Pest Megyei Hirlap, 1965. december (9. évfolyam, 283-308. szám)
1965-12-09 / 290. szám
A CEGLÉDI TENGERÉSZ A tengeren hajózó Kiss Gáborról beszél felesége és kisfia. Ugyan mi is lehetett volna az óbudai hajógyári melás unokája, ha ném tengerész. Kisfiú korában Kiss Gábor áhítattal hallgatta nagyapja színes elbeszéléseit a hajózásról és eziek a gyermekkori élmények mélyen megrögződtek a gyermek lelkében. A kis család közben hazakerült Ceglédre, Kiss Gábor itt végezte iskoláit, nagyapja szavait azonban soha el nem felejtette. Érettségi bizonyítvánnyal a kezében jelentkezett a Dunagőzhajó- zási Társaságnál. Először egyszerű matróz, majd lépésről lépésre haladt előre. Negyedik tiszt, aztán harmadik, második, majd első és néhány év múlva parancsnok. A világtengereket járta, még az Egyesült Államokig is eljutott, de a szépen ívelő karrierbe beleszólt a történelem. A német fasiszták lángralobban- tották a világot. 1939-ben a magyar hajók beálltak a kikötőkbe. Kiss Gábort átmenetileg a ceglédi postára osztották be. Éveken keresztül főpénztáros, a postahivatal megbecsült, többszörösen kiváló dolgozója, aki a felszabadulás után az első hívásra visszatért a hajózáshoz. Negyedik tiszt lett a Szeged tengerjáró hajón. Majd harmadik tiszt a Hazámon, második a Csepelen, később első tiszt, majd parancsnok az Újpesten. Kedvesen berendezett családi házban, a Tél utcában találom Kiss Gábor családját. Jellemző a parancsnok érdeklődésére: a szokatlanul gazdag könyvtárban csaknem kizárólag a hajózással összefüggő kötetek és folyóiratok. A fotóalbumok képei százszámra a tengerészélet hétköznapjairól beszélnek. Hajók, kikötők, közben olyan kuriózumok, mint egy utolsó äSä’T; mm Ságokban s így tudjuk meg, hogy merre jár a hajó, amelynek Gábor a parancsnoka. Kedves figyelem, hogy a napi sajtó a nagy ünnepek előtt néhány szóban tájékoztatja a hozzátartozókat, hogy merre járnak szerte a világon a magyar hajók. Mikorra várja haza a család kisfiától. A gyerek fürgén rakja ki a 48 darabból álló színes szovjet krétakészletet, a japán tranzisztoros rádiót, a szebbnél szebb játékokat. — És milyen pályára készül a tengerész egyetlen fia? j_aesanyja felel helyette: — Gyuszi bizonyítványa kitűnő. Szeretném, ha orvos lenne. PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA a hajóparancsnok férjet és apát? — Eddig is ritkán jöhetett haza, most még kevesebbszer. A tengerjáró hajók nem jöhetnek be hazai kikötőbe. A hazai árut Brajlába uszályokon szállítják és ugyanígy hozzák onnan a Magyarországnak szánt küldeményeket. Biztosan beletelik fél esztendőbe, mire a férjemet viszontlátjuk. Egyetlen remény, hogy szokás szerint jövő nyáron is eltölthetek a hajón hét-nyolc hetet. Tudják-e a parancsnok munkatársai, hogy ceglédi? — Persze! Ezt Gábor szívesen hangsúlyozza is. Azt, hogy az ősz folyamán Ceglédről nevezték el a legújabb tengerjáró hajót, éppen férjem kezdeményezte. Megjegyezte ugyanis az igazgatónak, hogy mindenféle nevű hajó van már: Csepel, Szeged, Budapest, Badacsony, Balaton, Borsod, mikor lesz már Cégléd nevű hajónk is? Elég egy tengerész a családban. — De anyu, van ám hajó- orvos is! — mondja lelkesedve a tengerész kisfia. Alighanem ő is a tengereket járja egykor, mint apja és nagyapja. (rossi) IX. ÉVFOLYAM, 290. SZÁM 1965. DECEMBER 9, CSÜTÖRTÖK Megkezdődött a zárszámadások előkészítése A napokban fejeződött be az a néhány napos tanfolyam, melyet a megyei tanács mezőgazdasági osztálya szervezett a termelőszövetkezetek főkönyvelői részére "az idei zárszámadások technikai lebonyolításával kapcsolatban. Az előkészítő munkálatok első lépéseként december első felében valamennyi termelőszövetkezetben meg kell alakítani a leltározó bizottságokat, melyek majd számbaveszik a közös gazdaságok minden ingó és ingatlan vagyonát. Cegléd városban és járásban a termelőszövetkezetek egy részében már meg is vá— Leltározás 1966 január 5-ig — Újraértékelik az állóeszközöket felvétel az elsüllyedt hajóról, egy másik egy. lángokban álló tartály ha jóról. — Gábor ez idő szerint az Al-Dunán hajózik, mint a Tata nevű tengerjáró parancsnoka — mondja felesége. Körülbelül egy hete indultak el és azóta már túl vannak a Vaskapun. A hajó néhány hónapon keresztül Brajlában időzik, ahol elkészül a hajó fedélzete. A tengerjáró hajók a Duna-hidak alatt ugyanis nem tudnának elhaladni, ha itthon építenék a magas fedélzetüket. — A Tata, a fedélzet megépítése után, azonnal bekapcsolódik a forgalomba. Áden- től a Gibraltárig hajózik. Magyarországról főleg iparcikkeket szállít, a súrolókefétől a fürdőkádig. Visszafelé különféle nyersanyagokat, gyapotot, nyersgumit, déligyümölcsöt és gyarmatárukat hoz. — S a tengerészfeleség hogyan vélekedik férje hivatásáról? — Nagyon nehéz volt megszokni ezt az életet. Gondolja el, hogy heteken vagy hónapokon keresztül csak — egy- egy levél vagy szikratávírón továbbított üdvözlő szavak érkeznek a sokszor két-három- ezer kilométeres távolságból. Amióta Gábor hajózik, összesen csak három esetben töltöttük együtt családi körben a karácsonyt. Néha találkozunk oársoros tájékoztatással az újIgy kapta ez év őszén a Cegléd nevet a legújabb magyar tengerjáró hajó. — Mit szokott apus hozni egy-egy ilyen nagy útról? — kérdezem a hajóparancsnok 4 millió + 800 ezer forint: 12 kilométer járda községf ej I esztési vízvezetékhálózat a|apbó| uj városi kerteszet K Az ez évi járdaépítésekről, vízvezeték- és csatornaépítésekről és egyéb munkák elvégzéséről adott tájékoztatást Petro Mihály, a városi tanács községfejlesztési előadója. Elmondotta, hogy ebben az évben 12 kilométernyi aszfaltjárdát építettek a városban. December 20-ig befejezik a tizenhat utcában készülő járdaépítést, amely egymillióháromszázezer forintos költséggel készül. Megépítették a Szív utcában a tizenhat lakásos házhoz tartozó szennyvízelvezető csatornát, jelenleg a Köztársaság utcában épült lakótelep csatornarendszerén dolgoznak. Üj területek ivóvíz- ellátását oldották meg azzal, hogy bekapcsolták a város vízvezetékhálózatába a Kertész, Sallai, Dugonics utcát, a Felszegi utat és a Széchenyi utat. A Felház utcában a szülőotthon vízellátását biztosították. Vízhez jutott a MÉH- telep is. A földmunkák végzését a lakosság társadalmi munkában vállalta. A kórház környékén épülő csatorna egymillió forintos munkájából mintegy ötszázezer forintos költséggel készült el egy szakasz. Itt a munkákat a jövő évben is folytatják. A kertészet áttelepítésére, az újvárosi temető mellé, négyszázezer forintot fordítottak. Az új telepen befejezték a félmillió forintos szaporítóház építését és két kisebb üvegházat. Most folyik az iroda és a szociális épületek építése. Vasvázas szint vásároltak politechnikai tanműhely céljaira a Földváry Károly Általános Iskolának. A Kossuth Művelődési Ház tetőzetének felújítása is folyamatban van, mintegy százezer forintos költséggel. A Mizsei úton épülő új élelmiszerbolthoz ebben az évben százezer forintot biztosítottak. A munkák megkezdését december elsejére ígérte a kivitelező Tanácsi Építőipari Vállalat, de még nem fogott hozzá a kivitelezéshez. Ezek csak a lényegesebb, nagyobb összegű munkák, sok kisebb eredmény mellett. Ezeknek megvalósításához négymillió forintot biztosított KÖFA-ból a városi tanács. Ehhez járul a nyolcszázezer forintnyi társadalmi munka és az ötvenezer forintos saját anyag felhasználása. Az 1965-ös évben így mintegy ötmillió forint értékű munkával javították a lakosság helyzetét, életkörülményeit