Pest Megyei Hírlap, 1966. január (10. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-04 / 2. szám

1966. JANUAR 4., KEDD ““k-MÚ'Íop 3 Holnap tartja első ülését az egyesített aszódi és gödöllői járás A megye legnagyobb járása — Több a területe ás községe, kevesebb a lakossága a budai járásénál — Díszoklevél a tizenötéves tanácstagoknak odéig is jó volt az összekötte­tése Gödöllővel. Vasúton vagy autóbusszal, nem egy községből pedig mind a kettővel kényel­mesen megközelíthető az új járási székhely. Akad ugyan néhány község, amelyből egyelőre nehézkes az összeköttetés, ami viszont jelentéktelen fejlesztéssel a lakosság teljes megelégedésére megjavítható. Kétségkívül rö­videsen sor is kerül erre a közlekedési intézkedésre. Az egyesítés következtében illetékes helyen ismételten hangsúlyozzák, hogy a lakos­ság kommunális, egészségügyi, kulturális és szociális szükség­leteinek kielégítésére szolgáló, a megszűnő aszódi járás terü­letén működő intézmények az egyesítés következtében semmiféle hátrányt nem szenvednek. Nemcsak fennmaradnak, ha­nem továbbfejlesztésükre is nagyobb a lehetőség, ha az egyesült két járás új székhe­lyén levő hasonló intézmé­nyek fejlesztése a megnagyob­bodott terület és lakosság igé­nyeihez mérten esetleg gyor­sabb is lesz. Az új gödöllői járás terüle­te a várossá alakúit Gödöllő határát leszámítva 113 145 ka- tasztrális holdat tesz ki és ez­zel Pest megye területileg leg­nagyobb járása lesz. Utána a budai járás következik 118 800 holdat kitevő területével. A lakosság számát illetően azonban változatlanul a budai járás vezet, amelynek lélekszáma az 1963- as, statisztikai adatok szerint 107 401 volt, de ma már jóval meghaladja a 110 ezret. Az új gödöllői járás lakossága — le­számítva a váci járáshoz ke­rült Ácsa és Püspökhatvan, de hozzáadva az átcsatolt Ve­resegyház és Erdőkertes la­kóinak számát — 1963-ban 91 685 volt, jelenleg pedig megközelíti a 100 000-et Az új járási tanács igaz­gatása alá összesen 27 község tartozik. Ebben viszont a gödöllői meg­előzi a budait, amelynek Bia és Torbágy ugyancsak január elsején bekövetkezett egyesí­tése után csak huszonnégy községe lesz. Népművelők tapasztalatcseréje Érdekes kezdeményezés színhelye lesz január 7-én a tápiószentmártoni művelődési ház. Itt rendezik meg a nagy- kátai járás népművelőinek tapasztalatcserével egybekö­tött értekezletét. Az egész na­pos megbeszélésen két fontos napirendi pont szerepel. Elő­ször a termelőszövetkezetek kulturális életéről hallanak beszámolót a részvevők, majd vitát rendeznek számukra. Ezt követően a művelődési házak elmúlt évi tartalmi munkáját, valamint az új esztendő fel­adatait beszélik meg. Délben, pihentetőként, hang­versenyt ad a meghívott nép­művelők számára a tápió­szentmártoni művelődési ház zenei-művészeti együttese. Tömörkény- centenárium, Tömörkény István születé­sének 100. évfordulóját idén ünnepük meg az irodalomba­rátok. A centenáriumi ünnep­séget előkészítő emlékbizott­ság felkéri azokat, akiknek birtokában Tömörkény-kéz­irat, levél, fénykép, s egyéb dokumentum van, vagy vállal­ja az íróval kapcsolatos visz- szaemlékezéseinek leírását — küldje el ezeket — legalább fényképezés céljából — a ké­szülő emlékkönyv számára, a szegedi Somogyi könyvtár cí­méra PEMÜ, Solymár 'rsss/sssssssssssssssssssssssssssrsssssssfs I I Harc a nrérgezéses balesetek ellen § Az utóbbi években, ahogy § egyre nő a mezőgazdaságban ^ a kemizólás, a vegyszeres ^ gyomirtás és a kártevők elle- | ni védekezés, szaporodtak a ^ mérgezéses balesetek. Ilyen i esetekben az elsősegély- 5 nyújtás gyakran eltér a meg- S szokott közismert módozatok- S tói. § ^ Az Állami Gazdaságok Pest § —Nógrád megyei igazgatósá- > ga és a Vöröskereszt Pest me- ^ gyei szervezete közösen benn- ^ lakásos iskolákban képzik ki ^ elsősorban az állami gazdasá- ^ gok egészségügyi felelőseit. ^ Később sor kerülhet a terme- ^ lőszövetkezetekben is hasonló ^ felvilágosító előadásokra. ^ A január 10-én első ízben ^ meginduló ötnapos bennlaká- ^ sós iskolán 35-en vesznek ^ részt, a január 17-től 21-ig tartó tanfolyamon pedig 32-en. ^ A tanulókat a Felsőbabádi ^ Állami Gazdaság látja vendé- ^ gül a tanfolyam idejére. ^ Az elsősegélynyújtásról dr. ^ Villányi Tivadar megyei men- ^ tőfőorvos tart előadást, míg a ^ település egészségtanra, a he- ^ lyes méregkezelésre a KÖJÁL ^ szakelőadói oktatják ki a hall- gatóságot. S----------------­— Frcndo. Madridban Alonso de Churucca öt ma­gánhangzóból és 12 mással­hangzóból álló új nemzetkö­zi nyelvet állított össze. A neve: „Frendo”. . Tervek és alapok H osszú és nem könnyű a számadás: gazdag esztendő volt, ered­ményekben, de — gondokban is. Ez az év sem ígér kevesebbet: nagy ter­vek végrehajtása vár ránk, s akadályok sokaságát is le kell gyűrnünk. Az 1965-ös év, amelynek végére pontot tet­tünk szilveszter éjjelén, befe­jező napja öt esztendeje kez­dett terveink végrehajtásá­nak, s kiinduló dátuma a har­madik ötnek; harmadik öt­éves tervünknek. A jó gazda mindig felméri, mit tett, mit cselekedett jól, s mit rosz- szul; a jó gazda már most ké­szül holnapi dolgára. Sok do­logról kellene számot adni: az ország minden falujába elju­tott a villany; cementet ad a váci óriás, a DCM; felavatták a magyar ipar büszkeségét, a Tiszamenti Vegyiműveket; Százhalombattán áramot ter­mel a Dunamenti Hőerőmű; Kossuth városa, Cegléd, egyetlen év alatt — 1965-ben — ötmillió forintot költött vá­rosfejlesztésre; csak egy-egy pont az ország, s benne me­gyénk gyarapodásának gaz­dag listájáról. Nem rövid gondjaink sora sem: mind felismerhetőbben jelentkez­tek gazdaságirányítási rend­szerünk ellentmondásai; a he­lyes bér- és árarányok kiala­kításának megkezdése soka­kat kedvezőtlenül érintő in­tézkedésekben öltött testet; megszilárduló közös gazdasá­gainkban a lehetőségektől még mindig elmaradnak az eredmények; további erőfeszí­tésekre van szükség az okta­tási reform sikeres megvaló­sítása érdekében; akárcsak eredményeinknél, itt is csak példákat említettünk. Mennyi mindenről kellene még szólni, pro és kontra; váltakozó, a gondokkal együtt is előbbre jutó életünk példák bő vá­lasztékát kínálja fel. A mi döntő és a jövő szem­pontjából a siker fon­tos biztosítéka: terve­ink jobban igazodnak az adottságokhoz, mindennap­jaink gyakorlatában, módsze­reiben uralkodóvá lett a rea­litás, s bár nem mindig kelle­mes, de mégis — szembené­zünk a tényekkel. Már az 1965-ös év kezdete Is erre in­tett: a párt Központi Bizott­sága decemberi ülésén hozott határozatok végrehajtása a tényekkel való szembenézésre ösztönözte üzemeinket, a ter­vek, elképzelések szilárd alap­jainak megteremtését szolgál­ta, s tegyük hozzá azonnal — nem kis eredménnyel. Akár­csak az országban, megyénk­ben is a termelésnövekedés több mint kétharmada szár­mazott a termelékenység emelkedéséből, a decemberi határozatok alapján készített intézkedési terv következetes végrehajtása például jelentős normaóra-megtakarítást ered­ményezett — sok más mellett — az MGM diósdi gyárában, hosszú évek hullámvölgyéből segített kiemelkedni több ta­nácsi vállalatnál, a rejtett erőforrások fokozott feltárá­sa következményeként több mint négymillió forint meg­takarítását tette lehetővé az újítók munkájának kamatoz­tatása az Egyesült Izzó váci tv-alkatrész- és képcsőgyárá­ban, egyenletesebb lett az ex­portmunka textilüzemeink­ben: nem kell hát restellnünk eredményeinket N em kell restellnünk, de a túlzott elégedett­ségre sincs okunk: nem tartott lépést a követelményekkel a műszaki fejlesztés, nem csökkent a kí­vánatos mértékben az alkal­mazotti létszám, termelőszö­vetkezeteinkben még mindig gondot okoz a munkafegye­lem, a közös vagyon védelme, az eddigieknél Is ésszerűbben kell felhasználni az anyagia­kat a községfejlesztés tjén — egyben feladatainkat is meg­szabják gondjaink. A z új ötéves terv egy­ben a gazdaságirá­nyítási rendszer re­formja végrehajtásá­nak időszaka is. Valóban sok­ágú tennivalókat kell ellát­nunk: megfelelni a napi feladatoknak, s közben új alapokra helyezni egész nép­gazdaságunk irányító szer­kezetét, tág teret biztosítva a közgazdasági ösztönzők­nek, fokozva az anyagi ér­dekeltséget, megteremtve a kereslet és kínálat egyen­súlyát. Az 1966-os év fel­adatai már ismertek. A nem­zeti jövedelem mintegy négy százalékkal, az ipari termelés az 1965-öshöz mérten 4—6, a mezőgazdasági pedig öt százalékkal kell, hogy emel­kedjék. A tervvel együtt került nyilvánosságra néhány olyan intézkedés is, melyek a népgazdaság szilárdabb alapjainak megteremtését szolgálják: kétségtelenül, nem népszerű intézkedések ezek, de tovább már nem ha­laszthatók. És ez még ma bármennyire is nem érzé­kelhető: valóban a gyor­sabb és biztosabb előreha­ladást szolgálják. H iba lenne úgy fel­fogni a most kezdő­dő esztendőt, mint valami „átmenetet”, s úgy is kezelni a magunk szabta terveket. Az új gaz­daságirányítási rendszer — amelynek bevezetésére a ter­vek szerint folyamatosan 1968. január elsején kerül sor — előkészítését csakis az jelenti, ha nem „átmenet­nek”, hanem a kellő alapo­zás időszakának tekintjük már ezt az évet is. Ahogy egy ház felépítéséhez sokfé­le anyag, s munka kell, ugyanúgy itt is sokrétű a teendő; a műszaki feltételek javításával együtt gondot kell fordítani a gazdaságo­sabb gyártásra is; nemcsak gépeket kell biztosítani a mezőgazdaságnak, hanem kel­lő számú gépkezelőt is; nem elég új iskolákat felépíteni, az oktatás színvonalának emelésére is kell, hogy jus­son erő; azaz körültekin­tően, minden lehetőséget fi­gyelembe véve kell tervez­nünk, s terveinket végre­hajtanunk. N em rossz esztendőt zár­tunk, de igaz: jobbat is zárhattunk volna. És ez figyelmeztet a most megkezdett évre vo­natkozóan: éljünk jobban lehetőségeinkkel. Az üzemek­ben, a földeken, de az irá­nyító szerveknél is. Min­denütt. És dolgozzunk be­csületesebben — mindenütt. A valóság eltorzítása lenne az 1965-ös évet csak a bajok, csak a nehézségek esztende­jeként felfogni, s torzítás lenne csak arról szólni, ami sikerült. A hétköznapok min­dig kétarcúak, öröm váltja a gondot, s a valóra váltott tervet újabb feladatok kö­vetik. Sok dologra megtaní­tott bennünket az elbúcsúz­tatott óév, s a megtanul ta- kat nem szabad elfelednünk. Főként a legnagyobb tanul­ságot: a fogyasztásban sem járhatunk előbbre mint a termelésben. Hogy biztonsá­gosan csak akkor élhetünk jól, s számíthatunk arra, hogy holnap még jobban élünk, ha ehhez megteremt­jük az alapokat, az ipar­ban s a mezőgazdaságban egyaránt, azt az alapot, ame­lyet a közgazdaságtan úgy fogalmaz: bővített újrater­melés. H ét napból hat mindig a munkáé kell, hogy legyen. Ez évi örö­meinkbe üröm is ve­gyült. A kívánság teljesülé­se, hogy jövendő örömeink­ben az üröm kevesebb csepp- je legyen, rajtunk múlik, mindannyiunkon. És ezt az ünnep múltával se feledjük el, sőt, most emlékezzünk rá igazán. / Újév napjától ugyan hiva­talosan egyesült a gödöllői és az aszódi járás, az új állam- igazgatási terület tanácsának első nyilvános hivatalos ak­tusára azonban csak holnap délelőtt 10 órakor kerül sor a járás székhelyén, Gödöllőn az Agrártudományi Egyetem III. számú előadótermében. Az ünnepi megnyitóbeszédet Gál Géza, a Gödöllői Járási Párt- bizottság első titkára mondja Ezen az ülésen természete­sen már nem vesznek részt Gödöllő volt községi járási ta­nácstagjai, legfeljebb mint vendégek jelennek meg. Ott tesz azonban a két egyesült járás nyolcvannyolc tanács­ija és megválasztja az új végre­hajtó bizottságot. Ezután Hónig György, a Ha­zafias Népfront Gödöllő járá­si bizottságának titkára dísz­oklevelet nyújt át mindazok­nak a járási tanácstagoknak, akik 15 esztendő óta megsza­kítás nélkül tagjai akár az aszódi, akár a gödöllői járási tanácsnak. A jelenlegi aszódi járás egyébként eddig is sok tekin­tetben egynek számított a gö- döllőivel. Például közösen in­tézte az ügyeket a Gödöllőn székelő járási ügyészség és bíróság is. A megszűnő járás községei túlnyomó részének ! Évente 4 ezer féle kisebb-na- í gyobb cikk készül ebben az ál- • landóan fejlődő műanyag­l ! üzemben. A gyermekjátéktól a | műanyagpadlón a tv- és rádió- ; alkatrészeken keresztül az l ! európai viszonylatban elismert szivattyúkig és szelepekig Tv-íigyelő Szilveszter A televízió szilveszteri műsorát évről-évre nagyobb várakozás előzi meg. Jogosan. Milliók ülnek ezen az estén a képernyő előtt s szeremének nagyon vidáman el­búcsúzni a távozó esztendőtől. Mert a jó hangulathoz ma már legalább annyira hozzátartozik egy szellemes és jól szerkesztett szil veszteni műsor, mint a pezsgő vagy a frissen főtt tormás virsli. A magyar televízió ezúttal vál­tozatosabb programmal készült fel a szilveszterre. Nem csupán ka bar ész amokra és táncdalokra alapozva szerkesztették meg a több, mint négyórás műsort. Volt benne daljáték és konferanszié, kabarétréfa és villám jelenet, tánc- dal és tánc — sokszínűsége ellen nem is lehet panasz. Még az egyes műsorblokkokat összekötő családias hangulatú szilveszteri vacsora keretjáték ellen sem emelhetünk kifogást, összhatásá­ban mégsem volt olyan vidám, de legfőképpen sziporkázóan szelle­mes, ahogyan azt joggal elvártuk az év utolsó estéjének programjá­tól. Johann Strauss Denevérjének televíziós változata neon tetszett. Nem azért nem tetszett, mert megrövidítették, hanem azért, mert ez a rövidítés csonkításnak hatott, ráadásul ízléstelen csonkí­tásnak, amit még a bevezetőben kért pardon sem tudott menteni. Részleteket lehet adni a szilvesz­ter éjszakáján játszódó Denevér­ből úgy Is, hogy művészi értéke ne szenvedjen csorbát. Az erősza­kolt vidámság nem vidámság, csak torz fintorgás! Tahi László szilveszteri konfe­ranszi — közös program a rádió­val — maradéktalanul tetszett. Tahi jó humorista, ha nem is a legkitűnőbb előadó. Ráday Imre belejátszása azonban ezen is segí­tett. A televízió ajándéknaptára csa­lódást keltett. Egy szimpla szom­bat esti programnak megtette volna, szilveszterre azonban nem volt eléggé szellemes s még kevésbé szókimondó. Ha már azt idézzük, ami évről évre ismétlő­dik, bátrabbak lehettek volna a műsor írói—szerkesztői és ötlete sebbek. Kátonyi sem remekelt a konferanszié szerepében — igaz, hogy szövege sem adott módot erre. Ami valóban szilveszteri pro­dukció: az Róna Tibor Szilvesz­teri társasutazás című műsor­blokkja volt. Vitathatatlan tény: ma Róna Tibor a politikai kabaré egyik legsikeresebb mestere. Már a bevezető szám, Gobbi Hilda ta­karítónője kitűnően megírt, ra­gyogó alakítás volt. Szövegíró és színész sikeres egymásratalálása. Nagyon tetszett még ebből a mű­sorból Psota Irén és Márkus László énekketőse, Lórán Lenke magánszáma és az örökifjú Majo­ros bácsi — Major Tamás és Sin- kovics Imre kettőse. Szívesebben vettük volna, ha a szerkesztők ezt a műsorblokkot tartogatják a produkció végére s nem az év slágereiből készített ötlettelen és meglehetősen unalmas összeállí­tást, annál is inkább, mert éjfél után hasonló jellegű összeállítást kaptunk, legfeljebb külföldi éne­kesekkel, zenekarokkal. Amit még hiányolunk: hogy a televízióban ezúttal is néhány perccel előbb búcsúztatták az óévet, mint azt illett volna. Va­jon olyan ördöngös dolog a pon­tosság? Prukner Pál Most kezdték meg a női cipősarkok gyártását. Naponta 10 ezer pár sarkot készítenek és ezzel országosan megoldó­dik a cipőgyárak sarok-problémája Legújabb cikkük, a groteszk fiúbaba januárban kerül az üzletekbe (Foto: Gábor)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents