Pest Megyei Hírlap, 1966. január (10. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-19 / 15. szám

Innen-onnan A Monorl Állami Gazda­ság egységes pártvezetősége január 12-én együttes ülést tartott a gazdaság vezetősé­gével. Az ülésen részt vet­tek az alapszervezetek párt­titkárai és az üzemegységek vezetői is. Napirenden szere­pelt: az 1965. évi munkafe­gyelem értékelése és az 1966. évi feladatok. A napirend elő­adója Pilinyi József megbízott igazgató volt. A napirenddel kapcsolatban az egységes párt­vezetőség úgy határozott, hogy # januári hónapban minden alapszervesei kibővített párt- taggyűlésen értékeli saját területének megfelelően az 1965. évi munkafegyelem ala­kulását és az 1966. évi fel­adatokat. Január 27-én neves ven­dégek érkeznek Péteri köz­ségbe. A művelődési otthon meghívására az országszerte híres Tótkomlósi Szlovák Né­pi Együttes érkezik vendég- szereplésre a községbe. Este műsor után, a helyi kisven­déglőben „magyaros vendég­látásban” részesülnek az együttes tagjai. Eddig 40 sze­mélyre szóló megrendelést adtak le a kisvendéglő ve­zetőjének. ★ A péteri Rákóczi Tsz nö­vénytermesztési brigádja ja­nuár 14-én megtárgyalta az 1965-ös év munkáit, tapasz­talatait, valamint az 1966-os év feladatait. A tanácskozást a tsz elnöke vezette. * Az Üllő és Vidéke Kör­zeti Fmsz Péteriben levő szikvízüzeme a „csonka év” ellenére 1965-ben 90 030 liter szódát gyártott. ★ A földművesszövetkezet­nek Péteri községben le­vő mindkét jégverme ki­tisztítva várja az új jég­gel való megtöltést. Úgy hírlik, hogy még ezen a héten megkezdődik a jég kitermelése és elvermelé- se. ★ A Monori Állami Gazda­ságban a legutóbb megtar­tott szabad pártnapon több mint 120-an vettek részt. ★ Péteri községben a január 14-én megtartott szabad párt­napon 91-en voltak jelen. Új raktár panelból MONOMltfD PEST M E G V El HÍRLAP IONKIAD A SA VIII. ÉVFOLYAM, 15. SZÁM 1966. JANUÁR 19., SZERDA Az úttörők programiából Tettek könyve, aszfaltrajzbajnokság Nagyszabású Hiúsági találkozó — Nyári tábor a tatai tónál Négy darab modern vonalú szeméttárolót és egy panel­raktárt készített Üllőn a föld- müvesszö vetkezet. Szeméttá­roló kerül a központi iroda, a kisvendéglő és a cukrászda udvarába — itt állítják fel a panelraktárt is — és az 1-es számú önkiszolgáló bolt elé. Az előregyártott elemeket már a helyszínre szállítot­ták. 3000 levél útnak indul Mi ért dudál héíkor a busz? — Látogatás a péteri postán Tágas, nyájas Péteriben a postahivatal, kedves a falak j finom halvány színe. Ilyen helyre szívesen ballag az em­ber niég akkor is, ha történe­tesen az esedékes adóját kell befizetni. Igaz, ehhez hozzá­járul Szemere Sándor kedves közvetlensége is, aki elmon­dotta, hogy naponta százan is ■megfordulnak ebben a helyi­ségben, mért Péteriben nem­csak a munka területén mér­hetetlen a szorgalom, hanem a levélírás terén is, hiszen havonta körülbelül 3000 levél indul útnak, s ugyanannyi ér­kezik is. Persze, míg ez a le­vélmennyiség a címzettek ke­zéhez jut, a piros arcú pos­tás néni talpal vagy 10—12 ki­lométert. Emellett kihord na­ponta 240—250 újságot, ami az,t jelenti, hogy ebben a községben minden hatodik ember előfizetője valamelyik újságnak. Rádió azonban még ennél is több van — a posta 365 előfizetőt tart nyilván, s az új csoda, a televízió is 85 házban nyújt kellemes és hasznos szórakozást. Reggel hét órakor már kürtöl, dudál a busz, megér­kezett a posta, szalad a pos­tás, ajtót tár a hivatalvezető is, mert Péteriben nem nyolc­kor kezdődik a hivatalos idő, hanem amikor megérkezik a busz. K. S. Január 23-án kerül sor az úttörő sakkcsapatversenyre a Monori Járási Pártbizottság nagytermében. Ezen a versenyen a járási iskolák győztes csapatai vesznek részt. Február során zajlanak a kör­zeti és a járási asztalitenisz­versenyek Monoron és Gyom­ron. Az úttörőcsapat-vezetők ugyanebben a hónapban közös budapesti színházlátogatáson vesznek részt. Február máso­dik felében járásszerte meg­rendezik a gyermek kitünte­tettek találkozóját, ahol haj­dani úttörők mostani pajtások­kal a pályaválasztásról, s mun­kájukról beszélgetnek, felele­venítik a sok évvel ezelőtti út­törőéletük emlékeit. Március a legmozgalma­sabb hónap. Valamennyi iskola részt vesz a járási tornaversenyen, me­lyet a kitűnően felszerelt mo­nori gimnáziumi tornaterem­ben rendeznek. E hónapban kerül sor az egészségügyi ve­télkedőre, s a tantárgyi vetél­kedők lebonyolítására, orosz­ból, földrajzból és matemati­kából. A járási kulturális szemle a félév egyik legna­gyobb megmozdulása lesz. Mintegy 600 úttörő vesz részt benne. Az úttörőmozgalom 20 éves, s ennek tiszteletére április 15-ig elkészül a Tettek könyve, amelybe az „Úttörők a ha­záért” mozgalom során végre­hajtott nemes, titkos tetteket jegyzik fel. Ez a könyv csapatról csa­patra vándorol, s végül a májusi kiállításon helyezik el. Azon a kiállításon, amelyet a májusi ifjúsági ta­lálkozó alkalmával rendeznek Monoron. A találkozón több ezer út­törő és KISZ-fiatal vesz majd részt. A hagyományokhoz híven gaz­dag sportprogramot állítanak össze; látványos bemutatót tartanak a repülőmodellezők, s összemérhetik krétájukat és tehetségüket az aszfaltrajz­bajnokság versenyzői. Májusban 38 úttörőcsapat­vezető túrára indul Cseh­szlovákiába és Zakopané­ba. A monori Ady Endre úti is­kola úttörőcsapatának új ott­honát május utolsó vasárnap­ján avatják. Június és az egész nyár a táborozások ideje. A tatai tó színes, változatos vidéke várja pihenésre az úttörőket. d. j. A piros golyó tánca Akiket nem illik zavarni Séta a tápiósülyi Fő utcán ■Harr | // rr rr Erdő, erdő, suru erdő A ibc-ról “» itfonoron A nők akadémiája keretén belül január 21-én (pénteken) este hét órakor dr. Ákos Pál tart előadást a KISZ helyi- rég éhen (Monor, Kossuth La­jos u. 103.). Az előadás címe: A tbc-megbetegedések és azok megelőzése. Minden érdeklő­dőt szeretettel vár a nőtanács vezetősége. MAI MŰSOR Mozik Gomba: Éjfélkor. Gyömrő: Ti­los a szerelem. Maglód: Gyávák bandája (szélesvásznú). Monor: Életbe táncoltatott leány (széles­vásznú). Nyáregyháza: Vadul vagy engedékenyen. Pilis: Patj'o- lat akció. Tápiósüly: Viharos al­konyat. Cri: Bűntény a művész­panzióban. üllő: Bátor emberek. Vasad: Bűn. Vecsés: Néma bari­kád. Gazdátlan Üllőn a gazdák et eleje, pusztul. Viszi, aki éri a fát. Maholnap csak áthatolha­tatlan bozót, terebélyes bokrok jelzik, hogy itt erdő volt vala­ha! Pedig az volt! És nem is akármilyen! Ég felé kapaszko­dó, sudár egyenes akácfák sű­rű sora bólogatott, amikor rin­gatta a nyargalászó szél. Igaz, a kitermelés is módjával tör­tént, négy—öt szál fa elég volt egész évre, s amikor a 300—400 négyszögöl végére ért a gaz­da, az elején már lábszár vas­tagra nőtt az új hajtás. A két hónapig tartó front bár alapo­san megviselte, megtépázta, de a gondos kezelés, rendszeres tisztogatás új életre keltette a pusztulásnak indult erdőt. A tsz-szervezés során azon­ban gazdátlanná vált ez a több mint 60 holdas terület, ahol közben 15—20 ház épült, s a kiirtott területek pedig érték­telen szántófölddé váltak. Most az Országos Erdészeti Főigaz­gatóság megállapította a terű­iéi erdőjellegét — tájékoztat Kiss Gábor, a tanács elnök- helyettese, a sokakat érintő kérdésről — és egységes keze­lésbe vette. Kezelésével és gondozásával az üllői Kossuth Tsz-t bízta meg. A rendelkezés intézkedik a terület haszonbé­rére vonatkozóan is. A tsz-ta- gok a terület arányában föld­járadékot, a kívülállók pedig haszonbért kapnak, amely nem lehet nagyobb a földjáradék értékénél. (kiss) Szombaton este éppen ak­kor sétáltam végig a tápió­sülyi Fő utcán, amikor nagy pelyhekben hullt a hó. Na, gondoltam magamban: fuccs a riportnak! Ilyen időben nemigen történik különös esemény. Csakhamar kide­rült, hogy kellemesen csa­lódtam. Nem is egy, hanem két feljegyzésre érdemes hírt hallottam. Az egyik hír a község életében igen fontos eseménynek számít. A másik pedig az italboltban szóra­kozni vágyó férfiak között keltett nagy izgalmat. Ahogy bandukoltam a Fő utcán, meglepetéssel láttam, hogy a termelőszövetkezet irodahelyiségeiből csak úgy árad ki a villanyfény. Mi le­het itt, ilyen késő este? ta­lálgatom. Már éppen be akar­tam menni, amikor az iroda­ajtóban szembe találkoztam egy kedves idős bácsival. Megismertem. Régi vezetősé­gi tag volt. Nem engedett be­menni. Mutatóujját a szájára tette és gyengéden kitessé­kelt az utcára. Egy darabig szótlanul mentünk egymás mellett, majd így szólt a bá­csi: — Zárszámadásra készülőd­nek a termelőszövetkezet­ben. Ilyenkor a könyvelőket felelősségteljes munkájukban nem illik megzavarni. Teg­nap is éjfélig dolgoztak. Ezután bizalmasan belém karolt és kedvesen tovább csevegett. — Amire maga kíváncsi, azt én is elmondhatom. A jól dolgozó tagok meg vannak elégedve. Számításukat vala­mennyien megtalálták. A legutóbbi közgyűlésen ugyan­is az elnök kijelentette, hogy egy munkaegység értéke is­mét ötven forint lesz. Na­hát, most miután mindent tud a tsz-ről, elviszem magát az italboltba, ahol éppen most folyik a nagyszabású rex-bajnokság. Midőn beléptünk a kocs­mába, mindenfelé izgatott embereket láttunk. A rex- asztal körül álltak. Éppen a bajnokságért folyt a csata. Már csak a piros golyó volt forgalomban. Az idősebbik játékos dörgő hangon csendet parancsolt. Hosszan kon­centrált, de rosszul célzott, mert rozzant dákója lecsú­szott és a piros golyóbis el­suhant a lyuk mellett. Tár­sa egyből beletalált. Nem cso­da, húsz évvel fiatalabb volt. Nagy öröm támadt erre. A jelenlevők mind elégedettek voltak. Abban mindnyájan egyetértettek, hogy a biliár­dozás jobb szórakozás, mint a kártyázás. Az italbolt veze­tője is elégedetten dörzsölte kezeit. Kérését ezúton tolmá­csolom. Szombaton újabb rex-versenyt rendeznek. Aki a rex büiárdjátékhoz külö­nös hajlamot, vagy képessé­get érez, az haladéktalanul jelentkezzék a 4-es számú italboltban! Nevezési díj húsz forint. Az első díj: egy liter valódi barackpálinka, a má­sodik pedig egy üveg pezsgő. A harmadik fél liter konty alá való likőr. Végül a ne­gyedik díj: egy liter bada­csonyi rizling. (Krátky) Vb-Ufést tartanak ma délután két órai kezdettel Tápiósápon. Napiren­den a múlt évi felvásárlási terv teljesítéséről szóló jelen­tés szerepel. A kávai Haladás Tsz-ből jelentjük: — Száz darab hízóra és 22 bikára kötött szerződést a tsz ez idei évben. 1965-ben 26 hízott bikát adtak le. — Húszezer pecsenyecsir­két kívánnak felnevelni 1966- ban. Már februárban elkezdik a pecsenyecsirke nevelését. — Üj 28 kalapácsos dará­lót vett IS ezer forintért az AGROKER-tői a tsz. Ezzel megoldják a tsz és a község állatainak ellátását. Dicséret illeti Sándor János tsz-tagot, aki felszerelte és üzembe helyezte a darálót. — Nehezen halad az istálr lótrágya kihordása. Eddig csak hét vagonnal hordtak ki. Nemrégen négy erőgép állt azért, mert a traktorosok nem tudták beindítani. Hiányzik egy akkumulátor, melynek ára 700 forint. Vajon értel­mes dolog-e így takarékos­kodni, hiszen a gépek egy na­pi pihenése jóval több, mint 700 forintba kerül. Egér út A szolnoki Szigligeti Színház társulata vasárnap este bemu­tatta Gyárfás Miklós: Egérút című kétrészes vígjátékát. A darabot Laczkó Mihály ren­dezte, kísérőzenéjét Kincses József szerezte. A főbb szere­peket Gera Zoltán, Sebestyén Éva, Kozák András, Gyöngyös- sy Katalin és Andaházi Mar­git alakította. FIGYELŐ: A tisztaság meg a kulturált utazás A Nagyvárad térről dél­előtt kilenc óra 40 perckor induló gyorsjárattal jöttem haza, Monorra. Kerestem egy megfelelő helyet az ab­laknál, de nem tudtam le­ülni, mert vizes, sárfoltos volt az ülés. — Tovább „álltam”, de nem jártam si­kerrel. Az étkezőasztalka még őrizte az elfogyasztott tízórai maradványait: zsemle, szalámihéj és vala­miféle édes ital nyomait. Végre találtam leghátul egy sarkot, ahol leülhettem. Kevesen utaztunk ezen a járaton. A kalauznak lett volna ideje egy kis takarí­tást végezni, de nyilván kedve nem volt. A tisztasá­got pedig nem ellenőrzi senki. Pedig ez is a kultu­rált utazás egyik feltétele. Nemde?! (5—ő) MA GOMBAN játsszák az Éjfél kor című filmet, kockáját mutatja be képünk. Ugyanezt a filmet házán lát hatják. hozott a házhoz: először al­bérlője, majd élettársa lett. Nem kell külön hangsúlyoz­nom, hogy korban hozzáillő, stramm fiatal férfi az illető. Jól megértik egymást, tehát túlságosan gátlásos természe­tű egyéniség az sem lehet. Még szerencse, hogy a három gyer­mekhez jó. Ez a történet tehát nem tragikus, hanem bizo­nyos szempontból komikus. Moliére biztosan ezzel a cím­mel írná meg belőle bohóza­tát: „A vén szamár pórul járt.” A férfiak és nők egyenlő elbírálásáról ennél a jelenség­nél korántsem beszélhetünk. Ha egy idős, vagy idősödő nő lángra lobban egy nála jóval fiatalabb férfi iránt, környe­zete kineveti. De ha egy idő­sebb férfi fiatal nőre veti ki a hálóját, nem figyelmeztetik se komolyan, se tréfás formá­ban, hogy legyen esze, sőt cin­kosan gratulálnak neki, hogy még mindig „legény a talpán”. Jó lenne már ezen a téren is igazságosnak és tárgyilagosnak lennünk. Fiatalnak fiatal pár való, s az lenne a szép, ha szeretetben és békességben, rendesen felnevelt gyermekeik körében együtt öregednének meg! Tugyi Rezsőné § ^ Lapunk január 13-i száma ^ tudósítást közölt egy szörnyű ^ családi tragédiáról. Egy 55 éves férj megölte 26 éves feleségét, $ majd felakasztotta magát. A $ borzalmas halállal halt szülők $ 18 hónapos gyermeke elhagya- ^ tottan sírt a bezárt lakásban. $ Rémregénybe illő történet, § de... elgondolkoztató ... Az $ újságíró próbálta is fellebben- J teni a véres esemény indíté- ^ kairól a titkot fedő sötét füg- 5 gönyt. { ^ Nem ismertem az ügy sze- ^ replőit, csak annyit tudok ró- $ luk, amennyit a cikkben ol- 5 vastam, és ez elég volt szá- 5 momra, hogy kitalálni véljem $ a megmagyarázhatatlan tett $ indítóokát. A legfőbbet, a leg- J elsőt, amelyből a többi már ^ csak törvényszerűen követke- ^ zett. Áthidalhatatlan korkü- 5 lönbség szakadéka tátongott a $ házastársak között. 26 éves $ asszonyhoz nem illik 55 éves $ férj. Ezt a férfinak kellett 5 volna belátnia, mielőtt magá- $ hoz kötötte az ifjú nőt. De a ^ férfiak ezen a téren teljesen 5 vakok és süketek. Azt hiszik, $ hogy ők nem öregszenek meg 1 soha és ráncaik, ősz hajszálaik, j vagy éppen időtől letarolt ko- ! ponyájuk még mindig vonzó ^ lehet egy fiatal, és ráadásul 5 még csinos nő szemében. Nem Áthidalhatatlan korkülönbsvgek Egy tragédia margójára veszik észre, hogy a vonzó erő másban van, nem a szemé­lyükben. Lehet, hogy a lakás, a jó kereset vagy éppen csak az asszonyi név és pozíció el­érése a „varázs”, amely őket egy náluknál sokkal fiatalabb nő férjévé teszi. Munkatársaimmal éppen meg is beszéltük ezt, és az egyik asszony olyan cifra his­tóriát mesélt el ebből a tárgy­körből, amelyet érdemesnek tartok — öreg és öregedő fér­fiak okulására — közlésre ad­ni. Egy feltűnően szép, 25 éves, gyermektelen elvált asszony férjhez ment egy 63 éves öz­vegy férfihez. A nő olyan ál­lásban volt, ahol éppen csak a létminimumát tudta megke­resni. A férfi remekül beren­dezett, háromszobás örökla­kással és jelentős készpénzzel rendelkezett. Hamarosan és egymás után született három gyermekük, kik még az iri­gyek szerint is „kiköpött ap­juk” voltak. Az asszony per­sze otthon maradt, a gyerme­keket nevelni és közben vég­hezvitt egy s más változtatást. A férje készpénzén teljesen új bútorokkal rendezte be a lakást, magát és gyermekeit ragyogóan kiruházta. Mikor annyira felcseperedtek, hogy óvodába elhelyezhette őket, el­ment újra állásba. Férje segít­ségével könnyű, jól jövedel­mező helyet kapott. Közben az öreg férj egyre öregebb lett. Ekkor már tényleg nyugdíjba kellett vonulnia és beteges­kedni is kezdett. A még min­dig nagyon csinos és fiatal asszony elintézte, hogy az „öre­get” szociális otthonba helyez­hesse, mert ő dolgozó nő és há­rom gyermeket nevel, nincs módjában öreg, szekánt, gyen­gélkedő férjét gondozni. Fizet is érte rendesen vala­mi nevetséges összeget, és nagylelkűségében annyira megy, hogy nagyobb gyerme­keinek megengedi, hogy öreg apjukat (ki jószerével öreg­apjuk lehetne!) évenként egy­szer meglátogassák. A törté­nethez tartozik még az is, hogy a „gondos” menyecske új apát

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents