Pest Megyei Hírlap, 1966. január (10. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-13 / 10. szám

NM *serei n/é/rfap 1966. JANUÁR 13., CSÜTÖRTÖK Színe és visszája Stílusos is a cím, mert tex­tilgyárban vagyunk. És találó is, mert az 1965-ös esztendő a dolgok színét, de visszáját is magával hozta a Gyapjúmosó- és Szövőgyár budakalászi gyár­egységében. Olyan esztendő volt, amely próbára tette az üzemet, s ugyanakkor jó ta­nulságokkal is szolgált. Másutt is hasznosítható tanulságok­kal! Kezdés — változással Az 1964 decemberi pártha­tározat megvalósítását úgy kel­lett elkezdeniök, hogy közben jelentősen megváltozott a ter­melés szerkezete: a korábbi egyharmad takaró-, kéthar­mad kártoltkelme-összetétel éppen fordított lett. Termelé­sük kétharmadát a takaró-, míg egyharmadát a kártolt kelme tette ki 1965-ben. A változás lényeges, ugyanis a takarók készítése jóval mun­kaigényesebb. Reálisan szab­ták meg céljaikat, amikor úgy határoztak: meg kell tartani az 1964-es szintet, a változás ellenére sem csökkenhet a gazdálkodás eredményessége. A termelékenységre döntő befolyást gyakorol az egy mun­kás kezelte gépek száma. A szövődében a kártolt kelme gyártásakor három gépet ke­zelt egy ember, a takarók ese­tében azonban csak kettőt. Eredményes összefogás — munkásoké és műszakiaké — kellett ahhoz, hogy biztosítani tudták: egy ember továbbra is három gépet kezelt. A fono­dában az új, nagy teljesít­ményű belga gyűrűsfonó gép munkába állítása jelentett könnyebbséget, bár itt nem si­került elérni a szövődéhez hasonló, kedvező eredménye­ket. Az év első negyedévében teljesítették termelékenységi tervüket, s hasonló volt a helyzet a következő két ne­gyedévben is. Az utolsó, a ne­gyedik negyedévben azonban ^eladták” — ahogyan a gyár vezetői fogalmazták — a jó eredményt Ennek az „eladás­nak^, azonban külön története van. Jogos áldozat Különböző okok miatt csök­kent a negyedik negyedévre a tervben előirányzott termelés mennyisége. Két választási lehetőség volt: vagy minden­áron teljesítik termelékenysé­gi tervüket, s akkor elbocsá­tanak embereket, vagy felál­dozzák az elért eredményt — a holnap érdekében. Ez évi első negyedévi tervük ugyanis a termelés 12—15 százalékos növekedését írja elő, s az össz­termelésen belül a termelé­kenységnek nyolc százalékkal kell emelkednie. Ha csak a színét látták volna a negye­dik negyedévben, s nem fordí­tanak figyelmet a visszájára is, a jelenleginél sokkal ne­hezebben kezdték volna az évet. Szerencsére, nem így tör­tént. A színe és visszája együt­tes figyelembe vétele, azaz az előrelátás áldozatokat is köve­telhet, de a holnapi többért olykor el kell „adni” a mai kevesebbet. A termékösszetétel jelentős módosulása zavart okozhat ott, ahol nem eléggé megalapozott a termelésszervezés. A terme­lékenységi mutató mellett en­nek jelentős fokmérője, o mi­nőség. 