Pest Megyei Hírlap, 1966. január (10. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-13 / 10. szám

Mi újság a tsz-ekben? A látogató ezekben a napok­ban lázas munkában találja a szövetkezetek vezetőit. Első­sorban a főkönyvelők vezeté­sével folyik a zárszámadások előkészítése. Ez a munka ja­nuár utolsó napjáig be kell, hogy fejeződjön. Január 31-e a határideje a termelési ter­vek elkészítésének is. Ezen a téren a főmezőgazdászoké a „vezető szerep'’. I A SÖTÉTSÉG | | BOKSZERES LOVAGJAI j § — Nem emlékszem, csak í § arra, hogy a sötétben négy $ $ alak toppant elém, éles fá j- $ $ dalom hasított a fejembe, k ^ Elestem. A mögöttem jövő | ^szomszédom ugyanígy járt. | 5 Így kezd kibontakozni a | ä decemberben Tápióbicskén fc 5 történt esemény. A törté- s knetet az egyik szenvedő, s í Jánosok József mondja el: ^ ^ — Este megetettem a tsz- J k ben a lovakat, aztán elin- ^ S dúltam hazafelé. Űtközben k k betértem a kocsmába, ahol k k találkoztam szemben lakó k k szomszédommal. Juhász k ^ Sándorral. Fél 10-kor együtt ^ k indultunk haza. Az út kés- k 5 kény, ezért egymás ntán i k lépkedtünk. Amikor a Ta- t k bán bejárata elé értünk, i k négyen ugrottak elénk. k k Bokszerrel ütöttek. Elestem, k | VTelem tovább nem törőd- k | iek. Hanem a szomszédot k k nagyon megverték. Több k k helyen felsértette fejét az k k ütés. Az egyik a szeme alatt k k találta el. Az agyba-főbe k k vert, több sebből vérző em- k k bért a sárban hagyták, k k Amikor magához tért, ká- $s k bullán, ellenkező irányba k k indult hazafelé. Orvoshoz § k kellett vinni, aki bekötözte k ka szerencsétlen embert. k s — Kik lehettek a támadók, k ks miért tették? k — Hangjukról felismer- k k tűk támadóinkat, nevüket § | átadtuk a rendőrségnek. ^ k Pesten dolgozó suhaneok. S k k hogy miért tették? Ki tud- | k ja. Lehet, hogy szórakozás- S | ból. pápai | Ma 2, holnap 5 tanácsülés lesz LEZÁRULT A VITA r Égnek már Hegfhátán Vólosz cikkünkre — megjegyzéssel Ma két községben ül össze a j tanácsülés. Nagykátán jelentés hangzik el a tanács és szer­vei, valamint az apparátus munkájáról. Tápiószelén a község múlt évi felvásárlási tervének teljesítését értékelik. Szentlőrinckátán holnap dél­után 6 órakor a község egész­ségügyi és tisztasági helyzeté­nek megtárgyalása és a Ki mit vállal mozgalom értékelése szerepel a napirenden. Tápió­bicskén holnap délután 2 óra­kor a tanácsülés az általános iskola helyzetéről tárgyal, Lapunk szeptember 26-i számában Lámpák huzavo­nával címmel vezércikket jelentettünk meg. Ebben bí­ráltuk az ÉMÁSZ-szerveket, különösképpen a jászberényi kirendeltséget. Bár a vita már lezárult, mégpedig azzal, hogy most már valóban égnek Nagy- kátán a neonok, mégis vissza kell térni a kér­désre azért, hogy igaz­ságot szolgáltassunk az ÉMÁSZ-nak azzal, hogy közöljük válaszukat. Cikkünkre a választ az ÉSzákmagyarországi Áram- szolgáltató Vállalat miskolci központja adta meg. Idézik a nehézipari miniszter meg­felelő utasítását. „A tanács végrehajtó bizottsága lép fel közvilágítási igénnyel. Ezt megelőzőleg neki kell tár­gyalni a közbiztonsági, köz­lekedési és légoltalmi ható­ságokkal ... A közvilágítás megítélésénél szóba jönnek még műszaki, gazdasági és szépészeti szempontok. Eze­ket a tanács köteles egyez­tetni az áramszolgáltatóval. Előzőleg megállapodást kell kötni a tervezésre és a be­ruházásra vonatkozólag. A tervezésnél elsőbbségi joga van az áramszolgáltatónak, ugyanígy a kivitelezésnél is. Ha ezeket nem vállalja fel­szólításra, akkor fordulhat a tanács más szervező vállalat­hoz, vagy kivitelező szerv­hez. SPORTHÍRADÓ Ötven ifjúsági vívó Nagykátán A hét végén rendezték meg Nagykátán a gimnázium tor­natermében Pest megye junior vívóbajnokságát. A Ceglédi Vasutas Sportkör, a Nagykő­rösi Kinizsi, a Gödöllői Egye­temi SE és a Nagykátai Gim­názium közel 50 vívója ver­senyzett. Ä két nap színvona­las küzdelmeket hozott. A tőrözők versenye szomba­ton éjfélig húzódott el. Ezen a következő eredmények szület­tek: Női tőr, egyéni: 1. Lendyai Márta CVSE, 2. Szilágyi Ágnes Nagykáta, 3. Szilva Julianna, Nagykáta. Női csapatversenyben : 1. CVSE, 2. Nagykáta, 3.j Nagykőrös. Férfi tőr egyéni: 1. Vass Lajos, CVSE, 2.; László Péter, Nagykáta, 3. j Vees Imre, CVSE. Férfi csapatversenyben: 1. CVSE, 2. Nagykáta, 3.j Nagykőrös. Férfi kard, egyéni: 1. Génesi József Gödöllői! EAC, 2. Joós Lajos, CVSE, 3. i Marsi Gusztáv, CVSE. Csapatban: 1. CVSE, 2. Nagykáta, 3.j Nagykőrös. Az első három helyezett jo-| got nyert az e hó 22—23-án | Cegléden tartandó országos j területi versenyen való indu-j lásra. A nagykátaiak helyező-1 seit nézve a sportkör ez új ] szakosztályának eredménye j igen szép sikernek könyvelhe- j tő el. A nagykátaiak jó rendezé-: sukkéi kiérdemelték, hogy még ez évben ők rendezhetik meg a felnőtt, az Ifjúsági és a középiskolai megyei vívóver­senyt. Vasárnap Nagykátán: asztalitenisz- és sakk-verseny Vasárnap délelőtt 9 órakor Nagykátán a gimnázium tor­natermében kerül lebonyolí­tásra a járási asztalitenisz ser­dülő, ifjúsági és felnőtt férfi és női egyéni bajnokság. A mér­kőzéseket hat asztalon bonyo­lítják le. A járási egyéni felnőtt férfi és női sakkbajnokság színhelye ugyancsak a nagykátai gimná­zium lesz, vasárnap délelőtt 9 órakor. Mindkét sportágban — az indulókat tekintve —, igen nagy az érdeklődés. Szinte a járás valamennyi községéből jönnek a versenyzők, s így elő­reláthatólag a részvevők szá­ma meghaladja a 200-at. Az idegen tervező köte­les felvenni a kapcsola­tot az áramszolgáltató­val, a műszaki és gaz­dasági szempontok érvé­nyesítése céljából. A terveket jóváhagyás vé­gett be kell nyújtani az áramszolgáltatónál... A ki­vitelezés csak a jóváha­gyott tervek szerint történ­het ... Lényeges rendelke­zés, hogy az anyagbeszerzés csakis a tervek jóváhagyása után történhet, azoknak megfelelően...” Ez a rendelkezés 1963. jú­lius 1-én lépett érvénybe, s ma is érvényben van. A Pest megyei Tanács vb-tit- kársága 1963. márciusában valamennyi községi tanáccsal közölte ezt a rendelkezést, így akkor a körlevél Nagy- kátára is megérkezett. Cikkünkben nyomatékosan bíráltuk a jászberényi ki- rendeltséget azért, mert ak­kor, amikor a Nagykátai Községi Tanács küldöttei el­ső ízben jártak Jászberény­ben, a jászberényiek nem hívták fel figyelmüket a fen­ti „hivatalos útra”. S most, íme, a miskolci válaszból kiderül, hogy