Pest Megyei Hirlap, 1965. december (9. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-05 / 287. szám

Ugye, értik...? — Kérem, az 555-öt. Hallom a csengetést két­szer-háromszor. Valaki felve­szi a kagylót: tessék! Egy kel­lemes női hang. — Kérem a főnök elvtársat. — Itthon én vagyok a fő­nök. Pillanatnyi tanácstalanság «tán: — De én az állomásfőnököt keresem. — Somogyváriné is bizonyo­san ezt mondaná ... — De ... én ... a hivatali számát kértem, az 555-öt... — Ez az R.-lakás! — Bocsánat, akkor mellé- kapcsoltak. — Semmi baj, máskor is gyakran mellékapcsolnak ... Leteszem a kagylót, egy perc múlva újra felemelem. Semmi hang. Várok — türel­mesen. Később egyre türel­metlenebbül. Hiába, a központ nem veszi fel az 500-ast. Mikor lesz már végre Ceg­léden is automata telefonköz­pont? Addig is azonban ... ugye, értik, mit akartam mon­dani? (-ez) T anácstagok beszámolói a Molnár József és Csernák Lászlóné a 3-as és a 4-es szá­mú körzet tanácstagjai, 10-én délután 6 órakor a Zeneisko­lában; Hegedűs Ferenc, Doma Dániel és Balázs Sándor a 28, 31 és 32-es számú körzet ta­nácstagjai ugyancsak 10-én délután 6 órakor a Villamos­ipari Gyár kultúrtermében ta­nácstagi beszámolót tartanak. PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI JÁRÁS ÉS CEGLÉD VÁROS R IX. ÉVFOLYAM, 287. SZÁM 1965. DECEMBER 5, VASÁRNAP Interjú u<z influenzáról és u gyermekgyógyás&uti rendelésekről a városi tanács egészségügyi osztályának vezetőjével Hetek óta tart az influenza­járvány városunkban, különö­sen a gyermekek között. Milyen erősségű a járvány? — kérdeztük dr. Kása Mik­lóstól, a városi tanács egész­ségügyi osztályának vezetőjé­től. — A betegség lefolyása nem súlyos, komplikáció ez ideig nem volt Magas lázzal, huru- tos tünetekkel kezdődik a be­tegség, majd hányinger lép fel, olykor hányással és ese­tenként hasmenéssel. Ezerháromszáz mázsa műtrágya vevőre vár Rézgálic minden mennyiségben Védekezés? — Mindenekelőtt az időjá­rásnak megfelelően kell öltöz­tetni a gyermekeket. Övni kell őket — különösen az iskolák­ban és ahol nagyobb tömeggel vannak együtt — a cseppfer­tőzéstől. A mamák zsebken­dővel lássák el, a gyerekek is, de a felnőttek is zsebkendőbe tüsszentsenek és köhögjenek. Van-e elegendő gyermek- orvos a városban? — Sajnos, ezzel nem dicse­kedhetünk. Elegendő orvos hiányában iskolaorvosi háló­zatunk nincs. Egyelőre a vá­ros nem tud orvosi lakásokat biztosítani, minek következté­ben nem jönnek az orvosok. Az iskolaorvosi munkák kö­zül a legfontosabbakat a tíz körzeti orvos és a két körzeti gyermekgyógyász látja el. tig o rendelőintézetben orvosi ügyeleti szolgálat van, s az el­látja a gyermekrendelést is. Súlyosabb esetekben az ügye­letes orvos a kórház gyermek- osztályára küldi a betegeket. Van-e lehetőség újabb gyer­mekorvosi állások betöltésére? — Városunkban még két- három körzeti gyermekorvosi állást lehetne szervezni, ami­vel a város teljes gyermekla­kosságát szakorvosi ellátásban részesíthetnénk, ennek azon­ban előfeltétele, hogy a szük­séges orvosi lakások rendelke­zésre álljanak. (fzl) JAKAB BÁCSI Az egykori öreg újságárus emlékét örökítjük meg ké­pünkkel a sajtónap alkalmából. Sok Ceglédi Hírlapot nyújtott át évek során az olvasóknak. Tóth István felvétele Segítség - munkaegységben Szocialista brigádok a mezőgazdaságban Szaladt a félsertés, de utolérték Ismeretes, hogy az elmúlt évben a háztáji gazdaságok nem jutottak elegendő meny- nyiségű műtrágyához és réz- gálichoz. — A múlt évi ellátásunk sokkal szerényebb volt, mint az idén. Ráadásul a mi feladatunk volt a város és a járás termelőszövetkezetei­nek kiszolgálása is. így az­tán érthető, hogy a nagy­üzem megelőzte a kisüzemet és a háztájit. Különösen azok jártak rosszul, akik el­hanyagolták a beszerzést és csak az utolsó pillanatban jöttek, amikor már csak üres raktárt találtak — mondotta a műtrágyaraktár vezetője. — Mi a helyzet most? — Az idén sokkal na­gyobb mennyiségű műtrágya áll rendelkezésre. A péti só és szuperfoszfát szállítása már folyik és néhány nap múlva már érkeznek a ká­liummal megrakott vagonok. — Mennyi műtrágya van jelenleg raktáron? — Ezerháromszáz mázsa körül van raktáron, ami legalább ezer háztáji ku­koricaföldre, szőlőre elegen­dő. — A műtrágya arány­lag olcsó. Érdemes idejében megvásárolni, annál is in­kább, mert a kamrában, szá­raz helyen sokáig tárolható. Ezért csak azt javasolha­tom az érdekelteknek, hogy már most, idejében szerezzék be műtrágyaszükségletüket. — És a rézgálic? — Ugyanazt mondhatom, mint a műtrágyáról: van bő­ven. A viszonteladó boltokat már feltöitöttük és még min­dig van raktáron háromszáz hordóval. S ezt is érdemes minél előbb beszerezni. (-0 Rendelési idő? — A két körzeti gyermek- gyógyász a Marx Károly utcai rendelőben végzi a betegek el­látását a II—III—IV—V—VI —VII. felnőtt körzetnek meg­felelő területi beosztásban, va­lamennyi itt lakó gyermek számára. A többi körzetben lakó gyerekek ellátásaira ren­delőintézet gyermekszakren­delése végzi délelőtt fél tíztől délután négy óráig. Három­éves . korig beutaló nélkül le­het vinni a gyerekeket, három és tizennégy év között pedig a körzeti orvosok beutalójával lehet jelentkezni szakrendelés­re. Rendelési időn kívül hogyan juthatnak a beteg gyermekek orvoshoz? — Naponta este héttől reg­gel hétig, szombat és ünnep­napot megelőző napon délután két órától hétfő, illetve az ün­nepet követő napon reggel hé­A közelmúltban tárgyalta az MSZMP járási bizottsá­ga a mezőgazdasági szocia­lista brigádmozgalom hely­zetét és jövő évi feladatait. Ma már nemcsak az ipar­ban, hanem a termelőszövet­kezetekben és állami gaz­daságokban is kialakult a szocialista brigád' címért fo-' lyó verseny. Az elmúlt év végén tizenkét szocialista brigád volt a járás ter­melőszövetkezeteiben, ebben az évben számuk huszon­nyolcra emelkedett. Különösen szépen fejlő­dik a brigádmozgalom a dánszentmiklósi Micsu­rin Tsz-ben, ahol 1963 óta dolgoznak szocialista brigádok. Jelenleg hat brigád 120 tag­gal küzd a szocialista cím elnyeréséért, s mindnyájan tanulnak valahol. Egyre erő­sebbé válik a kollektív szel­lem, fegyelmezettebb a mun­ka, rendszeresen vezetik a brigádnaplót. Az abonyi Kossuth Tsz- ben négy szocialista brigád működik. Tervfeladataikat túlteljesítik, a Béke-brigád tagjai hosszú ideig beteges­kedő társuknak saját mun­kaegységükből adtak. át. Az abonyi József Attila Tsz-ben egy nagy brigád dolgozik, amely a kérészét ötvenhat dolgozójából szer­veződött a szocialista cím kiérdemlésére.. Vállalt éves tervüket egymillió forinttal teljesítették túl. Politikai és szakmai oktatás­ban, közös színház- és mo- zilátogatásokban vesznek részt. Célul tűzték maguk elé, hogy a brigádtagok öt­ven százaléka megszerzi a szakmunkás képesítést. Valamennyi termelőszövet­kezetben célszerű a trakto­rosok, fogatosok körében, az állattenyésztés valamennyi ágában és a kertészetben dolgozó tagokból szocialista címre pályázó brigádot lé­tesíteni. A zárszámadó közgyűlések ünnepélyes körülményeit használják fel a szocialista címért küzdő brigádok érté­kelésére és jutalmazásukra. Kávai Kiss János 31 éves árukísérő, a Ceglédi Húsipari Vállalatnál dolgozott. Múlt év szeptemberében egy fél ser­tést tett fel a szállítmánnyal megrakott teherautóra „több­letként” azzal a céllal, hogy a húsüzem területéről kicsem­péssze és a maga céljaira használja fel. Nem vette észre azonban, hogy a mögöttük ra­kodó honvédségi gépkocsiról figyeli sertésszöktetési kísér­letét Szűcs Pál honvéd, aki je­lentette is a parancsnokának. A gépkocsi időközben elindult és vígan szaladt az utcán a megszöktetett félsertéssel. Ká­vai Kiss János abban a hi- szemben volt, hogy sikerült a sertésszöktetés. A vállalat el­lenőrei azonban az egyik bolt előtt utolérték és meg is ta­lálták a szállítólevélen nem szereplő árut a gépkocsin. A bíróság Kávai Kiss Jánost társadalmi tulajdont károsító lopás miatt jogerősen három­hónapi felfüggesztett börtönre és 800 forint pénz-mellékbün­tetésre ítélte. (-esi) Bénikő Péter és neje, Mészáros Zsuzsanna, 1965. november 19-én tartották 50 éves házasságuk év­fordulóját. Minden külön értesítés helyett. Pultközeiben Haj a parizer fölött A 2746-OS ív. A találkozás „egyszeri” voltán kívül a névtelenség a másik táplálója az utasember nyíltságának. A közlési vágy kielégülésének viszont jó segítője az unatkozástól való me­nekülés ösztöne. A legfáradtabb utas is szívesen feláldozza az alvást a beszélgetésért, s ha kártyakedvelö — egy ulti­partiért. E négy „segítőtársat” jól ismerem, a továbbiakban is szorosan magam mellett tartottam valamennyit. ☆ — Acs vagyok a 42-es Építőipari Vállalatnál. Otvenben szabadultam, s azóta állandóan Pesten dolgozom. Tavaly el­végeztem a középfokú tanfolyamot is, mert amivel a szak- munkásbizc-'yítványt szereztem, csak alapfokúnak számít. Havi ezerhétszázat-ezernyolcszázat keresek, nyáron megvan a kétezer is ... — Prémium? — Arról nem lehet nálunk beszélni. De megvagyunk a feleségemmel a kettőnk keresetéből. Ö a Csemöi Állatni Gazdaságnál dolgozik, szőlőtermelő-borkezelő szakmunkás- vizsgája van. Ezret keres havonta. — Gyermek? — Az nincs. Építkeztünk, arra kellett a pénz. Telket vettünk, s felhúztunk egy „mellékhelyiséget”. Mellékhelyiségnek nevezi az egy szoba-konyhát, ami eddig benne van harmincezerben. Hat testvére van, akik besegítettek munkával. Ez a „mellékhelyiség” persze csak kezdete az építkezésnek, továbbépítik majd, s talán csak azután a gyerek. Amikor a szabad idejéről kérdem: — „Sza­bad időm? Megvacsorázom, bekapcsolom a rádiót s lefek­szem.” Az Esti Hírlapot — amikor éppen vesz — elolvassa. Könyvet is olvas, legutóbb Jókaitól a Szegény gazdagokat. A vadászkalandokat, útleírásokat kedveli a legjobban, azon­ban — mint mondja — ezekből alig van a berceli könyv­tárban. Otthonteremtés hát a fő gondja az öt éve nős, huszon­nyolc éves ceglédberceli ácsnak. Dicséretes emberi törekvés — önző józansággal párosulva. Elaltatták egyelőre maguk­ban a fajfenntartás ösztönét is, társadalmi érintkezésük nem terjed túl a rokoni kapcsolatokon: közösségszemléletük megreked a „klán” határán. ☆ Egy híján hatvan éves az egykori ceglédi szőlőbirtokos volt cselédje 1949. november 27-e óta dolgozik a Műszaki Gumigyárban. Órabére ma már hét forint kilencven fillér, A 12-es számú önkiszolgáló élelmiszerboltba belépve, fel­tűnik a pult mögött egy igen csinos kiszolgálónő. Arcát ugyan nemigen láttatja, mert dús gesztenyeszínű haja félig eltakarja, és a hajzuhatag lá­gyan omlik a vállára. Keze se­rényen vágja a parízert, s éh­hez a munkálathoz egy kicsit még le is kell hajolnia, ami azt jelenti — saccolás után — hogy haj és a parizer közötti távolság kb. húsz centiméter. Nem szép látvány, nem beszél­ve a higiéniáról, amit ebben a szakmában úgy írnak elő, hogy kötelező a haj leszorítá­sa stb ___A fent említett ha­j on ugyan van „ilyesmi" — két centiméter szélességű csipke. Díszítésül... ★ A kenyérboltban éppen áru- átadás-átvétel folyik. A sütő­ipar által szállított mákos kifli száma nem stimmel. Az eladó idegesen számolja. S hogy a számolás bizonyságát „kézzel­foghatóan” igazolja, öt ujjá- val, egyenként minden kiflit megtapogat. De kettő így is hiányzik ... Na, még egyszer, nézzük csak... egy, kettő, há­rom ... és szántanak az ujjak a kifliken. Az ajtóval szemben levő üvegpolcon — ember ma­gasságban — egy tálca túrós sütemény kínáltatja magát. Érdemes is lenne megkóstolni, ha előttem már vagy hatan nem leheltek volna rá ... mert a kis üzlet zsúfoltsága miatt a vevők „pultközeiben” sza­golhatják a kirakott süte­ményt. (Cs-né) MUNKÁSVÉDELMI ANKÉT Az SZMT és a ceglédi szak­maközi bizottság rendezésé­ben 7-én, kedden délután 2 órakor a vasutas művelődési házban az összes állami, ipari, mezőgazdasági és kereskedél- mi szektorok munkavédelmi előadói részére munka- és egészségvédelmi ankétot tar­tanak. Az ankét célja: a bal­esetek még fokozottabb meg­előzése. § túlórával megkeresi az ezerhat-ezerhétszázat. Két leány- \ gyermeke már menyecskesorban él. Három kilométerre \ lakik a vasútállomástól. Havi harminc forintot fizet a ke- ^ rékpármegőrzönek, heti harminc forint húsz fillért a vasúti ^ bérletért. Feleségével megvannak a maradék másfélezerból, | az asszony testvérének tulajdonában levő ingyenes szoba- | konyhás lakásban. Néha megveszi a Pest megyei Hírlapot. § Miért változtatna munkahelyén, sorsán a nyugdíjig? ☆ I — Cegléden voltam katona két évig, utána ide nősül- § tem, különben mezőberényi vagyok. Megjelenése, választékos öltözete, természetes, modo- ^ rosságtól mentes beszéde igényes bensőre vall. Pedig ez a ^ huszonhét éves kőműves is „csak” iparitanuló intézetet járt. ^ ötvenhétben szabadult, s évek óta a 23-as Építőipari Válla- S latnál dolgozik teljesítménybérben. Keresete éves átlagban § eléri a kétezerhétszáz forintot. Egyforma szeretettel beszél \ hároméves kislányáról s munkájáról. Hat fős brigádban \ dolgozik, mindig az épület homlokzatán. Legutóbb a Bar- ^ tők Béla úti tizenegy emeletes, ezeregyszáz személyes ipa- ^ ritanuló otthonon. — Megszoktam a magasságot. Nagyon biztonságosak ^ azok a korszerű állványok, baleset elő sem fordulhat, > olyanok. ^ S a szellemi magasságok? — Rendszeresen olvasom a Magyar Ifjúságot, a Lobo- ^ gót, az Ország-Világot, az Esti Hírlapot s a Film-Színház- ^ Muzsikát. Regényt is néha, legutóbb Dumas Monte Christo ^ grófját. § Próbáltam ezt az embert gondolatban „elhelyezni” ^ Cegléden. Hol van itt olyan építőipari vállalat, mely kere- ^ setben, munkafeltételekben azt nyújthatná neki, amit a je- ^ lenleginél kap? Pedig nemsokára — ha megindulhat a kór- § ház építkezése, meg az „ötszáz lakás” — milyen nagy szűk- ^ ség lesz az ilyen „helybeli” emberekre! ☆ | Egyéni sorsok. Társadalmi-gazdasági struktúránk hatá- \ rozza meg alakulásukat. Függvényük annak. Abban is, § hogy mennyit kaptak a közösségtől — beleértve minden- ^ fajta oktató- és nevelőintézményünket, mozgalmi szerveze- ^ teinket — az életre váló felkészítésben. A „plusz”: az egyé- ^ ni képességek. Ezek kísérik őket naponta Ceglédről, Cég- ^ lédbercelröl másfél-másfél ezret, Albertirsáról háromezret ^ — csupán építőmunkájukkal s annak ellenértékével kapcsa- ^ lódva a társadalomba, a nemzeti közösségbe. A legnagyobb ^ közösség, amiben benne élnek: az ötvenegynéhány ember. $ akikkel naponta együtt utaznak a vonaton. $ ...._. Ferencz Lajos & ( Vege.) i

Next

/
Thumbnails
Contents