Pest Megyei Hirlap, 1965. december (9. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-29 / 306. szám

IX. ÉVFOLYAM, 306. SZÄM 1965. DECEMBER 29, SZERDA Ismerkedés A hígiénikHS Autón, gyalog, szekérrel 100 ezer kilométer szolgálati út _ 3521 ellenőrzés O t éve új foglalkozási ágban Több mint 100 ezer kilomé­ter szolgálati út autón, ki tudja mennyi gyalog, kerék­párral, Szekérrel, sőt autó­stoppal is. számtalan ellenőr­zés piactól az üzemi konyháig mindenütt, ahol állati erede­tű élelmiszert tárolnak, vagy készítenek a városban és kör­nyékén. Ezek a nagy számok jelentik dr. Henkei Antal élel- miszerhigiénikus Nagykő­rösön töltött öt évéinek mér­legét. Pontosabban: az ötévi munka egy részét. De nem a lényegét. — Öt éve jött Nagykőrösre egy új foglalkozási ág műve- lőjeként. Mi várta? — lOö# végén jöttem. A rendszeres munkát a követ­kező év januárjában kezd­tem. Az első időkben a régi állatorvosi rendelőben kiala­kítottak egy kis helyiséget. Ott helyezhettem el az üve­geimet, vegyszereimet. Ami­kor megépült az új állator­vosi rendelő, én is kaptam egy önálló laboratóriumot. Eb­ben hideg-meleg víz is volt már. — Júniusban beszereztek egyebek között egy trichános- kópot, ettől kezdve el tudtam végezni a húsvizsgálattal együtt a sertések trichinellás vizsgálatát is. A következő év­ben tojáslámpázóval gyara­podtunk. Alkalmi vizsgálato­kon kívül a piacon is rend­szeres vizsgálatot tartottunk. Abban az évben (1963-ban) épült fel a piacon is az élel­miszervizsgáló épület. Azóta ebben végzem a vizsgálato­kat, Hát ezek a főbb létesít­mények. S ki ne hagyjam, hogy gázt is kaptam. — Hány vizsgálatot vég­zett az öt év alatt? — 1965. november végéig az üzemeknél és kiskereske­dőknél, termelőszövetkezetek­nél s állami gazdaságnál 3521 ellenőrzést tartottam. Piaci és vásári ellenőrzésre 527 napon került sor. (Ez nem nagy szám, de 1963-ban és 1965-ben hónapok estek ki a száj- és körömfájás miatt.) Vágóálla­tok rendes- és kényszervágá­sa alkalmával 3422 állatot vizsgáltam meg. Trichinellás vizsgálataimnak száma 2157. Ennek csak kis részét végez­ték ceglédi és budapesti la­boratóriumok. — Közben időnként kiszáll­tam. A környező községekben 305 alkalommal 950 ellenőr­zést végeztem. Állandóan nőtt a laboratóriumi vizsgá­latok száma is. 1961-ben még csak 424, 1965-ben már 3084 volt. Hétszeresére nőtt öt év alatt. Két év alatt 35 408 to­jást világítottam át. (Egy jó vásári nap is elmegy ennyi. Szükség lenne egy tojáslám- pázóra, ahol mindenki maga átvilágíthatná a tojást. Egye­dül ez képtelenség.) — Szabálysértés? — Kevés. Negyvenhat alka­lommal jelentettem fel em­bereket. A legtöbb 1963-ban volt. Tizenhat eset Kis ösz- szegű pénzbírságot szabtak ki. (Talán mégsem olyan ki­csi ez a szám, ha tudjuk, hogy szúrópróbaszerűen jött rá a mulasztásra. Amit nem vett észre, biztosan több.) — Idén mennyi elkobzás volt? — 1060 kiló hús és 217 to­jás. — Mi lesz a sorsa az elkob­zott élelmiszernek? “— Vagy hőkezelés {főzés, sü­tés) után a húsboltban kimé­rik, vagy (végső esetben) ál­latok etetésére használják fel. — Milyen eredményeket mondhat magáénak? — Lehet, hogy nem na­gyok, de nekem kedvesek. A ceglédi vendéglátó termelő­üzemének átalakítása. A le­zárás után meg az új tejivó. Mégha erőszak árán is. — Segítséget kap? — Igen. Például a konzerv­gyárban. A legkisebb problé­máknál, is azonnal. — Vannak „kiemelten” el­lenőrzött helyiségek? — Nem is kevés. A húsbol­tok, tejivó, közétkeztetési konyhák. Itt sűrűbbek az el­lenőrzések. — Valami egészen nagy számmal tudná jellemezni az itt töltött öt évet? — 20 393 esetben 81 297 ba­romfit vizsgáltam meg. S né­ha még külön érdekesség is akad. Legutóbb egy baromfi­tolvajt „buktattam” le. Kide­rült, hogy nem tudta: a lo­pott baromfi be van oltva, s ez meglátszik a baromfi száj- redőin. A többi már a rendőr­ség dolga volt. (b. h.) Hanglemezklub alakul 1966 elején — hasonlóan a külföldi gyakorlathoz — Ma­gyarországon is megalakítják a hanglemezklubot. Ez lénye­gében előfizetéses rendszer, amelynek keretében a meg­rendelő tetszés szerint olyan hanglemezekre fizethet elő, amelyek belátható időn belül nem kerülnek kereskedelmi forgalomba, azokat kizárólag a klubtagoknak készítik. Kü­lön kedvezményt kapnak azok, akik egyszerre hat lemezre fi­zetnek elő: a ritkaságok közül még ajándéklemezt is kapnak. A jövő év első negyedének végén a Hanglemezgyártó Vál­lalat felhívást küld a rendel­kezésére álló címekre, hogy a hanglemezgyűjtők jelentkez­zenek a klubba. Azok az ér­deklődők, akik ilyen levelet nem kapnak, írásban fordul­hatnak a vállalat Budapest, V., Semmelweis utca 1. szám alatti központjához. A hanglemezek ellenértékét postai csekklapon kell befi­zetni, és a lemezeket is postán küldik a megrendelő címére. A hanglemezek ára nem lesz magasabb a rendes kereske­delmi árnál, a szállítási költ­ségeket a klub, illetve a kiadó viseli. A klub műsoranyagában szereplő felvételek jegyzékét ugyancsak 1966. első negyed­évében teszik közzé, előrelát­hatólag főként komolyzenei műsorszámokból. Kétszáz fiatal ismerkedik a konzervgyárban az élelmi- szeripari munka különböző folyamataival. Bökfi Lajosné Utassi Teréz és Zsarnóczki Katalin hatórás szerződéses fiataloknak a pritamindobozokat mutatja (Godány felv) Zárssámadús előtt a Rákóczi Tss-ben Az idei eredmények valamivel felülmúlják a tavalyit A gazdaság helyzetéről, a zárszámadásról Debitzky Béla főagronómus a következőket mondotta: — A leltározás még tart ugyan, de a zárszámadás mun­kálatai az év végére befeje­ződnek. Az elmúlt évhez ha­sonlítva, az idei eredmények valamivel jobbak lesznek. Bár az idei rossz időjárás felet­tünk sem vonult el nyomtala­nul. — Az állattenyésztés és a szántóföldi termelés átlagosan megüti a tervet. A kertészet is jó eredményeket hozott, ki­véve a paradicsomot és a pap­rikát — ahol kiesések voltak. A gazdaság legnagyobb prob­lémája, hogy ezt a kérdést meg tudja oldani, és a beüte­mezett kertészeti terveket tel­jesíteni tudja. Ehhez a terv­teljesítéshez a jövőben feltétle­nül szükséges, hogy a tagság jobban dolgozzon, valamint a családtagokat nagyobb szám­mal vonják be az’ elengedhe­tétlenül szükséges növény­ápolási munkákhoz. Ilyen adottságok mellett a terveket túl lehetne teljesíteni. — A tsz évek óta o cecei édes és csípős paprika terme­lését végezte. Mindig szeret­tük volna a kevésbé munka- igényes kalocsai fűszerpapri­ka termesztését bevezetni, de minden évben lemaradtunk a szerződéskötéssel. Most sike­rült a szerződést idejében megkötni. Kísérleteztünk vele két holdon, s minőségben, mennyiségben jobban sikerüli mint ott, ahol már évtizedek óta termelik. Jövőre nagyobb területet ültetünk be vele. — A dolgozók körében mi­lyen a hangulat? — A tagság nagy részének hangulata az előző évekhez képest az idén jobb, mert fi­zetésüket pontosan megkap­ták minden hónapban, és bi­zakodva várják a zárszáma­dást. — Ennek ellenére vannak olyan tagok is, akik megkap­va a kenyérgabona járandósá­gukat, tovább nem jöttek dol­gozni. Az a szerencse, hogy aránylag kevesen vannak, de reméljük, hogy sikerül ezeket a tagokat jobb belátásra bír­ni. Minden munkáskézre szük­ségünk van. — A téli foglalkoztatás le­hetőségei? — A 190 dolgozó tagunk ré­szére bőven akad munka téli­re is. Száz vagon trágyát vá­runk. Annak be- és széthordá- sa, a belvizek lecsapolása, ál­lattenyésztés, kertészet elegen­dő munkát ad tavaszig min­den dolgozni akaró embernek. (fehér) KORTELEFON — Mivel készülnek szilvesz­terre? Milyen meglepetéssel várják a vendégeket? Kinizsi: Nálunk már hagyo­mányos a szilveszteri mulat­ság. Kétszázhetven személyre rendeztük be a büfét. Elővétel­ben elkelt már kétszázhatvan jegy. Az éjfélt malacsorsolás- sal köszöntjük. Lesz elég étel, ital és reméljük — hangulat is. Kőrisfa: Reggel ötig leszünk nyitva. Mi külön műsorral nem készülünk, nálunk így is mindig telt ház van. Lesznek különleges süteményeink, ital is elegendő. Vénusz: Három műszakban „bonyolítjuk” le a szilvesztert, új évet. Kibővül a „zeneka­runk”. Ilyenkor tánc is van. Rendezünk tombolát. Nagy forgalomra számítunk. Ez jó hangulatot, kellemes szilvesz­tert jelent. Aranykalász: Mi valószínű­leg be sem zárunk új év nap­jának éjféléig. A szakácsunk „titokban” ételkülönlegessé­gekkel készül szilveszter éjsza­kára. A fő „attrakció” a ma­lacsorsolás, a hangulat tetőfo­kán éjfélkor. Lehet választani! A KAPORBAJSZÜ Pá­linkás már alaposan benne csapongóit az ötvenben és élte az agglegények magá­nyos, egyhangú életét. Az ámbitusos nap» ház a na­pos oldalon, fél fertály föld a falu alatt. Jól tejelő te­henet tartott és olyan sül­dőket, hogy háromhónapos hízás után már zsírrá vál­tak. Közben elfelejtkezett bál­ról, szüreti mulatságról, a lányok huncut mosolyáról, a csárdásról, amelyhez a Dombi Pista olyan sely­mesen húzza a nótát. így lépte át az ötvene­dik esztendőt, ami nem egyéb, mint egy jól meg­koptatott küszöb az öreg­ség ajtajában. S már az ötvenet is meg­haladta, amikor rájött a bolondulás. A Czifráék Máriája vagy tizennyolc esztendeje járt el az öreglegény kertje alatt. Pálinkás szintúgy nem vette észre, mint a többi gyereket. Egy friss, nyári hajnalon igen megfogta a szép lány, aki éppen az ablaka előtt húzott el. Elő­ször csak a nyakát nyúj­togatta a lány után. Utóbb még a kerítésen is kihasalt és úgy gyönyörködött Czif- ra Mári gangos járásában. Az öreglegény úgy meg­keveredett, hogy még azon az estén rákopogtatta az ablakot Czifráékra. — Mit akarsz, szomszéd? — nézett ki az ablakon Czifra. — Beszélni akarok a lá­nyoddal. — A Márival? — Avval. Nyiss kaput, vagy küldd a kapura. AKI NEM SZOKTA, az nem is tudja. Pálinkás sem tudhatta, hogy a fiatalok mi módon fognak az ud­varláshoz. Régen elfelejtette 6 már azt. — Mári, én elvennélek feleségül — kezdte, mikor a lány kijött. — Engem? — incselke­dett a lány. — Hiszen a nagyapám lehetne. — Van szép házam — fűz­te tovább a szót az aggle­gény. — Birtokom is. Úgy állök magányosan a világ­ban, mint a kútgém a pusz­tán. Minden terád néz, ha feleségül jössz hozzám. Mári úgy nevetett, mint­ha csiklandozták volna. Utóbb is sarkon, fordult és becsapta a kisajtót az öreglegény orra előtt. Pálinkás másnap este újra kopogtatott. — Küldje kapura a lá­nyát! — kérte, amikor kinyílt az ablak. És ez így ment napokon által. Mári nem akarta, Pá­linkás meg annál jobban, hogy a lány a felesége le­gyen. Egyik este valósággal kö- nyörgött neki. — Márt, adj nekem a bo­gárfekete hajadból egy für­töt? — Hátha beteg lesz, mit kíván? — Na, ne akaratoskodj! — Jöjjön holnap délután, ha már szürkül... — Adsz? — Adok. MIKOR A LÁNY oda­bent elmesélte az anyjá­nak, hogy mit kíván az öreg, Czifránét rázta a ne­vetés. Pálinkás meg bol­dog volt, mert végre az övé lesz a Mári. Azt hal­lotta, hogyha a makacs lány hajából egy fürt az ^ udvarló szive fölé kerül, & akkor a lány nem tehet * egyebet, minthogy megy a § kérő után esze nélkül. < Pálinkás dobogó szívvel ^ zörgetett a megbeszélt szűr- ^ kületkor. Méri már várta ^ és kinyitotta előtte a kis- & ajtót. Vihogva tessékelte be ^ a széptevőt. Szó szót kövestett, utóbb | is Pálinkás előállt a ké- k réssel: — Hol a csík a hajadból? \ Marit a nevetés rázta, ^ Pálinkás örömnek vélte. ^ — Itt van. n SZÉP HOSSZÚ fürt volt $ és koromfekete. Pálinkás ^ gondosan betakarta a fehér k zsebkendőjébe. Előbb meg r is simogatta. Aztán eltette \ a szíve fölé. — No, akkor isten veled \ Mári — és megindult a kis-\ kapu felé. Most jön utána \ a lány és el sem hagyja \ élete végéig. Jött is. Hal- \ lotta, hogy dobog a föld \ mögötte, aztán lökést ér-! zeit hátulról, meg értelmet- í len hangot hallott, hogy \ ... mek ... mek ... mek. Hátrafordult, hát a Má- \ riék kecskebakja lökdös*e \ Mert a fekete fiirt an- $ nak a hátából való volt... $ MEGNYÍLIK a Ceqlédi Vasipari Elektromos és Műszerész Ktsz ÓHAJA VÉTÓ RÉSZLEGE Nagykőrös, Vasüt u. 25. sz. alatt. JAVÍTÁSOK GARANCIA MELLETT KÉSZÜLNEK. ÉB­RESZTŐÓRÁK JAVITASA SO RON KIVOL KÉSZOL. KISEBB JAVÍTÁSOK MEGVÁRHATOK. MIT LÁTUNK MA A MOZIBAN? Hol a tábornok? Lengyel filmvígjáték. Korhatár nél­kül megnézhető film. Kísérőműsor: A tenger két partján. Előadások kezdete: 5 és fél 8 órakor. Délután 2 órakor: Párduc l—II. rész. Szélesvásznú. Magyai turistafilm FÁTRA-TÁTRA A Nagy-Fátra és az Ala- csony-Tátráról kétrészes ri­portfilmet készített a neves amatőr turistaoperatőr: Szeg­vári Gusztáv, a Budap Természetbarát Szőve 1 propagandavezetője. Az ér­dekes keskenyfilmet alkotó­ba nagy sikerrel vetítette le — vidéken először — Szek­szárdion, a helyi TIT-klub- ban megtartott Tolna megyei turista-összejövetelen. FOG-E A BABONA ? Bábjáté kos- tál á Ikozó Az új esztendőben, 1966. ja­nuárban 2-án városunkban tartják a megyei bábjátékosok találkozóját. A színhely a művelődési ház. Délelőtt 10 órakor Andrásit János megyei szakreferens nyitja meg a találkozót, majd a szomszéd város bábosai, a kecskemétiek mutatják be produkciójukat. Ezt követi a váciak bemutatója, majd a vendéglátó nagykőrösiek játsszák Balogh Beatrix Ka- cor király című bábjelene­tét. A bemutatók után meg­kezdődik a vita. A prog- ramban még múzeumlátoga- j tás is szerepel. 2810 FACSEMETE MIÉRT NINCS CSONTHÉJAS? j A földművesszövetkezet tag- ; jai az idén ősszel 2810 csemetét ] telepítettek házi kertjeikben, j Sajnálatos dolog, hogy bár az: adottságoknak a csonthéjas: gyümölcsök termesztése felel-; ne meg, ilyen szaporítóanyag i nincs elegendő.

Next

/
Thumbnails
Contents