Pest Megyei Hírlap, 1966. január (10. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-26 / 21. szám

1966. JANUAR 26., SZERDA ílfGItl stfUrlm» ii Báli belépődíj: egy könyv Sikeres könyvhetek — 3 milliós forgalom 160 író—olvasó találkozó Majdnem 3 millió: 2 mil­lió 975 ezer forint bevétel­lel zárult a közelmúltban megyénkben az ősszel kez­dődött könyvakció. Nemcsak a bevétellel mért eredmény­nyel — amely 1964-hez ké­pest 370 ezer forinttal emel­kedett — hanem a könyvhe­teket kísérő irodalmi élet­tel is eldicsekedhetünk. Ebben az időszakban 15 iró és költő találko­zott Pest megyei olvasók­kal. Huszonnyolc irodalmi estet rendeztek a községi könyv­barát bizottságok és a föld­művesszövetkezetek, többek között nagy sikerrel; Ér­den, Aszódon, Bugyin, Gyó­nón, Nagykátán és Sziget­monostoron. A könyvhetek eseményei, s a többi múlt évi író-olva­só találkozó — összeseit 160 — az új irodalom felé for­dították az olvasók figyel­mét: a vásárlók főleg a mai magyar írók könyveit keresték a polcokon. Az irodalmi együttesek is részesei a sikemék; a ceg­lédi, dunakeszi, gödöllői iro­dalmi színpadok színvona­las összeállításokkal látogat­ták a megye községeit. Sike­resek voltak az irodalmi fejtörők is. Hasznos tevé­kenységet folytatott a köny­vek és az irodalom népsze­rűsítése érdekében a váci művelődési autó. Sok ezren táncoltak a könyv-bálákon, ahol egy-egy könyv meg­vásárlása volt a belépődíj. Az úttörők „házról-bázra” mozgalma útján, több ezer kötet talált gazdára. Egyedül csak a monori Mun­kásőr iskola úttörői 36 ezer forint értékű könyvet ad­tak el. A községi könyvtá­rak is tovább gyarapodtak. A tápiósápi, vasadi, üllői tsz- ek — takaros összeggel aján­dékozták meg községük könyvtárát. D. ’FanácsEnfssi£s : a vasúti szállításról A Vasutas Dolgozók Szak- szervezetének Pest megyei Bi­zottsága kedden egésznapos ülést tartott Budapesten. Itt részletesen ismertették az 1966. évi szállítási és fuvaro­zási tervüket, majd értékelték az elmúlt évi munkaverseny eredményeit. A területi szak- szervezeti titkárok bevonásá­val megállapították a soronle- vő feladatokat. Hontvári József, a Vasutas Dolgozók Szakszervezete Pest megyei titkára beszámolójához sokan hozzászóltak. TANUL, MŰVELŐDIK A FALD Téli esték Tápiószentmártonban A hó csikorog a csizmák alatt A fészerekből előkerültek a szánkók, a kamrákból a csengettyűk. Kucamás embe­rek, berliner kendős asszonyok sietnek esténként a művelődési ház felé. Mert ilyenkor, télidőtájt sem unatkoznak a tápiószentm árioni embe­rek, A koránfekvős téli esték régen elmúltak már. Amikor nincs munka a ha­tárban s a ház körül is csak napközben piszmolódnak az emberek, jut igazán idő a szó­DOMSOD: Strand, egészséges ivóvíz, vízisporttelep, szolgáltató ktsz, ipari üzem, új tanácselnök A dömsödi tanácsházán az ősszel gazdát cserélt a ta­nácselnök íróasztala. Pozs- gai István, a végrehajtó bi­zottság elnöke nyugalomba vonult helyette Sáfrányos Lászlót bízták meg az ügyek intézésével. Még nem meg­választott tanácselnök, de a februári időközi választá­sok után a jelek szerint az lesz. Az öreg elnök Rác­kevén lakott, onnan járt a hivatalába, Sáfrányos László pedig dömsödi lakos, s a község helybeli elnököt akar. — Az igazat megvallva, ma­gam is csak húsz éve vagyok dömsödi. Beházasodtam. Vi­szont harmincnyolc esztende­je élek a járásban. Azért csu­pán azóta, mert annyi ideje születtem Budapesten. Lélegzetvételnyi szünet után, anélkül, hogy hangja A KÖNYVTÁRBAN egy árnyalattal is megváltoz­na: — Lelencgyerekként Rác­kevén nevelkedtem. A felszabadulás után rövid ideig rendőr volt, majd a hídépítőknél dolgo­zott a magasban, a szegecse- lőkkel, mert nem szédült. Később brigádvezető lett az állami gazdaságban, ötven- ben pedig az ifjúság akko­ri szervezetében, a DISZ-ben dolgozott, azután a járási pártbizottságnál. Közben le­érettségizett és most egy hat és fél ezer lakosú község tanácsának élére került. Moz­galmas, nehéz életútja volt eddig is ennek a fiatalem­bernek, megbirkózott vele. De ezután sem lépked süp­pedő bársonyszőnyegen, az sem könnyű dolog, egy ilyen nagy községet vezetni. — A tanácsi munkát még nem ismerem eléggé, sok a $ pótolnivalóm. Ezt talán szerénysége vagy ^ lelkiismeretessége, esetleg & Ha nulla fok alá süllyed a bőmérő higanyszála, megnö­vekszik a könyvtár látogatott­sága. Főleg ilyenkor — vizs­gaidőszakban. Távolról szem­lélve úgy tűnik, a diákok szor­galmasan olvasnak, jegyzetel­nek. De nézzük meg közelebb­ről i + Ezt a fiút elnyomta bizony a buzgőság. Biztonság kedvéért a feje alá tette a könyvet. Míg ez az idős úr kitartóan böngészi a katalógust, a diák az újság színházi rovatát bújja. .. Nádas-foto mind a kettő mondatja vele, hiszen 1952-ben már bevá­lasztották a községi tanács­ba, állandó bizottsági elnök is volt és mindig buzgón vette ki részét a község ügyei­nek intézéséből. Ebben a ciklusban a járási tanácsban képviseli faluját. Megbízatásával körülbelül egyidőben kezdték meg a szigeten a strandépítést. Ezt az öt esztendőre tervezett nagy munkát már elődje el­nöksége idejében előkészí­tették, de lesz vele még ne­ki is elég dolga. Hát még a község ivóvíz-ellátásával, amely a tanulmányozás stá­diumáig is alig jutott el a múlt évben. Most azonban, heteken belül a hozzávető­leges költségeket is ismerni fogják, s akkor a többi a la­kosságon múlik, vállalják-e a dömsödiek az egészséges ivóvíz költségeit? — Romantikusan szép szi­getünk igazi kincs. Sok villa, víkendház áll már rajta, de még több is lehetne. jW 5 Nagy és szép partmenti üdü­lőhellyé fejleszthetjük. A stran- ^ dón kívül az utcák kiépítése ^ szintén meglesz. Arra gondo- ^ lók imég, hogy az eliszaposo- ^ dott holtágat ki kell tisztíttat- ni, s akkor mindenféle vízi- s sport részére telepet, otthont $ nyújthatna a sziget. Beszéltem ^ erről két községünkben lakó ^ nyugdíjas mérnökkel, mind a ^ kettő „vizes”. Úgy megtetszett ^ nekik az ötlet, hogy nyomban ^ elmentek a Vízügyi Igazgató- ^ Sághoz, tárgyaltak a dologról > és társadalmi munkában már $ készítik a tervet ^ Tele tettvággyal, hasznos öt- ^ lettel. Például azon is fárado- | zik, hogy a községben megol- § datlan ipari szolgáltatást a la- § kosság részére megteremtse. ^ önálló ktsz alakításával, vagy § ha ez nem megy, létesíthetne ^ a kiskunlacházi ktsz részleget ^ a községben dömsödi dolgo- J zókkal. Hat-hétszáz dömsödi i szakiparos — bejáró. Közülük ^ sokan bizonyára szívesebben ^ dolgoznának otthon, ha lenne ^ hol és hogyan. ^ — És nemcsak a bejárók egy 5 részének, másoknak is kellene $ munkaalkalom. ^ Igen, a bejárókról minden- S felé $ ^ sok szó esik, $ ^ de a falunak a csökkent mun- ^ kaképességúek és a nem me- S zőgazdasági foglalkozású kis- § gyermekes anyák munkához ^ juttatása szintén egyik prob- ^ lémája. ^ — Itt áll jóformán kihasz­^ nálatlanul egy 40 méter hosz- ^ szú, 12 méter széles, három- ^ emeletes épület. Eredetileg $ malom lett volna, most a Kis- $ kunsági Állami Gazdaság ^ használja. Ipari üzem szá- $ mára ideális lenne. Tárgyal- ^ tam már a gazdasággal, le- ^ mondana róla, beszéltem több ^ fővárosi ktsz-szel, egyik-másik i érdeklődést is mutat, mérle- í geli a lehetőségeket. Talán $ lesz valami a dologból. ^ Ha nem is azonnal, akkor ^ nemsokára. Mert Sáfrányos ^ László nemcsak kezdeményez- ^ ni képes, életében már meg- ^ mutatta néhányszor, hogy van í benne akaraterő, kitartás is. ^ Sz. E. raikozásra, a művelődésre. S áki igényli Is az önművélő- désmiek a különböző formáit, azt éjfélig világos ablakok várják a művelődési házban. Egyetlen hét eseményeit sze­retnénk csak felsorolni, miféle művelődési lehető­ségek között válogathattak az elmúlt héten a tápiószenitmártoni emberek. Kedden a termelőszövetke­zet tagjainak részéire rendez­tek érdekes, filmvetítéssel egybekötött előadást a helyes talaj művelésről. Sokan voltak rá kiváncsiak. Szerdán este a nők akadémiájának keretében a termelőszövetkezeti tagok jo­gairól és a tsz-demokráciáról hangzott el előadás. Csütörtö­kön a termelőszövetkezeti aka­démia kapott helyet a mű­velődési házban. Először a nagyüzemi sertéste­nyésztés feltételeiről, majd büntetőjogi tudnivalóikról hangzott el előadás. Pénteken ugyancsak a termelőszövetke­zeti akadémia keretében előbb a kormány új gazdasági intéz­kedéseiről, majd ezt követően a nagyüzemi baromfitenyész­tésről kaptak részletes tájé­koztatást az akadémia hallga­tói. Ugyancsak pénteken tar­totta összejövetelét a művelő­dési házban működő ifjúsági akadémia is. Ennek keretében a művészet és a giccs kérdésé­ről vitatkoztak a fiatalok. Valamennyi előadást nagy- érdeklődés, kisérte. Érthető mó­don, hiszen a művelődési ház vezető­sége kitűnő előadókról gondoskodott. Kutatóintézeti professzor, ta­nácselnök, gimnáziumi tanár, járásbírósági elnök, agrármér­nök tartott az elmúlt héten a faluban előadást. Azit mondják: falun nehéz bevinni az embereket egy-egy ismeretterjesztő előadásra. Tá­piószentmártonban nem ne­héz. Az emberek szívesen jár­nak el esténként a művelődé­si házba. Nemcsak azért, mert jeles előadókkal találkozhat­nak s így nem múlnak el szá­mukra haszontalanul az ott töltött órák, hanem azért is, mert egyre inkább a szüksé­gét érzik a tanulásnak, a na­gyobb tudás megszerzésének. SZÁZEZREK BESZÉLGETÉSE A megye ipari és mezőgaz­dasági üzemeiben megkezdték a termelési tanácskozások szervezését, melyeken a Mi­nisztertanács és a SZOT El­nöksége határozata értelmé­ben részletesen megbeszélik a vállalatok 1966. évi terveit. Százezrek beszélgetnek, vitat­koznak arról, hogyan dolgoz­hatnak jobban, gazdaságosab­ban és termelékenyebben. Nem könnyűek az idei célki­tűzések. Az elmúlt években mindig a termelés mennyiségi növelésével kezdődtek a terv­előírások, most viszont a ter­melékenység növelése és a mi­nőség fokozása a főfeladat A megváltozott célok szinte késztetik a vállalatokat, hogy az eddiginél jobban keressék, kutassák a termelés tartalé­kait, azokat az új módszereket, amelyek feltételei a tervek végrehajtásának. Kitűnő alka­lom erre a termelési tanácsko­zás is, amelyen kikérik a dol­gozók véleményét, javaslatait, hogy azokat a napi munkában alkalmazhassák. Ki tudna hasznosabb és célravezetőbb tanácsokat adni a munkásnál? Végtelenül sok termelési ta­pasztalat halmozódott fel a dolgozókban és a termelési ta­nácskozások vitáiban köz­kinccsé válhatnak ezek. Szíve­sen elmondja véleményét a munkás, hiszen a bőrén — és fizetési borítékjában — érzi, ha jó vagy rossz a munkaszer­vezés, vagy rendszertelen a munkaadagolás. A vezetőknek és a munká­soknak egyaránt erkölcsi és anyagi érdekük, hogy nagyobb rend és fegyelem legyen a ter­melésben. Az alkalmazottakat ösztönzi például az új premi­zálási rendszer, a munkásokat a biztosabb kereseti lehetőség, s mellette a nyereségrészese­dés várható növekedése. A tar­talmas és hasznos beszélgeté­seknek azonban feltétele, hogy tudatossá váljon a munka cél­ja a dolgozók ne csupán egy- egy nap konkrét feladatait is­merjék, hanem hosszabb idő­szak terveit is, előre lássanak és a jobb végrehajtás érdeké­ben a munka részletei mellett, annak egészéről is elmondhas­sák véleményüket. Jórészt ezt szolgálják a mostani termelési tanácskozások, az üzemi de­mokrácia legfontosabb fóru­mai. A tanácskozások másik cél­ja a dolgozók közti tudatos munkaverseny megindítása. A versenyszervezésben is újsze- rűek a feladatok, s ezek a fő­célokból, a termelékenységi és a minőségi követelményekből adódnak. A termelési tanács­kozások kitűnő alkalmat biz­tosítanak arra, hogy a műhe­lyek és műhelyrészek dolgo­zói, brigádok és munkacsopor­tok versenyvállalásaikat erre a két célra összpontosítsák. De az élő, a valóban mozgósító versenynek szintén feltétele, hogy a dolgozók jól ismerjék a teivnek közvetlenül a műhely­re, sőt a brigádra előírt célki­tűzéseit is. Talán sohasem volt olyan szükséges a termelési tanács­kozás kis egységenkénti össze­hívása, mint most. A dolgo­zókkal csak ilyen decentrali­zált beszélgetéseken ismertet­hetjük meg alaposan az üzem­rész, a műhely terveit, s így késztethetjük őket konkrét ver­senyvállalásokra is. (Ezt egyébként több mint egy évvel ezelőtt kötelezően előírta egy minisztertanácsi és SZOT- elnökségi határozat.) Azért hangsúlyozzuk ezt, mert már találkoztunk vállalati veze­tőkkel, akik úgy vélekedtek: nincs szükség az értekezletek sorozatára, elegendő egy, aho­va majd a dolgozók küldötteit hívják meg. Durva megsértése ez az üzemi demokráciának, ezért az üzemi pártszerveze­teknek, szakszervezeti bizott­ságoknak határozottan fel keli lépniük ellene. A tanácskozások napirend­jének jelentősége miatt nagy gondossággal kell felkészülni a beszámolóval. Célszerű, ha az előadó vázolja a vállalat egészének helyzetét és terme­lési gondjait (szükséges ez, hi­szen kölcsönös kapcsolatok vannak a műhelyrészek kö­zött), legtöbbet azonban az adott termelési egység felada­taival foglalkozzon. Ügyeljünk arra is, hogy pontos és közért­hető legyen a beszámoló. Mit sem ér az olyan előadás, amely a számok, a kimutatások özö­nét zúdítja a munkásra, s ezért az semmit, vagy nagyon keveset ért belőle. A bizal­matlanságot szüli az ilyen be­számoló és az a gondolat éb­redhet a hallgatóban: „talán megint titkolnak előttem va­lamit?” A vita szabad kibon­takozása követeli meg az egy­szerűséget, s csak így várhat­juk, hogy a munkások szak­mai tapasztalataikkal, javas­lataikkal és önkéntes verseny­mozgalmukkal segítsék meg­oldani a termelés gondjait. Az egyszeri értekezlettel nem zárulhat le a termelési tanácskozás. A vezetők felada­ta, hogy az elhangzott javas­latokat elemezzék, válaszolja­nak rájuk, és felhasználják azokat a terv végrehajtási uta­sításaiban. Nagy ösztönzés ez. hogy a munkások még nyitot­tabb szemmel járjanak az üzemben és jobban érezzék: van foganatja szavuknak, vé­leményüknek. A tartalommal megtöltött termelési tanácsko­zás jó módszer, hogy köz-kincs­esé tegyünk kiváló élet- és munkatapasztalatokat, s meg­győzzük a dolgozókat, hogy tanácsaikkal és versenyváHa- lásaikkal napi kötelességük­nél többet és jobbat adhatnak a népgazdaságnak. Végtelenül nagy erkölcsi ösztönzés ez a dolgozó ember számára... Kovács András

Next

/
Thumbnails
Contents