Pest Megyei Hírlap, 1966. január (10. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-25 / 20. szám
rear MEGYEI kf&rlap 1966. JANUAR 25., KEDD Leendő gyógytornászok Az ember egyszer megtanul járni. Először bizonytalanul, majd, ahogy felcseperedik a gyermek, napról napra biztosabban áll a lábán. Ez az élet rendje — az egészségeseknél. Sajnos sok betegség, baleset után és elsősorban a Heine- Medin kórházban szenvedőknél, ha túlélik a sok bajt, legtöbbször a mozgásszervek bénák maradnak, s ez utókezelést igényel. A köznyelv az ilyen bénulásos kórt sokáig gyenmekparalízisnek nevezte, mert abban a tévhitben élt, hogy csak gyermekek kaphatják meg. Az igazság ebben annyi, hogy a gyermekeket valóban könnyebben fertőzte meg a vírus. A lábadozó beteg gondos orvosi kezelés mellett is igényli a gyógytornász szakavatott kezét, aki másodszor tanítja meg járni, fogni a kanalat, a kést, vagy a szerszámot. Magyarországon sokáig nem tulajdonítottak nagy jelentőséget ennék a hivatásnak. Gyógytornász alig akadt az egészségügyi intézményekben. A felszabadulás előtt például csak magániskolákban folyt a képzés, s 1933-tól kezdve egyáltalán nem frissült fel a létszám. A felszabadulás után Pet- rovszkij szovjet professzor szervezte meg hazánkban a baleseti sebészetet, a mai Költői Anna Kórházban. Az utókezelésnél égető szükségként jelentkezett a gyógytornászhiány, mert az összeforrt csontok, a megvarrt inak, izmok mozgatását csak alaipos anatómiai ismerettel rendelkező szakemberek végezhetik eredményesen. Rövidesen megkezdődött az oktatás és 1955. óta, tehát 10 esztendeje már állami iskolában tanulnak a leendő gyógytornászok. Két év alatt Megérkezett „Samu”, a csontváz. Kezdődhet az anatómiasajátítják el a tananyagot. Jelenleg 66 hallgató készül e nemes hivatásra. Budán, a Margit-híd lábánál, a reuma-kórházban, nem a legjobb körülmények között, mégis nagy lelkesedéssel hallgatják az előadásokat. Megismerkednek az anatómia bonyolult tudományával, az idegrendszerrel, ápolástant, pedagógiai ' és pszichológiai előadást hallgatnak. Megismerkednek a belgyógyászat, ortopédia, fizikoterápia idevágó tapasztalataival. A napi elméleti oktatás mellett természetesen az egyik legfontosabb tárgy maga a gyakorlati gyógytorna. Gál Lászlóné, az iskola igazgatónője foglalkozik a hallgatókkal, s nemcsak elmagyarázza, de ha kell, be is mutatja a gyakorlatokat. A lányok nagy szorgalommal és hivatástudattal telve készülnek a pályára, ami nem utolsó sorban az iskola jó szellemének is köszönhető. Tudják, hogy munkájuk a betegek gyógyulását sietteti, s az orvost« közvetlen segítőtársai lesznek. A végzett hallgatók fele vidékre kerül., A kórházak sebészeti, gyermek- és fizikoterápiái és nőgyógyászati osztályai jól képzett gyógytornászokkal egészülnek ki, s így az eredményes gyógyítás hatásfoka is növekszik. „Lógok a szeren”, no persze, megy ez még m ajd jobban is — mondja Gál Lászlóné igazgat ónő Kép és szöveg: Regős István Petőfi mégis Kiskimfélegyházán született? Irodalomtörténeti szempontból páratlanul érdekes okmányokra bukkant dr. Szal- va Péter, a Kertészeti Kutató Intézet szentesi kísérleti állomásának vezetője — munkatársaival együtt — a Szentesi Levéltár rendezetlen anyagának tanulmányozása közben. Az öé darab szentesi szolgabirói iratot annak idején VI. »6/1868. szám alatt iktatták, s ezek Petőfi Sándor születési helyére vonatkoznak. Az első levelet egy kiskunfélegyházi ügyvéd írta a szentesi szolgabírónak, kérve őt, hogy hallgassanak meg egy szegvári illetőségű embert, aki korábban Petőfi édesapjánál heute sinasko- dott, s valószínűleg fényt tud deríteni arra, hogy a költő hol született. A következő iratokban arról esik szó. hogy nehéz lesz előkeríteni, a volt hentesinast, mert az már „Oláhországban ispánko- dik”. Egy későbbi keltezésű iratból, s kihallgatási jegyzőkönyvből azonban kiderül, hogy Petőfi apjának hentesinasa mégis vallomást tett a szolgabíró előtt. A papírra vetett vallomás szerint Petőfi Sándor ötnegyed éves, azaz tizenöt hónapos volt, amikor a szegvári illetőségű hentesinas a Petro- vics családhoz került. Elmondása szerint ötnegyed évnél régebben laktak már Kiskunfélegyházán Petrovi- csék, tehát Sándor csak Félegyházán születhetett. ■ Viszont evangélikus vallásnak ♦ voltak, s csupán keresztelni vitték át a gyereket Kiskörösre, mert Félegyházán nem volt evangélikus templom. Az okmányok vizsgálatára és ismertetésére az iratokat megtaláló intézmény munkatársai részéről — rövidesen sor kerül. id érkezik haza az Egyiptomban járt magyar újságíró-küldöttség Hétfőn befejeződött az EAK tájékoztatási minisztériumának meghívására Egyiptomba érkezett öttagú magyar újság- írküldöttság látogatása. A delegáció ma utazik haza Budapestre. Térkép — a tájtermesztésről Az Agrártudományi Kutató Intézetben befejezték az ország történetileg kialakult mezőgazdasági körzeteinek meghatározását, s a körzeteket jellemző termelési ágazataikkal együtt feltérképezték. A több mint 10 millió adat értékelése alapján az ország területét 33 mezőgazdasági körzetre osztották. Az egyes körzeteket mezőgazdasági termelésük szerkezete és színvonala szerint határolták el. A jelenlegi körzetek többsége történelmileg alakult ki, a tájtermesztésnek megfelelően a múlt század vége óta. Továbbtanulás - érettségiig Továbbfejlesztik az emelt szintű tanulóoktatást A Munkaügyi Minisztérium egy idő óta új oktatási forma bevezetésével kísérletezik a szakmunkástanuló képzésben. Az új formát, az úgynevezett emelt szintű óktatást, a következő tanévben tovább íejlesztik. A szakmunkástanuló iskola elvégzése eddig nem nyújtott lehetőséget továbbtanulásra és ez sok szülőt visszatartott attól, hogy jóképességű gyermekét szakmunkástanulónak adja. Ezen segít az emelt szintű képzés azzal, hogy a szakmunkástanuló isFILMEKROL SZEGÉNYLEGÉNYEK Az építkezési tervrajzok bemutatása, az osztrák himnusz a film elején, végén — keret, amely jelzi: mindaz, ami a filmben történik, monarchikus érdekek és a szárba szökkenő, erősödő hazai kapitalizmus harca az ellenálló erőkkel. Ezek az ellenálló erők a kiegyezés éveire a szegénylegények legnagyobb részt ösztönös harcára korlátozódtak Magyarországon. Az alföldi pásztor-betyárvilág még híven őrizte a kossuthi hagyományokat, hiszen tagjainak nagy része azért kényszerült a törvényen kívüli életmódra, mivél negyvennyolc után megtagadta a császári hadseregben való nyolc-tíz éves szolgálatot. A hatvanas évek végén a kormány megbízta gróf Ráday Gedeon királyi biztost, hogy számolja fel a szegénylegényeket. A grófnak és vizsgálóbíróinak, csendőreinek rezidenciája egy Szeged melletti várban volt. Néhány év alatt a kifinomult lélektani eszközökké! és középkori kegyetlenséggel dolgozó Rádaynak sikerült, ha nem is kiirtani,' de megritkítani . a betyárok társadalmát. (A nép emlékezete szerint a királyi biztos néhány, éves rémuralmának, melynek igen sok ártatlan esett áldozatul, egy királyi látogatás vetett végett: I. Ferenc József és felesége, Erzsébet, miután megszemlélték a börtönöket, azonnal felfüggesztették Rá- dayt és legközelebbi munkatársait állásukból. Mindenesetre a híres szegedi várról keveset tudunk. Írásbeli dokumentumanyagát a ftávozó urak elégették. A pásztorok, parasztok, betyárok pedig, akik élve szabadultak a börtönből, hallgattak.) Jancsó Miklós író-rendező újraalkotta ezt a témát. A történelmi hitelességen, a negyvennyolcas hagyományokat őrző alföldi betyárvilág pusztulásán túlmenően, a modern lélektan eredményeivel felfegyverkezett üldözök, és az ösztönös szabadságvággyal, nemzeti önérzettel rendelkező, de hibás történelmi vágányra tért üldözöttek összecsapása érdekli. Impozáns, puritán mérték- tartással kezeli a rendező Jancsó az író Jancsó gazdag anyagát. Zene nem szól a film alatt, a szirénázó szél ad aláfestést. Képein szétválik a fekete és fehér. Fehér falak, deszkafelületek, sík fehér táj hátterében fekete arcvonások, juhászfejfedők, baljós fekete felhőként úszik a bírák köpenye. A mozgás már-már mértanilag rendezett. A lovak körben vonulnak, a csendőrök KÖNYVESPOLC Magyar szabadságharcosok a fasizmus ellen A napokban jelent meg a Zrínyi Kiadó gondozásában Harsányi János: Magyar szabadságharcosok a fasizmus ellen című könyve. A k,ötet Magyarországon és Európa más országaiban küzdő magyar antifasiszta ellenállók, partizánok harcának még nyilvánosságra nem hozott dokumentumait öleli fel. Hadműveleti és politikai ösz- szesítő jelentések, parancsok, kitüntetési okmányok, horthysta bíróságok periratai nyomán tárul az olvasó elé a magyar antifasiszták nagyszerű harca. A könyv szól a Nógrádi- és az Uszta-brigád harcairól és az újpesti partizánokról. Tragikus és megdöbbentő dokumentum a Kiss János altábornagy és társai ellen folytatott hadbírósági tárgyalás és ítélet anyaga. négyszögben sorakoznak, körbe, dobogva járnak a zsákkal leborított fejű rabok, a mesz- sziről jött nők egyenes vonalba rakják a hozott csomagot... A szereplők keveset mozognak, keveset szólnak, azt is nagyon halkan. Végül valamit a film meghökkentő befejezéséről. A hatalom eszes fölényének sokáig ellenáll az üldözöttek ösztönös okossága. A hurok szorítását végül egy pofon- egyszerű ötlet váltja halálossá: lovascsapat-to borzás, régi Kossuth-nóták, s a keresettek — Rózsa Sándor egykori negyvennyolcas szabadcsapatának tagjai — önként jelölik magukat a halálnak. Jancsó Miklós filmje szép, fájdalmas alkotás. P. A. kola elvégzése után módot ad a középiskolai végzettség rövid úton való megszerzésére, esti vagy levelező oktatáson. Azok a szakmunkástanulók, akik emelt szintű oktatásban részesülnek, szakmai tárgyaikkal párhuzamosan már a szakmunkástanuló iskolában elsajátítják a középiskola közműveltségi tananyagának egy részét olyan módon, hogy az első és második évfolyamon a hét három napján szakmai gyakorlati, három napján elméleti oktatásban részesülnek, a harmadik évfolyamon pedig két nap elméleti, négy nap szakmai oktatást kapnak. Akik ilyen módon végzik el a szakmunkástanuló iskolát, azokat felvételi vagy különbözeti vizsga nélkül a középiskola még hátralevő anyagának megtanulása végett rövidített esti- vagy levelező oktatásra bocsátják. Ezen a rövidített oktatáson sajátítják majd el a tanulók a középiskola tananyagának többi részét, s ha sikeresen vizsgáznak, a szakmunkás oklevél mellé érettségi bizonyítványt kapnak. VIRAGFESZTIVÁL San-Remo A hatodik európai virágfesztivált az olaszországi Riviéra „fővárosában”, San-Remoban vasárnap megnyitották. Tizenkét nemzet képviselte magát több mint százezer virággal, köztük kilencvenezer szegfűvel és tizenötezer tulipánnal. MUNKA KÖZBEN KISS NÁNDOR Szakképzettsége: pedagógus. Negyvenhétben végzett, tizennégy esztendeig tanított. Előbb Magyamádoron, majd Nagyorosziban s utoljára Verőcén. Onnan hívták meg Szobra, a járási tanácshoz, népművelési felügyelőnek. Közel öt esztendővel ezelőtt. Azóta fáradhatatlanul járja a járás tizenhét községét, a könyvtárakat, művelődési házakat, szervez és irányít, ellenőriz és tanácsokat ad. Nincs könnyű dolga. A községek többsége kicsiny település, hatszáz, nyolcszáz, ezer lakossal. A közlekedés ebben a járásban a legrosz- szabb a megyében. Ha valamelyik község esti rendezvényét kívánja megnézni, ellenőrizni, aznap már nem tud visszajutni a járás székhelyére. Csak azóta, hogy munkaeszközként kapott egy motort. De ilyenkor télen, mikor az utakat befútta a hó, a motornak sem sok 'hasznát veszi. Mégis ott van minden jelentősebb rendezvényen, vagy ahol a segítségét, tanácsát igényelik. — A területi szétszórtság, a rossz közlekedés önmagában még nem lenne baj — mondja. — Annál inkább nehezíti a munkát az a tény, hogy a tizenhét község közül mindössze Szobon, Nagymaroson és Vámosmikolán van függetlenített művelődési ház igazgató. A többi községben csak tiszteletdíjas igazgató tevékenykedik. Hasonló a helyzet a könyvtáraknál is. Szob. Nagymaros, Verőce kivételével a többi helyen száztíz- százhúsz forint tiszteletdíjat kapnak az ezzel a feladattal megbízott emberek. Ilyen kevés ellenszolgáltatásért természetesen nem léphetünk fel velük szemben olyan igénynyel: miért nem végzik jobban. nagyobb körültekintéssel munkájukat. Eltűnődik hosszan, mintha csak azon gondolkozna, sorolja-e vagy sem a többi gondokat. — Az sem jó dolog — szánja rá végül is magát —, hogy a járási művelődési ház nem a járás székhelyén, hanem Nagymaroson van. A járási tanácsot már régóta foglalkoztatja ez a gondolat, talán ingatlancserével, sikerül végre ezt a gondot is megoldani. Az irányító munkát könnyítené. Cigarettára gyújt, úgy folytatja tovább a gondok sorjá- zását. — Tizenegy öntevékeny művészeti csoport működik járásunkban. De mindössze négy szakképzett vezetőnk van. Azok közül is csak három végzi ezt a munkát. így nehéz emelni a színvonalat, kielégíteni az egyre növekvő igényeket. S az sem jó dolog, hogy az Állami Déryné Színház mindössze három községben játszik rendszeresen, Szoko- lyán, Kemencén és Nagymaroson. Vámosmikolára a közeljövőben látogatnak el először. Ha a tavaszra elkészül az új perőcsényi művelődési ház, az lenne az ötödik hely. De még ez is kevés. Az emberek igénylik a színházat, a jó előadásokat. Innen nem lehet pesti színházi előadásokra járni. Amiben jelentős az előbbre lépés, az a zenei oktatás. Amikor hatvanegyben kinevezték járási népművelési felügyelőnek, mindössze Nagymaroson és Verőcén működött egy-egy zenei munkaközösség. Ma állami zeneiskolai oktatás folyik Nagymaroson, Verőcén és Zebegényben. Zenetanfolyamok működnek a helyi művelődési házak keretében Szo- kolyám, Kismaroson, Szobon, Kemencén és Vámosmikolán. — A többi területen is szeretnénk — előbbre lépni — mondja. — Most például a könyvtári munka fellendítésére dolgoztunk ki tervet. Kör- zetesíteni szeretnénk a könyvtárakat. Egy függetlenített könyvtáros három-négy községben látná el a könyvtárosi teendőket. Ugyanakkor nagyobb lehetőség nyílna a könyvtári könyvek cserélődésére is. Gondok, tervek, eredmények. Szereti munkáját, hivatásának tekinti. Ezért nyughatatlan. Szeretné, ha a szobi járásban is hatékonyabb, eredményesebb lenne a népművelés. P. P.
