Pest Megyei Hirlap, 1965. december (9. évfolyam, 283-308. szám)
1965-12-24 / 303. szám
PEST MEGYEI BUDAPEST Átadta megbízólevelét az új francia nagykövet Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke csütörtökön a Parlamentben fogadta Raymond Gastambide rendkívüli és meghatalmazott nagykövetet, a Francia Köztársaság új magyarországi nagykövetét, aki átadta megbízólevelét. Raymond Gastambide nagykövet — megbízólevele átadása után — a Hősök terén megkoszorúzta a magyar hősök emlékművét. AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A,MEGYEI TANACS LAPJA WÄG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! IX. ÉVFOLYAM, 303. SZÁM ÁRA 50 FILLÉR 1965. DECEMBER 24, PÉNTEK Ifia&i varas les& MAGADAN Aranyrög Még a tapasztalt bányászó- hat is meglepte az a 4£ kilogramm súlyú aranyrög, amelyet egy Kolima környéki lelőhelyen találtak. SANTO DOMINGO PUSKAROPOGÄS GÖDÖLLŐ Elkezdik a műút korszerűsítését — Felépül a MÁV* állomás — Uj helyet kap az autóbusz-pályaudvar Elkészül a csatorna fővezetéke — Az egyetemi város közeli és távlati tervei A dominikai fővárosban változatlanul feszült a helyzet! Szerda éjjel és csütörtök reggel a főváros csendjét puskaropogás verte fel. A jelentések szerint a rádió épületében az éjszaka bomba robbant. A lövöldözésnek nem volt sebesült áldozata. Gödöllő nevét először Nagy Lajos király egyik oklevele említi: a Besnyőhöz tartozó birtokot a Pohárnok családnak adományozza. Ezután a község többször cserélt gazdát, s így költözött a XVIII. században a magyar barokk építészet egyik legszebb kastélyába Grassalkovich Antal. A környék vadban gazdag erdői LIMA ELTŰNT EGY FALU... Szerdára virradó éjjel jég-, szikla- és sárgörgeteg maga alá temette Olayan falut a perui Andok lábánál. A falu mintegy kétszáz lakosa életét vesztette. A Limától körülbelül négyszáz kilométernyire északkeletre fekvő falu harminc vályogviskója és a falu felett emelkedő domb is eltűnt, amikor a hegycsúcsról száz kilométer messzeségben hallható robajjal legördült a jéglavina, több száz tonna sziklát és földet zúdítva a kis településre. A falunak csak két lakosa maradt életben, két paraszt, akik öszvérrel gyümölcsöt szállítottak a szomszéd faluba és hazatérőben szemtanúi voltak a szerencsétlenségnek. Azonnal segítségért siettek, de mire a mentőcsapatok megérkeztek, a falu eltűnt. Durván ácsolt keresztet állítottak a holtak emlékére, akiket soha többet nem lehet már megtalálni. Adenauer végleg visszavonul Adenauer a Christ und Welt stuttgarti hetilapnak adott nyilatkozatában bejelentette, jövőre visszavonul a CDU elnöki tisztségéből. ekkor már a királyok és a főurak vadászterülete volt. A nagyhatalmú földbirtokos idejében, majd később, különösen századunk elején, a gödöllői kastély az uralkodók kedvelt nyaralóhelyévé vált. A község a főurak gyakori vendégeskedése és a vadászatok ellenére sem fejlődött jelentősebb módon. Erőteljes fellendülése csak hazánk felszabadulása után kezdődött meg. Ekkor kapott otthont az Agrártudományi Egyetem, amely azóta épült intézményeivel és lakótelepével, valóságos várossá nőtt. Az idén múlt 15 éve, hogy megkezdte munkáját a termékeiről világszerte ismert Ganz Árammérő Gyár, hasonló Kötbér... kötbér Befejezetlen istálló Késedelmes tervrajz Figyelemmel a kedvező helyi adottságokra, a szobi járás tizenegy termel őszövetkezetéhírnévre tett szert a Kisállattenyésztési Kutató Intézet, elkezdett termelni a Gödöllői Gépgyár, s most épül a Humán Oltóanyagtermelő Intézet üzeme. Rohamosan nő a község lakóinak száma is: az 1949. évi 12 ezerrel szemben, ma már megközelíti a húszezret. Az ipar fejlődésével és a lakosság számának gyors emelkedésével azonban nem tartott lépést a község kommunális és kereskedelmi ellátottsága, s így a városi igények, valamint a falusias lehetőségek közötti ellentmondás évről évre nőtt. így keletkezett többek között az a furcsa helyzet, hogy egy (Folytatás a 2-ik oldalon.) ben az állattenyésztést fejlesztik, mindenütt a szántóterületek arányaihoz mérten. A szarvasmarha-állomány törzskönyvezett egyedekből fog állni. Éppen