Pest Megyei Hírlap, 1966. január (10. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-21 / 17. szám
MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA X. ÉVi'v ARl, IV. SZäM 1966. JANUAR 21.. PENTEK „Befútta az utat a hó..." . Késik a próba járat Mit mond a KPM, a MÁVAUT, a rendőrség és a kórház? 1250 vagon szén 1965-ben Biztosítva van a lakosság téli tüzelő szükséglete A TÜZÉP-telepen Erős Béla telepvezetőtől megtudtuk, hogy az 1965-ös esztendőben a lakosság 1050 vagon különféle szenet vásárolt, a közületeknek pedig 200 vagonnal adtak eh A fafogyasztás százhúsz vagon volt. — A lakosság évről évre fokozódó építőanyag-szükségletét is igyekeztünk biztosítani. Az építkezésekhez és javításokhoz cementtel, mészszel, cementlappal, gipsszel, stukatumáddal, továbbá kész ajtókkal és ablakokkal szolgáltunk. Teljes épületanyagot csak tizenegy ház építéséhez adtunk, a többi ház- építkezéseknél a ktsz-ek közvetlenül szereztek kiutalást és anyagot. Az építtetők anyagszükségletének biztosítására központunk újítást vezetett be. Az anyagszükséglet szállítására az igénylőkkel ezután előzetes szerződést kötünk, melyben megállapodunk az igényelt anyagok mennyiségére, minőségére, méreteire és a szállítás idejére is. A lakosság téli tüzelőszükséglete teljes egészében biztosítva van. Telepünkön kétszáz vagon különféle szenet tárolunk. Vannak azután problémáink is. Sok gondot okoz például, hogy a kunszentmártoni cserépgyárból érkező tetőcserépnél minden vagonból vagy kétszáz darab hiányzik, több mint kétszáz darab pedig össze van törve, ami nehéz helyzet elé állít bennünket, s amit igyekszünk minden erővel kiküszöbölni. (kopa) miatt. Ez az idő a távolsági szállításban holtszezon. De a városon belüli utak is éppen elég gondot okoznak a konzervgyár szállítási osztályvezető-helyettesének, Rabó Miklósnak. 53 ezer forint mosógépre A városi tanács végrehajtó bizottsága 53 ezer forint ösz- szeget szavazott meg a városi kórház részére, gőzüzemű mosógép és főzőüst beszerzésére. PRIMŐR Értékeinkkel jól kell sáfárkodni Amig raktár az aréna teremtsék meg az alapot a jövőjére A művelődési ház kezelésébe adták a cifrakerti arénát és a szabadtéri színpadot. Ezt a művelődési ház minden igyekezete ellenére (?) sem tudta kellőképpen kihasználni. A konzervgyár raktározási problémákkal küzd régóta. Ezen a télen is az arénában tárolta konzerveinek egy részét. Két évig lenne szüksége erre a raktározási lehetőségre. Ezért kérte a művelődési házat, hogy az adja ki neki bérbe az arénát, s cserébe a konzervgyár vállalja a művelődési ház tetejének megjavítását. A végrehajtó bizottság dönt majd az ügyben. Kérdéseket ébresztő dolog. Mert adva van egy csodálatos napfényű és levegőjű park, világítással, színpaddal és nézőtérrel. (Hány városnak van ilyen? Kevésnek!) Adva van egy arénának nevezett vigadóépület, remek akusztikával és színpaddal. Megvannak a lehetőségek, meglenne a közönség is, csak életet kellene lehelni bele. Erre nincs vállalkozó. Az erre vetődök első — jogosan — felvetődő gondolata az, hogy mi nagyon rosszul sáfárkodunk az értékeinkkel. Hiszen ezt a parkot a maga lehetőségeivel nem használjuk ki kellően. A tavasz és a nyár (amikor nincs nagyon hideg), legalább öt hónapig tart. És legalább húsz szombatot, vasárnapot foglal magában. Negyven alkalom. Ha csak egy negyed részén rendeznének előadást, hangversenyt, vagy Lebukott 13-án Ismét börtönbe kerül a többszörösen visszaeső munkakerülő Hatvani Károlyon már nagyon nehéz segíteni. Augusztus 2-án szabadult a börtönből. Meghúzódott szüleinek Kossuth u. 7, szám alatti lakásán. A hivatalos szervek is támogatták az elhelyezkedésben, és így került néhány nappal a szabadulása után a ládagyárba. Nem bírta sokáig a munkát, és október negyedikén önkényesen elhagyta munkahelyét. Nem ment haza a szüleihez, hanem nagyanyját kereste fel Tiszakécskén, majd öt nap múlva, azzal ment be Nagykőrösre, hogy elmaradt fizetését felvegye. A. B., a gyár dolgozója, ugyanabban a házban lakik, ahol Hatvani szülei. Miután ő is felvette a fizetését, arra kérte Hatvanit, hogy hatszáz forintot adjon át a feleségének. Hatvani zsebrevágta a pénzt — és visszautazott Tiszakécskére. Másnap a jászkarajenői piacon kóválygott. Egy tápiógyörgyei juhásszal hozta össze a sors, akivel megegyezett, hogy segít a birkáit elhajtani Tápió- szelére. Éjjel értek a községbe. Hatvani a Ceglédi úton levő italboltban berúgott. De nem annyira, hogy el ne tudta volna vinni K. F. őrizetlenül hagyott kerékpárját. A következő napon hamis szerződéssel eladta a járművet 250 forintért valami állítólagos Laci bácsinak. Október 20-án Nagykőrösre indult Tiszakécskéről. Az ön- kiszolgáló bolt elől elvitte S. Z. őrizetlenül hagyott kerékpárját, s azt a kecskeméti cigánytelepen adta el 300 forintért. Hat nap múlva az Esedi úton ellopta S. P. kerékpárját, 250 forintért adta el. November elején Törteién vitt el egy kerékpárt. November 13-án egy féldecire tért be a kocséri italboltba, s amikor kijött, felkapott D. S. kerékpárjára, s azzal indult Kőröstetétlen felé. Közben rendőrt látott, a kerékpárt elrejtette az egyik közeli szalmakazalban, majd leszerelte a dinamót. Később eladta a dinamót. A városi ügyészség visszaesőként elkövetett sikkasztással és hasonlóképpen visz- szaesőként öt esetben elkövetett lopással vádolja. valamilyen együttes fellépését ... Szívesen jönnének ilyen környezetbe művészek és együttesek, szívesen menne be a közönség is egy jó előadásra. Nem kellene attól tartani, hogy üres marad a nézőtér. Lehet, hogy első alkalommal nem lenne telt ház. Majd megtelne másodszorra vagy harmadszorra. Kockáztatni kell és ezért lehet is. Egyszer, valahol el kell kezdeni. A lehetőség adott. Ki lehet és ki is kell használni. Színpadi háttérként a vigadó egyik oldala szolgál. Csak egy futó növénysort ültessünk, és egy év alatt olyan természetes zöld háttér bújik ki a földből, aminél szebbet festeni sem lehet. Csak el kell kezdeni. Két év elegendő hozzá. Ha már a művelődési ház (amely ugyan mindent elkövet a műsor szervezése érdekében) nem tud egy jó nyári programot összeállítani s két évig ki kell, hogy adja albérletbe a helyiséget, legalább használja jól fel ezt a két évet az előkészítésre. Teremtse meg az alapját egy nívós nyári kulturális programnak. Ha nincs ideje, ereje, vagy módja rá, akkor pedig kerüljön más kezelésébe az épület (esetleg a gimnáziuméba), olyan kézbe, amely hasznosan sáfárkodik az itteni javakkal ! (b. h.) 99 TANULÓ KÉNYER“ S ^ Az ócskás nagy ^ szakértelemmel 5 forgatta a kabá- i tot, majd utána $ az öltönyt. Hosszú l mutatóujjával ka- l pargatta a gallért. \ — Zsíros! — általi pította meg ked- 5 vétlenül és kör- J mérői lepöckölte, ^ amit lekapart. \ — Ezerötszáznál \ többet egy fillért i sem! ^ — A kettőért? i — Nehogy azt í higgye, hogy ép- \ pen magán aka- \ rok meggazdagod- \ ni. 5 — Legalább ^ kétezret gondol- ^ tam. Nekem há- ^ romnál is többe ^ van. ^ Ezerhétszáznál | megegyeztek. Ist- ^ ván zsebébe gyűrnie a százasokat és § boldogan sietett \ hazafelé. ^ Két hete annak, <5 hogy hazaköltözHASZNOS BEFEKTETÉS tek Pestről. Irén nyolcszáz forint nyugdíjra számított. Neki azt mondták az SZTK-ban, hogy biztosan megkapja havonta az ezeregyszázat. Nem tehettek egyebet, hazajöttek. A mama naponta írta a keserveshangú leveleket. — Gyerekek, hosszabbítsátok meg az életemet, gyertek haza. A tsz-ben azt mondták, nekik mindegy, hogy az öregmama háztájiját ki műveli. Másnap reggel indult az ócskás- hoz. Eladta az átmeneti kabátot meg a barna ölNem a kenyér tanul — őt készítik az ipari tanulók. A Tol- i Miklós Élelmiszeripari Iskolában tanuló jövendő pékek napi gyakorlatuk eredményét szemlélik Papp Ferenc felv. Kedd. Január tizennyoicadika, dél. A városban akkora hópelyhek kavarognak, hogy váltópénznek is beillenék egyik-másik. A szél kürtökbe emeli, majd visszahullanak a földre, kabát- ba-nyakba. Nem lehet előle menekülni, mindenütt utolér. Eesüvít a kapualjakba, de még az autóbuszváróba is. A Vénusz előtt autók állnak behavazva, körülöttük puha porhó, félkerék magasan, A kocsik indulni próbálnak — hasztalan. Forog a kerék, jár a motor, de nem tudja maga alá gyúrni a puha hópihéket. A járdán diákok jönnek, kollégisták. „Toljuk meg", kiált az egyik, s húszán ugornak a kocsihoz, s egy lódítással „dobják” rá az úttestre. A kocsi nagyokat csúszik, ugrál, de sikerül elindulnia. A Kecskemét felől érkező menetrend szerinti autóbusz jó félórát késik. Tömve indul tovább Ceglédre. Lassan, óvatosan megy, nem látni az útpadkát, annyira befújta az árkot a hó. Kétoldalt a tanyák némaságba dermedtek. A Rákóczi Termelőszövetkezetnél szállnak le néhányan és indulnak befelé az alig taposott úton. Ceglédre majdnem egy óra hosszat tartott az út. „Megérkeztünk”, mondja valaki, „de, hogyan megyünk vissza?” A megállóban magas, kásás hó. Sózzák. Hantháza felől akkor vergődik be egy kocsi és vezetője rémíti kollégáját, akié a következő járat. Mindenünnen késéssel érkeznek. A Budapest felől érkező tiszakécs- kei járat több mint egy órát késik. Rossz az út — mondogatják egymásnak a „pilóták”. A Déryné Színház autóbuszát lapáttal ássák ki a hó alól, így is nehezen indul. A KPM-nél dugót ígérnek nekik Ceglédbercelnél, 300 méter hosszan. Nekiindulnak. Húsz óra 52 perckor kellene indulnia egy kocsinak Nagykőrösön keresztül Kecskemétre. Negyed tízkor indul, nagyon lassan. Minden szembe jövő kocsi leáll — „tapasztalatcserére”. Hol, milyen az út, merre kell nagyon vigyázni. Csúszik a busz. A nagy tömeg ugrál a göröngyös úton. Negyed tizenegykor a városban vagyunk. Mindenhonnan rossz hírek, nem lehet járni az utat, nincs közlekedés ... Szerda. Január tizenkilencedike reggel. Esik a hó. Apró szemű, tapadós. Mit mond a KPM? — Javultak az útviszonyok. Dolgoznak a gépeink, és ha a szél nem szól közbe, talán ma már több út ismét járható lesz. Nem járható az út Kiskunfélegyháza felé és a törteli is nehezen. Ne legyen szél, és akkor rendbe hozunk minden utat. A MAVAUT? — Nekünk nagyon rossz híreink vannak. Tiszakécskére nem lehet elindulni, sem Jász- karajenőre. A tegnap délben indított járatok későn este értek haza. Ma reggel próbaképpen megint elindítottunk egyet- egyet. Már régen itthon kellene lenniök — sehol sincsenek. A budapesti járat is csak idáig jött, és innen indult hajnalban vissza. Nem tudunk eljutni Hantházára és Törteire sem. Járhatatlan az út a Szabadság és Petőfi termelő- szövetkezetbe. Talán ma javul a helyzet, ha nem fúj a szél... Rendőrség? — Eddig nem történt karambol. Óvatosan vezetnek a járművezetők. Kórház? — Nem volt balesetünk, még egy kartörés sem történt. Reméljük, nem is lesz. (bányász) Kút köaös gazdaságban már a koraiak termelését készítik elő Minden termelőszövetkezetben nagy lendülettel folyik az új gazdasági év termelési terveinek elkészítése. Két közös gazdaságban, a Hunyadiban és a Szabadságban ezzel az előkészítő munkával párhuzamosan már a primőrök termelése érdekében serénykednek a kertészeti brigádok tagjai. — Mindkét termelőszövetkezetben az elmúlt esztendőben igen jó tapasztalatokat szereztek a fóliás primőr termelésben és természetesen a koraiak értékesítésében! — mondotta Lázár Albert, a városi tanács mezőgazdasági osztályának kertészeti előadója. A tavalyi tapasztalatok alapján mindkét közös gazdaságban január eleje óta serény munka folyik, a koraiak termelésének előkészítése érdekében. A Hunyadi Tsz üvegházában már 30 négyzetméteren kel a paprika és 100 négyzet- méteren kikelt a hónapos retek. 30—40 000 paprikapalántára és körülbelül 50 000 darab retekre számítanak. — Teljes lendülettel dolgozik a Szabadság Termelőszövetkezet központi kertészetének brigádja. — Az üvegházban január 15-én ötven négyzetméteren salátamagot és hasonlóképpen ötven négyzetméteren karalábét vetettek. — Négyszázezer palántát várnak, amit márciusban, az időjárástól függően fognak fólia alá kiültetni. (—sí) A telepek közötti utak is gondot okoznak Éjjel is dolgozik a szállító brigád A nagy hóesés óta minden éjjel dolgozik az autós „különítmény” a konzervgyárban. Nappal az alapanyagot hordják a kettes telepre a zakusz- kához és az elkészült konzer- veket szállítják a raktárakba, éjjel pedig a gyári utakat tesz- szük járhatóvá. Egy brigád csákányozza az összefagyott hóréteget és autóra lapátolja, a többiek elszállítják. így reggelre csak puha hó marad az utakon. Nagyobb utakra, távolsági szállításokra most nem vállalkoznak. Nemcsak a nagy hó A nagyüzemi paadcsomtermesztésröl A Magyar Agrártudományi Egyesület helyi szervezete és a TIT ma, pénteken délután 2 órakor a művelődési ház klubjában előadást rendez. Az előadást dr. Mészöly Gyula, a Duna—Tisza-közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet Kossuth-díjas igazgatója tartja a nagyüzemi paradicsomit érmés ztésről. MIT LÁTUNK MA A MOZIBAN? Nincs irgalom. A nagysikerű olasz film felújítása. Csak 16 éven felüliek számára! Kísérőműsor: Zarándokút. Előadások kezdete: 5, és fél 3 órakor. tönyt. A pénzt a jobbzsebébe tette és többször megelégedetten simogatta. Az öregasszony az ágy szélén nyöszörgőit, amikor meglátta a pénzt. — Ugyan minek az, fiam? Megkapjátok a hónap végén a nyugdíjat. — Nem lehet nyolcszáz négyszögölön három hektót szüretelni, mama! Vettem százhetven mázsa trágyát. Tíz forintért mázsáját. Délután kifizetem és holnap már hordják is. — Hát a fuvar? Benne van az is! A Lendér szomszédtól vettem. Taligával áthordják és mindjárt szét is terítik. (— ssi)