mindezeket már két év­vel előbb hivatalos kör­levél közölte a nagyká- taiakkal is. ,,'A fentiekből világosan ki­tűnik, hogy a szeptember 26-án megjelent, az ÉMÁSZ-t elmarasztaló cikk helytelen álláspontot és gyakorlatot igyekezett publikálni, és a történtekért az ÉMÁSZ nem marasztalható el... Fentiek alapján egyértelműen meg­állapítható, hogy a nagyká­tai közvilágítás ügyében az ÉMÁSZ Vállalat központi és vidéki szervei nem jártak el törvénysértő módon.” Ezek publikálását kérte az ÉMÁSZ miskolci központja, cikkünkre válaszul. Kéré­süknek íme eleget teszünk, sőt mi is hangsúlyozzuk, az ÉMÁSZ egyik szerve sem járt el törvénysértő módon. Elismerjük azt is, hogy a nagykátaiak figyelmét elke­rülte a két évvel korábban kiküldött körlevél tartalma. Bár, ha kevesebb körlevél, hivatalos irat és egyéb pa­pír érkezne egy-egy tanácsi hivatalba, akkor talán ez sem fordult volna elő. De végezetül, hadd ismé­teljük meg szeptember 26-i cikkünk lényegét. Nem volt kötelességük fi­gyelmeztetni a jászberé­nyieknek a nagykátaiakat annak idején arra, hogy mi a hivatalos út, s hogy azt tartsák be. Nem volt kötelességük, de hát em­berek vagyunk! Emberi kötelesség lett volna néhány mondatat szólni er­ről, még akkor is, ha ezért a „munkáért” már nem jár bérezés. Sok fáradságot, bosszúságot és pénzt takarí­tottak volna ezzel meg. Nemcsak a nagykátaiaknak, hanem végső soron — a nép­gazdaságnak. d majd tájékoztató hangzik el a Ki mit vállal? mozgalomról. T ápiógyörgyén a pénzügyi csoport számol be a múlt évi tervteljesítésről, majd a gyer­mek- és ifjúságvédelmi bizott­ság jelentése hangzik el. Tápiószecsőn, a közrend és a közbiztonság helyzete, vala­mint a népi ellenőrzési csoport munkája szerepel napirenden. Újszilváson is pénzügyekről lesz szó. A község 1965. máso­dik félévi adóügyi helyzetét, majd a múlt évi költségvetés és községfejlesztési terv vég­rehajtását tárgyalják meg. Egy tanácstag örömei és gondjai — 1963-ban kerültem be a tápiósápi tanácstagok közé, a 3-as körzetnek vagyok a kép­viselője — mondja magáról Molnár István tanácstag. Harminckét éves, munkás­szülők gyermeke. 1950 óta dol­gozik a Tápiószecső és Vidéke Körzeti Földművesszövetke- j zetnél. — Milyen problémákkal for- | dúlnak a választók a tanács- I taghoz? ! — Két, gyakran felmerülő ; probléma az utak javításának I és a közvilágítás bővítésének a kérdése. Az útjavítások te­rén sikerült komoly eredményt elérni, társadalmi munka szer­vezésével. Élvezet .volt nézni, ahogy hordtuk a téglatörmelé­ket a kocsiút feltöltésére. A gyalogjárda építéséhez kap­tunk anyagot a községi tanács­tól, s ezt szintén társadalmi munkában dolgoztuk be. Ami a közvilágitást illeti, itt a bő­vítést csak akkor tudjuk meg­Ha gépre ülnek - antialkoholisták Képünk Szabó Ferencet, a Szentmártonkátai Gépállomás traktorosát mutatja. Derék, szorgalmas ember. Brigádve­zetője, aki egészen véletlenül szintén Szabó Ferenc, így nyilatkozott róla: — Feri a legjobb traktorosom, precízen dolgozik és a gépére nagyon vigyáz. Munkájának meg is volt az eredménye, mert tavaly közel 30 ezer forintot ke­resett. Egyben szeretném mellette Molnár Bélát is meg­említeni, ugyanis mindketten antialkoholisták, ha gépre ül­nek. Példát vehetnének róluk a járás traktorosai Molnár Bertalan valósítani, ha a tanácsnak si­kerül lámpavasakat beszerez­nie. Reméljük, minél előbb ... — Szívesen dolgoznak-e tár­sadalmi munkában a körzeté­ben lakók? — Nem mindenki, vannak, akik egy kicsit kéretik magu­kat. De a lényeg, hogy eljön­nek. Mert a jó útnak, a jár­dának mindenki hasznát veszi, mindenki örül. — Ezeken kívül sikerült-e még valamit „kiharcolnia” vá­lasztói érdekében? — Igen. Két évvel ezelőtt községünkben vízhálózatbőví­tés volt, s ebbe a mi körzetünk is „belefért”. A csöveket saját költségünkön vásároltuk meg, és társadalmi munkában ve­zettük be az utcánkba. Ebben az esetben a tanács csak any- nyival járult hozzá — de ne­künk ez elég volt —, hogy en­gedélyezett a fővezetékre rá­kapcsolni egy újabb csapot. Gergely László helyen horkolások, máshelyt pedig a tereferék. Nyílik a fülke ajtaja, be­lép rajta egy zömök, széles vállú vasutas, bal karján karszalag, jobb karja alatt degeszre tömött kisméretű aktatáska, tele könyvekkel és irományokkal. — Jónapot kívánok! — üd­vözli az utasokat. — Kérem a menetjegyeket ellenőrzésre felmutatni! „Főklajzi”, suttognak jobb­ról, balról a fiatalok, és kény­telen kelletlen előveszik a „brifkóliat”, hogy bemutas­sák a menetjegyüket az el­lenőrnek. Mindenkihez van egy kedves szava, végtelenül ud­varias. Egy lobogó hajú bőr- nadrágos ifjúhoz ér, aki ha­nyag eleganciával nyújtja át a jegyét. Megnézi. — Az igazolványt is kérem. — Odaadja. — A személyi iga­zolványt is kérem. — Oda­adja. — Hm, itt baj van ké­rem, január hónapra az iga­zolványában nincs munka­helyigazolás, a személyi iga­zolványában még december 20-i önkényes kilépés van bejegyezve, tehát a hetijegye érvénytelen! Fizetnie kell 25 forint 60 fillért! — Dehogy fizetek, inkább leszállók, — mondja az ifjú, és kapkod az igazolványa után. — Leszállhat, de akkor is fizetnie kell, mert addig nem kapja vissza az igazol­ványait. — Hát akkor adjon le Katán, majd ott fizetek! — Kérem — veszi tudo­másul udvariasan a vizsgáló főkalauz. Tovább megy. Több helyen felvilágositást, útbaigazítást ad az utasok­nak, a hangoskodó fiatalo­kat csendre inti, magyarázza nekik a kulturált utazás alapfeltételeit. Az egyik padnál hossza­sabban időzik. Középkorú férfi és nő, mint később ki­derült, házastársak. Az asz- szonyka 3 nap óta munka nélkül van — ez kitűnik a személyi igazolványából — és a dolgozók hetijegyével utazik. Három napon ke­resztül jogtalanul használta a kedvezményes jegyet. Állí­tása szerint munkát kere­sett. Számol a vizsgáló fő­kalauz, és bizony elég som­más összeget rajzol fel a ce­ruza. $ Gyakran olvashattunk Ar- J cok a munkásvonaton cím- \ mel írást lapunkban, és eze- \ ken a sorokon keresztül a § nem utazó ember némi ké- fc pet alkothat magának a be. 5 járók vonaton töltött órái­| TÓI. ^ Most a munkásvonatokon ^ levő arcokról nem a bejárók ^ közül ragadunk ki valakit, \ hanem olyan emberről írunk, 5 aki nap-nap után. magukkal \ a bejárókkal foglalkozik. $ Hömpölyög a tömeg a Ke- i leti pályaudvaron, pedig l nincs is ünnepi forgalom, § azt már magunk mögött $ tudjuk. Egyszerű, szürke hét- 5 köznap. Munkából igyekez- 5 nek haza az emberek, elfog- \ lalják megszokott kocsijuk- 5 ban megszokott helyüket, i Sokan táskájukkal biztosít- § ják a még meg nem érke- | zett falujukbelinek a helyet, 1 akivel együtt zötyögnek na- í ponta munkahelyükre és visz- isza. § Kigördül a vonat a pálya- \ udvarról, Kőbánya-Felsőn | még egy hatalmas roham. | Rákoson már mindenki a he- lyére „rázódott”, elkezdődtek § az ultipartik, olvasások, kö- § tések és horgolások, némely ARCOK A MUNKÁSVONATON A FŐ KALAUZ A házastársak fájdalma­san egymásra néznek. Észre veszi ezt az ellenőr, és még- egyszer alaposan megnézi a személyi igazolványt. — Hat kiskorú gyermekük van? — Igen. Gond ül a vizsgáló főka­lauz homlokára. Viaskodik benne a szigorú utasítás és a humanitás. Dönt. Huszon­öt forint hatvan fillért fi­zetnek, és figyelmezteti őket, hogy a kedvezményt a jövő­ben ilyen vonatkozásban ne vegyék igénybe. Tiszteleg és tovább megy. A körülöttük levő emberek melléből a megkönnyebbülés sóhaja szakad fel. A vizsgáló főkalauz Nagy­kátán leszáll a vonatról és bemegy a személypénztárba, ahol felhívja a figyelmet a szabálytalan utazásokra. Megmondom, hogy róla akarok írni. Szabódik, végül bemutatakozik. Kocsis Im­rének hívják, Gyömrön la­kik és már közel két évti­zede végzi ellenőri munká­ját. Boldog nagyapa (!), pe­dig alig néz ki negyven éves­nek. Akkor örül legjobban, ha embertársainak jót tehet. Munkájában könyörtelen a lógósokkal, huligánokkal szemben, de a jóhiszemű em­bereknek mindig és minden­hol a segítségére van. (pengető) üivatlan vendégek a lakodalomban Varga Gyula szentmárton- kátai lakos és négy fiatalko­rú társa, V. K., D. I., Á. I. és B. J. hívatlan vendégek vol­tak a Tóth Sándornál tartott lakodalomban. A házigazda ennek ellenére ellátta őket étellel s itallal. Talán éppen az utóbbi hatott oda, hogy a legények „hálából” leszedték j a lakodalmas ház kiskapuját j és bedobták a mulatozók kö- : zé. Ebből aztán parázs jele- | netek adódtak, veszekedés, ; rügdosás. i A garázda fiatalok segítsé- ! gére sietett a már hasonló i bűncselekmény miatt bün- ! tetett ifj. Gödöllei Sándor is. j A közeli sóderrakásV ól kőzá- ! port zúdítottak a lakodalma- i sokra. Az egyik vendég a ; szemén igen súlyosan meg- ! sérült. A bíróság valamennyiüket felelősségre vonta garázda­ságért. A fiatalkorú V. K.-í 8 hónapi, a többi vádlottat pe­dig 6—6 hónapi börtönre és maximális bércsökkentés mel­lett javító-nevelő munkára ítélte. — m — MOZIMŰSOR Nagykáta ma: szünnap, péntek­ből vasárnapig: A „Lord” és ban­dája. Tápiószele ma: szünnap, péntektől vasárnapig: Tilos a sze­relem. Tápiószentmárton ma: Asszonyok faluja, szombaton: Az ifjúság édes madara. Tápiószecső ma: Bűntény a művészpanzióban, szombaton: Volt egyszer egy öregember. Szentlőrinckáta ma: Arséne Lupin, szombaton: A ha­zug lány. Kóka ma: A windsori víg nők, szombaton: Vörös és fe­kete I. Pánd szombaton: Hajrá franciák. Tápióbicske szombaton: A Tenkes kapitánya n. Tápióság szombaton: Nyári intermezzo. Farmos ma: Az eltévedt ágyú, szombaton: Riói kaland. Tápió- szőllős ma: Ketten a sztyeppén, szombaton: Aranyfej.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents