Pest Megyei Hírlap, 1966. január (10. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-23 / 19. szám

1966. JANUAR 23., VASÁRNAP MST MEGYEI Légkondicionált állat-Jakás” A lakás, a vonat, a repülő­gép levegőjének azonos hő­mérsékleten tartása, a légkon­dicionálás eléggé új talál­mány. Az állatvilágban azon­ban nemcsak ilyesmire van példa, hanem sokkal tökélete­sebben kondicionált „lakást” is ismerünk. A termeszek ál­talában — de különösen az af­rikai Macrotermes -natalensis —, bolyukban nemcsak állan­dó hőmérsékletet tartanak fenn, hanem szabályozzák, il­letve állandósítják a légned­vességet, továbbá a levegő oxigén-, illetve széndioxid­szintjét is. A termeszek — különösen az említett fajúak — nagy me­leget igényelnek, és a légned­vesség akkor a legkedvezőbb számukra, ha majdnem 100 százalék körül van. Fészküket 3—4 méter magasra építik a föld színe fölött, és hogy a kellő légnedvességet biztosít­sák, sok méter mélységig já­ratokat vájnak egészen a talaj­vízig és onnét hordják fel a vízhordó dolgozók a szükséges vizet a fészekbe. A bolyon belül egész sereg szellőzőakna van, amelyek le­érnek a királynő kamrájáig. Ezek az aknák biztosítják a tökéletes oxigénellátást. Külön dolgozók teljesítenek szolgála­tot a szellőzőaknáknál, és szükség szerint tágítják vagy szűkítik az aknák szellőző nyílásait. A termeszboly állan­dó egyenletes hőjét nemcsak az állatok saját testmelege biztosítja, hanem vannak kü­lön gombakertjeik, amelyek szintén meleget adnak. Ezek­nek a gombakerteknek fenn­tartása, vízzel való ellátása és szükség szerinti növelése szin­tén különleges dolgozók fel­adata. Korcsolyám a, kökomakló! AZ ELSŐ KORCSOLYA, amit az ember a lábára kö­tött, csontból készült, pon­tosabban szarvasmarha vagy ló sipcsontjából, illetve bor­dájából, amelyet élesre csi­szoltak. Már a kőkorszak­ban ismerték, mint ezt szá­mos észak- és közép-euró­pai lelet bizonyítja. Ilyen csontkorcsolyát csupán cö­löp lakóházak építményei kö­zelében találtak, amelyek — mint tudjuk — folyók mel­lett álltak. Télen, amikor befagyott a víz, a korcsolya lett a közlekedési eszköz. A futók tüskés bot segítségé­vel lökték magukat előre. A FAKORCSOLYA, mint „hollandi korcsolya” terjedt el széliében. Hollandiát tar- § tották Európában a korcso- § lyázás klasszikus hazájának. ^ A sík, és számtalan, csa- ^ tornával átszőtt országban az egyik legfontosabb közleke­dési eszköznek számított. A holland hadseregnek még a második világháború kezde­téig is voltak korcsolyázó csapategységei. Egy régi út­leírásban olvasható: „Télen Hollandiában sok kofa- és te­jesasszony látható korcsolyá­val a jégen. A XVIII. SZÁZADBAN Angliában is felkarolták ezt a téli sportot, és Londonban megalapították az első kor­csolyaklubot. Britanniában nem a komoly festők, hanem a karikaturisták „karolták fel” a korcsolyázókat és mint seprűnyélen tovacsúszkáló „jéglovagokat” ábrázolták őket. Franciaországban az előkelő körök mulatságának számított a korcsolya, és a mozdulatok báját a rokokó mesterek — Watteau és Bou­cher — örökítették meg. Közép-Európában a korcso­lyázás egyik legbuzgóbb nép­szerűsítője Goethe volt. Nem­csak versben dicsérte az ef­fajta téli szórakozást, de kedvvel csinálta is. AZ ACÉLKORCSOLYA amerikai találmány. 1850- ben készítettek először, és 1862-ben hozták át Európá­ba. Ezzel hatalmas lendü­letet adtak a korcsolyázás el­terjedésének. cserépritkaságok Kínai régészek egyedülálló, nagy tömegű leletekre buk­kantak Senszhi tartományban, Kína északnyugati részében. A nyugati Han dinasztia ural­kodásának idejéből — időszá­mításunk előtt a II. századból — mintegy háromezer, sírok­ban elhelyezett színes cserép­tárgyra bukkantak. Ez az első eset, hogy egy helyen, sírok­ban elhelyezett ekkora tömegű cseréptárgyakat találtak Kíná­ban. OKORI LELETEK JORDÁNIÁBAN Archeológusok népes cso­portja Dél-Jordániában egy időszámításunk előtt 6800-ban emelt épületet tárt fel. Az épületben csontszer számoka t, gyöngyöket és baltákat talál­tak. ALUMÍNIUMHAJÓK Repülőtér a postán Moszkvában egy új posta­épület teteje — repülőtér. ML—4 típusú helikopterek szállnak erre a fél futballpá- lya nagyságú tetőrepülőtérre. Az Uraiba és a közép-ázsiai városokba címzett és a moszk­vai repülőterekre érkező pos­tát továbbítják ide. Európá­ban ez a második ilyen „pos­tai tetőrepülőtér”, az első egy brüsszeli postahivatal tetején létesült. Mikrobapusztító trópusi gyümölssök Kutatók megállapították, hogy a banán több mikroba­pusztító vegyületet tartalmaz, ugyanúgy a füge, a gránátal­ma és sok citruszíajta. A gyümölcsök héja és leve egy­aránt tartalmazza azokat a vegyüleíeket, amelyek főként a Staphylococcusokat pusz­títják. SörléhőS ,.pez*göi4 A sörléből pezsgőhöz ha­sonló ital készíthető úgy, hogy 5 napon át különleges élesz­tő törzzsel erjesztik. Ekkor nagyobb alkoholtartalom és boraroma alakul ki benne, valamint emelkedik az ol­dott széndioxid-tartalom. Hulladékok égésterméke, mint algatáplálék A világ fehérjeellátásának javítása szempontjából döntő fontosságú fehérjeforrást je­lentenek az algák. A nagyba­ni algatenyésztést elősegíthe­ti a hulladékok elégetésével kapott gázok és hamu fel- használása. Az algák az égés­termékekben — a nitrogén kivételével — az összes szük­séges tápanyagot megkapják. TULSA Nyersolaj-statisztika Az Oil and Gas Journal most közölt adatai szerint a viiág nyersolaj termelése min­den eddigit meghaladó mér­téket ért el. A világ össz­termelése, amely magában foglalja a szocialista orszá­gok termelését is, 1965. ok­tóberében naponta átlago­san 30 500 900 barrel volt. VILÁGREKORD - ALKOHOLLAL Egy amerikai repülőgép­gyári mérnök ötlete, hogy egy Triumph gyártmányú motorkerékpár-motort beépí­tettek egy 5 m hosszú, repü­lőgépről ledobható torpedó­alakú üzemanyagtartályba. Az összesen 500 mm széles, 200 kg súlyú motorkerékpár­ral hivatalos sebességi világ­rekordot állítottak fel, 370 km/óra eredménnyel. A so­rozatgyártású motoron csak annyi változást végeztek, hogy a hengereit kissé felfúr­ták és 11:1 kompresszió­arányt állítottak be. Az üzem­anyag alkohol volt. SZEM ÉS AGANCS A szem nemcsak a látás szerve — állapította meg Hollwich F. jénai egyetemi tanár —, mert a szemen ke­resztül a szervezetbe jutó fény számos mirigy és a ve­getatív idegrendszer működé­sét befolyásolja. Ennek a ténynek érdekes igazolása, hogy az őzek agancsa jobban fejlődik, ha november és március közt sok a napfényes nap. Szerény körülmények között 1952-ben kezdődött a tervszerű gyártás. Azóta az alumínium mentőcsónakok egész sorát dolgozták ki és a jól bevált tervek nyomán je­lentős mennyiséget gyártottak. Az egyes típusok befogadóké­pessége: 12—60 személy. A csónaktestek kitűnő, korrózió- álló ötvözetből készülnek. A későbbiek során a mentő- csónakok mellett más rendel­tetésű alumíniumcsónakok gyártására is sor került. Ezek közé tartozik az alig 60 kilo­grammos vadász-horgászcsó- nak; e típus sokat ígérő ex­portja 1963-ban indult meg. Világhírre tett szert a NIXY motorcsónak, melynek nagy előnye, hogy csekély súlyú, ugyanakkor mentes a polimer­műanyagokból készült (sajtolt) Egy az „aluhajók” közül. A hegesztőpisztolyok lángja olasz-honba készülő vízijármű alu­mínium-tábláit forrasztja egymáshoz Gábor felv. sportcsónakok hátrányaitól, nevezetesen a hidegre érzér kenységtől. Csúcssebessége (26 lóerős motorral) eléri az 50— 55 km/óra értéket! A NIXY továbbfejlesztett változata egy hordszárnyas alumíniumcsó­nak. A hordszárnyak alkalma­zása növeli a csónaktestre ha­tó felhajtóerőt. Ennek követ­keztében haladás közben 10— 15 cm-rel a víz színe fölé emelkedik, haladási ellenállá­sa kisebb, így azonos teljesít­ményű motorral nagyobb se­besség is elérhető. Lelkes, fiatal gárda dolgo­zik a Magyar Hajó- és Daru­gyár váci részlegében, akik olyan eredményt értek el, amelyek európai színvonalon is úgyszólván, egyedülállóak. A tengeren túlon ugyancsak ismert 301 sorozatú vízibu­szok alapkonstrukciójának ki­alakítására az 1950-es évek közepén került sor. Ebben az időszakban — ilyen nagyság­rendben — Magyarországon gyártottak először teljesen alumíniumból készült hajókat! A 150 főt befogadó, 170 LE be­épített motorteljesítménnyel rendelkező alumíniumhajó vi­szonylag tekintélyes sebességű, s nemcsak jó, hanem gazdaságos is. Világszerte 20—40%-kai drá­gábban épülnek az alumínium- hajók, mint az acélból készü­lők. Mégis, az üzemeltetés so­rán fellépő előnyök ellensú­lyozzák a nagyobb árat. A ma­gyar alumíniumhajókkal szer­zett tapasztalatok meggyőzően bizonyítják ezt a megállapí­tást. Az említett típus önsúlya például — éppen az alumí­nium alkalmazása következté­ben — alig 29,5 tonna. Ország­úti szállítása biztosított; Ausztriában, Jugoszláviában, Csehszlovákiában, sőt legutóbb Olaszországban nem egy eset­ben sok száz km-es szállítás után jutottak el rendeltetési helyükre a magyar alumí­niumhajók. Falazás: malter nélkül Milyen forró a villám? Erre a kérdésre a legutóbbi időkig nem tudtunk választ adni bár e nagyerejű és hatá­sos természeti jelenségek már évezredek óta foglalkoztatják az embereket. Most két szov­jet fizikus éjszaka fényképe­zett villám színképek alapján kimutatta, hogy a villámcsa­torna hőmérséklete húszezer Celsius fok körül jár. Másféle számítások azt jelezték, hogy a mennydörgés, a villám izzó csatornájában nagy nyomás- növekedést hoz létre és még a villám útjától távolabb eső objektumokban is súlyos pusz­tításokat idézhet elő. Ez a nyomástöbblet még a közepes erősségű villámok esetében is fél méternyire 25 század at­moszférát ér el. Itt kell meg­jegyezni, hogy egy hét század atmoszférás nyomástöbblet már betöri az ablaküveget, ennek duplája ledöntheti a fa­házat és a távírópóznát. A villám okozta nyomástöbblet­nek valamivel nagyobb érté­ke már megrepeszti a tégla­falakat is! Két amerikai kutatóintézet olyan új falazási eljárást dol­gozott ki, amely olcsóbb, mint a hagyományos, malterral tör­ténő falazás, és sokkal gyor­sabb is. A falazáshoz szükséges munkaidő mindössze 12,5 szá­zaléka a szokványosnak, és az így készült fal erősebb, szilárdabb mint a régi módszerrel felrakott. Az új eljárás lényege, hogy a tökéletesen száraz építő­anyagból — közönséges tégla, üreges tégla, öntött tégla — kialakítják a falat oly módon, hogy az egyes elemek közé nem tesznek maltert (ez je­lenti egyébként a nagy idő­megtakarítást). A falrészen az egyes elemek találkozását megfelelő ecset segítségével vékonyan bekenik olvadt kén­Í ből, üvegrostból és egy külön­leges anyagból készült keve­rékkel. Az olvadt keverék perce­ken belül megszilárdul, j és a vékony réteg biztosan tartja a falat. A kezdeti kísérletek során akkora falrészt építettek, hogy egy normális ablak kereteit beleilleszthették. Amint a fal elkészült — vagyis az olvadt keverék megszilárdult —, a falat az ablak felső keretlécé­nél fogva daruval felemelték. Az alig néhány perces fal nem repedezett meg, mint ahogy ez a legtökélétesebben malte- rozott fallal történt volna. Sőt, amikor egyenetlen talajra le­helyezték a falat, akkor se a fúgák mentén repedezett meg, hanem az egyes építőelemek, a téglák törtek el. A később készített épületek fala két év múltán is tökéle­tesen tartott és szigetelt. A kénes „malter” sárga, de a falat ugyanúgy lehet festeni, mint a vakolt falat. Kínai Könyvtár cigarettásdobozban Janka Gyula, a budapesti Egye­temi Nyomda igazgatója, régi nyomdászszak­ember, a minia­tűr könyvek ra­jongója. Három­százhatvannyolc kötetet számláló gyűjteményé­nek első darabját tíz éve szerezte. Azóta számos külföldi szakgyűj­tővel tartja a kapcsolatot. Egy nagyobb cigaret- tás dobozban el­férne az értékes kis könyvtár, amelynek pará­nyi könyvreme­kei 16 ország leg­jobb nyomdá­szainak, könyv­kötőinek szaktu­dását dicsérik. Mikroszkopikus könyvek a szem­üveg mögött. MOZAIK Borospalack PVC-ből Az üvegből készült italos- j >alackok felett lassan eljár íz idő. Törékenységük, és a jetétes rendszerben való dsszaváltással járó nehézsé­gek indokolják ezt. A PVC- 3Ő1 készült hengeres, vagy sonkakúp alakú műanyagpa- ackokat az automaták ma nár 2500 db/óra teljesít- nénnyel állítják elő sok or- ;zágban, olcsó áron. A borok forgalombahozata- ára gyártanak belül lakko­zott fémdobozokat is. Több, mint egy évszázada játékszernek ható kis gőzös pöfögött a régi Pestről Vác fe­lé. 1846-ot írtak, amikor az el­ső vasútvonal — Pest és Vác között — országos szenzáció­nak számított. Azóta a hajdan szunnyadó kisváros, Vác, vi­lághírre tett szert különleges : alumíniumhajóival. i Az alumínium alkalmazása i a hajóépítésben csak a leg- i utolsó évtizedben terjedt el. | Hazánk ebben a tekintetben I előkelő helyet foglal el. A Ma- i gyár Hajó- és Darugyár váci | telepén már 1948-ban gyártot- ! tak kisebb alumínium hajótes- ! teket, 1952-től pedig tervsze- ! rűen építenek alumíniumból ! hajókat, valamint acélkonst- > rukciójú hajótestekre alumí- ! nium felépítményeket.

Next

/
Thumbnails
Contents