ezért ez évben 81 üszőt és 75 tehenet kiselejteztek. Pótlásul a tsz-ek 40 vemhes üszőt vásárcJltak, illetve saját tenyésztésű üszőket állítottak be. Szobi jelentés az állattenyésztés fejlesztéséről DECEMBER VÍGÉN — Január elsejétől — leszerelés. — Meddig tart, s mi lesz a következménye? — Teljesen leszerelünk harmincadikéig, tehát egy hónap alatt. Ezentúl nem a Mechanikai Művekben, hanem a Hajdúsági Iparműveknél gyártják a forróvíztárolót. Bojlerek költözőben Célban a százliteres Elkó-szilveszter külföldön kát hónap közepéig átadtuk a külkereskedelemnek, úgy, hogy a Mechanikai Művek Elkó gyártmányai már külföldön szilveszterezhetnek. t- gy. A fejlesztés során összesen 2541 szarvasmarha, köztük 1016 tehén lesz a létszám. Sertésállományukat 2300 darabra, ezen belül 230 anyakocára növelik a tsz-ek. A ju- hokét viszont 3700 darabra, s ebből közel 1500 lesz az anyajuh. A fejlesztésnél nélkülözhetetlen istálló- és ólépítkezések részben elkészültek, illetve a (Folytatás a 2-ik oldalon.) A főmérnök a nagy búcsúzó előtti helyzetről is számot ad: — A százliteresekkel már célhoz értünk; leszaladt. Embereink az ötven- és a kétszáz literes bojlereket szerelik. Ha minden jól megy, karácsony után elkészültünk az évi huszonegy és fél ezres tétellel. — Mit újságolhatunk az olajkályhákról a reménytelen várakozóknak? — Azt, hogy huszonnégyezer darabbal zárjuk 1965-öt. De bár háromszor ennyi lenne! Azt is elvinnék. Hanem jövőre, a leszerelt bojlerüzem falai között is ezeket a tűzhelyeket állítjuk össze. Háromszor annyit, mint az idén. — Miben volt a Iegtem- pósabb az esztendő? — A híradástechnikai berendezésekhez használatos elektrolikus kondenzátoroknál. A korábban tervezettnél felével nagyobb értékű tételt vállaltunk magunkra! örömmel mondhatom, hogy még így is a sok munka végére érünk évzárásig. A külföldre kért szállítmányoAmitore Fanfani elnök zárszavával szerda reggel véget ért az ENSZ jubileumi 20. közgyűlése. Képünkön: a záróülés részvevői. (Rádiótelefoto) Befejezte munkáját az ENSZ jubileumi közgyűlése A Szakszervezetek Országos Tanácsának felhívása Magyar dolgozók! Szervezett munkások! A forradalmi munkás-paraszt kormány 1965 december 12-én nyilvánosságra hozta az 1966. évi népgazdasági terv fő célkitűzéseit, valamint a jövő év folyamán életbelépő ár- és bérügyi intézkedéseket. Harmadik ötéves tervünk végleges kidolgozása még folyamatban van. Az 1966. évi népgazdasági terv azonban annak szerves része. Eredményes végrehajtásával megalapozzuk a népgazdaság további fejlesztésének irányát és fő arányait, távolabbi céljaink elérését. 1966. évi népgazdasági tervünk előirányzatai reálisan veszik számba erőforrásainkat. Helyesen állapítják meg a feladatokat, amelyek megvalósítása lehetőséget teremt ahhoz, hogy a változó és állandóan növekvő követelményeket kielégítsük. Az 1966. évi népgazdasági terv célja hazánk gazdasági erejének növelése, a termelőerők további fejlesztése, az életszínvonal emelése, a dolgozók élet- és munkakörülményeinek javítása. Ennek feltétele a nemzeti jövedelem, az ipari és mező- gazdasági termelés előirányzat szerinti teljesítése. A Szakszervezetek Országos Tanácsa szükségesnek tartja, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1964. decemberi határozatának megfelelően további konkrét intézkedéseket tegyünk a termelés szerkezetének a szükségletekkel való jobb összehangolására, a műszaki színvonal emelésére, a gyártás- és gyártmányfejlesztésre, a termékek minőségének javítására, az ipar és a mezőgazdaság export- képességének fokozására. Hatékony intézkedéseket kell tenni a gazdálkodás rendjének, fegyelmének megszilárdítására. Életünk minden területén a gazdaságossági szemlélet jobb érvényesítésére van szükség. Takarékoskodnunk kell munkaerővel, anyaggal, pénzzel, idővel. Törekednünk kell arra, hogy a termelés növelését elsősorban a termelékenység emelésével érjük el. A Szakszervezetek Országos Tanácsa a kormány által elhatározott intézkedéseket szükségesnek tartja, azokkal egyetért. Az áremelések részbeni ellensúlyozására a kormány a szakszervezetekkel egyetértésben jelentős bér- és szociálpolitikai intézkedéseket is elhatározott. A Szakszervezetek Országos Tanácsát, miként a kormányt, az alábbi célok vezették: — Az intézkedések hatása minimálisan érintse az alacsony keresetű és több gyermekes családokat. — A keresetek jobb arányosításával csökkentsük a régebben fennálló bérfeszültségeket. — A szociális szempontok a lehetőségekhez mérten érvényesüljenek. — Tegyük igazságosabbá a közteherviselést. A Szakszervezetek Országos Tanácsa felhívja a szakszervezetek figyelmét, hogy ahol intézkedésre kerül sor, ezeknek az elveknek szerezzenek érvényt. Az áremelések és árcsökkentések, valamint a béres szociálpolitikai intézkedések népgazdasági szinten kiegyenlítik egymást, de hatásuk nem egyformán érinti a dolgozókat. A bérből és fizetésből élők egy részénél a megélhetési költségek növekedése az életszínvonal időleges visszaesését jelenti. Jelentős dolgozó rétegeknél az életszínvonal változatlan marad. Egyes rétegek nél viszont a bér- és szociálpolitikai intézkedések hatására emelkedik az életszínvonal. A szakszervezetek érzik a felelősséget a dolgozók helyzetének alakulásáért. De minden szervezett dolgozóval meg kell értetnünk az intézkedések szükségességét, együttesen kell vállalnunk a felelősséget szocialista hazánk jelenéért és jövőjéért. Jelenlegi helyzetünk sajátos vonása, hogy az igények gyorsan növekednek, és azok kielégítésére állandóan törekednünk kell. A jelenlegi ár- és életviszonyaink azonban a hatékonyabb gazdálkodás, a gyorsan növekvő igények kielégítésének akadályává váltak. Az intézkedések lényege, nem a népgazdasági egyensúly helyrehozása, az egyensúlyban van. Ismeretes, hogy csupán ebben az évben, a természeti csapások, árvíz, korai fagy, száj- és körömfájás, mintegy 3—4 milliárd forintos kárt okoztak az országnak. Ennek ellenére 1965-ös tervünket teljesítjük és az elemi csapások súlyos következményeit nem kellett a lakosságra áthárítani. Hazánk gazdasági erejét bizonyítja, hogy 1966-ban 340 népgazdaságilag jelentős beruházást helyezünk üzembe. Ezek között van a Pécsi Erőmű 100 megawattos bővítése, a Borsodi Vegyikombinát kaprolalctámüzeme, a Szegedi Gumigyár, a Szegedi Textilgyár bővítése, a nagylaki poz- dorjaüzem, a Szolnoki Papírgyár bővítése, a bajai hűtőház, több áruház és szálloda. 1966-ban több mint 50 000 lakás épül fel. Fejlesztjük szociális, kulturális intézményeink számát. 2000 kórházi, szociális férőhely, több mint 600 iskolai tanterem, 1800 óvodai, 1200 bölcsődei hely épül. 1966-ban a dolgozók reáljövedelme a terv szerint 3,5 százalékkal, a reálbére 1,6 százalékkal növekszik. Az intézkedések lényege azt a célt szolgálja, hogy gyorsítsuk a termelőerők fejlődését, növeljük hazánk népgazdasági erejét, további feltételeket teremtsünk az életszínvonal rendszeres emeléséhez. Jövőnk érdekében szükséges és érdemes vállalni átmeneti nehézségeket is, népünk, a szervezett dolgozók, szocialista hazánk további felvirágzása érdekében. A Szakszervezetek Országos Tanácsa ennek tudatában felhív minden magyar dolgozót, szervezett munkást, hogy az 1968. évi népgazdasági terv célkitűzéseit érezze magáénak. Vegyen részt a terv teljesítését elősegítő szocialista munkaversenyben. Járjanak ebben az élen a szocialista brigádta- gok, a szocialista munka műhelye, üzeme címet elnyert kollektívák, a kiváló újítók és segítsék munkatársaikat, hogy a vállalt kötelezettségeik megvalósításáért a legjobb tudásukkal tevékenykedjenek. Magyar dolgozók! Szervezett munkások! Mindannyiunk eszére, szívére, tehetségére, tudására szükség van ahhoz, hogy tovább fokozzuk hazánk, társadalmunk, közösségünk erőforrásait, mert így — csakis így — biztosíthatjuk nagy nemzeti céljaink megvalósítását, mur- káshatalmunk további erős'- tését, népünk jólétének gyarapítását. A Szakszervezetek Országos Tanácsának szilárd meggyőződése, hogy a magyar dolgozók. a szervezett munkások szocialista hazánk iránt érzett öntudattal és felelősséggel sikerre viszik 1966. évi tervünket is. BufV.ne-t, 1965. december 23. SZAKSZF7LVEZETEK ORSZÁGOS TANÄCSA \ l*s V