1964-ben az összterme­lés 92,5 százaléka volt első osztályú áru, míg 1965-ben ez 95 százalékra emelkedett. An­nál inkább méltánylandó ez a teljesítmény, mert a takarók minőségi mutatói általában gyengébbek a kártolt kelmék­nél elérteknél. A kalászi gyár­ban mintegy négy százalékkal növelték az első osztályú ta­karók arányát a jelentős mennyiségi emelkedés ellené­re. (A takarónál — ellentét­ben a kelmével — nincs utó­lagos kivarrás, tehát a szövés­hibák miatt már csak másod­vagy harmadosztályúként ke­rülhet forgalomba.) Hozzájá­rult a minőségi javuláshoz az a tapasztalatcsere-látogatás, melyet a bajai üzemben tettek, illetve a gyáron belüli ellen­őrzés — hibaelemzés megerő­sítése, a hibák okainak gyors felderítése, s az azok nyomán tett intézkedés. A jobb minőségű árunak nagyobb a piaca is: tavalyi exporttervüket teljesítették, bár az 1964-hez mérten 18 szá­zalékos növekedést írt elő. Bi­zonyos fokig a termékösszeté­tel gyors változása előiskola volt, hiszen az elkövetkezendő években — a gazdaságirányí­tás reformjának részeként — mindinkább számolni kell ez­zel. Ugyanakkor erőpróba is. Mint az említettek bizonyít­ják, a budakalászi gyáregység kiállta ezt a próbát. Fejtörés, tísérlettel Ez évi, megnövekedett fel­adataikat — Kocsis Gábor mű­szaki vezető szavaival élve — csak „spekulálással” tudják teljesíteni. Persze, nem speku­lációval, hanem a műszaki gárda állandó fejtörést, bátor újat akarást feltételező össze­fogásával. Jó alap ehhez, hogy a gyár az elmúlt két-három évben többet kapott, mint előtte, majd két évtized alatt Ez évben megvalósul a gyári energiaszolgáltatás teljes re­konstrukciója is. A múlt év­ben több újítás segítette a gondok megoldását, számíta­nak erre most is. Ugyanakkor már a távolabbi jövőre is gon­dolniuk kell. A tervek szerint ugyanis — a profiltisztítás kö­vetkezményeként — a takaró- gyártás megszűnik. Jelentős kapacitás szabadul fel, s ha csak akkor kezdenék törni a fejüket, mit gyártsanak taka­rók helyett, igencsak bajban lennének. Dolgozik egy öreg, Vácról kiselejtezett masina most az üzemben. Sűrűn megfordulnak mellette a műszakiak. Az öreg, kiszolgált körhurkolón — né­mi túlzással — fából vaskari­kát készítenek, azaz kártolt — körhurkolt kelmét. Eddig is volt ilyen, ruhaanyagként. Most azonban kosztümök, ka­bátok anyagát kísérletezik ki rajta, azaz jóval vastagabb kelméket, s olyanokat, ame­lyeknek hazai technológiája nincsen, külföldről is mutató­ban jutott csak el hozzánk egy-egy ilyen anyag. Korai lenne még éljent kiáltani, s elsősorban maguk a gyár mű­szaki szakemberei óvakodnak ettől. A kísérletek eredmé- nyei minden esetre jók, azonos idő alatt jelentősen több kel­me jön le a 2épről;"S'előáHflá- sa is kevesebbe kerül. A rmé- tatós minták — mert ezekből már tekintélyes mennyiség van — alapján arra következ­tethetünk: a női divat új anya­gának bölcsőjét formálgatják itt. A gyapjúipar piaclehetősé- gei az elmúlt években jelen­tősen változtak, s ez új utak keresésére ösztönzött. Ügy kellett keresni ezeket, hogy közben a meglevő feladatokat is teljesítsék. E kettősség je­lentette próbatétel tovább tart, sőt több tekintetben ez évben tovább nőttek a követelmé­nyek. Tanulságos esztendő volt a tavalyi, bebizonyította, hogy a látványos, de felszíni ered­ményeknél sokkal jobban ka­matozik a kevésbé mutatós, de megalapozott munka. Az új év ismét a termékösszetétel változásával köszöntött be, mód van tehát az „ismétlés­re”, persze, nem a gondokat, hanem az eredményeket ért­ve. Mészáros Ottó Pándinál — Pesten Egy anekdota járja. Pándi Kiss János szobrászművész egy alkalommal hazalátogatott szülőfalujába, Pándra. Pestre visszatérve, sáros bakancsait, mint féltve őrzött kincsét, so­káig rakosgatta, óvta. Bará­tainak feltűnt, mosolyogva fi­gyelmeztették: illenék már le­tisztítani. — Pándi sár van rajta — mondta komolyan, szinte áhítattal a művész. Ilyen a kapcsolat a művész és a szűkebb pátria között — az egyik oldalról. S a másik oldalról? Pándiak, s szerte a nagy- kátai járásból a képzőművé­szetet szeretők, a művész tisz­telői tettek látogatást Buda­Január 15-én indul Amerikába a Magyar Állami Népi Együttes burgh, Cincinnati, Detroit, Chicagó, Columbus és Cleve­land, valamint több más város közönsége előtt, majd rövid időre Kanadába látogat. A ter­vek szerint a két legnagyobb kanadai város közül Torontó­ban három, Montrealban pe­dig négy előadásra kerül sor. Ezekben a napokban készül tizenkilencedik külföldi turné­jára az eddig 23 országban sok sikert aratott Magyar Állami Népi Együttes. Már elkészült az együttes küszöbön álló ame­rikai útjának menetrendje is. A magyar művészek január 15-én indulnak útnak, s New Yorkban kezdik meg és feje­zik be csaknem kéthónapos kőrútjukat. A két időpont között a száz­tagú együttes ellátogat az USA északi és középső részének nagyvárosaiba; fellép Pitts­A magyar művészek prog­ramja iránt nagy az érdeklő­dés. Több nagy New York-i lap előzetes ismertetőt adott az Állami Népi Együttesről, s a bemutatóra sok jegy kelt el elővételben. pesten, Pándi Kiss János mű­termében, a Százados úton. Tárlatvezetö Pogány ö. Gá­bor, a Magyar Nemzeti Ga­léria főigazgatója volt. Mert Pándi műterme: tár­lat. Tárlat, mely felvillantja 40 évi munkáját, ennek a 40 évnek legszebb eredményeit. Érmék, plakettek, dombormű­vek, kisplasztikák, szobrok. Befejezett és most készülő al­kotások sora. Gipszből, agyag­ból, fémből, kőből. — Kedvvel mintázok, érmé­ket, plaketteket, ha van egy kis szabad időm — mondta Pán­di. — Kevés szabad időm van... Kisplasztikák, nagyméretű szobrok. A kettő szorosan ösz- szefügg. Pogány ö. Gábor er­ről ezt mondta: — Pándi kisplasztikái izgal­mas térproblémákat vetnek fel, ugyanakkor magyarázatot adnak a nagy szobrokhoz. Ta­lán legszebb s legsikeresebb kis szobra a Fürdőző nő. Por­celánba öntve napok alatt 500 darab fogyott el belőle az üz­letekben. Meghajolt alak, lá­bát mosó. Kis méretben is tö­kéletes művészi élményt nyújt az Özpár. A suta nagyon bol­dogan tekint körbe, mert van egy gyermeke. Özdra, a lakó­telepre kerül, nagy méretben, kőből. Hatalmas fémszobor: Győz­tes. Hegesztéses technikával készül. A vasutas-szakszervezet sportpályája előtt fog majd állni. Nagyon szép a Festészet című allegorikus figura! Ma még alig három arasz magas, nagy alakban a most újjáépülő Pándi Kiss János (baloldalt) és Pogány ö. Gábor, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója DR. DER FERENC: A dolgozók részvétele az állami munkában A Szovjetunió Kommunis­ta Pártjának programja a kommunizmusba való átme­net időszakára is meghatá­rozza az egyetemes népi ál­lam feladatait. Az a fel­adata az államnak ebben az időszakban, hogy „megszer­vezze a kommunizmus anyagi és műszaki alapjának létre­hozását, a szocialista viszo­nyok átalakítását kommu­nista viszonyokká, hogy el­lenőrizze a munka és fo­gyasztás mértékét, biztosít­sa a jólét emelkedését; arra hivatott, hogy őrizze a szov­jet állampolgárok jogait és szabadságát, a szocialista jog­rendet és a szocialista tu­lajdont; a tudatos fegyelem és a munkához való kom­munista viszony szellemében nevelje a néptömegeket; ar­ra hivatott, hogy megbízha­tóan szavatolja az ország vé­delmét és biztonságát; fej­lessze a testvéri együttmű­ködést a szocialista orszá­gokkal, védelmezze az egye­temes békét és normális kapcsolatokat tartson fenn minden országgal.” (Az SZKP XXII. kongresszusá­nak anyaga.) A Szovjetunió államának fejlődésében elért eredmé­nyek az ezzel összefüggő tapasztalatok számunkra előremutatóak és perspektí­váját adják előrehaladá­sunknak. — mind általá­ban, mind pedig a tömegek Szélesebb körű bevonását il­letően is. A mi államunk mind jobban kidomborod­nak, fokozódik a dolgozók részvétele az állami szervek munkájában, egyre növekszik a társadalmi szervek szere­pe. n. A szocialista fejlődés fo­lyamatában a társadalmi szervek szerepe az állami feladatok ellátásával kap­csolatban egyre növekszik. Ez a növekedés és a fejlődés lemérhető és általánosítható eddigi építőmunkánk tapasz­talataiból. O Szocialista építőmun­kánk első szakaszában a társadalmi szervek sajátos módszerükkel és eszközeik­kel mozgósítják a tömege­ket a különböző állami fel­adatok végrehajtására. O Az építő munka magasabb szakaszán kialakul a moz­gósító tevékenység mellett az is, hogy a társadalmi szer­vek már ellátnak egyes ál­lami feladatokat — még­pedig saját szervezeti fe­gyelmükre építve látják el ezeket az állami teendőket. Az e téren jelentkező fel­adatok különösen az utóbbi esztendőkben fejlődtek ki; a fejlődés a jelenlegi szakasz­ban is mind inkább kibon­takozik. Ez szoros összefüg­gésben van azzal, hogy népi demokratikus államunk már rálépett arra az útra, amely az egyetemes népi állam ki­alakulásához vezet. A fej­lődés legfőbb jele: a de­ugyancsak érvényesíti a szo­cializmus építésében szer­zett általános érvényű tör­vényeket, anélkül, hogy a szovjet tapasztalatok me­chanikus átvételének hibájá­ba esne. Kétségtelen tény, hogy az állami munka te­rületén szerzett szovjet ta­pasztalatok ma különösen gyümölcsöztethetők a mi fejlődésünkben is. A mi ál­lamunk is csak úgy tudja a szocializmus teljes győzelme érdekében mozgósítani a tö­megeket, és így előkészíteni a kommunizmusra való át­menetet, ha a demokratikus állami szervezeti formákat tovább tökéletesítjük a tö­megek bevonása érdekében és a szovjet tapasztalatokat az adott viszonyoknak meg­felelően érvényesítjük. Népi demokratikus álla­munk fejlődésével kapcsolat­ban az MSZMP VIII. kong­resszusa ezt állapítja meg: „Magyarországon befejeztük a szocializmus alapjainak le­rakását. Népi államunk a proletárdiktatúra állama. Ez a jellege megmarad a szocia­lista társadalom teljes fel­építésének időszakában. Mind emellett erősödőben vannak azok a vonások is, ameiyek arra mutatnak, hogy a prole­tárdiktatúra állama nálunk is népi állammá fejlődik.” Nem kétséges, hogy ennek a fejlődésnek eredményeként rögzíthetjük, hogy állami életünkben a demokratikus vonások erőteljesen és mokratizmus szélesedése, s dolgozók részvételének foko­zódása az állami munkában és a társadalmi szervek egy­re növekvő szerepe. A szocialista társadalom­ban sokféle társadalmi szerv működik. Sokféleségük elle­nére azonban számos közöí ismérvvel rendelkezik. Ezek az ismérvek: feladataik meg­valósításában egy egyéni és a társadalmi munka összhang­ja dominál; tevékenységük módszerében a meggyőzés, a nevelés, a szervező tevékeny­ség, a tapasztalatcsere- elsőd­leges; közös szervezeti elvek alapján működnek. A társadalmi szervezetek — amelyek a dolgozó tömege­ket bevonják az állami munkába — a következő cso­portokra oszthatók: a) azokra a politikai jel­legű tömegszervezetekre, ame­lyek nem állnak az egye­sületi törvény hatálya alatt, s működésük tagsági viszo­nyon alapul; b) az egyesületi törvény ha­tálya alatt álló olyan tömeg­szervezetekre, amelyek köz­reműködnek az állami fel­adatok megoldásában (TIT); c) az állampolgárok társa­dalmi, illetve egyéb szük­ségleteinek kielégítésére lét­rehozott, esetenként állami feladatokat is ellátó egye­sületekre és szövetkezetekre; d) olyan tagsági viszonnyal nem rendelkező és a társa­dalmat képviselő, nem tö­megmozgalmi jellegű társa­dalmi szervezetekre, amelyek közül egyesek képviseleti jel­legűek (üzemi tanács), má­sok nélkülözik a képvise­leti jelleget és állami szer­vek mellett működnek és ál­lami szervek hozzák létre őket (tanácsi vb mellett mű­ködő egyes bizottságok). A társadalmi szervezetek másik nagy területe az ál­lamhatalmi szervek tevékeny­ségéhez kapcsolódik és az állam politikai alapjához tar­! tozó politikai tömegmozgal-; maikat foglalja magába. III. j Alkotmányunk egységbe fog- 5 lalja a népképviseleti demok-s rácia és a közvetlen demok-1 rácia intézményeit, minden-! napos gyakorlattá teszi a dől- 1 gozók közvetlen részvételét 5 az állami ügyek intézésében. $ A következőkben e kép vise- j leti szervek jelentőségével és$ feladataival szeretnék fog- $ lalkozni és bemutatni a dől- ^ gozók fokozódó bevonását az 5 állami munkába. Szocialista államunkban a$ képviseleti szervek fejezik ki $ a dolgozó nép akaratát; e $ szervek állami életünk leg- $ fontosabb tényezői (ország- § gyűlés, tanácsok). A taná- ^ csők az államhatalom helyi & szervei és egyben a dolgo-1 zók legszélesebb tömegszer- i vezete is, amely a Hazafias § Népfrontra támaszkodva, a ^ dolgozók más tömegeivel szó- $ rosan együttműködve szerve- § zik a lakosságot a társadal- ^ mi, gazdasági és kulturális ^ munkában való közvetlen és ^ állandó részvételre. Ez —^ a képviseleti szervek tömeg- S bázisának kiszélesítése és í megszilárdítása — az eljö- ^ vendő egyetemes népi ál- $ lám kialakulásának szükség- \ szerű velejárója. Tanácsaink-^ nak rendkívül sokoldali és ^ sokrétű lehetősége van arra, hogy a dolgozókkal, a dől- s gozók más tömegszervezetei- & vei mind inkább el tudják § mélyíteni a kapcsolatot és § mind nagyobb és nagyobb § tömegeket tudjanak bevonni ^ az állami feladatok megöl- § dásába. ^ Ennek itt igen fontos i módszere: az állandó bízott-5 ságok tömegkapcsolatának ál-5 landó javítása és munká- ^ juknak elmélyítése, vala- $ mint a tanácstagok választó- § kerületi tevékenységének meg- $ javítása. § (Folytatjuk) í A Várba kerül a Festészet cí­mű allegorikus szobor budai várba kerül, a belső zárt udvarba, a párkányzatra. — Egyszerű és a barokk kör­nyezethez jól illik — mondta róla Pogány ö. Gábor. — Egy mondatot nagyon gyakran felidézek — búcsúzott vendégeitől Pándi. — Anyám mondta betegágyán: Egy a fon­tos, hogy a pándi-szobor (a 14-es emlékmű) áll. Irta és a felvételeket készítette: Deregán Gábor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents