Pest Megyei Hirlap, 1965. december (9. évfolyam, 283-308. szám)
1965-12-08 / 289. szám
1965. DECEMBER 8. SZERDA HE»» xJCírUip :» Asszonygondok a kongresszus előtt Miről beszélnek majd a megyei küldöttek ? A december 11-én megnyíló országos nőkongresszusra nagy a készülődés Pest megyében is. Megkérdeztük Kovács Antalnét, a nőtanács Pest megyei titkárát, kik, hogyan képviselik majd a megye asz- szonyait a tanácskozáson? — Nagy létszámú küldöttséggel veszünk részt — mondotta. — Tizenhét kongresszusi küldöttel és hat meghívottal. Sok általános és sajátos Pest megyei gondról szeretnék számot adni. A mi megyénkben a legrosszabb a gyermekes ifjúságvédelem helyzete. Az ország minden tájáról állandóan szivárognak családok Pest felé s nagy részük a megyében telepszik le, a peremvárosokban és községekben. Egy részük rendezetlen életet él, magával hozza bajait. Emiatt döcög a községek áruellátása, s nehezedik a lakáshelyzet is. — A megyében a lakosság arányához viszonyítva kevés a bölcsőde-óvoda-napközi. A dolgozó asszonyoknak ez a legnagyobb panaszuk. S még egy. A meglevő gyermekintézményekbe főleg a helyben dolgozó tsz-tag anyák gyermekeit veszik fel. A bejáró munkásnők nem vihetik gyermekeiket az üzemi vagy fővárosi bölcsődékbe, óvodákba, és így egy részük nagyon hátrányos helyzetbe jutott. — Ugyancsak sok gondot okoz a bejáró asszonyoknak, hogy alig tarthatnak kapcsolatot az iskolával, nem vehetnek részt a szülői munkaközösségek életében. — A másik gond, amire a kongresszustól várnak orvoslást, az üzemi dolgozók feleségeinek helyzete a termelőszövetkezetben. Sok helyen másodrendű tagnak tekintik őket, háztáji földből s más jogos juttatásból kirekesztik az asszonyokat azzal a jelszóval, hogy van a férjüknek biztos jövedelme, arra támaszkodjanak. Kívánsága még az asz- szonyoknak, hogy mondjuk el: az anyák társadalmi megbecsülése nem elegendő, tovább kell fejleszteni az érdekükben hozott intézkedéseket. Fokozott gondot kell fordítanunk az élet minden területén a nők szakmai képzésére. — Persze, nemcsak a bajokról, hanem eredményeinkről és örömeinkről is szeretnénk számot adni a magyar nők e nagy seregszemléjén. A mi állásfoglalásunk is megszabja majd a tennivalókat a nőszervezetek számára, hozzájárul feladataink eredményesebb megoldásához — mondta Kovács Antalné befejezésül. Bizsuműhely — maszek vállalkozás — termelőszövetkezeti cégér alatt 1981-ben született — és jelenleg is érvényben még a rendelet, amely szabályozza a mezőgazdasági termelőszövetkezetek melléküzemi tevékenységét. Ennek ellenére szép számmal akadnak „ügyes” emberek, akik e rendelkezést kihasználva, tsz cégér alatt maszek vállalkozásba kezdenek. Így működhet például a fővárosi Váci utcában „termelőszövetkezeti” bizsuműhely, másutt műanyagfeldolgozó vagy gumijavító részleg, vagy éppen gombgyártó üzem. A baj nem is az, hogy a segédüzemág éppenséggel nem illik bele a szövetkezet profiljába, hanem hogy az esetek többségében a tagoknak nem biztosít munkaalkalmat, a közösnek sem bevételt, hanem kétes elemeknek jogtalan hasznot. Jónéhány bűnvádi eljárás, szigorú ítélet tanúskodik róla megyénkben is, hová vezet a tsz-ek melléküzemági tevékenységét megnyergelő magánkezdeményezés. Példa erre két nagy per, amelyet, többek között, a fóti Vörösmarty és az érdi Lenin tsz-ekben foglalkoztatott spekulánsok ellen folytatott le a bíróság. Minthogy ezen a téren elég Megszüntetik a jogtalan haszonszerzést Kiterjesztik a melléküzemági tevékenységet Új jogszabály készül kiegészítő jövedelmet biztosíthatnának, és egyúttal enyhíthetnék az ipar munkaerőgondját Ilyen együttműködés néhány ktsz, ipari üzem és termelőszövetkezet között már létrejött, és igen eredményes. Az új jogszabályban — mint a bevezetőben is említettük — a gazdasági mellék- tevékenység kibővítésével együtt továbbfejlesztik majd annak ellenőrzését is, hogy a segédüzemág valóban a termelőszövetkezet közös érdekét szolgálja, ne nyújthasson lehetőséget spekuláns elemeknek a jogtalan haszonszerzésre, és előnyös legyen a népgazdaság számára is. Súlyán Pál Híres emberek a szobi járásban Márványtábla, szobor - Jeltelen sír a bemecebaráti temetőben Nagy tudósok, művészek, írók, híres sportemberek közül ki született vagy ki élt hosszabb-rövidebb ideig a szobi járás területén? Ez a kérdés is foglalkoztatja a Szobi Járási Tanács vezetőit. Egyelőre még csak felmerült ötlet, de meglehet, hogy rövidesen megvalósul: valamilyen formában gondoskodnak szülőhelyükön vagy ott, ahol alkotó munkájukat folytatva életüket leélték, emlékük fenntartásáról. Sőt azokéról is, akik noha csupán nyaranta, de rendszeresen felkeresték a Börzsöny kies vidékét. Ha azonban nagyjaink közül emléket állítanának mindazoknak, akik egy-egy nyarat vagy esetenként néhány napot töltöttek el ezen a környéken, egy márványbánya több évi termése sem lenne elegendő az emléktáblákra. Jókai Mór például szívesen felkereste — többször is — Nagymarost, ma már azonban azt sem tudja senki, hogy ilyenkor hol lakott. Ugyanígy kétségtelenül megállapítható, hogy sok író és költő, meg festő és szobrász már a múlt század folyamán is gyakorta ellátogatott az Ipoly-menti községekbe. Nevük felsorolása vaskos kötetben sem férne el talán, de a járási tanács nem is az ilyen alkalmi vendégek megemlékezésére gondol. Elsősorban s járás területén született hírességeknek kíván emléket állítani. A járás székhelyén, Szobon 1796-ban látta meg a napvilágot a múlt század híres és érdemes tudósa, Érdi (Lu- chenbacher) János régész és muzeológus. Szerkesztője volt több esztendőn keresztül még a szabadságharc előtt a Tudományos Akadémia Tudománytár címen megjelent egykori hivatalos kiadványának. Számos régészeti kutatása közül az általa vezetett érdi ásatások voltak a legeredményesebbek. Szülőháza még áll, de jeltelen. Mányoki Ádám, a két évszázada elhunyt nagy festőművész szokolyai szülőházát viszont Kisfaludi-Stróbl Zsig- mond bronzreliefje díszíti vagy harminc éve. De II. Rákóczi Ferenc festője még csecsemőkorában elkerült Szo- kolyáról, családja Perőcsény- be költözött. Ott nőtt fel és onnan indult a XVII. század Utolsó éveiben Mányoki ragyogó művészi pályájára. Perőcsényben azonban mostanáig látható emléket nem emeltek neki. Érdekes, hogy Léváról két tudós is származott Nagymarosra. Horváth A. János, a polgári iskola történelemtanára 1920-ban került a községbe és haláláig, 1945-ig nagyreszt sajat költségen végzett ásatások értékes leleteivel gazdagította a Nemzeti Múzeum regiséggyűjteményét, írásaival pedig a régészeti tudományos irodalmat. Nevéhez fűződnek a szobi őskőkorszakí lakóhelyek feltárásának első eredményei és részt vett a visegrádi régészeti feltárások munKálataiban is. Emlékének látható jele hiányzik a nagymarosi iskola faláról, ahol negyedszázadon át nevelte a gyermekeket. A másik lévai származású tudós, a hét éve elhunyt Kit- tenberger Kálmán. Régebben megjelent és azóta csan nemrég is, újból kiadott könyveit töbo nemzedék olvassa és forgatja nagy élvezettel. Afrikai gyűjtőmunkájának eredményei múzeumainkban láthatók. Kóla a község utcát nevezett el, de most azt tervezik, hogy szobrot is emelnek neki. Fraknói Vilmos, a nagy történész hosszabb időn at élt Zebegényben. Megérdemelne egy emléktáblát a ház falán, ahol lakott. Csathó Kálmán, a tavaly elhunyt író, a Nemzeti Színház egykori főrendezője a két világháború között állandóan tartott lakást Nagymaroson. Ma a Műegyetem tulajdona az a Duna-parti ház, ahol leghosszabb ideig lakott. Neves festőink közül a század elején Pálya Ceiesz- tin élt éveken át Nagymaroson a róla elnevezett utcában levő házban. Ugyanebben a községben volt a huszas években festőiskolája Vaszary Jánosnak. Még a házat is ismerik, ahol tanított. Szőnyl István viszont Zebegényben élt, és halt meg néhány éve. özvegye még most is abban a házban lakik, amelynek műtermében férje dolgozott. A nagy festő mellszobrát rövidesen felállítják a községben. Szájhagyomány szól róla, hogy Fadrusz János szobrászművész szintén tartott egy időn át műtermet Nagymaroson és idős emberek állítása szerint halála után özvegye még sokáig ott lakott. U gyancsak-----Nagymaroson. é lt Keresztessy József, aki a Bach-korszak után, a múlt század derekán egyik megindítója volt a magyar sportéletnek és megteremtője az azóta annyi diadalt aratott magyar vívósportnak. Háza ép, de jeltelen. Semmi sem őrzi emlékét lakóhelyén Szokoly Alajosnak sem, aki 1896-ban Athénban az első újkori olimpián százméteres síkfutásban harmadik helyezett lett, s aki valaha jelentős szerepet vitt a magyar sportéletben. Egykori tágas kúriája Bernecebarátiban meglehetősen elhanyagolt. Ma a Hunyadi Tsz tulajdona. Kicsiny márványtáblát az első olimpiai magyar bajnok is megérdemelne. Még inkább azt, hogy besüppedt sírját a bemecebaráti temetőben a magyar sportolók rendbehozassák. Sz. E. Megfiatalodott külső, műszaki újdonságok Kiállták a minőségi próbát az új autótípusok Minden forgalomba kerülő iparcikket a Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet laboratóriumaiban vesznek alapos vizsgálat alá, mielőtt azok az üzletekbe kerülnének. A vizsgálatsorozatot nem kerülik el a motorkerékpárok és a személygépkocsik sem. Az intézet udvarán mostanában a járműosztály szakemberei öt személyautót készítenek elő a napi vizsgálatokra. Hosszú évek Ríserletezése után született meg a szovjet gyártmányú Zaporozsec. Tervezői igénytelen, a rossz utakat is biró kis-kocsinak szánták. Érdekessége a fűtő- készülék, amellyel indulás előtt a legnagyobb hidegben is bemelegíthető léghűtéses motorja és az utastere. Rugózása elől torziós acélrúd, hátul spirál rendszerű. A 4 hengeres farmotor 887 köbcentiméteres és 27 lóerős. Legnagyobb sebessége 100 km/ó és mindössze 7,5 liter üzemanyagot fogyaszt 100 km-re. Hazai ára 50 ezer forint lesz. Külsőben nem változott, de szerkezetében sok újat tartalmaz a Wartburg. Előző típusaival összehasonlítva szinte megfiatalodott a Wartburg 1000—312. Motorja halk járású és a független, spirál rúgózású kerékfelfüggesztés a „legrázósabb” utakat is kisimítja. Motorja változatlanul 45 lóerős. A kerekék is kisebbek — 13 collosak — lettek az új Wartburgnál. Két típusa kapható majd, 65 ezer és 73 ezer forintért. Teljesen új külsőt kapott a Moszkvics. A 408-as típus 2 és 4 lámpás változatban készül, hozzánk az előbbi kerül. Négy hengeres, 1357 köbcentiméteres motorja 55 lóerős és 120 km/ó sebességet biztosít az 5 üléses kocsinak. Az új Moszkvicsnak elkészültek már combi és áruszállító változatai is 462, illetve 433-as típusjelzéssel. A Moszkvics—408-as 75 ezer forintért kerül forgalomba. Még nem tudni, mikor kezdik nálunk árusítani az automata Trabantokat. Vezetője lábbal csak két pedált kezel — a gázt és a féket. A tengelykapcsolót egy szellemes elektro-hidraulikus automata irányítja. Egyelőre csak a normál Trabant—601- esek kerülnek forgalomba, változatlanul 46 ezer forintért. Utoljára hagytuk a Skoda—1000—MB-t. Ebből már több száz darab fut a hazai utakon. Az aránylag kényelmes, 4 üléses kocsinak 988 köbcentiméteres, 45 lóerős, négy hengeres motor az erőforrása. Sok ötlet teszi kényelmessé a kocsiban való utazást. Ezek közé tartozik az automata indító, amely a motor hőfokának megfelelően állítja ' a gázosítót. A 120 km/ó leg- ^ nagyobb sebességű kocsit 72 i> ezer forintért árusítja a ^ Merkúr Vállalat. ^ A Kereskedelmi Minőségei- ^ lenőrző Intézet szakemberei ^ különböző műszerekkel el- ^ lenőrizték a kocsik gyorsító- S képességét, üzemanyagfo ^ gyasztását, hangszigetelését. ^ fékeinek hatásfokát és egyéb § tulajdonságait. Megállapítot- § ták, hogy — általában — a § kapott adatok megegyeznek a ^ gyárak által közeitekkel és így semmi akadálya, hogv § hazánkban is forgalomba $ kerüljenek a KGST-országok | legújabb személyautói. Tamás György Az erős lámpák egy külsőre is szép gépet világítanak meg. A tv operatőrje a Csepel Autógyár egyik háziszerkesztésű és kivitelezésű bütyköstengelykészítő berendezését fotografál- ja. Egy időben több műveletet végez a legnagyobb pontossággal ( Tóth felv. | Megkezdődtek \ a bakonyi téli hajtővadászatok S ^ Vasárnap a Bakony és a Ba- ^ iatan-felvidék hegyi erdőségei § ben megtartották az első téli. ^ hajtóvadászatokat. A Bakony- ^ ban és a Balaton-f el vidéke: $ több mint húsz vaddisznót lő 4 tek. I i e t nagy bizonytalanság uralkodik, a termelőszövetkezeti vezetők, de a tagok is, bizonyára elégedetten veszik tudomásul a hírt: készül az új jogszabály, amely egyrészt nagyobb lehetőséget biztosít a melléküzemági tevékenységhez, másrészt gátat vet az „ügyes” emberek próbálkozásainak. Az Országos Termelőszövetkezeti Tanács a közelmúltban foglalkozott a tsz-ek gazdasági melléktevékenységének helyzetével. Megállapította, hogy ez a tevékenység a szövetkezetekben előnyös, sőt, szükségszerű. Módot nyújt a tagság egyenletes foglalkoztatására, a különféle mezőgazdasági melléktermék feldolgozására, valamint a szállítási költségek csökken lésére is. Emellett kiegészítheti a jövedelmet, főként azokban a kedvezőtlen természeti adottságú szövetkezetekben, ahol a mezőgazdasági termelés egymagában nem képes a tagságot eltartani. Megyénkben is van jónéhány ilyen termelő- szövetkezet — például a budai, a váci vagy a szentendrei járásban. A most készülő jogszabálytervezet szerint a termelőszövetkezetek gazdasági melléktevékenységét főként két területen kívánják kibővíteni. Az egyik a mezőgazdasági termékek feldolgozása. Jelenleg ugyanis sok olyan kertészeti termék vész kárba, amelynek az elszállítása és a gyári feldolgozása nem kifizetődő. Feltétlenül gazdaságos lenne például, ha a nyers fogyasztásra és konzerválásra alkalmatlan gyümölcs, zöldség egy részéből maguk a szövetkezetek készítenének szörpöt, pálinkát, savanyúságot. Ehhez sok helyütt meg is van a szükséges felszerelés, de az Élelmezésügyi Minisztérium csak a legritkább esetben ad a szövetkezeteknek gyártási engedélyt Az új jogszabálytervezet a melléküzemági tevékenység másik irányát a különböző vállalatok, üzemek részére végzendő bérmunkára irányítja. Azok a termelőszövetkezetek, amelyek a melléktevékenység egyéb formájában sem tudják a tagok folyamatos foglalkoztatását biztosítani vállalhatnának az üzemektől bizonyos állóeszközöket és szakképzettséget nem kívánó, de munkaigényes feladatokat. Ezzel magúiknak rendszeres ! ^Autógyári szenzáció - filmen 5 / ZfSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS^ \ X i A mikrofon riválisa ! s í S TÍZ éve a tanács dobosa, c § Volt mái1 előzőleg katona, b b rendőr, finánc és vadőr. Tíz 5 b éve pörgeti * dobot és ballag b S a dömsödi utcákon. Messze b S van, míg az alvégről a felvégre b > ér. 5 § Kiszárad a torok is, annyi § b sok „kajdászásban.” b — Nincs egy pohár borod 5 S komám? S De legtöbbször említeni se b S kell, hozzák a kadart. Vagy jó b § dömsödiesen kádárt. De előfor- b b dúl, hogy oportót vagy mézest, s b A tizedik stáció után már be- ^ S csúszik egy kis sajtóhiba a b S szövegbe. De mostanában már b S a kilencediknél is előfordul, b § Hiába a hatvanhat esztendő, b b nem csekélység. Meg a szem- b b üveg is négy diopíriás. § S — Ma mit dobol, János bá- b b esi? b ^ — Ma göngyöleget, a fene es- b b sék bele. Hogy hozza be min- b b denki a szövetkezetbe a gyű- b b mölcsös ládát, mert baj lesz x b különben. 500 forint bírság. b S — De maga, úgyer, minden b $ ládát bedobol? b § Csak tekergeti a nyakát. Úgy b b látszik, maga sem hisz a tu- b b dományában eléggé, b — Majd kikajdássza, sógor, a b S mikrofon. Ej, de nagy erre b S a szárazság! b b — Nem értjük meg majd a b b szöveget, János bácsi? b Azi csak rá kell bízni — v b úgymond. O még nem kapott b S adáshibát, mint az egyszeri b S dömsödi dobos. b 1 00 I sssssssssssssssssssssssssysssssssssssssss*