a városban. lasztották a leltározó bizottságokat, ahol pedig ez még nem történt volna meg, sürgősen össze kell hívni a küldöttgyűlést a választás megejtésére. A zárszámadási utasításnak megfelelően a leltározó bizottságokba be kell választani az ellenőrző bizottságok egy-egy tagját is. A város és a járás termelő- szövetkezeteiben — mint értesültünk — a mostani napokban egyiK legfontosabb feladatnak tekintik az adminisztrációs munkák ’ pontos elvégzését, melynek során gondoskodnak, hogy a tsz-ek egyszámláira befussanak a még be nem hajtott kintlevőségek. A vezetőségek egyik legfőbb gondja, hogy a pontos leltárak és helyes számvitel munkálatok alapján a termelőszövetkezetek mérlegébe a reális helyzetnek megfelelő adatok kerüljenek, s végül is a tsz zárszámadás tartalmazza a gazdaság teljes termelési értékét. A közeli napokban a városi tanács mezőgazdasági osztályán eligazító értekezleteket tartanak a termelőszövetkezetek vezetői számára és személyes felelősöket jelöltek ki, akik szakmai és politikai támogatást nyújtanak a zárszámadások szakszerű elkészítésében. Az eligazító értekezletet a járási tanácsnál kedden már meg is tartották. A zárszámadások elkészítésével egy időben dolgozzák ki az 1966. évi termelési és pénzügyi terveket is, meghatározzák a következő évi jövedelemelosztási formákat, melyeket ugyancsak a zár- számadási közgyűlés elé terjesztenek jóváhagyás végett. Ugyancsak ebben az időszakban kerül sor a közös gazdaságok állóeszközeinek újraértékelésére is. (fzl) Vezetőségi ülés a TIT-ben Hétszáz előadás a járásban Miért nem folytatják a szülők akadémiáját? A TIT városi és járási bizottsága kedden este tartotta kibővített vezetőségi ülését a városi tanács vb-termében. Dr. Szondy György megnyitó szavai után Mészáros István titkári beszámolója következett. A városi-járási titkár tájékoztatást adott a város ismeretterjesztési helyzetéről. Elmondotta, hogy a város területén kétszáz előadást terveztek a termelőszövetkezetekben és az üzemekben. Ezeknek előadói tiszteletdíját a rendező szerv biztosítja kulturális alapjából. A szülők akadémiája sorozat — nem sokkal beindulása után — leállt, mivel a városi tanács pár száz forintos ismeretterjesztésre fordítható pénze már az új népművelési évad elején elfogyott. A járásban elhangzó hétszáz előadás anyagi feltételeit biztosították, s a terveknek megfelelően halad a szervezés és végrehajtás. A továbbiakban a szakcsoportok feladataival foglalkozott az előadó. Az előadások anyagának kiválogatását és összeállítását a legjobb szakemberek végzik, s az elnökség tagjai ellenőrzéseik során egyben segítséget, tanácsot nyújtanak a meglátogatott előadóknak. December 6-án Albertirsán tartottak nagy sikerű komplex előadást fővárosi előadókkal, nagy érdeklődés mellett. Célul tűzték, hogy a városban és a járás területén is rendezzenek hasonló előadásokat. Az előadássorozatok összetételét vizsgálva megállapította az előadó, hogy rossz az arány, különösen a természettudományos, az irodalmi és az általános művészeti előadás kevés. A vezetőségi ülés végén a megüresedett irodalmi szakosztályvezetői tisztség betöltéséről döntöttek. Remete József tanárt, a járási tanács művelődési osztályának dolgozóját, választották erre a posztra. Mészáros István bejelentést tett, amely szerint december 28-án Budapesten, a Kossuth Klubban tart központi ülést a TIT, amelyre a városi és járási vezetőket is meghívják. Befejezésül hozzászólások, hasznos javaslatok hangzottak el, megtárgyalták a napi munkával kapcsolatos tennivalókat. Az ülés dr. Szondy György zárszavával ért véget <-i, -s) Ságvári Endre Abonyban i. AZ „ÖSSZEKÖTŐ“ EMLÉKEZIK Kevesen tudnak arról, hogy Abony község munkásmozgalmi életében egykor irányító szerepet játszott Ságvári Endre. Az SZDP központja és az abonyi alapszervezet közti összekötő viszont Mucza János elvtárs volt, aki ma is igen aktív harcosa a mozgalmi életnek. Mucza János 1909-ben született és 1935. március 5-én lett tagja az SZDP abonyi alapszervezetének. Ebben az időben a helyi szervezetet Ácsai Imre, Pólyák István és Nagy Béla irányították. Tőlük kap könyveket és a mozgalom korabeli kiadványait. Csaknem éjjel-nappal olvassa a Milliók egy miatt, Mózes vagy Darwin? Kommunista Jézus. Polgári köztársaság, vagy Tanácsköztársaság? Mit adott a forradalom? Állam és forradalom stb. Mucza János ekkor már az alapszervezet ifjúsági szervezet felelőse volt. Mozgalmi munkájának tulajdonítható, hogy Abonyban hamarosan munkanélkülivé válik, és 1938-ban kénytelen Budapestre menni, ahol a pénzverdében jut kenyérhez. Hamarosan bekapcsolódik a fővárosi mozgalmi életbe szorgalmasan jár az ifi-gyűlésekre. Itt ismerkedik meg Ságvári Endrével, akivel hosszasan tárgyalnak az abonyi munkásmozgalmi életről. 1940-ben kétéves szemináriumra ; osztják be, amit — ahogyan maguk közt nevezték Ságvárit — ! „Endre elvtárs” vezetett. Ezek a mozgalmi szemináriumok minden évben nyolc hétig tartottak, hetenként kétszeri fogFölényes ceglédi győzelmek tornában sem rontott, formájuk nagyon biztató a 12-én sorra kerülő Kossuth Kupa versenyre. M. S. lalkozással. Jegyzetet nem készítettek, csak beszélgetés közben tanulták az osztályharc elveit és fogalmait a Népszava székházában. Ságvári Endre — emlékezik vissza Mucza János — ebben az időszakban teremt kapcsolatot az abonyi mozgalommal. különösen Ácsai Imrével, a helyi szervezet vezetőség tagjával. A mozgalmi kapcsolatokat természetesen szigorúan a konspiráció szabályainak betartása mellett tartották. Erre Ságvári Endre különösen nagy súlyt helyezett. Egyik abony útja alkalmával járt az ő lakásán is, de — jellemzően az akkori szervezkedés nehézségeire — ez esetben mégsem találkoz hattak személyesen. — Sokan el sem tudják képzelni, mennyi veszéllyel jár, akkor a mozgalmi munka. Ságvári elvtársnak tudomására jutott, hogy az abonyi nyomozók figyelik a hajnalban indult munkásvonatot. Szigorú utasítást adott a mozgalmi aktíváknak, hogy ezekkel a vonatokkal ne utazzanak. Az utasítások megszegése egyenlő lett volna a lebukással, s ismerve az akkori vallatási módszereket könnyen az egésza abonyi sejt felszámolását eredményezhette volna. Sajnos, akadt olyan is, aki könnyelműen lebecsülte a veszélyeket. Az egyik pesti elvtárs a hajnali vonattal szándékozott visszautazni. Hősi magatartásáról csak később értesültünk. Feltehető, a vonaton észrevette, hogy követik. Két választása volt: vagy leugrani a mozgó vonatról, vagy lebukni. Ez az elvtárs az előbbit választotta Mi már csak az újságból értesültünk, arról, hogy Kecskés- csárdánál egy embert halálra gázolt a vonat. Azt viszont csak mi tudtuk, hogy ez az ember a munkásmozgalom mártírja volt. Pásztor Mihály (Folytatjuk) Az elmúlt hét végén tornászlányaink idehaza versenyeztek. Szombaton este az újonccsapat fogadta a péceli MÁV csapatát. A még kezdő és lámpalázzal küzdő péceli lányokat a biztos fellépésű kislányok nagy pontkülönbséggel győzték le. Egyéniben: I. Kerekes Katalin, II. Horváth Erzsébet, III. Etédi Anna. Vasárnap délelőtt ifjúsági lányaink a fővárosból fogadtak vendégeket. A budapesti Petőfi Gimnázium két csapattal, a Hun- falvy Technikum egy csapattal jött. Meglepetésre a budapesti gimnázium csak III. osztályos szintű gyakorlatokat tudtak bemutatni, és az igen biztosan versenyző lányok „lelépték” a fővárosi ellenfeleket. Egyéniben: I. Kratochwil! Erzsébet, II. Sárik Gyöngyi, III. Jakab Márta, Martinovics. A csapat egyetlen tagja
