közvetítései a Parlamentből Az országgyűlés január 27- én kezdődő ülésszakáról a ma­gyar televízió filmtudósítások­ban számol be. Az adások idő­pontja 27-én, csütörtökön 19 óra 30 perc (tv-hiradó), 28-án. pénteken 18 óra 55 perctől 19 óra 05 percig (tv-híradó külön­kiadása), 29-én, szombaton lf óra 30 perckor (tv-híradó). A Művelődésügyi Miniszté­rium 1300 pedagógusnak ad Lehetőséget az idén kedvezmé­nyes lakásépítésre. Az orszá­gos keret felosztására, a ked­vezményben részesülők kivá­lasztására az elkövetkező két hónapban kerül sor. A Pest megyei Tanács művelődésügyi osztálya, szerdán tájékoztatta a járási művelődésügyi osztá­lyok vezetőit és a pedagógus szakszervezet titkárait az épít­kezési hitelekre javasoltak ki­választásának elvi, politikai, és szakmai szempontjairól. A lakásépítési kedvezmény a pe­dagógusvándorlás megszünte­tését, a falusi iskolák nevelői­nek letelepedését segíti. Előnyben kell részesíteni a pedagógus házaspárokat, a sokgyermekes tanítókat, s fontos szempont, hogy olya-, nokat kössön ez a kedvez- g meny az iskolához, akik eme- ^ lik a szaktanárok arányát. g kai nyugalomra beállított jár­művek. S a nagyméretű, be­kerített térség végén jól fű­tött, világos, meleg szerelő- csarnok. Egyszerre nyolc ko­csi kap elsősegélyt, felfrissí­tést. Az ehhez csatlakozó építményekben tiszta, tágas öltözők, mosdóhelyiségek, £ konyha és raktárszobák. Gö- ^ döllő várossá avatásának első g komoly ajándéka kitűnően g működik. Már most is akad g elég látogatója. Ha ezentúl g vendégek járnak erre, nem- g csak az egykori királyi váró- g termet, a kastélykertet, de az ? új járműtelepet is bemutat­ni ják a nevezetességek között. Tóth felv. í _______________________ — Melyik a legrégebben telekkönyvezett telek? — Az. amelyiknek a betét­jét 1881-ben állították ki. — Hány betét van itt? — 90 ezer. • Fekete Ilona csaknem há­rom évtizede gazdája, ápolója a nagy megsárgult könyvnek, csaknem három évtizede dol­f ozik a monori járási telek- önyvi hivataliban — s azóta egyfolytában türelmes és nyu­godt, mert tudja, ha egyetlen számot, vagy nevet elír, abból nagy baj lesz. Unalmas, száraz munka le­het, gondolja az ember. Né­ma, poros akták között élni, telkeket iktatni, házak szüle­tési dátumát feljegyezni. Unalmas lenne? Az asztalon éppen ott fekszik egy betét. S ha az ember végigolvassa — egy ház keletkezésének életé­vel ismerkedhet meg. Mert a ház, mélynek „születési anya­könyvi kivonata” ez a betét, IS 91-ben épült, még most is jél, és a legjobb egészségnek j örvend. Közben hétszer cse­rélt gazdát. Elcserélték, elad- í ták, örökölték. NYITÁS UTÁN - ŰJ PORTÁN

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents