Pest Megyei Hirlap, 1965. december (9. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-25 / 304. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA IX. ÉVFOLYAM, 304. SZÁM 1965. DECEMBER 35, SZOMBAT Kilencvenötöt leadtak, húszat rövidesen küldenek Tíz vagon lédús takarmány hiányzik a Rákóczi Tsz-ben Az állatállományról és a ta­karmányellátásról beszélget­tem a Rákóczi Termelőszö­vetkezet főagronómusával, Debitzky Bélával. — Az idei terv szerint mar­haállományunk 180-ról 265 darabra emelkedett. — Hízómarha? — 115 marhát állítottunk hízóba, ebből már 95 darabot leadtunk, a hátra levő 20 da­— Nem félnek az év végé- «ől? — Nem. Jó eredménnyel zárjuk. Évi 300 vagonos ter­melési tervünket már idáig is 320 vagonra teljesítettük. Az év hátralevő napjain ez az eredmény még javul. A trá­gyát minden évben a terme­lőszövetkezetek veszik meg mázsánként 4 forintos árban, ök gondoskodnak az elszállí­tásáról is. — Ez a mennyiség kielégíti az igényeket? — Korántsem. A trágya­igény nagy! Még ezer vagon­nal is kevés lenne. A hiányzó mennyiséget az igénylő ter­melőszövetkezetek más válla­latoktól és vidékről szerzik be. — Helyben nem lehet több tőzeget kitermelni? — A városban hatezer cím­re járunk ki — ebben benne vannak a közületek is. — Ezenkívül milyen mun­kát végeznek még? — Legnagyobb munkánk ezenkívül a szennyvízszivatás és -elhordás az emésztő göd­rökből, derítőkből (az összes gyárak, kórházak, szülőott­hon, vendéglátóipar stb.). — Hová hordják? — Legelőkre, vagy a város egészségügyi hivatala által ki­jelölt területekre, a városon kívül — mondotta Szabó Jó­zsef, a helybeli tőzegkiterme­lő üzem vezetője. — Milyen nehézségek adód­tak az év folyamán? Erre a kérdésre Harsányt Ferenc felel, aki a kocsik és lovak „főfelügyelője”. — A legnagyobb nehézsége­ket ebben az évben o kocsik javításához és lovak patkolá- sához szükséges vasanyag hiá­nya okozta. Egy-egy kocsi megjavítása sokszor 3 hónap­ba is belekerül, mert a ko­vácsnak nincs vasanyaga, bár a kiutalása megvan. Pedig minden kocsira nagy szüksé­günk van. összesen három darab az egész. — Miért dolgoztatnak kis­iparossal? — Engedély van rá. Gyorsan és jól dolgoznak — ha - van anyag. A Szolnoki úti gépja­vító ktsz ilyesmivel már nem tud foglalkozni. De más ba­junk is van. Nem kapható a télen nélkülözhetetlen pat­kósarok sem. Ez országos probléma. Gyárban készültek ä sarkok, de most nem gyárt­ják őket. Aztán nem tudunk a kerekekre gumit szerezni. A régieket toldjuk-f oldjuk, hogy az üzemet fenntartsuk. — Küszködünk, küszködünk, de azért a tervteljesítés sike­rül! / (fehér) 1966-ban épül Hat és fél millió forintért paradicsomlé állomás, 1 millió forint értékben pedig gyü­mölcsléüzem épül a konzerv­gyárban. rab leadása a közeli napokban válik esedékessé. — Birka? — 420 darab helyett 500 a jelenlegi állomány. — Mennyi volt a gyapjú- hozam? — Birkánként 4,5 kilo­gramm. — És a takarmányellátás? — A szálas takarmánnyal — kis segítséggel és nagy ta­karékossággal — kitelelünk. A lédús takarmányból hiány­zik ugyan mintegy 10 vagon- nyi, de számítunk a cukorgyá­rak segítségére is. Az abrak­takarmányhoz is jó beosztás kell, ha zökkenőmentesen ki akarjuk húzni a telet. (fehér) Három előadás December 30-án este három szakelőadás hangzik el a ter­melőszövetkezeti klubokban. Koroknay Albert, a Petőfi Termelőszövetkezet klubjában 6 órakor a jövedelemfelosztás­ról, közös alapokról, Susán János ugyancsak 6 órakor a Petőfi Termelőszövetkezet I. üzemegységében a nagyüzemi szarvasmarha-hizlalásról, Ka- kuk János 5 órakor a Dózsa Termelőszövetkezet Örkényi úti klubjában a tojó- és hús­hibridek tenyésztéséről tart előadást. TÁNC A Szabadság Termelőszövet­kezet alszegi klubjában de­cember 25-én este 7 órakor táncmulatságot rendeznek. Olvasóink kérésére közöljük az újév előtti mentesítő vonatok menetrendjét December 37-én, 1,17 órakor Budapestre indul személyvonat, 7,41 órakor szin­tén Budapestre gyorsvonat. December 30-án 16.06 órakor Budapestre, 21,26 órakor Szegedre, 23,53 órakor szintén Szegedre indul sze­mélyvonat. December 31-én, 15,26 órakor Szegedre, 16,06 óraikor Budapestre, 16,30-kor Szegedre indul személyvonat, de nem közlekedik a Buda­pestről érkező (21,25) személy- vonat. 1966. január 1-én nincs mentesítő, sőt, a Buda­pestről érkező (15,20) sze­mélyvonat is elmarad. Január 2-án 16.06 órakor Budapestre sze­mélyvonat, 18,27 órakor Sze­gedre gyorsvonat, 19,37 óra­kor Budapestre személyvonat, 23,55 órakor Szegedre sze­mélyvonat indul. sze­Január 3-án 1,17 órakor Budapestre mélyvonat, 7,41 órakor Buda­pestre gyorsvonat indul. A vasútállomás vezetősége az utazóközönség figyelmét felhívja, hogy a mentesítő vo­natokat csak megfelelő utas­létszám esetén indítják Buda­pestre. vagy Szegedre. 21554 408 forintot ettünk meg 1965-ben A Pest—Komárom—Nógrád megyei Fűszer- és Édesség Nagykereskedelmi Vállalat ceglédi fiókjában íróasztal íróasztal hátán. Rengeteg a ki­szállítás, sok az adminisztrá­ció. Déli Benőnének Nagykő­rös a reszortja. Tőle kérdezem meg, mennyit evett alapvető élelmiszerekből a város eb­ben az évben. Megtudom, hogy kristálycukorra 5 597 445 forintot költöttek. Ez 509 ezer kilós zacskónak felel meg. Mekkora halom lenne, ha ösz- szehordanák? A következő a listán, alap» vezető élelmezési cikként, e liszt. 3 139 421 forintot adtak ki rá az emberek. Ennyit et­tek meg tésztaként, sütemény­ben. Több mint másfél millió fo­rint csak rizsre ment el a ház­tartásokban. Nemzeti italunk? Óriási, 442 315 forint értékű a fo­gyasztás. Ez 44 ezernél több első osztályú kávécsomagnak felel meg. Űj köntösben az aréna A cifrakerti aréna sem maradt ki az ünnepi készülődés­ből. Üjrafestették (Papp felv.) Közömbösség vagy érdektelenség ? Segítsék a kis jövevé Korompay Márta tavasz- szal végezte el a gyógytor­nászképzőt. Nagykőrös az el­ső munkahelye. A kórház­ban és a rendelőintézetben tornáztat. S ő az iskolások „gyógytornász nénije” is. A szülészeten találom. Mű­tét utáni tornát végez. FORDÍTSUK VISSZA az idő kere­két huszonkét esztendővel... 1943. ka­rácsonyára készülődtünk. Szeretet nél­küli, nyomorúságos szomorú karácsony­ra. Majd minden családból hiányzott valaki, akit távoli vidékekre, messzi harcterekre sodort a kegyetlen háború. Csak néha, csak akkor ragyogott egy kis örömsugár a családra, ha egy kis tá­bori levelezőlapot hozott a postás, me­lyen az apa, a fiú, a testvér, a vőlegény, vagy a rokon megírta, hogy él, jól érzi magát, sok üdvözletét és csókot küld az ünnepekre. Mit is lehetett volna mást írni a szigorúan cenzúrázott tábori la­pon? És sok-sok esetben elmaradtak ezek a kis lapok, s szűkszavú értesítés jött, idegen írással, hogy a szeretett hozzátartozó hősi halált halt, vagy érte­sítés se jött, csak a tábori lapok marad­tak el — örökre. Az egész világot fojtogató gyűlölet­tenger közepette a nagykőrösi társada­lom szíve 1943. karácsonyára is meg­mozdult. A színházteremben ünnepélyt rendeltek, hogy egy kis karácsonyi örö­met szerezzelek annak a százhuszonhat hadiárvának —, akikről már hivatalo­san is tudták, hogy azok. De valójában több volt a hadiárva. A KARÁCSONYI ASZTALRA a leg­több család megszerezte a karácsonyfát, s akinek tűlevelű fa nem jutott, szer­zett hosszú levelű fenyőgallyat az er­dőből. A néhány szál karácsonyfagyer­tya beszerzése azonban már nehezebb volt. Kivételes boldogságot jelentett a meleg szoba, mert csak ritkán lehetett kevés szenet és fát kapni. És az ünnep előtti napokon az üzletek előtt hosszú sorokban’ álltak az emberek, hogy élei­AZ UTOLSÓ HÁBORÚS'XARÁCSONY miszerjegyeikre egy kevés kenyeret, cukrot, zsírt és húst kapjanak, még a dohányért, és cigarettáért is sort kel­lett állni a trafikok előtt. A TERMELŐKNEK SEM VOLT sok­kal jobb dolguk, lovukat és egyéb jószá­gaikat fokozatosan elszedte az államgé­pezet. Ha egy sertés levágására enge­délyt kaptak, a zsír nagy részét be kel­lett adni a hatóságnak. Állandó nyugta­lanságban tartotta a termelőket a kü­lönféle beszolgáltatás és rekvirálás, ahogy a háztartások készleteinek foly­tonos hivatalos dézsmálását nevezték. A karácsonyi újságok szűk terjede­lemben jelentek meg, s csak óvatosan érintették, hogy az emberiség, a ma­gyarság mennyire vágyik szeretetre és a békességre. Annál többet hangoztatták, hogy meg kell érteni a háborús korláto­zásokat, csökkenteni kell az igényeket és, hogy dicső szövetségeseink, a néme­tek, ismeretlen, új fegyverekkel indul­nak a döntő győzelemre. Nagykőrösön nagyon sokan elítélő fejcsóválással olvasták ezeket az íráso­kat, városunkban sokan látták, hogy a német sas a végzet útjára sodorta és so­dorja ezt a sokat szenvedett országot Egyszerű munkásemberek, s nagy mű­veltségű férfiak (köztük dr. Körmöczy László és dr. Koczogh Ákos, iskolai és családi kötelékekkel idefűzött tanárok) baloldali körökkel kerestek kapcsolatot, hogy segítsenek az ország hajóját jobb irányba téríteni. ÉS EZT A VÉGZET ÜTJÄRA való sodródást szomorúan látta egy Don partján harcoló kiskatona: S. Hegedűs László (jelenleg a városi tanács vb-el- nökhelyettese), aki a harctéren állan­dóan naplót vezetett, amelyet éppen 1943. karácsonya előtti napokon én is olvastam. A napló soraiból tisztán ki­csengett, hogy hiába a sok véráldozat, ezt a nagyhatalmi érdekekért indított, oktalan háborút elvesztettük. És azt is megírta a naplóban, hogy nap-nap után azt látja, hogy a felszabadult orosz nép emberibb, egészségesebb életre törek­szik. Az egyik nagykőrösi újság cikkírója azt írta az ünnepi számban, hogy kará­csony ünnepén még soha sem tombolt úgy a gyűlölet a földön, mint 1943-ban. Némcsak a harctereken, hanem itthon, az emberek, az egyházak között, s az irodalmi berkekben is magasra csapdos a meg nem értés, a viszálykodás lángja, és idézte egy század eleji krónikás szo­morúan aktuális rigmusát: A szeretet nagy ünnepén Amikor minden csupa fény, Amidőn minden csupa pompa És ragyogó a karácsonyfa, Hányán gondolják tétován, Bárcsak te lógnál fönn a fán. A karácsonyfadísz helyén A szeretetnek ünnepén! ILYEN VOLT Nagykőrös utolsó há­borús karácsonya. 1944-ben, bár még tartott a világhá­ború, — városunkban már békésen ül­hettük meg a karácsonyt. Kopa László is nagyon akarták megérte­ni. — Az iskolásokkal is ne­héz? t: — Nem. A gyerekek szí­vesen csinálják. Elég sok a gyógytornára járó. Együtt tartjuk, egy tornateremben az órákat. Van olyan is, aki a rendelőintézetbe jár be. — Bejáró betegek is van­nak? — Belőlük van a legtöbb. S mert önként jönnek, szí­vesen végzik a tornát. Ne­kik nem kell a lelkűkre be­szélni, maguktól is tudják, kell az. Már mosolyog. Mert nem­csak bosszúság, öröm is van a hivatásában. Egy ellenke­ző páciens torna utáni ja­vulása, egy köszönöm, egy könnyű — a tornától köny- nyű — mozdulat. Jövőre a kismamatornát is újra kezdik. Majd igyekeznek még meg­győzőbben beszélni, nagyobb hírveréssel „közönséget” to­borozni. Sikerülni fog? (b. h.) ÜNNEPI MOZIMŰSOR után 3, 5 és este fél nyolc óra­kor. Matiné: A törvény balkeze. Hétfői műsor: Csodálatos élet. Színes an­gol film. Szélesvásznú. Kor­határ nélkül megnézhető. Magyar híradó. Előadások kezdete: 5 és fél 8 órakor. I I 1 5 3 Egy kis csibész viszontag- ^ ságai. A Gombháború kis hő- ^ sének újabb ragyogó alakítá- ^ sa. Szélesvásznú, mulatságos ^ francia film. Korhatár nélkül ^ megnézhető. 6 Kísérőműsor: 23. Világhír- adó. $ Előadások kezdete: öt és $ fél nyolc órakor. ^ Vasárnap: Ugyanaz a műsor. § Előadások kezdete: dél­— Sajnos, nem szeretik — mondja, és a hangjából te­hetetlenség csendül. Nem értik, vagy csak nem akar­ják megérteni, hogy nekik — nem nekem — van szük­ségük rá? Nem azért me­gyek és tornáztatom őket, mert nincs más dolgom... I — A terhestorna? — félve I kérdem. Ez is egy, a kö- j zömbösség által halálra : ítélt kezdeményezés, i — A terhestorna megbu- | kott... Pedig a kismamák \ szedetnének könnyen, féle- ' lem nélkül szülni. Csak ép- i pen nem tesznek érdekében i semmit. A torna azért kell, I hogy a szülés idejére meg­lazuljanak az izmok, meg- : felelő legyen a lélegzés. Egyszóval a mamák maga­tartásukkal ne akadályoz­zák, hanem segítsék a kis jövevény érkezését. Ez lett volna a célja. De a mamák nem jöttek. Lehet, hogy a hírverés volt kicsi. Lehet, hogy nem is ma­gyarázták meg kellően és érthetően. De sajnos, nem r* Nincs vas - All a kocsi Hol a patkósarok? '

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents