Pest Megyei Hírlap, 1966. január (10. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-20 / 16. szám

A giccsek még mindig a kirakatban vannak Lapunk vasárnapi számá­ban hírül adtuk, hogy a föld­művesszövetkezeti áruház ki­rakatait ízlésromboló giccs- képek éktelenítik. A cikk író- 1 ja mellesleg a „kép”-keretek | négy sarkán díszelgő „fehér micsodá”-kat is nehezmé­nyezte. Közöljük olvasóinkkal, hogy a képenkénti négy fehér mi­csoda ugyan eltűnt, de a má- zolmányok változatlanul he­lyükön maradtak. Reméljük, majd arról is be­számolhatunk, ha előbb nem, tavasszal, hogy az ordenáré giccsparádét is megszüntetik a földművesszövetkezeti áru­ház kirakataiban. (—t—) PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Rendkívüli vli-ülé* Cegléd, Városi Tanács Vég­rehajtó Bizottsága január 21-én (pénteken) délelőtt órai kezdettel a városi ta­nács vb 11-es számú szobá­jában rendkívüli ülést tart. Napirenden: Jelentés a ter­melőszövetkezetekben az ál­lami felügyelet biztosítása, törvényesség betartása, a vá­lasztott szervek munkája és az új munkavédelmi törvé­nyek betartásáról. TÉLI ÜZENETEK X. ÉVFOLYAM, 16. SZÁM 1966. JANUAR 20., CSÜTÖRTÖK S Hóakadályok—járhatatlan utak A harmadik napja tartó ál­landó havazás súlyos gondok elé állította mind a város ve­zetőségét, mind a közutak za­vartalan közlekedéséért felelős KPM Közúti Igazgatóság ceg­lédi szakasz kirendeltségét. — Mi a helyzet a közutakon? 9 I — kérdeztük Ácsai Andortól, a KPM Közúti Igazgatósága technikusától. ilíll Elakadt autóbuszok liiii Vastag hóréteg a járdákon — Szerdán reggel járha­tatlan volt az Alberfirsa— Nagykőrös közötti útsza­kasz, és teherautókkal, autóbusszal nehezen jár­ható az Albcrtirsa—Ör­kény közötti út. Szép gyujlöszenvedély eredménye a nyolcszáz köteíes könyvtár Két könyvszekrény zsúfolva könyvvel. Gerincükről címüket leolvasva elsősorban történel­mi regényeket találok nagy számmal. De magyar és külföl­di klasszikusok szépirodalmi műveit, útleírásait, fotós köny­veket, fotóalbumokat, szak- könyveket is felfedezek. — Ez nem az egész könyv­ár, amit itt látsz — mondja a könyvek tulajdonosa, Remete József. — Ha a ruhásszekrényt ki­nyitom, a fehérneműk alatt is — és a lakásban minden el­képzelhető helyen könyveket találhatsz. — Honnan ered ez a szép qyűjtőszenvedély? — Édesapám nagyon szeret­je a könyveket, az olvasást. A % volt a szokás felénk, hogy hosszú téli estéken tollfosztás- na gyűltünk valamelyik ház­ban. Ilyenkor gyakran olvasott fel szórakoztatásunkra. — Petőfitől A helység kala­pácsát minden télen felolvas­na. Még egészen fiatal voltam, mikor rám maradt a múlt szá­zad végén kiadott Petőfi kötet, édesapám kedvenc könyve. — Nekem is ez a legkedve­sebb, s talán a legrégibb is. — Mióta tart a könyvtár ki­alakítása? — Kétszer kezdtem hozzá. Először kezdő tanár koromban. 5 amikor a háborúból hazajöt­tem, csak azt a néhány köny­vet találtam, amely édes­anyámnál volt. — Ötvenben kezdtem élői­ről a gyűjtést, s pótolom még mr is. ami egykor megsemmi­sült. Örülök, ha egy-egy könyv új kiadásban megjelenik azok közül, amelyek elpusztultak. — Honnan szerzi be köny­veit? — Szinte naponkénti látoga­tója vagyok a könyvesboltnak. Az eladók már tudják, hogy milyen témájú könyvek érde­kelnek. A Tájékoztatót is meg­veszem a megjelenő új köny­vekről. Időben kijelölöm, mit veszek meg. — Néha, előfordul, megké­rem a boltosokat, tegyék félre, meggondolom, szükségem van-e rá. A döntés legtöbbször a könyv mellett szól. — Mennyi könyvet tart szá­mon? — Mintegy nyolcszáz köte­tem van. Ezek közt akad olyan is, amelyből véletlenül több példány van, mint például a Nyomorultak. — Valamikor olvasónaplót is vezettem, sajnos ez a köny­veimmel veszett. Jó volna folytatni, de nincs rá időm, mint arra sem, hogy a félbe­hagyott katalógust folytassam. Talán a nyáron, a szabadsá­gom alatt, rendet teszek. — Amíg pedagógusként dol­goztam, jó hasznát vettem könyveimnek az oktatásban. Feleségem most is beviszi az órákra a szükséges illusztrá­ciót. ötéves kisfiam is megba­rátkozott már a könyvekkel. Húgocsikájának ő is szokott mesélni. — Amikor könyvtáramat gyarapítóm, arra gondolok, ha iskolába járnak a gyerekek, itthon is megtalálják a köte­lező és egyéb olvasmányokat. Egyelőre naponként az a leg­kedvesebb, ha esténként me­sélhetek nekik. (tamasi) A nagy hófúvás következtében kedden este a tápiószentmár- toni úton három autóbusz akadt el és kellett kiszabadí­tanunk, hogy folytathassák menetrend szerinti céljuk felé az utat. Szerdán reggel újabb jelentés érkezett: a Cifrakert­nél akadt el , egy autóbusz. Azonnal intézkedtünk az autó­busz kiszabadítása érdekében. — Milyen gépi és emberi erővel dolgoznak az utak jár­hatóvá tételén? — Cegléden Dutrával von­tatunk egy hóekét, a 4-es fő­útvonalon egy Tátra dolgozik nagyméretű hóekével, Albert- irsán ugyancsak Dutra vontat­ja a hóekét. Egy-egy gépünk dolgozik az Abony—Tápiószele és az Abony—Kőröstetétlen, il­letve Abony—Tószeg közötti útszakaszon. A gépkocsiveze­tőkön kívül jelenleg 36 ember végez hóeltakarítási munkála­tokat az igazgatóság kezelésé­ben levő útvonalakon. A városi tanács építési és közlekedési osztályán ugyan­csak mindent megtesznek a város utcáinak megszabadítá­sa érdekében a nagy hótöme­gektől. A város tulajdonában azonban mindössze egy dózer van, amely járja az utakat. Az állandó hóesés azonban újabb és újabb hóakadályokat idéz elő, aminek az eltakarí­tására — gépek hiányában — Kcresztury Ferenc felvétele \ napközi otthonos tanulóknál j&hh a tanuImúbi gi útiéig A járási tanács művelődé­si osztályának tanulmányi felügyelője, Baranyi Tibor, nemrégiben az albertirsai Tessedik Sámuel Általános Iskolában tett látogatást. A tanulmányi félév lezárása után az itt szerzett tapaszta­latokról beszélgettünk. Elmondotta, hogy ebben az iskolában különösen figye­lemre méltó a napközi ott­honos diákok tanulmányi A ceglédi KTOSZ- énekkar dicsére­tes cselekedete­ként emlékezünk meg a Szociális Otthon idős lakói­nak legújabb meglátogatásáról. A hagyományos találkozóra leg­utóbb az elmúlt napokban került sor. Nem tudtuk pontosan kiderí­teni honnan me­rítették az ötletet: gondolni azokra, akikre oly keve­sen gondolnak az övéik közül. Eljöttek hát a KIOSZ dalosok, hogy szép estét varázsoljanak az Szerenád - öregeknek öregeik egyhangú életébe. Tóth Ferenc ügyvezető igazga­tó meleg szavak­kal köszöntötte az otthon lakóit. A férfikar a kórus­művészet gyöngy­szemeiből adott elő Péntek hajós karnagy és Nagy Ferenc tenorista régi szép magyar nótákkal, Pomázy József pedig szép versek elmondá­sával örvendez­tette meg az öre­geket. A látogatók fi­gyelmét nem ke­rülték el a járó- képtelen gondo­zottak sem. Szo- báról-szobára menve mintegy szerenádképpen nekik is helyükbe vitték a szép da­lok igézetét. A nem minden­napi körülmények között megtartott dalos est végén Sepsi Julianna, Szabó Andrásné és Váróczi Erzsé­bet ajándékokat osztott szét az otthon lakói kö­zött. J, Z. előmenetelének alakulása. Az iskola félévi átlaga 3,2 volt, ezzel szemben az alsó tago­zatos napközis gyerekek fél­évi eredménye elérte a 3,9-es tanulmányi átlagot. Azok a gyerekek, akik a napköziben nevelők felügye­letével és segítségével tanul­nak, folyamatos, alapos fel­készüléssel mennek az órák­ra. A gyermekek tanulását segíti a nevelők és szülők kö­zött kialakult szorosabb kap­csolat is. A napközikben a gyengébb képességű gyerekekkel töb­bet foglalkoznak, az alsó ta­gozati pedagógusok és a sza­kos nevelők délutánonként önként vállalt korrepetáláso­kat tartanak. Ebben az iskolában a ta­nulók magatartása különösen példás. A napközis gyerekek­nél ez a közösségi nevelés hatásaként mutatkozik. Az úttörő aktívák is sok segítsé­get nyújtanak. A tanulók ne­velőik felügyelete nélkül is öntudatos fegyelmet tartanak. A járás többi iskolájához hasonlóan ebben az albertir­sai iskolában is jelentős sze­repet kapott az oktatásban a televízió, a magnetofon, a le­mezjátszó és a diafilmvetítő. A délelőtti iskolatelevíziós adást csak az egyik osztály nézheti, a párhuzamos osz­tály tanulói a délután meg­ismételt adásra önkéntesen bejárnak az iskolába. A magnetofon segíti az. ének­órát, jelentős az irodalom tanításában és az orosz nyelv oktatásában. A diafilmek a biológiai és földrajzi tanul­mányokat segítik, a rajzórá­kon a művészettörténeti, esz­tétikai nevelést egészítik ki. (—t—) Beválf-e a műhőrcsizma ? A tavalyi kísérletek után az idén a cipőgyárak már nagy sorozatokban készítették a műbőrcsizmákat. A Duna Ci­pőgyár például 62 000-et adott át a kereskedelemnek. A tél félideje már elmúlt, s a szak­értők összegezték az új gyárt­mány tapasztalatait, amelyet Tessényi János, a Ruházati I Mintatervező Vállalat cipőipa- I ri főosztályának vezetője a kö- | vetkezőkben foglalt össze: : — A műbőr felsőrésszel ké­| szült lábbeliek hamar népsze- j rüek lettek, beváltak, de keze- | lésük különleges bánásmódot > kíván, s erre sajnos az üzle­> tekben nem mindig hívják fel ! a vásárlók figyelmét. E láb­k Petőfi Sándor 1845-ben egy kevéssé ismert versében a sorshúzás előtti lelkiállapotát és gondolatát vetette papírra. „Kétszázezer forintl Reá gon­dolná is alig merek. — Nagy­úr leszek, mennykö nagy úr, föltéve persze: ha nyerek.” Efféle gondolatok foglalkoz­tatják hétről hétre az ország lakosságának egy jelentős há­nyadát. Megvette már az e he­tit? — kérdezi a reklám ismert szövege. Egyáltalán hányán vesznek városunkban, hetenként, vagy havonta totót, lottót? — kér­deztük Csernák Lászlónét, az OTP helyi fiókjának vezetőjét. Kimutatást tesz elénk. Lottó­ból 1965 december hónapban a bizományosok eladtak 25 636, a totó-lottó kirendeltség 35 823, a posta pedig 69 280 szelvényt, az OTP csak 114 darabot, ösz- s2esen tehát a decemberi for­galom 130 855 szelvény. Heten­ként 32—33 000 szelvényt vá­sárolnak a szerencsével kacér­kodó emberek. Tél van, szünet, pihenő van a sportban s ez meglátszik a havi totóforgalmon is, mert a kimutatás szerint december­ben. mine1/'sszc 13 258 szelvényt vásároltak. Az 53. játékhéten, vagyis az űmúlt esztendő utolsó lottó­A szerencsével kacérkodó emberek húzásán az egyik szerencsés ceglédi közel 35 000 forintot nyert, s a levonások után 29 ezer forintot kapott. De egy másik nagy nyeremény kifize­tése is folyamatban van. Ebben az évben az 1. játékhéten ÉL 251 434. számú előfizetéses szelvényével egy törteli asz- szony, özv. Boros Józsefné 113 Ö00 forintot nyert. A december havi tárgynye­remények húzása alkalmával egy ceglédi játékos nagy értékű éléskamrát nyert. Egyik újság­árus asszony boldogan emlege­ti a szerencsés nyertes, aki tő­le vásárolta a nyerő szelvényt. Sajnos, mondja, még egy táb­la csokoládéval sem kedveske­dett az illető. Hányszor hangzott el már hivatalokban és baráti megbe­széléseken a könnyelmű kije­lentés, hogy ha én egyszer ötös találatot érnék el, hogy megajándékoznám, hogy meg­vendégelném rokonaimat, kol­légáimat, s mindazokat, akik részesei lehetnének örömöm­nek ... Ha egyszer bevágna, egy komoly nyeremény!... Erről viszont eszembe jut egy régi ceglédi nyeremény. Pajor Antal katonai biztos 1836. újév hajnalán kilenc fehér galambot látott álmá­ban. Ott gőgicséltek, turbékol- tak körülötte, s hó színű szár­nyaikat repdestek körülötte. Az álom nem hagyott neki nyugtot. Kilenc galambot lá­tott álmában, vett hát kilenc lottószelvényt, s a páratlan számokat jegyezte fel az egyik szelvényre. így: 1, 3, 5, 7, 9 ... A húzás éjszakáján megint csak a galambokkal álmodott. Most öt galambot látott. Amint simogatta őket, hirtelen piros­ra változtak a galambok és tova röppentek, s az álmodozó katonai biztos a galambok he­lyén a lottérián megtett öt számát látta felpiroslani. így mesélte el szerencséjé­nek történetét a katonai biz­tos, miután 200 000 váltóforin­tot nyert a lotterián. Ez a bá­mulatos mese hozzátartozott akkor minden rendkívüli ese­ményhez. belik felsőrészanyaga porózus szerkezetű műbőr. Középső ré­tegük habosított műanyag, s ez adja a puha, kellemes fogást, a bőrszerűséget. A felső réteg filmszerű lakk, s ez megóvja a cipőt az átázástól. Ezért a csiz­mák nagy előnye, hogy sáros, lucskos, havas időben is víz­hatlanok. Hátrányuk viszont, hogy a levegőt sem könnyen engedik át és nem ajánlatos zárt, meleg helyiségben horda­ni. — Bár a műbőrcipők igen olcsók, használati értékük azo­nos a ,bőr lábbelikkel és he­lyes kezelés esetén tartósak is maradnak — mondotta Tessé­nyi János. kas—G. Bíró (Cegléd), 2. Ger­gye—Nyiri (Cegléd) és 3. Hor­váth—Rovola (Nagykőrös). Vegyes páros: 1. Farkas— Simon (Cegléd), 2. G. Biró— Szűcs (Cegléd). Női ifjúsági egyéni baj­nok: Vass (Nagykőrös), 2 Dobos (Abony), 3. Janovits (Nagykőrös). Párosban 1. Dió­szegi—Dobos (Abony), 2. Papp—Janovits (Nagykőrös), 3. Kocka—Sándor (Abony). Férfi ifjúsági egyéni baj­nok: Kudeiik Géza (Ceg­léd), 2. Juhász (Nagykőrös). Párosban: 1. Mádi—Veszpré­mi (Abony), 2. Papp—Barna (Nagykőrös) és 3. Fehér— Szobonya (Abony). — sz — Az viszont már kívül áll a 5 babonás mesék határán, amit$ Pajor Antal művelt az ő sze- 5 rencsésen jött pénzével. Előttem az egykori jegyzék. $ A város szegényeinek 1000, ) az iskoláknak 3000, a vakok $ intézetének 100Q, a siket-5 némák intézetének 1000, roko-; nainak, barátainak, jó isme- 1 rőseinek is jelentős összege-! két adott, gyászkocsira is adott $ 200 váltóforintot, fogadósnak, ; cigánynak, árva kis gyerme- S keknek, szolgának, darabant-; nak szétosztott — Szúnyogh > István városi komisszárius 5 1838-as föl jegyzése szerint —I 25 600 forintot. Ö alapította a \ ceglédi Kaszinót is Széchenyi \ szellemében a közművelődés \ emelésére. Síremlékét két éveS szanáltatta az egyház a Kál-! uária-temetőben. Íme, egy nagy! nyerő, aki igazi humanista \ módjára nemcsak magára, ha- J nem a közösségre gondolt. ; Mindez azután jutott szem- ! be, hogy az OTP-ben közölték:1 az 5. heti lottósorsolást Cég-! léden tartják február 4-én, 1 délelőtt 10 órakor a Kossuth 5 Művelődési Házban. (Sz. I.) j Nyolcvan induló a járási aszfaliteniszbajnokságon s ^ Vasárnap délelőtt tartották $ meg a ceglédi Hámán Kató £ általános iskola tornatermé- ^ ben a ceglédi járási asztali- ^ tenisz női, férfi, ifi és fel- ^ nőtt bajnokságot. Örvendetes, ^ hogy több mint 80 verseny- $ ző indult a bajnoki címért. $ Eredmények: Felnőtt női 5 egyéni bajnok: Simon (Ceg- ^ léd), 2. Papp (Nagykőrös), 3. J Janovits (Nagykőrös). ^ Felnőtt női páros: 1. Si- ^ mon—Szűcs (Cegléd), 2. Papp— 5 Janovits (Nagykőrös). $ Férfi felnőtt egyéni baj- $ nők: G. Bíró Albert (Ceg- 5 léd), 2. Farkas Albert (Ceg- 5 léd), 3. Gergye Zoltán és ^ Nyíri Sándor (Cegléd). S Felnőtt férfi páros: 1. Far­nagy létszámú kézi muunka- ^ erőre lenne szükség. Budapes- i ten a fiatalokat hívták segít- 5 ségül a hóakadályok elhárítá- $ sára, s ezt a példát városunk-§ ban is hasznos lenne követni. \ A szerda reggeli tapasztalat $ szerint viszont — a városi ta- ^ nács felhívása ellenére — a háztulajdonosok és la- $ kők csak igen vontatottan $ és lassú ütemben takarít- J ják el a havat a járdák- 5 ról. i A városi-járási rendőrka- 5 pitányság közlekedésrendésze- $ ti osztályától szerzett értesü- $ lésünk szerint a hóakadályoki következtében súlyosabb köz- \ lekedési baleset az utóbbi 48 \ órában nem fordult elő.

Next

/
Thumbnails
Contents