Pest Megyei Hirlap, 1965. december (9. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-08 / 289. szám

1965. DECEMBER 8. SZERDA HE»» xJCírUip :» Asszonygondok a kongresszus előtt Miről beszélnek majd a megyei küldöttek ? A december 11-én megnyíló országos nőkongresszusra nagy a készülődés Pest me­gyében is. Megkérdeztük Ko­vács Antalnét, a nőtanács Pest megyei titkárát, kik, hogyan képviselik majd a megye asz- szonyait a tanácskozáson? — Nagy létszámú küldött­séggel veszünk részt — mon­dotta. — Tizenhét kongresszu­si küldöttel és hat meghívot­tal. Sok általános és sajátos Pest megyei gondról szeretnék számot adni. A mi megyénk­ben a legrosszabb a gyermek­es ifjúságvédelem helyzete. Az ország minden tájáról ál­landóan szivárognak családok Pest felé s nagy részük a megyében telepszik le, a pe­remvárosokban és községek­ben. Egy részük rendezetlen életet él, magával hozza ba­jait. Emiatt döcög a közsé­gek áruellátása, s nehezedik a lakáshelyzet is. — A megyében a lakosság arányához viszonyítva kevés a bölcsőde-óvoda-napközi. A dolgozó asszonyoknak ez a legnagyobb panaszuk. S még egy. A meglevő gyermekintéz­ményekbe főleg a helyben dolgozó tsz-tag anyák gyerme­keit veszik fel. A bejáró mun­kásnők nem vihetik gyerme­keiket az üzemi vagy fővárosi bölcsődékbe, óvodákba, és így egy részük nagyon hátrányos helyzetbe jutott. — Ugyancsak sok gondot okoz a bejáró asszonyoknak, hogy alig tarthatnak kapcso­latot az iskolával, nem vehet­nek részt a szülői munkakö­zösségek életében. — A másik gond, amire a kongresszustól várnak orvos­lást, az üzemi dolgozók felesé­geinek helyzete a termelőszö­vetkezetben. Sok helyen má­sodrendű tagnak tekintik őket, háztáji földből s más jogos juttatásból kirekesztik az asszonyokat azzal a jelszóval, hogy van a férjüknek biztos jövedelme, arra támaszkodja­nak. Kívánsága még az asz- szonyoknak, hogy mondjuk el: az anyák társadalmi meg­becsülése nem elegendő, to­vább kell fejleszteni az érde­kükben hozott intézkedéseket. Fokozott gondot kell fordíta­nunk az élet minden terüle­tén a nők szakmai képzésére. — Persze, nemcsak a bajok­ról, hanem eredményeinkről és örömeinkről is szeretnénk számot adni a magyar nők e nagy seregszemléjén. A mi ál­lásfoglalásunk is megszabja majd a tennivalókat a nőszer­vezetek számára, hozzájárul feladataink eredményesebb megoldásához — mondta Ko­vács Antalné befejezésül. Bizsuműhely — maszek vállalkozás — termelőszövetkezeti cégér alatt 1981-ben született — és je­lenleg is érvényben még a rendelet, amely szabályozza a mezőgazdasági termelőszö­vetkezetek melléküzemi tevé­kenységét. Ennek ellenére szép számmal akadnak „ügyes” emberek, akik e rendelkezést kihasználva, tsz cégér alatt maszek vállalko­zásba kezdenek. Így működ­het például a fővárosi Váci utcában „termelőszövetkezeti” bizsuműhely, másutt mű­anyagfeldolgozó vagy gumija­vító részleg, vagy éppen gombgyártó üzem. A baj nem is az, hogy a segédüzemág éppenséggel nem illik bele a szövetkezet profiljába, hanem hogy az esetek többségében a tagoknak nem biztosít munkaalkalmat, a közösnek sem bevételt, ha­nem kétes elemeknek jogta­lan hasznot. Jónéhány bűn­vádi eljárás, szigorú ítélet tanúskodik róla megyénkben is, hová vezet a tsz-ek mel­léküzemági tevékenységét megnyergelő magánkezdemé­nyezés. Példa erre két nagy per, amelyet, többek között, a fóti Vörösmarty és az érdi Lenin tsz-ekben foglalkozta­tott spekulánsok ellen folyta­tott le a bíróság. Minthogy ezen a téren elég Megszüntetik a jogtalan haszonszerzést Kiterjesztik a melléküzemági tevékenységet Új jogszabály készül kiegészítő jövedelmet bizto­síthatnának, és egyúttal eny­híthetnék az ipar munkaerő­gondját Ilyen együttműködés néhány ktsz, ipari üzem és termelőszövetkezet között már létrejött, és igen eredményes. Az új jogszabályban — mint a bevezetőben is emlí­tettük — a gazdasági mellék- tevékenység kibővítésével együtt továbbfejlesztik majd annak ellenőrzését is, hogy a segédüzemág valóban a termelőszövetkezet közös érdekét szolgálja, ne nyújthasson lehetőséget spekuláns elemeknek a jogta­lan haszonszerzésre, és elő­nyös legyen a népgazdaság számára is. Súlyán Pál Híres emberek a szobi járásban Márványtábla, szobor - Jeltelen sír a bemecebaráti temetőben Nagy tudósok, művészek, írók, híres sportemberek kö­zül ki született vagy ki élt hosszabb-rövidebb ideig a szobi járás területén? Ez a kérdés is foglalkoztatja a Szo­bi Járási Tanács vezetőit. Egyelőre még csak felme­rült ötlet, de meglehet, hogy rövidesen megvalósul: vala­milyen formában gondos­kodnak szülőhelyükön vagy ott, ahol alkotó munkájukat folytatva életüket leélték, emlékük fenntartásáról. Sőt azokéról is, akik noha csu­pán nyaranta, de rendszere­sen felkeresték a Börzsöny kies vidékét. Ha azonban nagyjaink közül emléket ál­lítanának mindazoknak, akik egy-egy nyarat vagy ese­tenként néhány napot töl­töttek el ezen a környéken, egy márványbánya több évi termése sem lenne elegendő az emléktáblákra. Jókai Mór például szívesen felkereste — többször is — Nagymarost, ma már azonban azt sem tudja senki, hogy ilyenkor hol lakott. Ugyanígy kétségtelenül megállapítható, hogy sok író és költő, meg festő és szobrász már a múlt század folyamán is gyakorta ellátogatott az Ipoly-menti községekbe. Nevük felsoro­lása vaskos kötetben sem fér­ne el talán, de a járási tanács nem is az ilyen alkalmi ven­dégek megemlékezésére gon­dol. Elsősorban s járás területén született hírességeknek kíván emléket állítani. A járás székhelyén, Szobon 1796-ban látta meg a napvilá­got a múlt század híres és érdemes tudósa, Érdi (Lu- chenbacher) János régész és muzeológus. Szerkesztője volt több esztendőn keresztül még a szabadságharc előtt a Tu­dományos Akadémia Tudo­mánytár címen megjelent egykori hivatalos kiadványá­nak. Számos régészeti kuta­tása közül az általa vezetett érdi ásatások voltak a leg­eredményesebbek. Szülőháza még áll, de jeltelen. Mányoki Ádám, a két év­százada elhunyt nagy festő­művész szokolyai szülőházát viszont Kisfaludi-Stróbl Zsig- mond bronzreliefje díszíti vagy harminc éve. De II. Rá­kóczi Ferenc festője még cse­csemőkorában elkerült Szo- kolyáról, családja Perőcsény- be költözött. Ott nőtt fel és onnan indult a XVII. század Utolsó éveiben Mányoki ra­gyogó művészi pályájára. Pe­rőcsényben azonban mosta­náig látható emléket nem emeltek neki. Érdekes, hogy Léváról két tudós is származott Nagymarosra. Horváth A. János, a polgári iskola történelemtanára 1920-ban került a községbe és haláláig, 1945-ig nagyreszt sajat költségen végzett ása­tások értékes leleteivel gaz­dagította a Nemzeti Múzeum regiséggyűjteményét, írásai­val pedig a régészeti tudo­mányos irodalmat. Nevéhez fűződnek a szobi őskőkorszakí lakóhelyek feltárásának első eredményei és részt vett a visegrádi régészeti feltárások munKálataiban is. Emlékének látható jele hiányzik a nagy­marosi iskola faláról, ahol ne­gyedszázadon át nevelte a gyermekeket. A másik lévai származású tudós, a hét éve elhunyt Kit- tenberger Kálmán. Régebben megjelent és azóta csan nem­rég is, újból kiadott köny­veit töbo nemzedék olvas­sa és forgatja nagy élve­zettel. Afrikai gyűjtőmunká­jának eredményei múzeu­mainkban láthatók. Kóla a község utcát nevezett el, de most azt tervezik, hogy szob­rot is emelnek neki. Fraknói Vilmos, a nagy történész hosszabb időn at élt Zebegényben. Megérde­melne egy emléktáblát a ház falán, ahol lakott. Csathó Kálmán, a tavaly elhunyt író, a Nemzeti Színház egy­kori főrendezője a két vi­lágháború között állandóan tartott lakást Nagymaroson. Ma a Műegyetem tulajdona az a Duna-parti ház, ahol leghosszabb ideig lakott. Neves festőink közül a század elején Pálya Ceiesz- tin élt éveken át Nagyma­roson a róla elnevezett ut­cában levő házban. Ugyan­ebben a községben volt a huszas években festőiskolája Vaszary Jánosnak. Még a há­zat is ismerik, ahol taní­tott. Szőnyl István viszont Zebegényben élt, és halt meg néhány éve. özvegye még most is abban a ház­ban lakik, amelynek műter­mében férje dolgozott. A nagy festő mellszobrát rö­videsen felállítják a község­ben. Szájhagyomány szól róla, hogy Fadrusz Já­nos szobrászművész szintén tartott egy időn át műter­met Nagymaroson és idős emberek állítása szerint ha­lála után özvegye még so­káig ott lakott. U gyancsak-----Nagymaroson. é lt Keresztessy József, aki a Bach-korszak után, a múlt század derekán egyik meg­indítója volt a magyar sportéletnek és megteremtő­je az azóta annyi diadalt aratott magyar vívósportnak. Háza ép, de jeltelen. Semmi sem őrzi emlékét lakóhelyén Szokoly Alajos­nak sem, aki 1896-ban Athén­ban az első újkori olim­pián százméteres síkfutás­ban harmadik helyezett lett, s aki valaha jelentős sze­repet vitt a magyar sport­életben. Egykori tágas kú­riája Bernecebarátiban meg­lehetősen elhanyagolt. Ma a Hunyadi Tsz tulajdona. Ki­csiny márványtáblát az első olimpiai magyar bajnok is megérdemelne. Még inkább azt, hogy besüppedt sírját a bemecebaráti temetőben a magyar sportolók rendbeho­zassák. Sz. E. Megfiatalodott külső, műszaki újdonságok Kiállták a minőségi próbát az új autótípusok Minden forgalomba kerülő iparcikket a Kereskedelmi Mi­nőségellenőrző Intézet labora­tóriumaiban vesznek alapos vizsgálat alá, mielőtt azok az üzletekbe kerülnének. A vizs­gálatsorozatot nem kerülik el a motorkerékpárok és a sze­mélygépkocsik sem. Az inté­zet udvarán mostanában a járműosztály szakemberei öt személyautót készítenek elő a napi vizsgálatokra. Hosszú évek Ríserletezése után született meg a szovjet gyártmányú Zaporozsec. Tervezői igénytelen, a rossz utakat is biró kis-kocsinak szánták. Érdekessége a fűtő- készülék, amellyel indulás előtt a legnagyobb hidegben is bemelegíthető léghűtéses mo­torja és az utastere. Rugózá­sa elől torziós acélrúd, hátul spirál rendszerű. A 4 henge­res farmotor 887 köbcentimé­teres és 27 lóerős. Legnagyobb sebessége 100 km/ó és mind­össze 7,5 liter üzemanyagot fogyaszt 100 km-re. Hazai ára 50 ezer forint lesz. Külsőben nem változott, de szerkezetében sok újat tar­talmaz a Wartburg. Előző típusaival összehason­lítva szinte megfiatalodott a Wartburg 1000—312. Motorja halk járású és a független, spirál rúgózású kerékfelfüg­gesztés a „legrázósabb” uta­kat is kisimítja. Motorja vál­tozatlanul 45 lóerős. A kere­kék is kisebbek — 13 collo­sak — lettek az új Wartburg­nál. Két típusa kapható majd, 65 ezer és 73 ezer forintért. Teljesen új külsőt kapott a Moszkvics. A 408-as típus 2 és 4 lámpás változatban készül, hozzánk az előbbi kerül. Négy henge­res, 1357 köbcentiméteres mo­torja 55 lóerős és 120 km/ó sebességet biztosít az 5 üléses kocsinak. Az új Moszkvicsnak elkészültek már combi és áruszállító változatai is 462, illetve 433-as típusjelzéssel. A Moszkvics—408-as 75 ezer forintért kerül forgalomba. Még nem tudni, mikor kez­dik nálunk árusítani az au­tomata Trabantokat. Vezetője lábbal csak két pe­dált kezel — a gázt és a fé­ket. A tengelykapcsolót egy szellemes elektro-hidraulikus automata irányítja. Egyelőre csak a normál Trabant—601- esek kerülnek forgalomba, változatlanul 46 ezer forin­tért. Utoljára hagytuk a Skoda—1000—MB-t. Ebből már több száz darab fut a hazai utakon. Az arány­lag kényelmes, 4 üléses ko­csinak 988 köbcentiméteres, 45 lóerős, négy hengeres mo­tor az erőforrása. Sok ötlet teszi kényelmes­sé a kocsiban való utazást. Ezek közé tartozik az automa­ta indító, amely a motor hő­fokának megfelelően állítja ' a gázosítót. A 120 km/ó leg- ^ nagyobb sebességű kocsit 72 i> ezer forintért árusítja a ^ Merkúr Vállalat. ^ A Kereskedelmi Minőségei- ^ lenőrző Intézet szakemberei ^ különböző műszerekkel el- ^ lenőrizték a kocsik gyorsító- S képességét, üzemanyagfo ^ gyasztását, hangszigetelését. ^ fékeinek hatásfokát és egyéb § tulajdonságait. Megállapítot- § ták, hogy — általában — a § kapott adatok megegyeznek a ^ gyárak által közeitekkel és így semmi akadálya, hogv § hazánkban is forgalomba $ kerüljenek a KGST-országok | legújabb személyautói. Tamás György Az erős lámpák egy külsőre is szép gépet világítanak meg. A tv operatőrje a Csepel Autó­gyár egyik háziszerkesztésű és kivitelezésű bütyköstengelykészítő berendezését fotografál- ja. Egy időben több műveletet végez a legnagyobb pontossággal ( Tóth felv. | Megkezdődtek \ a bakonyi téli hajtő­vadászatok S ^ Vasárnap a Bakony és a Ba- ^ iatan-felvidék hegyi erdőségei § ben megtartották az első téli. ^ hajtóvadászatokat. A Bakony- ^ ban és a Balaton-f el vidéke: $ több mint húsz vaddisznót lő 4 tek. I i e t nagy bizonytalanság uralko­dik, a termelőszövetkezeti ve­zetők, de a tagok is, bizonyá­ra elégedetten veszik tudomá­sul a hírt: készül az új jog­szabály, amely egyrészt na­gyobb lehetőséget biztosít a melléküzemági tevékenység­hez, másrészt gátat vet az „ügyes” em­berek próbálkozásainak. Az Országos Termelőszövet­kezeti Tanács a közelmúltban foglalkozott a tsz-ek gazdasá­gi melléktevékenységének helyzetével. Megállapította, hogy ez a tevékenység a szö­vetkezetekben előnyös, sőt, szükségszerű. Módot nyújt a tagság egyenletes foglalkozta­tására, a különféle mezőgaz­dasági melléktermék feldol­gozására, valamint a szállítá­si költségek csökken lésére is. Emellett kiegészítheti a jöve­delmet, főként azokban a kedvezőtlen természeti adott­ságú szövetkezetekben, ahol a mezőgazdasági termelés egy­magában nem képes a tagsá­got eltartani. Megyénkben is van jónéhány ilyen termelő- szövetkezet — például a bu­dai, a váci vagy a szentend­rei járásban. A most készülő jogszabálytervezet szerint a termelőszövetkezetek gazda­sági melléktevékenységét fő­ként két területen kívánják kibővíteni. Az egyik a mezőgazdasá­gi termékek feldolgozása. Jelenleg ugyanis sok olyan kertészeti termék vész kárba, amelynek az elszállítása és a gyári feldolgozása nem kifi­zetődő. Feltétlenül gazdaságos lenne például, ha a nyers fogyasztásra és konzerválásra alkalmatlan gyümölcs, zöld­ség egy részéből maguk a szövetkezetek készítenének szörpöt, pálinkát, savanyúsá­got. Ehhez sok helyütt meg is van a szükséges felszere­lés, de az Élelmezésügyi Mi­nisztérium csak a legritkább esetben ad a szövetkezetek­nek gyártási engedélyt Az új jogszabálytervezet a melléküzemági tevékenység másik irányát a külön­böző vállalatok, üzemek részére végzendő bérmun­kára irányítja. Azok a termelőszövetkezetek, amelyek a melléktevékenység egyéb formájában sem tud­ják a tagok folyamatos fog­lalkoztatását biztosítani vál­lalhatnának az üzemektől bi­zonyos állóeszközöket és szak­képzettséget nem kívánó, de munkaigényes feladatokat. Ezzel magúiknak rendszeres ! ^Autógyári szenzáció - filmen 5 / ZfSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS^ \ X i A mikrofon riválisa ! s í S TÍZ éve a tanács dobosa, c § Volt mái1 előzőleg katona, b b rendőr, finánc és vadőr. Tíz 5 b éve pörgeti * dobot és ballag b S a dömsödi utcákon. Messze b S van, míg az alvégről a felvégre b > ér. 5 § Kiszárad a torok is, annyi § b sok „kajdászásban.” b — Nincs egy pohár borod 5 S komám? S De legtöbbször említeni se b S kell, hozzák a kadart. Vagy jó b § dömsödiesen kádárt. De előfor- b b dúl, hogy oportót vagy mézest, s b A tizedik stáció után már be- ^ S csúszik egy kis sajtóhiba a b S szövegbe. De mostanában már b S a kilencediknél is előfordul, b § Hiába a hatvanhat esztendő, b b nem csekélység. Meg a szem- b b üveg is négy diopíriás. § S — Ma mit dobol, János bá- b b esi? b ^ — Ma göngyöleget, a fene es- b b sék bele. Hogy hozza be min- b b denki a szövetkezetbe a gyű- b b mölcsös ládát, mert baj lesz x b különben. 500 forint bírság. b S — De maga, úgyer, minden b $ ládát bedobol? b § Csak tekergeti a nyakát. Úgy b b látszik, maga sem hisz a tu- b b dományában eléggé, b — Majd kikajdássza, sógor, a b S mikrofon. Ej, de nagy erre b S a szárazság! b b — Nem értjük meg majd a b b szöveget, János bácsi? b Azi csak rá kell bízni — v b úgymond. O még nem kapott b S adáshibát, mint az egyszeri b S dömsödi dobos. b 1 00 I sssssssssssssssssssssssssysssssssssssssss*

Next

/
Thumbnails
Contents