Pest Megyei Hírlap, 1966. január (10. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-26 / 21. szám

Hogyan épült fel 17 család otthona ? PEST NEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA TÉLI ESTÉK AZ ÚJVÁROSON A BÉKE MADARAI szárkodás izgalmaiért tarta­nak galambot. Főként férfiszórakozás a „galambozás”. — De vannak olyanok is — bár kevesen — akik sportból, szenvedélyből gyűjtöttek össze szép törzs­anyagot. Ilyen vagyok én is. — Gyerekkoromtól kezdve szeretem a galambokat. Bár több testvérem van, közülök senki sem lett a galambok szerelmese. Én körülbelül tíz év óta foglalkozom behatób­ban galambtenyésztéssel. Je­lenleg harminc galambom van. Valamennyi törzskönyve­zett. Egyik postám a szépség- versenyen is díjat nyert, s- több hazai és országok közötti versenyben is szép eredmény­nyel szerepelt. A múlt évben a Magyar Postagalambsport Szövetség keleti kerülete által rendezett versenyekben az egyéni bajnokságban harma­dik helyen végeztem. Cegléden két postagalambsport-szakosz- tály működik. Mintegy 70 tag­ja van a két egyesületnek. Egy-egy hazai versenyen 600— 700 galambbal is résztvesznek az egyesület tagjai. Moson­magyaróvár, Győr, Brünn, Drezda, Kolin a fontosabb versenyállomások. Az 1965. évi összpontbajnokságban az én galambjaim a 12. helyen vé­geztek. Szép eredményt ért el Ceglédről Csicsely István, aki a tizenhatodik és Juhász Fe­renc, aki a huszonkettedik he­lyen végzett galambjaival. Ez azért is érdekes, mert egy-egy naw versenyen 8—10—12 egyesület is indul — 1000— 3000 galambbal. Elmondja Szathmáry Ká­roly azt is, hogy bár a házi ga­lambnak mintegy 50 fajtája van, a szaktudomány megálla­pítása szerint mind egy kö­zös galambfajtól, a szirti galambtól származik, s a mesterséges ki- tenyésztés során olyan nagy a különbség közöttük, akár alakjukat, nagyságukat, színű­ket, akár belső szerveiket, to­jásaikat, vagy repülési módju­— Dehogy! Továbbra is min­den problémával hozzám jön­nek az emberek. A kéményből visszavág a füst, elvtársnő! — jön az egyik. — Rendezni kell a szemét elszállítását! — jön­nek négyen. Sötét az udvar, forduljon a világítás ügyében a DÁV-hoz az szb-titkár. — S a köszönet? — Eddig nyolc házszentelé­sen vettem részt, és a másik nyolc is esedékes! Öröm látni ezeknek az embereknek a bol­dogságát. Lesz-e folytatása ennek a nagyszerű kezdetnek? — Feltétlenül. Már újabb társasház építését készítjük elő. Másik huszonnégy család részére szeretnénk családi ott­hont biztosítani. — Hol épül az új társasház? — Az új házat a piactérre tervezzük. A telekigénylésre kedvező választ kaptunk az illetékesektől. (rossi) A CEGLÉDI JÁRÁS ÉS CE6UÉP VÁROSR X. ÉVFOLYAM, 21. SZÄM 1966. JANUAR 26., SZERDA Gyümölcsfacsemete - félmillió forintért Az utóbbi esztendőkben alaposan visszaesett a kisker­tek és a háztáji gyümölcsösök rekonstrukciója. Hiányzott a megfelelő mennyiségű nemes csemeteanyag és ez a magya­rázata annak, hogy kevés meggy, cseresznye, barack és őszi barack csemetét telepítet­tek. Hasonlóan feltűnő a ki­maradás a bogyósok, málna, íjjij C-VITAMIN-AKCIÓ Íj ELÁRUSÍTÓHELYEK A FALVAKBAN ribizli és szamóca telepítésé­ben. — Ezen kíván segíteni a Földművesszövetkezetek Járá­si Központja, — mondotta Czinege Imre, az FJK elnök­VÁROSSZÉLEN helyettese. — A Földművelés- ügyi Minisztérium és a SZÖ- VOSZ által biztosított keret­ből Cegléden, a járásban és Pest megye néhány részén gyümölcsfa értékesítési kampányt indítottunk, amelynek célja a gyü­mölcsfa telepítés elősegí­tése. — A gyümölcsösök értékesí­tése mind a hazai piacon, mind az ipari feldolgozásiban biztosítva van, de korlátlan exportlehetőségek is vannak még kiaknázatlanul. A bogyó­sok közül igen fontos lenne a fekete ribizli meghonosítása, amely rendkívül gazdag C vitamin tartalmánál fogva igen jól értékesíthető a fel­dolgozó iparban és igen kere­sett a külföldi piacokon. Száz ceglédi visszaemléke­zése az 1848-as szabadság­harcra — ez volt az „Újvá­rosi téli esték” elmúlt pénte­ki előadásának tárgya. Híd­végi Lajos helytörténész rendkívüli szeretettel készült fel az újvárosiakkal való ta­lálkozásra. Ismertette tízéves gyűjtői munkásságának az idő­vel, a feledéssel folytatott küzdelmét. Száz ceglédi em­ber már csupán másodkézből származó hallomásból mon­dotta el neki a nagy idők hősei és az akkori hétköznapok küzdelmeit. A száz emlékező- ből már jó, ha tízen élnek. A többiek magukkal vitték sírjukba szépapjuk „éds” szü­léik emlékezéseit. Hídvégi Lajos tényleg az utolsó percekben nyúlhatott papírhoz, hogy megmentse a drága emlékeket. Cegléd háromezer embert adott a szabadságharcnak, s ki tudja, hányán pecsételték meg vérükkel a szent lobo­gókra és eszményekre tett hűségesküjükej! Hányán visel­ték utána a császári börtö­nök vigasztalan fogságát? Hányán bújdostak a hatalom vasbaöltözött katonái elől? Igen frappáns módon vázolta egyik bújdosó hazafinak a befagyott ingoványon való si­keres megmenekülését a né­metek elől. A győzelmes ja­nuár 25-i Pál-napi csatá­nak is akadt elmondója. Szolnok felől jöttek a hon­védseregek felszabadítani a várost. Ágyújuk lövedékei szótlan tanúként máig is bent vannak a kettes számú vas­úti őrház falában. Hídvégi Lajos emlékeztetett arra is, hogy az újváros zsellér szár­mazású lakossága mindig ha­ladó szellemiségű volt. Kovács bognár és egyéb iparosok műhelyeiben sokszor összeve­rődtek a téli estéken. A tör­ténelmet faggatták és forral­ták egymás között. Ritka alkalom az ilyen gaz­dag élményeket adó előadás városunkban. Csak sajnálni lehet, hogy e nagy lendü­lettel indult előadássorozat iránt mind kevesebb érdeklő­dés mutatkozik — megfelelő szervezés hiányában. J. Z. Lottóhír A 3. játékhét ismét szeren­csét hozott egy ceglédi lakos­nak. Halasi Károly 733 429 szá­mú szelvényével négyes talá­latot ért el. A 140 482 ezer fo­rintot a Cegléden, február 4-én megtartandó sorsolás al­kalmával fizeti ki az OTP he­lyi kirendeltsége. A nyugdíjas Halasi Károly az összeg egy részét gyerekei között osztja szét, a többit az OTP-nél helyezi el. Új térsasház építését szervezik a Május 1 Ruhagyárban Október elején költöztek be az új társasházba. Azóta szépen berendezked­tek, megszoktak az új környe­zetben és Tóth Lajosné, a Má­jus 1 Ruhagyár dolgozója már csak úgy beszél azokról a na­pokról, amikor még bérelt la­kásban laktak, mint valami rossz álomról. — Harminckét hónap telt el a jelentkezéstől a beköltözésig. Bizony ez az idő egy kicsit hosszú volt — mondotta Tóth- né. Erősen takarékoskodtunk. Először tizennyolcezer forintot fizettünk be, majd a kulcsát­adáskor újabb húszezer forin­tot \ — Kétszobás, összkomfortos lakásunk van. Még a gázveze­ték is elkészült a házban, mi­kor megtörténik a bekapcsolás, már hideg-meleg vizünk is lesz. Petró Józsefné szb-titkár öt­lete volt a házépítés. Ö szer­vezett, tárgyalt, futkosott és rengeteget izgult, amíg végre a tizenhat család beköltözött az új házba. — Éveken keresztül rengete­get panaszkodtak dolgozóink — mondotta Petró Józsefné. — Nincs rendes lakásunk! Egy szobába összezsúfolódva élünk, A szülők nyakán va­gyunk. Örökös viták a háztu­lajdonosokkal. — Ezeket a pa­naszokat az szb-titkárnak mondták el, de valójában én, az anya és háziasszony hall­gattam meg. Éreztem, hogy ezen az áldatlan helyzeten se­gíteni kell. — 1963 februárjában mint a gyár szb-titlkára és mint a vá­rosi tanács építési állandó bi­zottságának tagja, indultam el. Ha törik, ha szakad, otthont szerzek azoknak, akiknél való­ban halaszthatatlanul sürgős a lakáshelyzet megoldása. Nem voltam egyedül. Sokat segített a tanács, a műszaki osztály, az OTP központja és a Taná­csi Építőipari Vállalat lelkes főmérnöke. — Nem volt könnyű megsze­rezni az Alkotmány utcai 186 négyszögöles telket. A területi főépítész engedélyével a váro­si tanács még az utcából egé­szítette ki a területet. — A leendő tulajdonosok szinte naponta ellenőrizték az építés menetét- Rengeteget drukkoltak, mert nehézségek is akadtak szép számmal. Már az alapozásnál előre nem lá­tott meglepetésként a talajvíz­szint szükségessé tette öt hó­napon keresztül a víz szivaty- tyúzását. Hányszor állítottak meg a leendő tulajdonosok: Petró elvtársnő, egyáltalán lesz ebből ház? — Lelkesedésem, bizalmam azonban átragadt rájuk, s ami­kor a falak az ég felé maga­sodtak, az emberek bizakodá­sa együtt nőtt a falakkal. — Az utolsó nyár volt a leg­hosszabb. Jól jött a száraz idő, mert az épület pompásan ki­száradt, és október elején be­költözhetett a tizenhat család. — És ezzel be is fejeződött az szb-titkár szerepe? — Félmillió forint értékű csemete értékesítését ter­vezzük, Százhetven abonyi asszony - versenyben Évek teltek el, amióta a nő­mozgalom védnöksége alatt, a földművesszövetkezetek közre­működésével minden eszten­dőben új lendülettel indul a baromfitenyésztési verseny. Ezekben a napokban megkez­dődtek a kiértékelések is, amelyekre először Abonyban került sor. Százhetvenen vállalták, hogy az 1965-ös gazdasági év­ben közfogyasztásra szerződés- kötésen keresztül biztosítanak sovány és hízott baromfit. A jó szervezés és a lelkes hoz­180 HELYETT 211 MAZSA BAROMFI KIK VOLTAK A LEGJOBBAK? záállás meghozta eredmé­nyét: a 180 mázsás vállalást 211 mázsára teljesítették. Dirner Istvánné, Jaczina Pál- né, Nagy Károlyné, Antal Jó­zsefné, Retkes Dánielné és Kiss Pálné megérdemlik, hogy nevüket megismerje a járás. A tojásterv teljesítésénél saj­nos közbeszólt a hónapokig tartó száj- és körömfájás, melynek tartama alatt szüne­telt a tojásfelvásárlás. Az első kiértékelést — re­méljük —, gyorsan követi a többi község is. Tavaly a ko- csériak vitték el a pálmát. Kí­váncsian várjuk, az idén me­lyik községbe kerül a győzte­seknek járó jutalom. (Peresztegi) s ezeket az elárusító helyeket bevált szakemberek vezetik, akik a telepítésben, sőt a nö­vényvédelemben is hasznos tanácsokkal is ellátják a tele­pítőiket. 511 Az FJK hogyan segíti az értékesítést? — A napokban indítunk egy gyümölcsfatelepítési tan­folyamot, színes filmvetítéssel egybekötve. Ezeknek az elő­adásoknak az anyagát a tan­folyam hallgatói fogják to­vább népszerűsíteni. — A cél: minél szélesebb körben tudatosítani a gyü­mölcsfa telepítés fontosságát a háztáji termelésben és nép- gazdasági szinten egyaránt. (rk.) — mondotta a továbbiakban Czinege Imre. — Határozott véleményem, hogy ezt a mennyiséget a területen kömé­nyen tudjuk értékesíteni. A szaporító anyagot válogatott termelőhelyekről, Helvéciáról, a Csemöi Állami Gazdaság­tól, a Duna-Tiszaközi Kísér­leti Intézet ceglédi telepéről, Szolnokról és Szegedről kap­juk. rn •< . A járás valamennyi köz­ségében időszakos értéke­sítési telepet létesítünk, 'SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS', kát vesszük tekintetbe, hogy • első és felületes pillantásraj külön fajnak és nemnek is le- j hetne őket tekinteni. A hazánkban tenyésztett ga-i lambfajták között a beringok \ közül a komáromi, a szegedi, ; a körösi, a bácskai; a díszga- j lambok között a máltai, se mo- ! dónai, a magyar tyúktarka, a! magyar óriás, a Strasser a leg- ! jelentősebb. A hosszú csőrű, S rücskös orrú postákat minden -; ki ismeri. A sportgalambászok j ezt a fajt tenyésztik. A díszgalambok 5 tenyésztőinek is van Cegléden 5 egyesüfete. Ez a csoport is sok 5 szép eredményt mondhat ma- $ gáénak. Benézünk a patika tiszta- ^ ságú, szép elrendezésű ga- 4 lambházakba is. Meg sem reb- 4 bennek a madarak. Okos, ér- 4 telmes szemmel néznek ránk. $ Az egyik a gazda kinyújtott ^ tenyerére száll s megül rajta ^ — mintha várná a simogatást. | Kezembe adja. Rámnéz a ma- ^ dár, mintha barátkozna, aztán ^ körül tipeg a tenyeremen. § Nem fél. De mitől'*Vagy kitől ^ is félne a béke madara? § (Sz. I.) $ A csőrében olajággal meg­jelenő galamb a béke jelképe. A keleti országokban a ga­lambok védelme kultikus szer­tartás. Nyugaton, --<”es orszá­gokban a galambok etetésére és védelmére jelentős alapít­ványokat tettek nagy állatba­rátok. Példabeszédekben em­legetjük a galambok gyorsa­ságát, szelídségét. A galamb a hitvestársi hűség példaképe Homérosztól napjainkig. Pi­casso galambplakátját milliók ismerik. Ilyen gondolatok járnak eszemben, amikor benyitok Szathmáry Károly Kisfaludy utcai házának kapuján. Ez al­kalommal nem köszörűs, mes­terségével kapcsolatosan kér­dezem, hanem a galambok iránt érdeklődöm. Tél van, a tetőről kósza szél szitálja a havat. — A galambok? Szenvedély ez: bizonyos mértékben hobby, hogy ezzel a napjainkban di­vatos kifejezéssel éljek. — El­mondja, hogy nincs pvilván- tartása ' hányán foglal­koznak Cegléden galambte­nyésztéssel. Sokan. Vannak, akik szórakozásból, mások a húsáért, ismét mások a csi­A Szabadság Filmszínházban holnaptól a „Lobo, a farkas” című amerikai filmet játsszák. Korhatár nélkül megtekinthető. 1

Next

/
Thumbnails
Contents