Pest Megyei Hírlap, 1966. január (10. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-16 / 13. szám

X. ÉVFOLYAM, 13. SZÁM 1966. JANUAR 16., VASARNAP Elüzem ca vasútállomás Százszázalékos teljesítés — Vannak még renitenskedők Februárban megkapják Az állomás élüzem lett. — Miért kellett ehhez 20 év? — kérdem Rostás Tibort, az állomás versenyfelelősét (leg­újabban üzemgazdászát). — Ehhez azért kellett any- nyi idő, mert ez alatt az állo- másfőnökök sűrűn váltogatták egymást. Soha nem volt ide­jük a munka tökéletes meg­szervezésére. Az átlagosnál többet és jobb munkát nem tudtak kimutatni. Az utolsó évben megváltozott az irá­nyítás szelleme. Egymás után alakultak a szocialista brigá­dok. Évről évre mind nagyobb lendületet vett a versenymun­ka (számos kitüntetés, oklevél tanúskodik erről), amíg a küz­delem meghozta 1966. év ele­jére az állomásnak az élüzem- kitüntetést. — A kollektív vezetés ered­ménye az, hogy az állomás minden téren teljesítette, sőt túlteljesítette az élüzemszin- tet! — Számok tükrében, hogy mutat ez az élüzemszint? — A kocsitartózkodásban az élüzemszjnt 90 százalékos tel­jesítést fflván meg. Ezt is túl­teljesítette az állomás 100,91 százalékra. — Párosul ezekhez még az egész évi balesetmentes és minőségi munka. Ezeknek a követelményeknek is sikerült eleget tenni. Fehéren, havasan toppan be a külső ellenőrzést végző állo­másfőnök. A következő kér­désekre már tőle kapjuk a Választ. Az élüzemcím elnyerését milyen nehézségek veszé­lyeztették? — A kocsitartózkodási ter­vünket a gyárak, üzemek ré­szére érkezett kocsik vasár­nap és ünnepnapon való kira­kása veszélyeztette. Most ka­rácsony ünnepén a ládagyár dolgozói nem akarták vállalni az ünnepi munkát. Már 30 ko­csi várt kirakásra. A három­órás kirakodási időt némely kocsi már 48 órával is túlha­ladta. De valahogy áthidaltuk a nehézségeket. A másik nagy gyár torlódás esetén nem tud­ja időre kirakni a kocsikat! A termelőszövetkezetek a részük­re érkezett trágya, műtrágya, építőanyag kirakásával úgy­szintén. — Dehát minden jó, ha a vége jó! Mindig sikerült a ne­hézségeket áthidalni és mun­kánkkal az élüzemszinten megmaradni! — Az élüzemjelvény mi­kor érkezik meg? — Eredményeinket hivata­losan elismerte az igazgatóság, és jóváhagyta az állomás él- üzem-kitüntetését. Még kis adminisztrációs munka, és feb­ruár végére megkapjuk az él- üzemjelvényt — mondotta örömmel Vörös Pál állomás­főnök. (fehér) A korszerű oktatás eszköze és feltétele A reáltárgyakban már hagyománya van A padokban a diákok úgy ülnek, mint máskor. Öra van, mint máskor. Az idegennek csak egy dolog tűnik fel, a magnó az asztalon. A diákok rádiójátékot hallgatnak. Az idegen is hallotta vasárnap a rádióban. A diákok ott hall­gatják az órán, a tanterem­ben. Történelemórán. Mi ez? — Szemléltetés a történelem oktatásban. A napi anyagot, képekkel, hanglemezekkel, magnetofonszalaggal szem­léltetjük. Az élmény segíti a megértésit. Ha látják vagy hallanak arról, amiről koráb­ban magyarázatot hallgattak, könnyebben fogják fel és könnyed, kellemes lesz a ta­nítás. Ez az egyik célja. A másik pedig az, hogy ne maradjunk el a reál tárgyak mögött. A matematika és fizi­ka szemléltetésének nagy ha­gyományai vamnak. A ma­gyar, történelem oktatásnál ezt még meg kell teremteni és meg is fogjuk teremteni. Ez a korszerű oktatás egyik alap- feltétele. Az idegen Danóczi József és Tatai István tanárurak bizo­nyító szavai után, csak azt sajnálja, hogy amikor diák volt, még nem akartak a tör­ténelem és irodalom oktatás­ban hagyományt teremteni. Úriember ilyesmit nem vesz észre! Söntés a városban. — Kérek egy fél deci ru­mot? A kiszolgáló asszony — csi- ribi-csiribá — gyorsan eli- bém teszi a pult szélére az italt. Jobban megnéztem, vilá­gosság felé tartottam a po­harat. Egy centiméternyi tá­volságra, fentebb volt az öt köbcentit hitelesítő vonal a rumtól. — Édes asszonyom, én egy fél decit kértem és annyit fi­zettem. Ez a rum jóval ke­vesebb! Villámként fordult felém a gömbölyűséges asszonyka és szikrázó szemekkel sziszeg­te! — Ismerem ezt a trükköt! Biztosan leszippantott be­lőle, amíg hátat fordítot­tam! Különben is ... — mon­dotta keményen — úriem­ber ilyesmit — nem vesz észre. Édes eset. Lehet ezt elfe­ledni? (fehér) Sítábor a Bükkben Hármas győzelem a miskolci síversenyen Jövőre még nagyobb tervek A téli szünidő utolsó nap­jaiban tartotta meg a gimná­zium téli sítáborát a bükk- szentléleki Herman Ottó tu­ristaháznál. Húsz diák vett részt a táborozáson Molnár Ferenc testnevelő tanár veze­tésével. — Hogyan sikerült az idei táborozás? — Jól sikerült a tábor. En­nek a táborozásnak egyik fő célja a téli turisztika megsze­rettetése volt. A másik — de elsődleges — a tanulókat kö­zösséggé kovácsolni. Mindkettő sikerült. Húszán voltak. „Nő­uralom” volt, a húszból csak három volt fiú. A lányokat az együtt töltött napok, a kisebb- nagyobb nehézségek össze­gyúrták. — Mi volt a „titkos” elkép­zelése az együtt töltött napok­kal önnek, tanár úr? — Itt akartam kiválasztani az iskola síutánpótlását. — Mi volt a napi program? — Reggeli után a szerelés előkészítése és általános síok­tatás. Ebéd után sífutás és lesiklás. Az esti órákban klub­életet éltünk, televíziót néz­tünk. Kétszer kirándultunk Bánkútra. Meglátogattuk az országos középiskolai sítábort. — Ügy hallottuk, hogy eb­ben az időben Miskolc város is ott rendezte síversenyét. Ezen nem indultak el? — Nemcsak hogy elindul­tunk, de jó eredményt is el­értünk. A hatkilométeres női sífutásban hármas nagykőrö­si győzelem született. Patyi Katalin, Páhán Éva és Kiss Katalin volt a sorrend. — Mik a síszezon legköze­lebbi állomásai? — Tizenhatodikén (ma) me­gyei bajnokság lesz a Norma­fánál. Ezen egy ifjúsági és egy serdülő lánycsapattal ve­szünk részt. Huszonharmadika és huszonötödiké között ren­dezik a Dunakanyar kupát a börzsönybeli Nagyhideghe- gyen. — Bár még jócskán benne vagyunk a síszezonban, kér­dezhetem a jövő szezon ter­veiről? — Jövőre is megrendezzük a tábort. Azt már KlSZ-véd- nökség alatt. Sőt még meré­szebb terveink is vannak. Há­rom nagy túrát tervezünk. Céljuk: a Börzsöny, a Bükk és a Tátra. A tátrait a követ­kező téli szünetben. — Még egy kérdést, Mit je­lent a KISZ-védnökség? — Egy turista szakosztály létrejöttét. (Bányász) A bizonytalan motorozás elárulta Négy korsó sört már nem bírt el a segédmotoros Harmadik hely A Dózsa Termelőszövetkezet vezetőségi gyűlésen foglalko­zott a tavaszi munkák előké­születével az 1966. évi terme­lési irányelvekkel és a válla­lása szerződések megkötésé­vel. A vállalási szerződéseket hétfőn, 17-től kezdve, folyama­tosan meg lehet kötni. Szerződéskötés ideje és he­lye a következő: I. sz. üzem­egység (1, 2, 3-as brigád), min­den kedden és pénteken a tormási klubhelyiségben. Szer­dán pedig a tsz központi iro­dájában. I II. sz. üzemegység (4, 5, 6, brigád), minden hétfőn és ked­den a Kecskés-féle kis tanyá­ban, a Bántősi b. dűlőben. Csütörtökön a tormási klub­helyiségben. Kertészeti üzem­egység: minden kedden, csü­törtökön és pénteken a tormá­si klubhelyiségben. A szerződéskötések idején az illetékes üzemegységveze­tők, brigádvezetők, és admi­nisztrátorok reggel 9 órától délután 14 óráig tartózkodnak a kijelölt helyen. A vezetőség kéri a tsz tag­jait, hogy a vállalási szerződé­seket február 10-ig mindenki kösse meg. A február 10-ig kötött vállalási szerződések alapján állítják össze a ház­táji névsort Szeptember 6-án Jónás Já­nos, a Szabadság Termelőszö­vetkezet dinnyése Simpson se­gédmotorján bekarikázott a városba. Biztosan megszomja­zott, mert a Kecskeméti úton betért a Dózsa falatozóba és jóízűen lehajtott két korsó sört. Ezután elindult a Szabadság téri fodrászüzletbe, ahol nem került azonnal sorra, és a vá­rakozást úgy igyekezett elvi­selhetővé tenni, hogy időn­ként átment a Központi Étte­rembe, ahol megint legurított vagy négy korsó sört.' Három óra táján indult el a Kossuth Laios utcán az állomás felé. A kormány nem állt valami nagyon biztosan a kezében. Dülöngélve vezetett, egyik ol­dalról áttévedt a másikra. Nem csoda, hogy a szolgálatot teljesítő rendőr igazoltatta. Igazolni nem tudta magát, de igazoltatás közben nyilván­való lett ittassága, ezért Dan- ka Balázs rendőr vérvételre előállította a rendőrségre. Kö­zepes-súlyos alkoholos befo­lyásoltságot állapítottak meg. Jónás János éhgyomorra ivott, az alkohol gyorsan felszívó­dott, és ilyenformán hatása sokkal nagyobb volt, mint ál­talában lenni szokott. Jónás János motorját a kijózano­dásig a rendőrségen tartották. A városi bíróság kéthónapi felfüggesztett szabadságvesz­tésre ítélte, és egy évre a gép­járművezetéstől eltiltotta. MIT LÁTUNK A MOZIBAN? A szerelem órái. Olasz film. Csak 16 éven felüliek szá­mára! Kísérőműsor: Nyugati Érc­hegység. Előadások kezdete: 3, 5 és fél 8 órakor. MATINÉ: Utazás a végtelenbe. Elő­adás: délelőtt 10 órakor. HÉTFŐI MŰSOR: Amerika, Amerika I—II. Egy álom- bűvöletében. Elia Kazan világhírű, kétrészes amerikai filmalkotása. Dupla helyárak! Korhatár nélkül megnézhető, szélesvásznú. Kísérőműsor: 22. Világhír­adó. Magyar híradó. Előadás kezdete: 6 órakor. Nagykátán rendezték a Pest megyei junior egyéni és csa­pat vívóbajnokságot. Férfi tőrcsapatunk a versenyben a III. lett Papp felv. A Tázerdőből indult el Édesapja jónevű, jól kereső cipész és csizmadia mester volt, de nem bírta a ver­senyt az akkoriban roham­léptekben előretörő gyár­iparral. Ezért lemondott ipa­ráról, és a szélhordta Tázer- dőben földet vásárolt. A rossz homokföldből nehezen éltek. Hozzáfogtak kertész­kedni is, és a tizenkétéves Gyula gyerek 1910-ben ta­nyájukon megalkotta első betoncsöveken vezetett, iker­soros öntözőművét, mely ker­tészkedésüket sikeresebbé tette. Papp Gyula azután gépla­katos tanonc lett, mint segéd a Budapesti Telefongyárba került, közben a felsőipari iskola gépészeti tagozatán tanult. Tanárai beajánlották konstruktőrnek a kistarcsai Gép- és Vasútfelszerelési Gyárba. A háború sodrában Majd jött a világháború, s az olasz frontra sodorta, és 1918 októberében sebesülten angol fogságba esett. Felgyó­gyulása után az arguatai „Arme” autó és géparzenál­ba került, ahol tehetségét felismerve, nemsokára konst­ruktőri teendőkkel bízták meg. Értékes célgépeket szer­kesztett, s munkájára felfi­gyelt egy katonai szolgálatot teljesítő angol gyáros is, és meghívta a gyárába. Papp Gyula azonban nem ment, s az első lehető alkalommal, 1921-ben hazajött Magyaror­A szikkadt földből vizet fakaszt Beszélgetés egy nagykőrösi feltalálóval szágra. Tervezőmunkáját az olaszok és az angolok szépen honorálták 159 ezer lírával és 20 ezer angol fonttal a zsebében tért haza. Az első öntözési célüzem felé Itthon felajánlotta szolgá­latait a Földművelésügyi Mi­nisztériumban. Előadta, hogy Nagykőrös és Kecskemét ho­mokbuckáin virágzó kerté­szeti kultúrát tudna terem­teni kis- és nagyüzemi ön­tözőművekkel, amelyeket csőkutakból látna el vízzel. Kinevették. Nagykőrös és Kecskemét homokbuckáin nincs se folyó, se tó, hogy akar maga ott öntözni? — mondták. Ilyen próbálkozás­ra nincs egy fillér se! Papp Gyula ekkor szakmai tudásában s kísérletei ered­ményében bízva, a hadifog­ságban szerzett tőkéjéből megvett a Ceglédi úton 1200 négyszögöl mocsaras terüle­tet, s azt 150 centiméter ma­gasan feltöltötte és megépí­tette rajta Magyarország leg­első öntözési célüzemét, köz­ben behatóan tanulmányozta a környék vízkincseinek helyzetét. Húsz esztendő munkája És a következő húsz esz­tendő alatt Nagykőrösön és Kecskeméten a kisüzemi ön­tözőművek százait helyezte üzembe, a kertészkedő kis­embereknek kamatmentes hiteleket nyújtva. Bevezette az ikersoros, gravitációs ön­tözési módszert, melynek eredményeképpen nagyará­nyú zöldség- és főzelékter­melés fejlődött ki a környék­ben, megsokszorozódott a konzervipar kapacitása, s fő­zelékfélék szárítás útján va­ló konzerválását is bevezet­ték. Új nagyüzemi módszerek Üzeme 1949-ben állami tu­lajdonba ment át, s a föld­művelésügyi miniszter Papp Gyulát a nagyüzemi öntöző­művek korszerűsítésével bíz­ta meg és a Duna—Tisza- közi öntöző vállalat önálló technikusává nevezte ki. Működése során új alapokra fektette a nagyüzemi öntözé­si módszereket, s a PA. 215- ös találmányával bevezette az alagcsöves permetező ön­tözést, mely a többftermelés legmegbízhatóbb módszeré­nek bizonyult. Küzdelmek és eredmények Bár ennek a módszernek a kiválóságát számos hazai és külföldi szakember elis­merte, akadtak a régi mód­szerek mellett küzdő harcos ellenfelek is. De Papp Gyu­la eredményeinek nyilván­való bizonysága mellett si­kerrel vette fej ezekkel a küzdelmet, melyben több or­szágos vezető ember, köztük dr. Fekete István mezőgaz­dasági főmérnök, a mezőgaz­dasági tudományok kandidá­tusa buzdította és támogatta. Ott volt azután mellette S. Hegedűs László jelenlegi vá­rosi tanácselnök helyettes, aki akkor a kalocsai állami gazdaság főmezőgazdásza volt. S. Hegedűs László ren­delte meg elsőnek Papp Gyula új rendszerű nagyüze­mi öntözőművét a kalocsai állami gazdaság számára, s a gazdaságban többek között országos eredménybemüta- tókat rendezett, melyekben bebizonyította, hogy az ön- tözömű segítségével egy hold földön nyolcvan mázsa ku­koricát, hétszáz mázsa ta­karmányrépát, kettőszáztíz mázsa burgonyát, vagy száz- huszonnégy mázsa lucernát lehet megtermelni. A rajztekercsek mellett ülő sokszoros nagykőrösi feltalálótól azzal a meggyő­ződéssel búcsúztunk el, hogy sikereinek és eredményei­nek gazdag sorát még bőví­teni fogja. (kopa) Megkezdték a vállalások kötését

Next

/
Thumbnails
Contents